Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-20 / 29. szám

2 M AG Y iR PA.1ZS 1911 julius 20. Hát csak arassatok szegény jámbor magyarok ott könn a falun, arassatok. Egyre kérlek benneteket. Számítsátok ki, mennyi gabona-kenyérre van szükségetek a jövő aratásig Azt ne adjátok el. Legalább ti egyelek jó kenyeret. Hiszen megdolgoztok érette. Ne adjátok el, hogy ne kelljen időközben papiros zsákban százszoros árért visszavásárolnotok saját lisztetek gyanánt valami fehér port. Csak arassatok s rakjátok tele a hombárt. Velünk uri városiakkal ne törődjetek. Minket már az úristen kegyelme sem védelmez meg a dobos kenyértől. Csak arassátok tenger-rónáinknak s huliámzatos hegy-vőlgyeinknek aranykalászait ti jámbor magyarok: fehér-sárga buza kalácsot eszik ebből a — külföldi nép ; — s „ magyar" kereskedelmünknek és magyar gabona tőzsdéinknek kegyelméből pedig eszünk mi — cserebogarat. Borbély György Muraköz magyarosodása, v. magyarositásat miként órnetuők el? (Visszhang Dr. Tamás János ur czikkére.) A napirenden levő egyházi visszacsatolás sürgetéséhez volna egy kis megjegyzésem. Helyeslem azt a hazafias mozgalmat, mely arra irányul, hogy Muraközt valamely magyar egyházmegyéhez csatoljuk. Régóta hallom már ezt az eszmét s többször már erős hullámokat is vert fel, de az eredmény mindig elmaradt. Élénk figyelemmel olvastam Tamás János dr.nak nyilt levelét melyben Muraköz választópolgárainak három ezidőszerinti munkapárti képviselőjét felszólította ennek az életrevaló akcziónak a kivitelére, de igazán rosszul esik minden magyar embernek, hogy történni alig történik valami. Pedig Muraköznek ezidőszerinti három képviselője a jelenlegi uralkodó kormánypárt tagja s legalább is feltételezhető, hogy a kormánypárt, ha magáévá tette Muraköznek magyar egyházmegyéhez való csatolását, akkor azt keresztül is tudja vinni. Ezt mindenesetre örömmel látná minden magyar ember pártkülömbség nélkül, hisz rég óhajtott kívánsága ez a magyarságnak. De véleményem szerint a magyar egyházmegyéhez való csatolás csak egy lépés előre Muraköz magyarosodása érdekében! Hátra van még a legfontosabb t. i. az összes népiskolák államosítása s megbízható, hazafias tanerők és a magyar tannyelv behozatala, AZ ottani horvát anyanyelvet még a hittan tanításnál sem, sót a horvát irni-olvasást sem tartom czélszerünek tanítani. Hogy a muraközi áliami iskolák szaporodoak, azt köszönhetjük Zalavármegye tanfelügyelöségének, de hogy ne csak szaporodjanak, — de az iskolák államosítása mielőtt meglegyen, az államde burkoltan. A világ ostobának tartja s ő ravaszul mosolyog. Többet ér egy példa. Volt egyszer egy fiatal kollegám. Ha unokám nem is, de fiam lehetett volua. Jön az egyik járdán, én megyek a másikon. Int a kezével is: — gyere csak, gyere t Mint egy hűséges kis kutya átfutok hozzája a sáros szekéruten: parancsolj kérlekalásan! Fejét egy kissé magasabbra emelve: — Menj a könyves boltba, nézd meg, megvan-é már az a színdarab ? miközben két ujja között könnyedébben forgatja vala sétapálczáját, minta szél a szélmalmot. Azonnal! kérlek alásan, parancsolatodra! — Jólvan! Szervusz! Szervusz! s fejét még magasabbra emelve teljes elégültséggel folytatta sétáját. Miért bántsam én azt a szegény embert, aki nekem pláne olyan vidám perczeket szerzett. — Ez nem vicz! Mi meglehetősen egy vivásu emberek valánk s jól is ment a dolog. A diákoknil megalapította Haerter a köztársaságot. Nincs kis diák, nincs nagy diák; nincs szegénység, nincs uraság, mindenik egyenlő és tegeződik. Volt azonban egyéb egyetlötlenség: az útiköltségekre nézve. De ez csak a pénztárnoknak baj. Tudni illik, hogy az igazi társaság köztársaság. S nem külön-külön, mint a liba. Egy-kettő gondoskodik mindenről. A többinek semmi dolga, nak nem csak érdeke, de elemi joga ós legfőbb kötelessége, is. Természetes, hogy nagyobb missiót s nemzetiesebb feladatat mi sem végezne, mint a magyar állami iskola