Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-29 / 26. szám

MAGYAR PAIZS 1911. junius 22. »mintagazdaságárók, — a közügyek iránt való főúri » bőkezűségéről®, sőt — horrendum dictu! — az egyik lap a Balaton iránt való rajongó szeretetét is magasztalja. Azt hisszük, mindezeknél a levegős áradozásoknál értékesebb üdvözlése volt a herczegnek a mi czikksorozatunk, — irja a Zala — mely plasztikusan kidomborította ugyan a kegyelmes ur nobilis egyéniségét, de éppen a nagy Festetics név iránt való tiszteletből rámutatott arra a helyesebb útra, melyen járva Tassilo herczegnek is el kellene jutnia a uemzet lelkébe ugy, ahogy György gróf oda eljutott. Tudni" kell, hogy Festetics he^czeg korlátlan ura a Balaton egy kincses, nagy kiterjedésű tájának. Nem irhát le egy tollvonást anélkül, hogy ezzel ne közügyet végezne. Ezért volt magas értéke a uálunk megjelent czikksorozatnak, melynek iránymutatásai, ha nem maradnak ered ménytelenek, akkor Festetics Tassilot nem csak a király, hanem a nemzet elismerése is fölemeli a herczegség magas piedesztáljára. Kasztok. (F. É.) AZ indiai népnél, annak idején, kasztokra oszlottak az emberek. Akiknek az apja kereskedő volt, annak kereskedőnek kellett lenni, ha még olyan kedve is lelt volna valamely más pályára. A festő gyermekének, ha semmi tehetsége sem volt, testének kellett lennie. Az államhivatalnok fia államhivatalnok lett, az orvosé orvos, az ügyvédé ügyvéd és így tovább az összes foglalkozási ágakon végig. Ez annak idején volt, az indiai népeknél, a modern emberek pedig elitélték ugy a törvénykönyvben, mint mindazon fejtegetésekben, melyekben a kasztokról s a kasztrendszerekről szólottak. Az emberek nohát, a modern korban élőket értjük alatta, elitélik a kasztrendszert. Mert a miként azt ékesszólóan magyarázzák, ezáltal útját szegik a természetes fejlődésnek, megakadályozzák azt, h^gy kiki tehetsége szerint érvényesüljön s azt az ágát a munkálkodásnak vigye előbbre, amelyre természeténél fogva leginkább hivatott s amelyhez a legnagyobb fogékonysággal vonzódik. Az emberek tehát elméletben elitélik mindazt, ami a kasztrendszerrel összefüggésben áll, elitélik, mert belátják annak káros hatását. S íme mit látunk a gyakorlatban ? ! A kereskedő fiát, ha az a színészi pályára vonzódik, — tegyük fel példaképén — szeges korbácscsal veri mindaddig, mig csak le nem mond erről a hóbortos ábrándról s nem áll kötélnek, hogy ö is, miként apja, nagyapja, ükapja rőfFel mérje azt, amit a modern technika vívmányai előállítanak. A tanár fiából tanárt farag. S ha az illető véletlenül egyetemi tanár, akkor egyetemi tanárt. A miniszteri tanácsos fia miniszteri hivatalnok, a szobrász csemetéje szobrász. A festő fiából, sőt még leányából is festőt farag, a szinész gyermeke természetesen nem lehet más, mint szinész. Az orvos, noha minduntalan kárhoztatja hivatása hátrányait, végeredményképen orvosnak képezteti ki gyermekét, mert hát a biztos kenyér, mégis csak biztos kenyér marad s orvosra mindenütt szükség van ezen a világon. Mi ez hát tulajdonképen ? Nem a régi, a lenézett, lecsepült kasztrendszer? A kasztok szerint beosztott emberiség ? Minek szidjuk, minek ócsároljuk hát akkor azt, amit mindennap megcselekszünk s miért hivalkodunk haladásunkkal, 6zabadság szeretetünkkel s mi egyéb hasonló frázisokkal ? Kiket akarunk megtéveszteni ékes dikcziónkkal, miket a katedrákon s nyilvános forumokou elszavalunk ? magunkat, vagy másokat?! Minek mondunk olyanokat, miket magunk sem hiszünk s minek áltatjuk magunkat ? Ezek a kérdések most a legaktuálisabbak, mert hiszen az iskolák befejeztével gyermekeinket valamelyes pályára küldjük, hogy megélhetésükről s jövendőjükről eleve gondoskodjunk. S ilyenkor kell leginkább meggondolni azt, hogy tulajdonképen mit is faragjunk belőlük ebbjn a nyomorúságos világban. Bizonyos, hogy nem áll Latunk oda s megkérdezve a fiatal, tapasztalatlan gyermeket, mihez érez hajlandóságot s akkor minden meggondolás nélkül már küldjük is oda őket. Nem, ezt senki seaa kivánhalja, mert ez esetben bizonyára 90 százaláka gyermekeinknek a színészi s 10 százaléka a katona i pályát választaná magának jövendő hivatásául. Nekünk feltétlenül gondoskodnunk kell arról, hogy helyettük gondolkozva, helyesen válasszuk mag jövendőjüket, de viszont nem szabad a kasztrendszer ridegségébe zárkózva mindig s mindenkor azt tartani a legjobb s legozélszerübb élethivatásnak, melyet magunk s apáink betöltöttek. A kasztrendszer ellentétben áll a szabadsággal s ezzel egyúttal a szabad fejlődéssel is. Ez pedig a mai kor szellemének semmiképen sem felelhet meg. E—k. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányától. 1156 -911. rkp. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a rendörkapitányi hivatalnál kezelésbe vett, elkobzott és gazdátlan tárgyak folyó évi julius hó 21-én (pénteken) a zalaegerszegi rendőrkapitányi hivatalban megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Megjegyzem, hogy fegyverre (lőfegyver, forgópisztoly, flóber) csakis lőfegyverek elárusitásával foglalkozó, kereskedők és olyan egyének árverezhetnek, akik Zalavármegye alispáni hivatalától nyert engedéllyel bírnak. Zalaegerszegen 1911. évi junius hó 1-én. Mezriczky h. rendőrkapitány. