Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-27 / 30. szám

1811. július 27. m agyar p a l Z s 3 A fürdők és ásványvizek megválasztása. Irta: Dr. Bankó Vilmos. A modern élet izgalmai megkívánják, hogy tartózkodásunk helyét időnkint megváltoztassuk, hogy pihenve, uj eröt szerezzünk a jövö év munkájához. Midőn a juliusi nap tüze hőségével elborítja a várost, népe megmozdul s keresve keresi a helyet, hol az életnek, az egészségnek a forrásait a maguk hamisítatlan tisztaságukban feltalálhatja. Sajátságos, hogy az emberárada'.nak alig egy kis sodra tart a magyar fürdők és nyaralóhely ek felé. Az áradat maga Tirol, Stájerország, Svájcz, Német-, Olasz- és Csehország nyaralói és fürdői felé hömpölyög, oda, ahol az élelmesség kinálvakiuálja az alkalmat a ja\ulásra, a jó és olcsó nyaralásra. A kokra réme végigsuhant a szépséges Itálián, fekete

1 szárnyával érintve Ausztriának azt a tartományát is, amelyet nagy előszeretettel szoktak a magyarok felkeresni. A szomorú alkalom — ugy gondolom — sok magyart fog itthon marasztalni azok közül, akik eddig ligyelemre sem méltatták a magyar lürdőket. Ha jól van megválasztva a nyaralás helye, a természet hatalmas ereje : a naplényben, levegőben és vizben szunnyadó őserő teljesedésbe hozza mindazt, amit tőle várnak. A városi zajban, izgalomban kimerült idegrendszer, hosszú munkában, a létért va'ó nehéz küzdésben kifáradt lélek, elernyedt test igazán felfrissül, megerősödik. A levegő és napfény nélkül szűkölködő szobákból kikerült csenevész ifru szervezet erőteljes fejlődésnek indul. A jó levegőit 1 piros vér, eleven pezs-gés száll a városi gyermek vézna tagjaiba. Ha rosszul választjuk meg a nyaralás helyét, ha olyan helyre megyünk nyaralni, hol az egészségi viszonyok kedvezőtlenebbek, mint magában a városban, vagy ha a nyaralóhelyen czélszerütlenül élünk, a nyaralás nemcsak hogy nem fog épülésünkre szolgálni, de az is megtörténhetik, hogy különösen a gyermekek olyan bajokat hoz nak a nyaralóhelyről haza, melyeket — ha otthon maradnak — elkerülkettek volna. A leggyakoribb betegségek, melyeknek a vidéken nyaraló gyermekek ki vannak téve : a reuma, a skorfula és a hideglelés. A reumát különösen a földszintes házakban gyakori nedves lakásoknak, még inkább a hely kedvezőtlen fekvés-étek tulajdonítják. Nem fölösleges a; ért jó előre tájékozást szerezni, vájjon nem mindennapos jelenség e ott a reuma? Hogy a skioíulnt elkerüljük, óvakodnunk kell az olyan helyektől, amelyekben lépten nyomon skrofulás beteggel találkozunk. Azokat a vidékeket, k.s gyermekekkel sohasem volna szabacl felkeresnünk. Már ezekből is kitelszik, hogy a nyaralóhelyek megválasztásában nem lehetünk elég óvatosak. Nem volLa sz: bad sosa szem elöl tévesztenünk, hogy midőn nyaralóhelyet választunk, ne csak arra tekintsünk, tzép e a hely, szépek e a lakósztbák, hanem különösen arra is eiősek s egészséges-e az ott lakó emberek, megvan-e a gyermekekben az egészséges-gyermek minden ablributuma: nem nagy e a gyermekhalandóság, stb. A nyaralóhelyekről ha7aburczolt bajok között a mocsárláz azért a legritkább, mert azokat a helyeket, ahol a mocsárláz uralkodik, ritkán szokták nyaralóhelyül választani. Ismerünk vidékeket, amelyeket a jótékony természet töliuházott minden szépségével s az emberek mégis kerülik : kerülik pedig azért, mert a mocsárláznak valóságos melegágyai. A vállóláznak a mocsaras, ingoványos lapályos helyek, a hegyek közé rejtett mély völgyek a fészkei. Sok helyen a nyaraló telep utait, tereit, a házak kornyékét fákkal ültetik ue, amelyek öss/.eolelJíező lombjaikkal árnyékba borítják az egész telepet. Az ilyen helyeken a löld nyirkos, mohos, a házak falai nedvesek, a szobák sötétek, hidegek, egészségtelenek. A fürdő- és nyaralóhelyek