Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-06 / 27. szám
2 magyar paizs 1911. július 6. annak következtében, hogy a nyereség szerzési érdeket működéséből kizárja, alkalmas az •állami szempontok által követelt birtokpolitikái müveleteknek a magasabbrendő gazdasági és szocziális szempontok érvényesítésével való végrehajtására. Az intézet e szerint oly közérdekű birtokmüveletekkel fog foglalkozni, amelyeket a magánválalkozás az állami érdekeknek megfelelően végrehajtani nem képes. Éppen ezért az uj intézettel az áliam a magánválalkozás jogos érdekeinek nem támaszt illetéktelen versenyt. Gondoskodás történt arról, hogy az intezetnek az államháztartás túlságos igénybevétele nélkül is megfelelő mennyiségű töke álljon rendelkezésére. E czélból bevonták az akczióba a magántőkét is, és pedig alapítványok jegyeztesse utján, részben pedig az által, hogy az intézet műveleteikor fölmerülő hitelszükségletek túlnyomó részét az alapításban közreműködő záloglevél- és kötvény kibocsátó-intézetek fogják kielégíteni. Az uj intézet az állam, a Magyar Földhitelintézet és az Országos Kozponti Hitelszövetkezet közreműködésével fog alakulni, ugy hogy a legalább tizenöt millió korona alaptőkéhez az állam nyolcz millióval, az intézetek pedig együtt hét millióval járulnak hozzá. Czélja elsősorban az, hogv az állami czéloknak megfelelően ingatlanföld arabolásokat ós telepítéseket hajtson végre, és ezzel kapcsolatban középbirtokokat is létesítsen, es hogy közvetítse a korlátolt forgalmú birtokokon és általában a nagy kiterjedésű ingatlanokon a kisbérleti rendszer meghonosítását, miáltal az önálló gazdálkodás lehetősége fog megnyílni ama löldtnivelő-osztályok számára is, a melyeknek a told megvétele nem áll módjukban. Czélja továbbá az uj intézeteknek az életbiztosítással kapcsolatos jelzálogkölcsön-nyújtás intézményének meghonosítása. Ezeken felül az intézet a községeknek, illetőleg törvényhatóságoknak közlegelök szerzésére és gazdasági munkásházak létesítésére fog kölcsönöket adni, i.letve szerezni. Az uj intézet ezek szerint hathatós eszköze lesz az állami birtokpolitikának és előreláthatóan képes lesz megfelelni annak a hivatásának, hogy a parczellázás terén helyesen működő magánvállalkozással karöltve, az állami érdeknek megfelelő mederbe terelje a jelenleg folyamatban levő nagyarányú biríokmozgalmakst. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége alapítványi üzletrészei után legföljebb 4 százaléknyi osztalékot fizethet. Az intézet szervezetének megállapításakor különös figyelmet forrli tott a kormány arra, hogy egyrészről az ügyvitel minden bürokratikus nehézkesség nélkül és kellő szakavatottsággal történjék, másrészről azonban az intézet működésére az állami birtokpolitika intézői irányító befolyást gyakorolhassanak. Az igazgatóság túlnyomó része az alapitó hitelintézetek által kijelölt pénzügyi és mezőgazdasági szakférfiakból alakult. Az igazgatóság elnökét, alelnökét és egy-egy tagját, illetve egy-egy póttagját azona pénzügyminiszter és a földmivelésügyi miniszter rendelik ki minisztériumaik tisztviselői sorából. A pénzügyminiszternek sinerült biztosítania, hogy az alapításban résztvevő hitelintézetek az uj intézettel a kölcsönnyújtásokban is közreműködjenek, minek folytán a parczellavevök s telepesek a vételár 75 százaléka erejéig nyerhetnek kölcsönt. Ezek a kölcsönök az alapitó földhitelintézetek az uj intézet és az Országos Középponti Hitelszövetkezett által nyújtott rendes zálóklevélkötvény — illetve hitelszövetkezeti kölcsönökből lesznek összetéve. A kölcsönöket a nevezett intézetek soron kival nyújtják, a lebonyolítás egy-egy vevő által a nevezett intézetektől fölveendő kölcsönökre nézve egységes s a vevő a kölcsönt egyenlő összegű évi járadékkal törleszti, melynek beszedését a helyi hitelszövetkezet végzi. E szerint a földvásárlók olcsó ingatlanokon kivül reájuk nézve egyébként el nem érhető előnyős hitelhez jutnak. E-k. Cseléddolgok. Abban az