Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-19 / 3. szám

1911. január 19. MAGHR V A IZ S 3 tehetséges szobrász. Mellékalakjai igen jók. A fel- , hívásra ékszereit adja át a honleány, a másik még nagyobb kincsét, fiát áldozza a hazáért, \ karján haldokló fiát. Ezek a képek megkapok és jj meghatók. Történetet is mondanak, festőiek is. i A főalak, Csány, egy köröndön áll, kezét kard- j jára és szivére teszi, fejét igen lehajtja, bus és i haragos felhívást intóz a nemzethez, amint a mel- I lékalakok mutálják, különben nem lehetne azt j gondolni, Ezt az egy mozzanatot vette fel s a ' mellékalakokkal szépen megcsinálta, iobban mint a föalakkal. A ha jobb közé sorozta a búot.sdg. Kisfaludy Stróbl Zsigmond (Budapest, Akáczfautcza 59.) vértanúja egy hosszúkás bástyán áll. Egy sas tövi-koszorút fog karmai közé. Ez jelzi vértanuságát. A bástya egyik végén honvéd, másik véj-én egy meztelen munkás földet hord, jelezve a közlekedési miniszterséget. Csány derekan katonaöv. Inkább csak történeteket mondanak el. A főalak állása nem sikerült. 4. Kolozsvári Szeszdk Ferencz (Bpest, Hnngárla- f ut 38) legszebben, legsimábban kidolgozta a ! terveze et. Főalakja a legszebb. Hűségre is a leg- j hű ?bbek kozé tartozik. Lelki erélyt is fejez ki az ; arczán. írást tart a kezében, mely felhívó szóza- j tára vonatkozik. Evvel tüggne össze a talapzaton ji ülő szép hölgy, baljában zászlót, jobbjában koszorút tartva. Kár, hogy a mellékalak olyan kényelmetlenül ül ott. A hátulsó oldalon egy búslakodó férfiú s kardján töviskoszoru, mely a martyromságot jelezné. Nem lehet könnyen leolvasni Tóluk a történeteket. Az alakoknak külső finom kisimításával is hódit. A hat jobb közé sorozta a bizottság. Körmendi Frimm Jenő (Bpest, Erzsébetkirálynéutcza 15.) merész, mondhatni vakmerő realizmust festett. Minden eszmeisités, keresés nékül egye neseu le ajzolta az akasztást. S mert ne lehetne ez tisztelt nemeltó ? Hiszen ez valóság. Amint mentői tént, u y csinálta Frimm Jenő. Csány Lás^ót már io 'uzták ! Egyik ember a nemzet nevében c>ók< ,. a kezét. Ez kis eszményítés. Az akasztófa túlsó oldaláról odakukucsál a í hóhér és vigyorog. (Ez is egy kis idealizmus.) \ Odább a félénkebb Báró Jeszenákot vigasztalja \ a pap. Mert most Jeszenákon a sor. Együtt vitték ki őket. Aztán népség, katonaság. A szobrász az élettörténetnek eet a legkiáltóbb és legszörnyűbb részét vette vé-ője alá s nem allegorizál és nem köniöl-taral, hanem feltálalja. Persze ezt mi gyenge idegzetüek n< m engedjük meg. De nem azért, mintha elájulnánk etiől az egytől, nem, hanem azért, mert ak^or a többié : is merészkednének ilyeneket felállítani s mi lenne akkor ? A jövő -zázad ban és ezredben a külföldi jámbor utas mit találna j itt? s mit következtetne? Azt, hogy najdanla itt t az akasztófák országa volt s a hóhérok uralkod tak. Ezért sem lehet kivitelre engedni a Frimm Jenő szobortervezetét. 5. Lukácsy Lajos (Budapest kir. várbazár) sokat haladott a keszthelyi Festetics-féle kisméretű szobor megcsmálá-a után. Derék főalakja a jobbak közé tartozik, mint a Szeszáké és Istóké. Szintén elég jól rj en-irmtotta a tervezetet s tetszik a nézőnek. Kár, ho y egy kicsit szé es feje van a külöuben nju^odt arc/.u főalakjának. E', nyomja az euibett. Ilyen a két Horváth tőalakja is. Jobb kezét ö-szeszoritja, meiylyel a szobrász az erélyt akarja kifejezni és az akaratot. Kifejezi inkább a haragot. A talapzaton e^yik felöl egy sas, mellette a magyar korona é< törvénykönyv, melyeket ) védelmez, utt van a pozsonji szózat is. Túlsó oldalún egy katuna lehajol szomorúan, zászlóra borulva gyászolja a vértanú