megválasztásában nem az a főkellék, iiogy a nap ne érje az embert, hanem az, hogy tiszta levegőt kapjon. A tapasztalat az, hogy a folytonos árnyék sötétségben nem elég élénk a vérforgás, a test •edveinek a keriDgése. A gyermekek egészséges fejlődésében elengedhetetlen a verőfény, mondja egyik kiváló orvos- profeszorunk. Kevés országban van annyi előkelő színvonalra fürdő- és nyaralóhely, annyi csodahatásu ásváoyviz, mint Magyarországon. A temérdek forrás közül mindenki megtalálhatja azt, amelynek használata mellet beteg, lankadt vagy törődött teste erőt és gyógyulást nyerhet. Ami pedig a fürdőket illeti, minden külföldivel tudunk magyar fürdőt állítani, párhuzamba amelynek gyógyító hatása nem kisebb amazokénál. Hogy a választás nehéz munkáját megkönnyítsem az olvasónak, felsorolok egynehány kipróbált ásványvizet, egynehány fürdőt, ahol pár hetet eltölteni üdülése a testnek és léleknek. Aki bővebb tájékozást óhajt a magyar fürdőkről, ásványvizekről szerezni, az megtalálja azt a Balneológiai Egyesület kitűnő főtitkárának, Vámossy Zoltán egyetemi tanárnak pompás fürdöalbumában. A földes savanyuvizek közö.t elsőrendű élvezeti vizek s emésztési zavaroknál, a légző- és emésztőszervek hurutos bánhalmainál kiváló gyógyvizek: a Salvator, a Borszéki, a mohai Ágnes, a Málnási borviz, a Baross forrás, a Borhegyi, a Korondi. Vannak bajok, amelyek ellen a szénexiddal mesterségesen túltelített Apollinarist rendelik az orvosok; ki kételkedik benne hogy eze Len a bajokban épp ugy megteszi magáét, a Baziási Phőnix, a Kristály, vagy a Margitszigeti üdítő viz. Csehország alkalikus ásványvizei közül a giesshübelit, a krondorfrt és a blinit nagy előszeretettel fogyasztják országunkban úgyis mint élvezeti vizeket, úgyis mint hurutos betegségek orvosságát. Magyarország alkalikus sávanyuvizei: a bodoki Matild, az alkalikus savanyuvizek között a legelső, a répáti, a kúszonyi, a luhi Margit, a polenai, a Vita, a bodoki Salus mindan tekintetben kiállják a versenyt a külföldi vizekkel. A vértelen asszonyok és sápadt arczu leányok a franzensbadi, spaai, schwalbachi vizek helyett egyenlő értékű vasas orvosságot találnak az előpataki, a borszéki (Kossuth), a luziási, a bártfai, a taresai, a felsőrákosi, az Atilla-vizekben. Az alkalikus sós savanyúvizek í

;pusos képviselői : a seltersi és a gleiebenbergi vizek; a léleg; őutak és tüdők hurutjai ellen rendelik az orvosok. A málnási Mária, a Hunnia forrásnak, a sztojkai, a Luua, máriavölgyi (Kuiucz stb.), ko vásznai, a múluási Siculia, a bártfai (Orvos- forrás) vizeknek ereje nem kisebb, gyógyitóhatása nem alál b \a!ő, mint a seltersi és gleichenbergi vizeké. Az idetartozó ásványvizek között különösen a málnási Mária forrásnak, a seltersinél tisztább és hatásosabb vizét karolta fel a közönség és az orvosvilág érdeklődése. .Ma már nagyon kevesen isznak seltersi vizet Magyarországon. A lithium tartalmú ásványvizek sorában a szinnyelipcczi Salvator-forrás a legelső; mellette — ke- ; zelés, összetétel dolgában — eltörpül minden ; hazai és külföldi viz. Az idetart.zó vizek közül ( kiválnak még a szingléri Szultán, a paptamási, S az ár kosi Glória, a balti és a szlatvini Anna- ; íorrás vize. A keserű vizek között a budaiak, elsősorban a Hunyadi János, továbbá az Openta, a Loser ' János, a Schmidthauer féle Igmándi-keserüviz, j és Ferencz József vezetnek a világpiaezon. Véi- i betegs. gek, női bajok, csúzos, köszvényes és 'j idegbelegtégek, bőrbajok eseteiben az arzéntar- j talmu vasasvizeket is gyakran rendelik az orvo- ! sok. A levicoi, roncegnoi vizek és a nálunk j annyira forszírozott szrebrenicai Guber jól pótol hatók a hasonló összetételű parádi vasas arzénvizzel. Ü sulíatos vizek közül a rohitschi típusnak vannak meg nálunk a hasonmásai; ilyenek: a balátonfüredi, a koritntezai és a baldóczi. A jód- és bremtarlalmu konyhasósvizeknek legkiválóbb képviselője Európában a csizi viz ; kiválók még a jódos vizek között : az újvidéki, egri, golhorai. A lipiki viz elsőrendű alkalikus hévviz, Magyarországon párja nincsen ; teljesen hasonló mása az emsi vizuek. Zalavármegyei Müz?um és Könyvtár. i ujabb ajápdékok. (130. közlemény.) Régi fegyvert adott Lendvay János keresk. isk. tanuló. Í 2 drb. régi képet ajándékozott N. N. fögimD. tanuló. 