izzó hóban, amelyben minden forr és háborog — az életben — mind ujabban felbukkan egy-egy bugyborék. Ujabban a cselédkérdés vetődött színre. Tagadhatatlan, hogy e kérdés körül sok a rendezni való. Mégpedig két részről: a cselédet tartó gazda és a cseléd szempontjából. A házi cselédek azonban máskéut vélekednek. Ök azt hiszik, csak nekik van rendezni valójuk, a maguk izlése szerint követelt rendezést pedig a gazdának múlhatatlanul el kell fogadnia. Hát biz az igaz, hogy sok gazda amely elnevezés alatt különösen a háziasszonyok értendők, kisebb-nagyobb mértékben méltatlanul bánik alárendeltjével. Ma már minden ember emberszámba m?gy s e felfogást nem lehet büntetlenül perhorreszkálni. A cseléd sem gép vagy igavonó állat, kiszipolyozni munkaerejét és azért kevés bérben és sok megvetésben részesíteni: oly eljárás, mely a humanizmus elvével homlokegyenest elleukezik. Sok háziasszony büszkén vallja magát a jótékonyság és irgalmasság hü követőjének, s e mellett tán észre sem veszi, mennyire nyakgatja, kinozza a házi cselédjét. Tán ez az oka annak, hogy a há;.icselédek is a szocziálisták meglehetősen rettegett fegyverével, a szervezkedéssel, állanak ki a küzdőtérre. Nálunk még ezzel nem igen jutottak előre, de a külföldön már messzebbre jöttek vele, igy bizony nem áltathatjuk maguDkat azzal, hogy még sokáig meg leszünk kiméivé a cselédkérdés mégoldásától. Miféle forrongást idézne elő nálunk, ha a cselédek oly követelésekkel lépnének fel házunkban is, mint az a séd, norvég és dániai házi cselédek teszik. E:ek a következőket követelik: 1. Minden éjjeli munka megszüntetendő. Az éjszaka este 9 órakor kezdődik és reggel 7 óráig tart. 2. A szolgálati időn tul minden munkáért külön dijazás jár. 3. minden cseléd hetenkint egy szabad délutánt kap, amely öt órákkor kezdődik és kéthetenkint egy szabad vasárnapot (délelőtt 10 órától kezdődőleg) és két heti nyaralást teljes bérilletmé nyekkel. 4. A bér, abban az esetben, ha a cseléd szorgalmas, emelkedik. 5. A cselédszobának világosnak és melegnek kell lenni. Szerencsére, e kívánságok között nem fordul elő a külön automobil, melyet a cseléd sétakocsizásaihoz rendelkezésre kellene bocsátani. Jellemző és minket is gondolkodóba ejthet az. a körülmény, hony a háziasszonyok körébea a követelések legtöbbje nem talál ellenzósre. Még rosszabbak lennének ott a cselédviszonyok mint nálunk, vagy csak az ottani háziaszolyok méltányosabbak ? Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 7573. 1911. Hirdetmény. Az 1891. évben alkotott építésügyi szabályrendelet 38. § ának rendelkezése szerint minden lakóházban téglafalazattal, vízmentesen szeméttartó gödör építendő, amely jól záró fedővel látandó el. A köztisztasági szabályrendelet 3. § a szerint pedig a város köteles a szemetet egyes házaktól a városon kivül levő főgyűjtő helyre évenkint fizetendő 4- koioua díjért a város lovain kihordatni. Figyelemmel arra, hogy a városi t. orvos véleménye szerint az egyes házakban nagyobb mennyiségben összegyűjtött szemét a közegészségügynek hátrányára van : kívánatos, hogy az összegyülemlő szemét a lakott területekről távol minél gyakrabban elszállíttassák : utasítottam a városgazdát, hogy a házakban összegyűld szemetet legalább hetenkint egyszer kihordassa. Erről a város közönségét azzal a felhívással értesítem, hogy a szeméttartó gödrök építésének mellőzésével inkább szeméttarto ládákat szerezzen be s a házi szemetet abban összegyűjtvén, azt * város által hordassa ki. A szeméthordásért egét, évre 4 korona fizetendő be a városi pénztárba mely csekély összegért a város hetenként legalább egyszer kihordatja az összegyülemlő szemetet. Ekként a város közönsége felszabadul a szeméttartó gödör építésének kötelezettsége alul, a fuvarköltségekben is jelentékeny megtakarítást, ér el s ezenfelül jó szolgálatot is tesz a közegészségügynek s végül elkerüli az 1879: XL. t. cz. 125. §-ábap meghatározott azon kihágást, hogy „ aki házában, ndvarában vagy