1 A szobor hát3Ó részén a kegyelet számara mécses van, melyben mintegy lángot gyújt az emoer az emlékezés napján. A tartalom nem látszik nagyon gazdagnak, talán épen azért, mert igen sok részből áll s nem fűződnek szorosan egymáshoz; vagyis emiatt , is a szerkezet kissé laza. A hat jobb közé sorozta a bizottság. 6. Ní-messdnyi Andor (Bpest, Tűzoltó utcza 21.) i főképpen a inellékalakokkat dolgozik, mint Stróbl, meg Kara. Inkább ezekből lehet kiolvasni a történetet s a hangulatot. Ezek szerint Csány hős és vértanuként áll ott. Lent egyik oldalon a zászlóra mélyen ráborulva sir egy alak, férfi vagy nő, nem lehet tudni; tul köpenyben egy álló honvéd lehajtott fővel busul s erre hajol egy szép nő, ! mely a mélységes fájdalmat meghatóan ábrázolja. Ezek a mellékalakok együttvéve mind igen jók s erősen mutatják a forradalom leveretését. Mesterében jó tehetségnek kell lenni. — Csudálkozni lehet, hogy a főalakban még a fizikai Csánvt sem lehet föltalálni, amiben különben igen sokan vétettek. Csányt nem a forradalom jellemzi legjobban. Feltűnő általában, hogy sokan nemcsak a főalaknak lelki világát nem tanulmányozzák eléggé, de világos történelmi alakját sem tekintik figyelemmel. Mellékalakjaiért a hat jobb kö»i soronta a bizottság. (Itt a kép csak azért homályos, mert a fényképelés szobában történt.) Somló Sárika (Budapest, Kossuth Lajo*-utcza 17.) főalakja nyugodtan áll az emelvényen, a talapzaton meglánczolt oroszlán szimbolizálja a nemzetet. A talapzat gyönyörűen elterülő, lépcsőzetes kör, mely terjedelmével és szokatlanságával is a fenségesnek némi érzetét kelti bennünk. A főalak nem sikerült. Vass Vikter (Budapest, Damjanics-utcza 51.) szintén a megszokott sablonban dolgozott. A főalakot nem tette magasra, hanem egy emlékkőnek elejébe, hogy közelebbről látva jobban érrényesüljön a lélektani kidolgozás. És csakugyan ugy látszik, hogy a pályázók közül ketten : Istók és Vass Viktor foglalkoztak legtöbbet a főalak pszichológiával. Vass Viktor Cíányjának is tükröződik arczán az erős akaratú ember; ugyancsak az elszántságot jelzi a kard markolatjára tett jobb kéz. — Járulna bár hozzá a janaár 16 iki verseny s ennek majd eldöntése, járulua bár hozzá a magyar művészet fejlesztéséhez és vármegyénk szellemének emelkedéséhez. Borbily György Hivatalos rovat. 12491. 1910. Pályázati hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa a kezelése alatt álló 6150 korona 49 fillér Mcczer István-féle alapítvány 1910. év október 1. napjától esedékes kamataínak elnyerésére pályázatot hirdet. Ezen alapítvány kamatait 14 éves koráig olyan zalaegerszegi illetőségű, vagyontalan apátlan és anyátlan árvaleány nyerheti el, valláskülönbség nélkül, aki tényleg segélyre szorul. Felhivatnak tehát a gyámok, kiknek gondozása alatt ilyen árvalánv van, hogy illetőségi - és szegénységi bízonyitványnyal felszerelt s a városi tanácshoz czimzett kérvényüket legkésőbb folyó évi február 20-ig annál inkább adják be, mert a későbben érkoző pályázatok figyelembe nem vétetnek. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1911. évi január 13-án tartott ülésében. Dr. Korbai polgármwter. 27. 1911. Hirdetmény. A városi tanács mint I. fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Zalaegerszeg r. t. város terű- ; leiére 1911-ik évre 20 iparhatósági megbízott | választása, az 1894. ávi XVII. t.-cz. 172. §. j érteimében folyó évi január 23. (huszonharmadik) napján —- hétfőn — d. e. 9 órakor a városház negytermében fog megtartatni. Felhívatnak, a legalább 20 korona évi egyenes állami adót fizető iparosok és kereskedők, hogy a kit űzött időben és helyen megjelenve választási jogukat gyakorolják. