Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-06 / 27. szám

1911. julius 6. MAGYAR PAIZS dekesebb aktualitásait örökitík meg; köztük vaa Zita berezegné, Károly Ferencz József főherczeg menyasszonyának egy ritka szép képe, képek az angol koronázásról, Festetics Tasziló herczeg arczképe, képek a kecskeméti gazdagyülésröl, a trieszti Dreadnought-vizrebocsátásról, a Bécs— budapesti repülésekről, Rouen város millenniumi ünnepéről, a szolnoki Tisza hid avatásáról stb. Szépirodalmi olvasmányok: Zsoldos László regénye, Krúdy Gyula novellája, Haraszthy Lajos verse, Zoltán Vilmos Tasso-fordítása, stb. Különfélék. A rossz emésztés sokszor a szívműködést is megzavarja. Mennyi kiút és mennyi aggó dalmat okoz a rossz emésztés! Azáltal, hogy a vérkeringést akadályozza és a testet feles leges, mérges agyagokkal túlterheli, befolyást gyakorol a szívműködésre, a miből szivszorulás, szívdobogás és más hasonló jelenségek származnak. Sok szabálytalanság a szervezetben csakis a hiányos emésztésre vezethető vissza. Mindezen jelenségekkel közönyösen állhatunk szembe, mert ezeket könnyű szerrel meg lehet szűntetni, ha reggelenkint fél esetleg 1 borospohárnyi természetes FerenOZ JÓZSef-keserüvizet iszunk. Ez a páratlan gyógyvíz a testet a felhalmozódott mérges anyagoktól alaposan megszabadítja, a vérkeringés ismét szabályossá lesz és nemcsak a szívdobogás fog megszűnni, hanem más képzelt bajok is. Bármily külön! özők is a szenvedések, kevés megbetegedésre alkotott a természet olyan tökéletes gyógyszert, mint a milyet az igazi Ferencz József keserűvíz képez. Kérjünk a füszerke eskedésekben és gyógytárakban határozottan valódi Ferencz József-keserüvizet és ne fogadjunk el semilyen más csekélyértékű terméket. Egy orvos műve. Az Egy orvosnak, Dr. Flóris Áronnak nagy jelentőségű könyve megjelent. Az a czime, hogy: ,,Miképen lehetünk hosszú életűek ?

u Tárgya pedig a tüdővész, mely éles karmokkal szakgatja Magyarország népét. Tartalma sok oldalú, változatos. Czélja egy: a nemzeti mentés. Mikor ez a mű czikksorozatokban megjelent a Magyarországban, rendkívüli érdekeltséget keltett országszerte. Zalában is sokan érdeklődtek a Magyar Paizs révén, mert mi is közöltünk belőle czikkeket, s ismertettük. Kíváncsi vagyok mennyire fogják vásárolni ezt a könyvet Zalában. A Dunán túl Zaiában mutat ki a statisztika legtöbb tüdővészes embert. Az egy orvoshoz az ország minden részéből ma is légió számra mennek a kérdezősködések, s ő a Magyarország szerk. üzeneti rovatában fel nekik magyarázatokkal. Dr. Flóris könyve az elméleti tudás mellett páratlanul gyakorlati könyv. A szegényebb embernek nélkülözhetetlen. Ingyen orvosi Consilium, s ingyen egész patika. A könyve mindössze 3 kor. 85 fillér. Budapesten lakik a Karpfenstein utcza 18. sz. alatt Egy jó családból való fin felvétetik órás-fanonezuf HOFFMANN FRIGYES órás, ékszerész és látszerésznél Zalaegerszegen. 2-2 Földmivelés Állattenyésztés. @c- Akié a föd, azé a2 országi A gyümölcstermés értékesítése, A földmivelésügyi miniszter a gyümölcsértékesítés érdekében olyan községeknek, egyleteknek és szövetkezeleknek, melyek az idén nagyobb gyümölcstermést várnak, különbö'.ó rendszerű gyümölcs feldolgozó gépeket és szeszfőző készülékeket ingyen ad kölcsön 3—6 heti használatra. Jelentkezni, illetve folyamodni julius 10 ig kell. Mezőgazdálkodásunk jövője. A gazdák kecskeméti nagygyűlése valóban impozáas módon folyt ie. A kecskeméti gazdagyűlés egyesitette a gazdatársadalmat a kis földü gazdálkodót, a közép és nagybirtokost. És e sorok írója, aki az ottan lezajlott eseményeknek látója volt, nem is tudja megmondani, hogy kit foglal el jobban a többtermelés ideálja, a kisgazdát-e, v

