Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-25 / 21. szám

1911. május 25. MAGYAR PAIZS 3 alatt álló vaslábbi c árvány s a vaslábbi márvány társaság nem tudja megkapni azt a csekély támogatást, bogy oda egy kitérő vágányt létesítsenek. Éppen azért, mert azon a vidéken a fafaragás, a kőfaragás és a márványipar mindinkább fejlődik, feltétlenül szükséges volna, hogy ezen e vidéken — most úgyis megszüntették Gyergyószentmiklóson a polgári iskolát, hogy annak helyébe, amelynek helyisége, épülete és teljes felszerelése megvan, — egy fafaragó és kőfaragó-szakiskolát létesítsen a kereskedelmi kormány. Azonkívül kérném a kormányt, hogy a székely háziipart, amely, sajnos, már szünőfélben van, minden állami támogatással és segítéssel karolja fel. Kormányaink az ipari dolgokban és az iparfejlesztés dolgában nagyon egyoldalú politikát folytattak. Itt van mindjárt az u. n. szifonfej-gyártás Magyarországon ; Ausztriában és más egyéb államokban minden módon támogatják és elősegítik ennek az iparnak a fejlődését. Magyarországon pedig szabályrendelet állapítja meg, hogy a szifonfejeknek 99°/o ónt kell tartaimazniok, mig Ausztriában csak 90-et, Német- és Francziaországbau csak 85°/o-ot. Ennek a következése az, hogy a magyar gyárosok nem tudnak konkurrálni a külföldiekkel, kivált az osztrákokkal, akik itt vannak a szomszédban és ebből a czikkből Magyarországra fél millió korona árát hoznak be évenkint. Ha a külföldön sehol sem ragaszkodnak ilyen magas százalékhoz, ne ragaszkodjék hozzá a kereskedelmi kormány sem. A másik konkrétum arra nézve, hogy hogyan támogatják a magyar ipart, egy nemrégiben történt eset. Külföldi tökével Nagybecskereken czu korgyárat alapítottak, amelynek a kereskedelmi kormány megengedte, hogy a vasúti hídmérleget külföldön, Chlumban szerezze be. Felhívom a kereskedelmi kormányzat figyelmét olyan dologra, amely négyszer tiz esztendős panasza az erdélyi részeknek és különösen a székelységnek. Ez pedig az az elhanyagoltság, amelyet a közlekedési politikában évtizedek óta követnek. Ma Kolozsvár, amelyet az erdélyi részek (óvárosának szoktak nevezni, a székely vármegyék szék helyétől szinte el van zárva. Lehetetlen dolog az is, hogy az egyik székely vármegyének székhelyéről a m«sikra kocsin való eljutás kétszer kevesebb idő alatt történik, mint vasúton. Mintha csak szándékosság lett volna abban, hogy az erdélyrészi magyarságrak és a székelységnek érdekeit a lehető legmostohább elbánásban részesítették mindenkor a magyar kormányok Pedig égető szükség volna a Kolozsvártól Marosvásárhelyig, Parajdtól Gyergyószentmiklósig, Székelyudvarhelytől Csíkszeredáig. Gyergyó egyik községétől Tölgyesen keresztül Romániába és Tölgyestől Borszékig vivő vasútvonal kiépítésére. Legmelegebben ajánlom az igen t. miniszterelnök urnák, hogy az ez évi márczius hó 10-én, az erdélyi érdekeltség által Kolozsvárott tartott értekezleten felsorolt, igazán sürgős és égető vasúti mizériákon mielőbb javítani kegyeskedjék. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) A költségve tést nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbáloldalon). * Iparosaink műveltsége. A statisztikai évkönyvekben általánosságén nem a legkielégitőbb adatokat kapjuk Magyarország népének tanultságáról. Magyarországon a legutolsó népszámlálás idejében (a hat évnél idősebbeket számítva csak) a lakosságnak mindössze ötveDkilencz százaléka tudott irni és olvasni. Természetes, hogy iparosaink műveltségének képét csak megbízható statisztika alapján állapíthatnék mtg, de általános fogalmat igy is alkothatunk magunknak a magyar iparos műveltségéről. Az ipartörvény ugy szói, hogy az iparigazolvány csak Írásban kérelmezhető. A gyakorlat azt igazolja, hogy akadnak iparosok, akik bizony nem tudják maguk