Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-13 / 15. szám

1911. április 13. magyar PA I Z S 3 tauárok a hősi hazafiság példáiért a tárol időkbe kalandczznak; hanemáttanulmányozván a könyvet: a városuk és községükbe!! 48 as honvédeket állítsák a zalai gyermekek elé a hazaszeretet példáiul — névszerint. Állítsák oda a gyermekek dédapját, nagyapját, rokonát; és emlékezvén rólok, ezek példája közvetlenebb s igy meginditóbb, tehát hatékonyabb is. A régi görögök megkövetelté <, hogy minden tanuló könyvnélkül tudja Leonidász és 300 társának nevét. Mi is kívánjuk meg, hogy a zalai tanuló fel tudja sorolni legalább a községbeli 48—49 es honvédeket névszerint. Ezt követeli a hazafiúi hála és kegyelet. Kell tehát, hogy e könyv ott legyen minden zalai tanitó és történettanár kezében. Enélkül hézagos a történettanításuk. AE iskolaszéki elnökök, iskolaigazgatók föltétlenül beszerezzék iskolájuk részére. A községek, városok és a jobb módban levő urak és honleányok és a takarékpénztárak pedig vegyék meg több példányban, a nagyobb tatíulók részére vizsgái jutalomkönyvvül. Hadd jussanak hozzá a tanulók ingyen és teriedjen zalai nagy elődeink emlékezete a gyermekek által is. Nem a csapangó fantázia szülötte, nem holmi hitvány férczelmény ez a könyv, hanem évak során át tartó kutatás eredménye. Zalavármegye törvényhatósági bizottságának 1907. szeptember 9 iki közgyűlése „örökbecsű" munkáinak jelenté ki és azt a határozatot hozta reá: „kegyeleti és hazáfias kötelessége a vármegye minden községének megvenni ezt a könyvet." Határozatát ki is hirdette a „Zalavármegye Hivatalos Lap" 1907. o<t. 3-iki számában. Hogy a munka értékes és becses, kitetszik abból is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a könyv megjelenésekor 600 korona támogatásra érdemesiiette az irót fáradozásáért. Az alispáni felhívás alkalmából a főszolgabíró uraknak követésre méltó például Thassy Lajos Zalaegerszeg járási főbíró intézkedését emiitjük meg, aki az 1907. évi «z ügyben hozott megyei közgyűlési határozat alapján egyenesen elrendelte, hogy kö/.ségei a könyvet beszerezzék. És meg is vették mindannyian. Csak is igy van értelme a dologuak. Vármegyénk szabadsághőseinek minden faluban — mint a japánok — emlékoszlopot mi még nem állítunk ; de már azt meg kell tennie minden zalii községnek csupa hazafiai hálából, hogy megszerezzék azt a könyvet, amely vármegyei nagy elődeink, vértanúink és hős honvédeink neveit és tetteiket örökítette meg. Olyan szegény község nincs Zalában, amely el ne birna ilyen hazafias czélra 4 korona kiadást ; ilyen kifogással nem élhet semilyen község s egyetlen elöljáró sem Zalában, mert ez a szabadsághősök és vértanuk iránt tartozó hazafias hála és kegyelet egyenes megsértése volna, és nagy romlottságra vallana. Sümegi Vilmos s a magjar ásványvizek. S a só, a kő, stb. Országgyűlési képviselők ha efféle természetű kötelességeiket hiven és kitartással teljesítenék, ugy amint, Sümegi Vilmos, a esikiszékelyeknek lelkes, hű követjük teszi: nagy lendületet adnának kő/megélhetésünknek-, anélkül, hogy az ország péuztára károsodnék. Megírtuk már, hogy Sümegi Vilmos országgyűlési képviselő a magyar ipar pártolása s a magyar termékek terjésztése érdekében mindig ielszólal az országházban és saját megélhetésünknek védelmét sürgeti a kormányoknál. Legutóbb a páratlan gazdaságú és jóságos ásványvizeinkre nézve kért védelmet, hogy tegye lehetőbbé a kormány saját jó vizeinknek a használatát, hogy legalább a vízért minél kevesebb pénzt küldjünk külföldre. Lehetőbbé teheti pedig a kormány ezt wgy, hogy a szállítását saját országunkban minél olcsóbban engedélyezi. Ebben a kérdésben Sümegi