2 drb. régi iratot kaptunk N. N. főgimn. tanulótól. (Folytatjuk.) Haerter. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg, r. t. város polgármesterétől. 7947-1911. Hirdetmény. Az 1894. évi Xlt. t.-cz. 51. és 95. § ára utalással felhívom az összes birtokosokat, hogy a földjeiken fellépett »aranka« és sszeibtövis« kártékony növényeket haladéktalanul irtsák ki, mert mulasztás esetén azt a halóság fogja költségükre kiirtani és ellenük a kihágási eljárást folyamatba tenni, melynek folyamán 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők. Zalaegerszeg, 1911 julius 20-án. Dr. Korbai, polgármester. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 6645-1911. ad. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város határának birtokvalósitása az 1909. V. t.-cz. végh. utasítása értelmében folyamatba tétetett, miért is az utasítás 44. §-a értelmében felhívom az összes birtokosokat, hogy amennyiben földadó kivetésükre nézve sérelmet tudnak, vagy birtokváltozásaik hiányosan volnának a tényleges birtokos nevére irva, — ezek kiigazítása végeit, vonatkozatos okmányaikkal (adásvevési szerződés, hagyaték átadó végző:) az állami elemi iskola központi épületének 1. számú földszinti termében f. évi augusztus hó 15-ig naponként d. e. 8—12 óráig Megyessy László kataszteri nyilvántartónál jelentkezhetnek. Zalaegerszeg, 1911 julius 22-én. Dr. £orba«, p lgármester. Z.laegerszeg r. t. város rendőrkapitánya. 2719-1910. rkp. Hirdttmény. Közhírré teszem, hogy 19l0. évi deczember 23-án Zalaegerszeg város belterületén egy darab női kendő találtatott. Igazolt lulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti. Zalaegerszeg 1911 Julius hó 20. Mezrlczk, s. k. h rendőrkapitány. Heti hírek Helyiek. Városi közgyűlés lesz holnap, pénteken délután 4 órakor Dr. Korbai Károly polgármester elnökletével. Gyüjisünk a Csány szoborra! N. N. Zalaegerszeg . . — K 50 f, Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Hozzáadva a muitkori (28913 K 24 1) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 28913 K 74 fill. Bortermelők a Csány. szoborért, A múltkor emiilett adakozásokon kivül legfinomabb boraikból küldőnek még Varga Vilmos 3 üveger, Kaiser Albert 4 üveget. Nemsokára megérkezik a Kaszás Kajos ajándéka is. Balassa Benő felső kereskedelmi iskolai tanár 29 éves szolgálata után most a hetedik fizetési osztályba lépett. á »Za!amegye« legutóbbi számában megjelent közleménynek, amely a főgimnáziumi tanárváltozásokról szól, még semmi alapja sincsen, AZ egész nem egyéb, mint korai, de rósz szándékú híresztelés. (Beküldetelt.) Egyik nagyrabecsülí ;'gazgató-tanitonkról Paukovich Györgyről és Faller József cz. igazgatóról az a hir terjedt el a napokban, hogy a miniszter ur nyugdíjaztatni akarja (hogy valakinek helyet csináljanak). A tanitó testület s a város közönsége erősen felzudult ez időelőtti és méltánytalan eljárás miatt s széleskörű heves mozgalmat indit, hogy a minisztert felvilágosítsa az illetőknek érdemeikről és munkaképességeikről. vitás Károly fogházfelügyelőt saját kérelmére elhelyezte a miniszter Illavára Dijbirkozós a czirknszban. Tegnap este kezdődött meg a Wollner-féie nagy amerikai czirkuszban, a cagv reklámmal hirdetett nemzetközi