ós a nemzeti knlturmunkát teljesítő magyar tanítóság. (De megjegyzem, hogy épen ezért a tanítóság anyagi ügyeit, szóval a fizetósügyet rendezni óhajtanám). Most pedig még- röviden Tamás János urnák szólok! Örömmel telt be lelkem amidőn olvastam az emlékezetes »Nyilt levelet* s figyelemmel kisértem a czikksorozatot, amelv később Lajtmann György és Tamás János között megindult. Én — legalább a saját meggyőződésem szerint — ugy találom, hogy Lajtmann György személye és működése iránt táplált bizonyos toku bizalmatlanság, melyet Tamás János ur kifejtett, bizony kívánatossá teszik az államosítást. Ami pedig Lajtmann György urnák: »A megértés utján* cz. czikkét illeti, csak azt igazolja, hogy Muraköz érdekében mielőbb sürgősen kell cselekedni, még pedig államosítani is A czikkben említés tétetett a kotori iskoláról, hol sürgetik az államosítást a tanitók s annak daczára a kath. lelkésszel vállvetve működnek a nép és Muraköz érdekében. Ez nagyon szép, de eDnél még kívánatosabb az, hogy az államosítások után is támogassa a papság a tanítóság működését s azt a szellemet, melyet a zsenge gyermek lelkébe a tanítóság belecsepegtet, fejlessze és erősítse a papság. »Egy nézeten ugy sem leszünk soha!« — azonban, hogy a tanítóság és a papság a nemzeti ügy szolgálatában álljanak, azt mindenki elvárhatja tőlük! Verő. A gyümölc8eyésről. Labbé franczia orvos nemrég megjelent tanulmányában azt vitatja, hogy az embernek legalkalmasabb és legmegfelelőbb tápláléka a — gyümölcs. Szerinte a kövérség, a makacs székrekedés, különféle gyomor- és bélbaj ellen a leghathatósebb gyógyító eljárás a gyümölcsevés. A majom például pusztán gyümölcscsel él, és ily táplálkozás mellett szervezete hiány nélkül megkapja azokat a tápláló anyagokat, amelyek a test fejlődésére szükségesek. Vannak ugyan olyan emberek is, akik szintén csupán gyümölcsesel táp'álkoznak, és akik emellett teljesen jól érzik magukat. Ezeknek azonban bizonnyára nagy gondot okoz gyümolcsszükségletük beszerzése a különféle évszakokban, mert kizárólag gyümölcscsel való táplálkozás esetén a bó ezukortartaimu gyümölcsök fogyasztása nem elégséges. Az efajta gyümölcsökben ugyanis aránylag kevés a fehérje, bogy a nitrogéntartalmú vegyületek a megkívántató mórtékben álljanak a szervezet rendelkezésére. Ilyenkor zsírtartalmú gyümölcsre van szükség, milyen a: dió, mogyoró, mandula stb., ámde amelyek viszont nehezebben emészthetők. A gyumölcskura már a legrégibb időkben divatozott; leggyakoribb volt a szőlő-, szamóca és a citrom-kura, amely még ma is használatos. A szölőkuráről Galen, müusteri püspök és más régi író, sőt Plinius is megemlékezik müveiben. semmi gondja, csakhogy el ne maradjon a nyáj" tói; egyik néz, a másik lát is, jegyez, tanul, eszik> iszik, alszik, vigad, s bánkódik, hogy mért nem hosszabb a nyolez nap? mért olyan rövid az a három órai éjjeli alvás? s mért keményebb ez a fekvő deszka, mint otthon a tollas párna'' Szóval, az ut tervezetét, rendezését Haerter Ádám csinálja, ő a szakember, a földrajz tanár, ő az elnök, egy csomó mappával, könyvvel, kalauzzal, flastrommal stb. megrakodva, ó rendeli meg előre a külön vasúti kocsikat, a szállást, az ebédet stb. azután jóformán csak a paedagogiii felügyelet marad. Kisebbkörü munka a pénztárnokság. A pénztárnok megveszi a jegyeket, kifizeti a szállást s ebédeket s punktum. Ha ez ilyen könnyen menne. Ezeket én cselekedtem a megosztott paedagogíai felügyelet mellett. Váltsunk jegyet. Van 44 ember. Tehát 44 fóljegy. Perszé ! Ebből 2 ingyen jegy, 2 szabadjegy, 1 i/t jegy, írezsim jegy«, de csak 1/t uton, 2 egész jegy, 3 más osztályban féljegy, de csak V« uton, 1 katonaigazolványos, 3 tisztviselői igazolványos, 3 csak soron kivül csatlakozik, 3 csak Pesten ül fel, 2 csak Gyéresen, 1 Marosludason, viszont Pesten kiszáll 1, Kolozsvárt 3, Vajdahunyadon föltételesen 1, de esetleg Piskin, Gyomán és Békéscsabán csak 1—1, viszont felül 1, de