képviselő most már másodszor szólalt fel a belügyi tárcza költségvetésénél a fürdőüggyel kapcsolatban. Nagyfontosságú kérdés ez, mind a kettő, az egészségre és közvagyonosodásra nézve. A szombati gyűlésben gróf Khuen Héderváry miniszterelnök és belügyminiszter meg is igérte, hogy a fürdőkre vonatkozólag törvényjavaslatot készütet, s keresni fog',a az ásványvizek védelmének is a módját. — Bár meg is találná. S nem is nagy dolog lenne ez. Söt a fürdő és ásványvizek ügyével együtt járhatna a faragásra és csiszolásra alkalmas tömérdek hazai köveknek az olcsóbb szállittatása is, kőipari és szobrász művészeti gazdálkodásunknak javára, — és együtt járhatna a még életbevágóbb sónak a szállítása. Nagyon a szivemen fekszik s a tollam hegyére kívánkozik ennek a sónak a tárgyalása. írtam is már erről néhányszor. — Felette csudálkozom, hogy nem teszik országos üggyé ezt a só dolgot. De még mellékesen érinteni is nem jut eszébe senkinek. Füldmivelö és baromtenyésztő közönségünknek sem jut eszébe, országos képviselőinknek sem jut eszükbe. — Ha közvetlen magunkra nem tekintünk is: a disznó, a kecske, a juh, a tehén, a szarvasmarha ha könyen hozzá jutna a sóhoz, mennyire nagyobb hasznot hajtana az egyes gazdáknak s a magyar gazdák összes, ségéuek. Ha valamelyik országgyűlési képviselő tanulmány tárgyává tenné a dolgot, s nemzeti érdekből s nyomorult embertömegünk érdekében előadva sürgetné az előnyös változtatást! Azt nem lehet kívánni, hogy a kormányférfiak illyen apróságokkal kezdeményezőleg is foglalkozzanak. A 15 krajczáros sóval! — Tenné tanulmány tárgyává az országos képviselő s győzné meg a kormányférfiakat arról, hogy ha egy kiló sót 30 fillér helyett 10 fillérért ad, az ország pénztára nem károsodik, mert akkor a népség, közvetleuül maga és közvetve állataival együtt 3—4 szerte több sót elfogyaszt s a sűrű garas fölér a ritka forinttal, a kiásás és szállítás díjazásakor. Az államnak a többlet sóadása nem kerül többe, mert ő ingyen kapja a földből. — Bezzeg javára válnék a nagy közönségnek közvetlenül testi egészségében és közvetve haszon-állatai utján. Szólottam Sümegi és hasonló képviselő urakhoz. Borbély György. Hivatalos rovat. 3986 -1911. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel közhíré teszi, hogy az 1911. évre elkészített háztartási, utfentartási, villamos űzem és aggápoldai alapítvány költség előirányzati az 1886. évi XXII. t. cz. 125. § a értelmében folyó évi április 5-től bezárólag április 20-ig a városi számvevői helyiségben közszemlére kitétettek, amely időig a hivatalos órák alatt azokat minden adófizető polgár megtekintheti s netáni észrevéte.eit a város polgármesterénél szóval vagy írásban megteheti. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1911. április 5-én tartott ülésében. Fülöp, b. polgármester. 3995-1911. Páljázati hirdetés A zalaegerszegi Ola külvárosi kisdedovodában a dajkai állásra pályázatot hirdettek. Pályázhatnak azok akik a dajkáktól a törvény áStal megkívánt gyakorlati képesítéssel birnak. Pályázati kérvények a Kisdedovoda Felügyelő Bizottságához ezimezve a képesítő oklevéllel együtt, 1911. évi április 12 ig Zalaegerszeg r. t. varos iktató hivatalánál adandók be. A dajka évi fizetése 300 (háromszáz) korona 1 szoba és konyhából álló lakás és a szükéges tűzifa. Tartozik a megválasztandó dajka szolgálatát folyó évi április 29-én megkezdeni, fizetése azonban csak folyó évi május 1 tői fog folyosittatni. Zalaegrrszeg, 1911. április 6 án. Fülöp, h. polgármester fegyvergyakorlati időszakban óhajtják teljasiteu ezt azonnal az illetékes parancsnokságnál bejelentsék. Zalaegerszeg, 1911. április 4 én. Fülöp, h. polgármester. Heti hirek