megirni a kérvényt. Akárhány esetben az előadónak kell kijavítani a nála iktatás előtt jelentkezők kérvényét, mert javitás nélkül az bizony nem valami szabatos. A munkakönyvnek nálunk rovatai vannak, amelyekbe a munkaadónak a munkás belépési és kilépési idejére vonatkozó adatokat kell beirnia. Vannak — sajnos -— iparosaink, akik szt a pár rubrikát sem tudják helyesen kitölteni. Sót akadnak olyan régi mesterek, akik bizonyítványt sem tudnak kiállítani munkásaiknak. Lapozgassuk kisiparosaink üzleti könyveit, olvassuk el levelüket, vegyük kezünkbe számláikat, fussuk át körleveleiket, vagy egyéb nyomtat ' ványaikat, tény, hogy azok legtöbször nem mini denben megfelelők. í Németországban, abol nem keresi az iparosság í minden bajának okát másokban, a versenytárs- ; • ban és a vevőben, a törvényben és a hatóságok' ban, ott, ahol tul vannak már a sopánkodásokon, ' az ipartársulatok ingyenes tanfolyamokat rendez' nek be a mestereknek. Olt a mestereket, sőt í azok feleségeit és leányait is megtanítják e tanj folyamokon könyvelni, számolni és levelezni. ' Nálunk a felnőttek oktatásával foglalkozó egyesü| létünk tanfolyamain csak gyér számban találunk { iparosokat. Elfoglaltság, gond és gyakran az áli önérzet tartja vissza az iparosokat ezekről a í hasznos tanfolyamokról. j Fontos érdeke pedig egy kulturállamaak az, S hogy minden fia kellő műveltséggel birjou. S j nekünk első érdekünk, hogy legalább a jövő j mesterei legyenek kivétel nélkül irni és olvasni i tudók. j Magasabb iparoktatásunk lehet megnyugtató, akár nem. Százszorta fontosabb a vitatott kérdésnél az a bizonyos tény, hogy népoktatásunk ! még nagyon hátra van. Fontos . ez már csak j azért is, mert Magyarország iparosságának leg- t nagyobb része legföljebb egy-két segédet foglal- j koztató kisiparosokból áll, mig gyárosaink névsora hamarosan áttekinthető. Nagyobb szükség van tehát közepes műveltséggel biró munkásokra, mint magasabb ipariskoláinkból kikerülő önkéntességi joggal biró »urakra«. Magasabb iparoktatásunk minden bajának, hibájának kijavításánál sürgősebb a népiskolai oktatás teljes kiépítésének í kérdése, mert csak Abderában kezdték a házat a tetőnél és nem az alapnál épiteni. Népoktatásunk javításának munkájában nincsen egy pillanatnyi veszíteni való időnk. Sietnünk kell, ha utói akarjuk érni e téren a haladó nem- : zeteket. Lázas munkát kell közművelődési poii- J tikánk embereinek végezni. Őket tekintem a fő- » főiparfejlesztőknek. j Königrütznél a müveit poroszok legyőzték az j osztrákokat s méltán irták akkoriban, hogy • Königiátznél a porosz iskolamesterek gyozedel- J meskedtek. Vajha adná a magyarok istene, hogy az a háború, amelyet iparosaink az osztrák iparosok ka. vívnak keservesen, a magyar iskolamesterek segítségével a magyar iparosság győzelmével végződjék. j Hivatalos rovat. 5801. 1911. E?rö?ímény. Bártfa város közönsége a bártfai gyógyfürdőn létesített otthonban mérsékelt dijért lakást ad : szegénysorsu egyéneknek turistáknak, tisztviselők- ; nek, lelkészeknek, orvosoknak, tanítóknak, művé- j szeknek és ezek családjának. A fürdőidény [ jnnius 1-től szeptember 30 ig tart. Közelebbi ertesitést a városházán lehet kapni. , Zalaegerszeg, 1911. május 22 én. Dr. Sorba', j p Igármeste. 3 5587. 1911. Haidetraény. • j A magy. kir. földmivelésügyi miniszter 40800 j VII. B. 2. 1910. számú rendelete szerint szári- \ tott és konzervált tészták különösen a tarhonya, > a csőtészta (makkaroni) s az úgynevezett leves- : • tészták készítésénél egyes gyárak a tojás színét Í