;\gy azt, akinek nagyobb darao földet kell megművelnie ? A haladás vágya örömkeltőan elfoglalja a gazdálkodással foglalkozókat, ez pedig nagy szó, mert hiszen tudjuk, hogy a gazdaosztály ha^ánkuak legkonzervatívabb eleme. Csakhogy nem elég a gazdasági haladás szán déka, tudás is kell hozzá. És most már a második lépésnél tartunk, annál, hogy ezt a felköltött érdeklődést miként lehetne a gyakorlat javára billenteni'.' És előáll egy régi mulasztásnak sürgős pótlása. Mi iskolarendszerünket idegenből és elméleti emberektől vettük. A módszer és nevelés kérdéseit az egész világon filozófiai irók és paedagógusok készítették. Nem is minősítették soha az iskolát gyakorlati czélokra törő alkotás nak és azért a^ iskolaügy az élettel nem igen számolt. Csak most, amikor az általános tankö telezettség már nálun i is szép mu tra tekinthet vissza, most, amikor az általános iskolakötelezettség eredményeit látjuk a népművelódésbeo, most vesszük észre, hogy népoktatásunknak a gyakorlati élet szükségeivel jobban kellett volna számolnia. A népiskolába járó gyermekik 80 százalékának a fölrmivelés a kenyere és amíg ezeket megtanítjuk az öt világrész tengereinek, öbleinek, szigeteinek, földjének, különféle bőrű embereinek ismeretére, amig átvezetjük a gyermekeket a görögök csatáitól a napoleoni összeroskadásig és és egy hatalmas szám'öoieggel terheljük a memóriát, amelyek zsinatok, csaták és békeszerzés idejét mondják, addig a földaiiveló gyermekének az ujabb és hasznosabb gazdaságvitélről semmit sem szólunk, sőt még arra sincs gondunk, hogy ősfoglalkozásának szeretetét vigye ki az életbe. Hogy ezen süsgösen változtatni kell, hogy ezen segíteni kell, azt mélyen érzi a földmivelésügyi miniszter s addig is, amig a gazdasági népiskoláról szóló törvényjavaslatot kollegája, a közoktatásügyi miniszter az országgyűlés tető alá nem viszi: az első feladatnak azt vallja, ho^y az átformálandó iskolák számára gazdasági szakismerettel biró tanítói nemzedéket kell nevelni. Azért létesült a komáromi földmiveiési iskolával kapcsolatos gazdasági taui óképzö és azért szervezték Kecskeméten a háztartási iskolát szintén az ottani földmiveiési iskolával kapcsolatosan és amint Serényi földmiveiési miniszter a napokban a kecskeméti földmivesiskola látogatásakor mondotta, szándéka a földmivesiskolák számát negyvenre szaporítani és ilyen kurzusokat, gazdasági tanítóképződet paralel! a földmives-iskolákkal állítani. De mág ez se minden. Nagy mulasztások sürgős pótlása több oldalú tevékenységet tesz szükségessé. Mindent el kell követnünk, hogy a tanítóság az uj szellem és irány követelését megértse, s hogy a legszükségesebb gazdasági ismereteket megszerezze. Ezért rendeznek a nyáron az algyógyi, az adai, a békéscsabai, a breznóbányai, csíkszeredai, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karczag, lugesi, pápai, rimaszombati, uagyszantmiklósi, somogyszentimrei, szilágysora lyói, szabadkai és csáki földmivesiskolákban gazdasági kurzusokat, amelyeken 320 tanitó vasz részt, hogy a hat hét alatt legalább a legszük ségeselsb gazdasági ismereteket eltanulják és azzal a gondolattal menjenek vissza kulturmiszszióik teljesítésére, hogy ámbár szép dolog az aki a Baléári szigetekről, a kis és nagy Szundikról, a Golf áramlatról, a tridenti zsinatról tuti, — de már mégis csak több hasznát veszi az ő növendéke annak, ha megtanítja a szemzésre, oltásra, helyes trágyakezelésre, az egyoldalú kalásztermelés nyomorúságra, állattartásra és gazdasági számvitelre. Ismételjük, hogy mindezeknek az ujabb ismereteknek megszerzésére a kedv élénkebb nem volt,mint most, ebben az időben. A gazda, akár milyen földön gazdálkodjék is érzi, hogy tanulnia kell és gazdálkodási üzemén változtatni sürgősen szükséges. Nem fogadja többé oly hitetlenséggel a külföldi gazdálkodásokról szóló híreket, amelyek arról szólnak, hogy a németek, az andoíok, az amerikaiak a búzatermés átlagát kétszer annyira fokozták, a mi szüzmagyar földünk, amelyei a viiág Kánaánjának vallottak és hirdettek, néhány év előtt az uzsora gazdálkodását nyögi, termést mind kevesebbet ád, árról nem is beszélve, hogy a külföldi termés átlagoktól mily messze marad. De hogy nem is szabad többé az egyoldalú kalász termelés ósdi fogását űzni és a gazdálkodás egész uj módszerét kell kezdeni, mely tökét s mellette egy kis keres kedelmi érzéket feltételez, hogy a gazda az árkülönbözeteket a maga javára használni tudja. Merjük mondani, hogy ha ezeknek a nagy socialis, népjóléti eszméknek a tnnitók a maguk műlödési körében szószólói, vezetői iesznek, ha nemcsak a nevelésükre bizottt gyermeksereget nevelik az élet számára, hanem felnőttek gazdasági kurzusát rendezik, a faiskola és tanítókért e tekintetben példát adnak és mutatnak, — ez fogja valóra váltani azokat a vágyakat, melyek tanítói hajlékukban existentiájukért oly sokszor elhangzanak. A több termelésből bekövetkező teherbírás fogja a népért dolgozó köztisztviselőnek sorsát fobbra fordítani. Ne'.cünk ebben a dologban az tetszik, hogy már nemcsak ujságezikkeket írunk. Végre a régi jajszóért teszünk is. Kár volt eddig is várni. De mégis jobb későu, mint soha. T. L ITyilt-tér.*) 1 i Fángler ihály és Fia czégnél b-15 *) E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget & Szerkesztő j Nyomatott Tahy R. Ctcda könyínjemdájában Zalaegerszegen. 387. sz. v. 1911. árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir végrehajtó az 1881. évi LX. tcz. 102. § a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 246. számú végzése által Lőrincz József végrehajtató javára 610 kor. töke, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biríilag lefoglal? 710 koronára becsült ökör, borjú, sertés, szekér ós hordóból álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helvszinén, vagyis Dobronhegyen leendő eezközlésérel911.évijuliushó 15 ik napjánakd. u. 2 órája határidőül kitüzetik ós ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. tcz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. eyi LX. tcz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen, 1911 évi junius 29 ón. Lukács József, kir. bir. végrehajtó.