annak .közelében nagyobb mennyiségű szemetet vagy más, könynyen rothadó anyagot összegyűlni enged : 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Járvánv esetén a büntetés 200 koronáig emelhető fel". Figyelemmel a meleg időszakra, mely a közegészségügyi intézkedések pontos megtartását fokozottabb mértékben teszi indokolttá ós 'nogy az ellenőrzés intenezivebben legyen gyakorolható, a város kocsisai oly könyvecskékkel lesznek ellátva, amelyekben az érdekeltek a szemétkihordás megtörténtet nevük aláírásával igazolhatják. Ha mindamellett a szeméttiordást a kocsiSzárnya fénypoián. Még magad nem vagy fogoly Éved g^öngykorán. Ö bizony fogoly voit, a szegénység foglya, kit a nélkülözés rákényszeritett akárhányszor, hogy a nyomdai korrigálással bővítse jövedelmét, mert a kolozsvári papi és tanári fizetés együtt is alig volt 300 pengő toriut. Perbe szállott a költővel az élet s a költő elnémult. Kriza harmincz éves korán tul csak a vadrózsa kert jelent meg a múzsák berkében. »Az élet gondjai elvonták a költészettől .... Igy olvadtak az életbe Kriza költői álmai.« A Vadrózsák gyűjtésével visszatért ifjúkori ábrándjai hónába a Székelyföldre, hol a vén körtefa szivébe van irva neve. »Gyöngéd vonással írtam hajdanán Nem fájt a seb, te nagyra fölnevelted ; Mig más felejtett, emlékezel te rám.« Nogyon szeretett levelet írni. Szívesen kereste föl rokonait és jó barátait, a székelység közt élő paptársait. Sarkalta, buzdította, hogy hallgassák a lányokat a fonóban, a legényeket a mezőn s az erdőben. Sokak jó segítségével nagy későre, de mégis elég jókor megjelent a hatalmas kötet Vadrózsa .... Valóban — mondja Gyulai Pál — Kriza semmivel sem folytathatta és fejezhette volna be méltóbban kö tói pályáját, mint népköltési gyűjteménye kiadásával. Az egyházi téron a XlX-ik század haladó szellemével tartott. Mint a modern nyelvek kitűnő ismerője nemcsak a költők iránt érdeklődött, hanem a bölcselők iránt is. A nagylelkű Channinget. senki sem érthette meg jobban, mint Kriza. Neki köszönjük, hogy az a mélyen járó s mégis oly átlátszóan tiszta lélek, ugy szólalt meg hazánk nyelvén, mintha itt született volna. »Kriza nem igyekszik idegen szólásmódokat, fordulato kat ültetni át nyelvünkbe, megelékszik azzal, ha egészen magyarul, sőt magyarosan tolmácsolhatja az eredetit.* Szép családja volt: két fia s két lánya, de a sok betegség miatt krisztusi türelemre volt szüksége. Barátaihoz irott leveleiben ezek a részek gyönyörűen világítanak be az egyszerű ember nagy lelkébe. Még amikor elvesztett szép kis leányát, vagy váratlanul és tragikusan meghalt nagy fiát siratja is, megcsillan sorai között a messze látó költői lélek ereje, mert »a családi élet, ha sok örömmel, sok fájdalommal is jár « Gyermekei nem lettek hosszú életűek. Ma csak az unokái gondolnak vissza büszkeségükre. 1861-ben Brassai Sámuel vezetése alatt az unitárius egyház nagy elégtételt szolgáltatott a Kriza érdemeinek, tüntetőleg megválasztotta püspökének. 1875-ig vitte szép hivatalát, de a még mindig nagyon szegény egyház a püspököt sem tudta megmenteoi a küzdéstől. Mai ember nehezen tudja beleélni magát abba a sokféle megpróbáltatásba, amit a mult század nagyleikei kiáltottak. Ha csak az életet kellene megismertetnünk, akkor is megkellene állanunk minden időjelzőnél. A Kriza életének 100-ik évfordulója a költői lélek iránti hódolat mellett, arra is figyelmeztet, hogy bizony mi utódok nem voltunk elég méltányosak e szerény, de nagylelkű férfiú iránt. Ezelőtt harmincz évvel a tanulóif|uság emléktáblát tett a nagyajtai szülőházra, de annál többel tartozik a székelység s e haza művelt közönsége. Most egy éve elhangzott egy pár lelkes ember felhívása, hogy Nagyajtára Krizának állítsunk egy szerény szobrot. Vájjon a visszaemlékezés e napján nem fognak-e megmozdulni a szivek. Kriza a középajtai Benkö sírjára im ez epigrammot rta : Benkö sirja előtt Ajtán vad tüske vau őrül S hálátlan honnak kőszíve rajta szobor. Boros Oy.