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1911. éri január 13 áu tartott ülésében. Dr Korbal, polgármester. A mértékekről. Vsgyis: az Igazságról. Öntött vassulyok festése. A kereskedelmi Miniszter a hitelesítés alá bocsátható mértékek és mérő eszközök kelléceit és hibahatárait s azokon alkalmazandó, hitelesítési bélyegeket megállapító és 1908. évi deczember 30 áu 107225. sz. a. kiadott rendeletét HorvátSzlavon országokat illetőleg Horvát-Szlavon és Dalmát országok bánjával egyetórtőleg és következő határozmánnyal egészíti ki, részint a következőképen módosítja : a) Öntött vassulyok a rendelet 45. § ában megállapított esetekben csak akkor vehetők hitelesítés alá, ha a sulyok felületére alkalmazott fekete festék a sulyok felületébe egyszersmind beégetve vau. b) Az 1907. évi V. tcz. életébe lépése előtt a közforgalomban használt egyenkaru, felső serpenyős és körtés mérleg szerkezetek, amelyekről a mérlegkészitők a m. kir. központi mértékügyi intézetnek annak idején rajzokat küldtek be, a rendelet 78-ik § ában megállapított átmeneti időn tu! 1911. évi deczember 31-én akadálytalanul hitelesíthetők. Budapest, 1910 deczember 24-én. A miniszter helyett: KÁLMÁN sk., államtitkár. Ehhez képest a m. kir. központi mértékügyi intézet utasítja a mértékhitelesítő hivatalokat, hogy miután az öntött vassulyok a 107225. 908. sz. miniszteri rendelet 45, § ában megállapított esetekben csak akkor vehetők hitelesítés alá, ha a sulyok felületére alkalmazott fekete festék a sulyok felületére egyszersmind beégetve van. E rendelkezés szerint nem elegendő tehát az, hogy a sulyok megmelegitésük után kátrányos lakk festékkel bevonassanak, hanem szükséges, hogy a festék a gyárosok által mindig alkalmazott módon beégettessék. (E czélra pl. egy eljárás abból állott, hogy tiszta carbonnak — (lámpakorom) borsavval elszappanosit jtt terpentinben való emuisiójából készült festékkel a sulyok felülete bemázoltatott s azok így megfelelő hőfoknak kitéve felületükön egy oxidréteg keletkezik, mely az öntött vasat ugy kémiai, mint mechanikai behatásoktól megóvja. Az igy készült sulyok, ha a beégetés helyesen történt, megérintésüknél a kezet be nem kormozzák, szinük nem fénylő, egyenletes fekete felületet mutat s a lakk festékes bevonattól ennek következtében épen nem fénylő (matt) szinük miatt igen könnyen megkülönböztetheiők.) Felhívom a hivatalokat, hogy a mennyiben sulyok hitelesítését végzik, a még nem beégetett súlyokat átqjenetileg (azonban tovább a semmiesetre mint folyó évi márczius 31-ig) elfogadva, a gyárosoknak, vagy sulykereskedőknek figyelmét e rendelet határozmányaira (a hitelesítés alkalmával szóbelileg) hivják fel azzal, hogy a jövőben csak az e rendeletnek megfelelő súlyokat fognak hitelesítésre elfogadni. 22346. szám. ni. 1910. jkv. 1759. Szabályrendelet a törvényhatósági hordójelző hivatalokról Zalamegyeben. I. A hordójelzö hivatalok száma ós területi beosztása. 1. §. Az 1907. V. tezikk 25. §-a alapján 8 hordójelző hivatal állíttatik fel. 2. §. A hivatalok székhelye és területi beosztása a következő: a) Az I. hordójelző hivatal székhelye Nagy-" kanizsa. Területi hatásköre a nagykanizsai közigazgatási járás összes községeire és Nagykanizsa rend. tan városra terjed ki. b) A II. hordójelző hivatal székhelye: Tapolcza. Területi hatásköre a tapolczai közigazgatási járás összes községeire terjed ki. c) A III. hordójelzö hivatal székhelye: Keszthely. Területi hatásköre a keszthelyi és pacsai közigazgatási járás összes községeire terjed ki. d) A IY. hordójelzö hivatal székhelye: Zalaegerszeg. Területi hatásköre a zalaegerszegi ós novai közigazgatási járás összes községeire és Zalaegerszeg rend. tan. városra terjed ki. e) Az V. hordójelzö hivatal székhelye: Alsólendva. Területi hatásköre az alsólendvai és Csáktornyai közigazgatási járás összes községeire terjed ki. f) A VI. hordój elzö hivatal székhelye: Sümeg. Területi hatásköre a sümegi és zalaszentgróti közigazgatási járás összes községeire terjed ki. g) A VII. hordójelzőhivatal székhelye: Balatonfüred-S Területi hatásköre a balatonfüredi közigazgatási járás összes községeire terjed ki. h) A VIII. hordójelző hivatal szókhelye: Letenye. Területi hatásköre a letenyei és perlaki közigazgatási járás összes községeire terjed ki. 3. §. A hordójelzö hivatalok ügyeinek ve-