Helyiek. Áprüig 11. A márczius 48-as törvények szentesítésének emlékét a gimnáziumban szombaton ünnepelték meg, minthogy a 11. beleesett a húsvéti szünidőbe. Szépen kidolgozott beszédben Tuczy János t?nár magyarázata a 48-as törvényeket, a márczius 15. és április 11-et, az ifjúsághoz intézett hasonlattal és lelkesítővel. Közöljük a formás beszédet már azért is, mert nem győzzük elléggé serkenteni az iskolán kivül állókat is, hogy elsősorban saját nemzeti történelmünkkel mind jobban, meg jobban meg kall ismerkednünk, mert sajnos néha még a különben értelmes társadalmunk is híjával van ennek. — Az ünnepélyen szavalt Hutter Lajos VIII. oszt. tanuló, aki e téren már másodszor adta biztos jelét világos értelmességének. Szavalt Morgós Jenő VI. oszt. tanuló is. A diák énekkar Takács József tanár vezetése mellett énekelte előbb a Himnus7t, végül a Szózatot. Gyüjtsünk a Csány szeberral Vimláti Lőrincz tanitó gyűjtése az eber gényi tanköteles gyermekek kőzött: Albert Mári . . 4 f Pál Rozi . . . 10 f Albert Gizella. . 4 f Németh Rozi . . 2 f Dormann Mári . 20 f Virlendvai József. 10 f Bócz József . . 6 f Laposa Rozi . . 10 f Bócz Lajos. . . 6 f Laposa Mári . . 10 f Bakos János . . 6 f Horváth Józef. . 10 f Pál Lajos . . . 4 f Nóvák Etelka . . 10 f Pál Ferencz . . 4 f Horváth Ilona. . 10 f Fitos Mári . . . 5 f Horváth Rozi . . 10 f Fitos Vilma . . 5 f Bogár Anna . . 10 f Petőfi Kálmán. . 10 f Horváth Mári . . 10 f Rosta Sándor. . 2 f Fullér Viktória . 4 f Rosta Isván . . 2 f Fullér Imre . . 4 f Hajgató József. . 40 f Szabó Józseí . . 4 f Tóth József . . 4 f Nóvák Károly. . 10 f Boronyák Szidi . 10 f Nóvák Lina . . 10 f Bödör József . . 2 f Kénczöl Rozi.. . 10 f Nóvák Máii . . 4 f Könczöl Anna. . 10 f Zsigmond Rozi . 10 f Zsuppán Mári. . 10 f Dómján Rozi . . 4 f Salamon Ágnes . 4 f Gyarmati Katalin. 4 f Fűzi Anna . . . 4 f Dómján Juli . . 4 f Kocsis Anna . . 4 f Bedöcs Anna . . 4 f Vimláti Zzigmond 18 f Bodőcs Erzse . . 4 f Vimláti János . . 18 f Kocsis Erzse . . 10 f Pál Anna . . . 10 f Összesen: 4"—f 3761—1911. Hirdetmény. 1 A magyar kir. honvéd gyalogságnál, 2., 6., 9, és 10. honvédhuszár ezredeknél folyó évben eddig is szokásos augusztus, szeptember havi fegyvergyakorlatokon kivül még május hó 15-töl junius hó 11-ig is fogna < fegyvergyakorlatok tartatni. Í

Akik a folyó évben fegyvergyakorlat teljesítésére kötelezve vannak, (a tartalék 1908., 1906., 1904., 1902. és 1900 évfolyama, továbbá a póttartalék 1908., 1906., 1904. sorozási évfolyambeliek kérhetik, hogy amennyiben a fegyvergyakorlatet, polgári foglalkozásuk, keresetük vagy magánviszonyaik következtében egyik, vagy másik Dr. Zilahy Lajos kir. tvsz. jegyző Zalaegerszegen 5•— K Mai gyűjtésünk összesen . . . 9-— K Hozzáadva a múltkori (28098 K 19 f) ősszeghaz a Magyar Paizs gyűjtése máig 28107 K 19 fill. Előbb jóvá kell fennünk a múltkori összegezést. Tévedésből ott 28099 korona van a végösszegben, pedig egy ^ koronával kevesebbnek, csak 28098 koronának kell lenni. A mai gyűjtést tehát ehhez a helyesbített ősszeghez adjuk. Örömmel kell följegyezni, hogy Vimláti Lőrincz tanitó barátunknak a tanítványai nem akarják elejteni a fonalat, amelyet kezdetben szintén gyermektársaik kezdettek fonogatni, » szintén apró filléreiket rakosgatván össze, mint | gyermekjátékban, mikor porból várakat építenek. pedig nem is tudják, hogy a porszemekből szikla alakul. Még tart az iskolai évből. De ha elmúlik ez, jón ősszel a másik iskolai év. Oh, ha meggondolnák az iskolavezetők, igazgatók, tanitók, hogy megerőltetés nélkül a szegény gyermekek is adhatnak 2 fillért. A 600 iskolából evvel a két fillérrel kétezernégyszáz korona egy óra alatt össze-