pótló festéket használnak. Ilyen festékül szolgála < nak a sáfrány, valamint a sáfrány bamisitásárhasznált anyagok a szeklicze (pótsáfránv, saflor) j ' Calendula virág, curcuma, gyöktörzs, szantálfa, . ' kampesfa, femambukfa, graDátalma virág, bazsaj rózsa virág, femicel, tengeribibeszál, paprika ter- ! t més, Scalmus-virág más vadsáfrány fajok bibéi ' és porzói sat. I j Leggyakoribb azonban a kátránynyal valós , ' festés. | Miután az igy festett és hamisított tészta- j ! neműek értéktelenebbek, ez az eljárás és a fesi fékkel hamisított tésztanemüek forgalomba hoza- s > tala tilos. Erről a közönséget tudomásvétel végett i azzal értesítem, hogy a fentebb jelzett tésztanemüek forgalombahozatalát az erre illetékes rendőrhatóság a jövőben szigorúan ellenőrizni tosja. Zalaegerszeg, 1911. május 13 án. Dr. Korbai, polgár 3 ster. 5317. 1911. Hirdetmény. Az esküdtképes egyének 1912. évi alaplajstromának kiigazítása tárgyában felhivatnak a város területén s hozzátartozó pusztákon lakó esküdtképességgel biró férfi lakósok, hogy a lajstromba leendő felvétel végett az összeíró bizottság előtt f. évi május 30-án és 31-én délelőtt 9—12 óráig a városházán (főjegyző hivatalos helyiségében) jelentkezhetnek. Zalaegerszeg, 1911 május 20 án. Dr. Korbai, polgármester. ZalaYármegyei Mnzenm és Könyvtár. ujabb ajándékok. (125. közlemény.) Zalaegerszeg vidéke mamut leleteiről országszerte hites. Hirét még jobban fogja nevelni a Hosszujánkáról való teljesen ép alsó lábszárcsont, térdkalács és bordadarab, amelyet Hajik István dr. ügyvéd volt szives a muzeumnak ajándékozni és az a zápfog-részlet, amelyet Feigli Ferencz főgimn. tanuló hozott. (Folytatjuk.) Haerter Heti hirek Helyiek. Jóslás és kérdés s még egypár szó. Azt már tudjuk, hogy Árvav Lajos alispán megtette Mezriczky Jenőt rendőrkapitányhelyettesnek. Azt is tudjuk, hogy az alispán ur senkitől sem kért erre nézve sem tanácsot, sem véleményt. Azt is tudjuk immár a szombati gyűlésből, hogy Mezriczky milyen személyi indulattal viseltetik a polgármesterre! szemben (vájjon ha a közönség körében is vannak némelyekkel szemben ilyen személyes indulatjai: milyen rendőri bíráskodást fog végezni ezekkel szemben?); azt már előbb is tudhatta a közönség .abból a szigorú vizsgálatból, hogy az alispán milyen lelki állapotokat táplál a polgármesterrel szemben: a jóslás pedig ebbói az, hogy ha a rendőrségen netalántán valami rendetlenség előfordulna, azért elsősorban és legkíméletlenebbül a polgármester lesz felelős, miért nem tart szigorúbb felügyeletet. A kérdés pedig az, hogy Árvay Lajos ali?pán vájjon kinek és minek az előnyére és üdvére, avagy hátrányára gondolt akkor, mikor vélemény kérdezés és keresés nélkül intézkedett? Erre felelni senk sem köteles. Tudni kell, hogy az alispán ur miniszteri teljes meghatalmazás alapján cselekedett, s tanácsot kérni nem volt köteles. Ámde a czélszerüség egyebet mond. — Jól tennék az újságok, ha sine ira et studio, személyi rágondoíás nélkül, sem népkegyet nem keresve, sem a hatalmasoknak szemöldöke ránczától meg nem ijedve — a tényekből s a jelekből a logika segítségével világosan tárgya'nák és igazságosan egyúttal szigorúan ítélnék meg e dolgokafe Mert jegyzőkönyveket lemásolni és mindenkit dicsérni ínég nem hirlapirás. — A Zala igen helyesen felhívja a figyelmet, már tegaap irt a szombati gyűlésről, melyen előjelként feltiinr, hogy a kapitányhelyettes szembeáll a polgármesterrel. — A Zala czikkébó'l :dézzük a következő néhány sort: ^Mindenkit meglepett, sőt mondhatni, kínosan lepett meg az a dolog, hogy a polgármester (tehát egy hivatalnok) érdekében, a polgárság zsebére menő ügyben megnyilvánuló egyöntetű határozat ellen ípen egy tisztviselő opponáH, aki esetleg hasonló ügyben fordulhat a városi képviselőtestülethez s akit bizonyára nem. kevésbé kínosan lepne meg, ha viszont mi nem szavaznánk az ő érdekei mellet. A polgármesternek nem kicsinylendő ellenfelei hallgattak, tisztviselő társa pedig nyíltan ellene tört. Az okok, ha még tiszteletreméltók