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 7096-1911. Hirdetmény. A m. kir. földmivelésügvi miniszter 53006/XI. 1911. számú rendelete folytán közzé teszem, hogy a halak ivása idején az 1888. évi XIX. t.-cz. 18. és 20. §-a szerint a halaknak nemcsak nyilt vizekből leendő kifogása, hanem a törvény 27. § a értelmében azoknak forgalomba hozatala, tehát elárusitása is, tilos, mig a törvény 13. §-a alá tartozó zártvizekről származó halak kifogása és elárusitása csakis az 5000—1889. számú földmivelésügyi m. kir. miniszteri rendelet értelmében kiállított községi bizonyítvány alapján szabad. Ennélfogva figyelmeztetem a közönséget, hogy a halászati törvénynek a halak kifogására és elárusitására vonatkozó rendelkezéseit szigorúan tartsa meg, mert azoknak meg nem tartása a törvény 62., 63., 64., 65., 66. §-ai szerint minősülő s büntetendő kihágást képez. Zaláegerszeg, 1911 junius 21-én. Fülöp, h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 7095-1911. Hirdetmény. A m. kir. belügyminiszter 21717—1911. sz. rendelete folytán közzé teszem, hogy a rádium emanaciós viznek és iszapnak tartására és elárusitására az 1876. XIV. t.-cz. 126. § ában körülirt rendelkezések irányadók, minélfogva rádium emanaciós viz és iszap ásványvíz csarnokokban, vizgyógyintézetben és fürdőkben nem árusítható. Zalaegerszeg, 1911. junius 21 én. Fülöp, h. polgármester. Zalaegerszeg, r. t. város polgármesterétől. 6995—1911. Hirdetmény. Közhírré teszen, hogy az 1911. évi I. és Il-od osztálvu kereseti adó kivetési lajstrom az 1883. XLIV. t.-cz. vonatkozó §§-ai értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át vagyis folyó évi junius hó 28-tól julius 5-ig bezárólag közszemlére kitéve lesz — ahol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1911 junius 26-án. Dr. Korbai, polgármeter. Zalavármegyei Muzeum és Könyvtár. Az ujabb ajándékok. (127. közlemény.) 221 drb. könyvet és folyóiratot ajándékozott a •Zalaegerszegi Munkásgimnázium* igazgatósága. (Folytatjuk.) Haerter. Mérleg" süly készítők s jaVitókniértéktórgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsóíejérmegye: Oyulafejervdr. Bartha A. Béla épület és műlakatos, műszaki és mérlegmttbelye és javitó gyára. Nagyenyed. Folbert Tamás Ukatos mester, mér tekkészito. áradmegye: Aradon 2 meilegjavitó. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleg gyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia mól eggy ártók ós javitók. Paldnka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg, készitő és javitó ggyár. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély). Szántó András puskamüves, mechanikus, ker pár s varrógépjavitó. Az összes mérle javítását és törvényszerű kiállítását válla Schuszter Guidó mechanikus, móríbgkészit Békftsmegye: Orosháza : Katona Imre tized százados ós rudas, mériegkészitő, valamint suiy javitó. Borsődmegye: Miskolcz. Nrup Mihály szerkovács su!y- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos suiytarázó, mázisajavitó, mérlegkósziiő. Brassómegye. Brassó. Drágíts Sándor lakatos mester, mértékkeszt. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleg lakatos. Egyedüli máriegkészitő a megyében Győrmegye: Gyűr. 1 lakatos merlegkészitő. Háromszékmeaye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baráthon Kovásznán 8 Kézdivásár helyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászber ny. Ged«i. József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mértéktárgykészitő. Szolnok. Gaál Ferencz mériegkészitő és sulytarázó. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pá szerkovács, mérleg és 3UÍykészitő, javitó Gilovits József kádár, mértékkószitő, s 1 pléhes, űrmérték késziiő. Krassószörényraegye: ó-moldova. Kaszás István kádár, ürmei ték készitő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mériegkészitő. Máramarosmegye: Máramarosszigrt. 1 mérlegjavitó. Maros-Tor damegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losonczon füleken ós Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen cesívéíek mérleggyára. személy mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha ós hidmérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmérleggyáros. vasúti mozdony mérlegek, hid-, marha-és raktári mérlegeknek gőzerőre berendezett gyára. Alap. 1898. Gizelia-ut 53—55.—Ezeken kii ül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tdjcsik Mátyás ós Fia tizedes, százados mérlegeket készít és snlyt taráz. Pozsonymegye; Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mériegkészitő éfl javitó. Szebenmegye: 1 hid és iaktármórleg gyár, javítással. Szepesmegye: Gölníczbányán 1 lakatos mérleg készitő, suiy tarázó. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mii-