PesEgószen a legújabb időkig azonban mintha megcsappant volna a szőlő-kúra híveinek a színia; esak ujabban hozták azi ismét divatba leginkább Németországban, Ausztriában és Svájczban. Így Kreuznach, Bompard, a rajnamenti Bingea, a bajorországi Durkheim klimatikus fürdőhelyeken, Ausztriában Meran ; Svájcban Aigle és Montreurfürdőkben rendszeres szőlő-gyógyitómód van alkalmazásban. De másutt is vannak ilyeu gyógyitóhelyek; pl. Olaszországban Pallanza, Oroszországban Odessza és Jalta. A szélő gyógyító hatását a különféle borkősavas sóknak köszöni, amely sók élénkítik a beteg perisztáltikus mozgását és uretikus hatásúak. Nem megvetendő értékű a szőlő czukortartalma sem. Legjobb sikerrel alkalmazható e kura fürdőhelyeken, ahol a szabadban való mozgás és a jé levegő is elősegíti a hatást. Akik e kúrát használják, korán kelve, kigyalogolnak a szőlőbe s ott a még harmatos szőlőbogyókat lecsipegetvén, éhgyomorra elköltik. Vigyázni kell azonban, hogy a szőlöbogyó héja ne kerüljön a gyomorba. Sokan ugy fogyasztják el a szőlőt, hogy az előbb gondosan megmosott fürtök levét pohárba facsarják és kortyonkint kiszürcsölik. t\ másik telét ugy kell megosztani, hogy ebéd és vacsora előtt is ehessünk belőle. A kura átlag egy hónapig tart. Sokan nagy mennyiségű szőlőt képesek naponkint elfogyasztani, pedig általában az a nézet van elterjedve, hogy a gyümölcs nehezen emészthető. Igy is van, de csak akkor, ha a gyümölcsöt evés után költjük el. Máskép áll azonban a dolog, hogyha a gyümölcsöt bizonyos idővel az étkezés előtt fogyasztjuk el. Linossier, fianczia chémikus ennek okát a következőkép magyarázza meg: A gyümülcscsel a gyomorba jutott citromsavas káliumból a gyomornedv sósavjával keveredve, chlórkálium képződik, a czitromsav pedig felszabadul. Ámde a felszabadult citromsav, a gyomornak pepszintartalmu emésztő folyadéka bénitólag hat, aminek az a következménye, hogy a gyomornedv emésztő hatást vesztvén, a feiiérjenemü anyagok feldolgozása megakad. íme ez az oka annak: miért oly nehezen emészthető a dinnye étkezés után és miért fogyaszthatunk el csaknem négyszer annyit belőle étkezés előtt, anélkül, hogy a gyomorban az elteltség és felpuffadás érzése támadna. A gyümölcs általában alkálius hatású. Linossier kiszámította, hogy egy kilógram szamóczában annyi lúgos vegyületek vannak, amelyeknek hatása kilencz gramm bikarbonaszóda hatásának felel meg: egy kilogramm szőlő lúgos hatása hat, egy kilogramm czitrom lúgos hatása négy gramm bikarbónaszóda hatásával egyenértékű. A gyümölcs héjának czellulóse-tartalma emészthetetlen ugyan de azért hasznos szolgálatot tesz, mert a beleket tisztítja és hajtó hatású. Különös hatása a szóló-kurának az, hogy némelyek m-.'gbiznak, mások pedig megsoványodnak általa. A szamócza kura, noha nem is tekinthet vissza olyan régi múltra, mint a szőlő-kura, szintén sok követőre talált már régebben is. A ten 6 marad le és senki sem ül helyökbe, 8-nak ' a Zichy-barlangig, s onnan megint Ludasig, a többinek egyenesen Ludasig. Czelldómölköu 1, Ukkon 1 marad el. — Számítsd ki, hány télharmadosztályu jegy kell, azonkívül magyarázd meg a pesti jegyadó kisasszonynak, hol van a Zichybarlang, s az állomása? hol van Kissármás, Nagysármás, s Marosludas, melyik megyében van, hogy a jegyek árát kiszámíthassa a könyvből. Őszintén megmondom, hogy a vasúti utazásokban igen járatlan vagyok, s épen azért dicséretemre föl kell jegyeznem, hogy e bonyodalmas jegyváltásokkal sem az állam nem csalódott meg, sem én nem fizettem rá. Meg is lett érte a jutalmam. »A generális megveregette vállam.* Az elismerés fokozásául az utazó társaságnak szemeláttára orozámat megsimogatta a vezető, hogy nó most már én is tudom, milyen a turistaság. Igaz, hogy én már háromszor végig jártam Európát a konduktorok tudománya nélkül: de ez az elismerés itt mégis jólesett. Végre fütyölt a gép. Gyi! — folytatása, vagyis az utazás kezdets következik. &