Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-13 / 15. szám

XII. év, Ial«eq>ri»ea, 1311. április 13. 15 siám, „ , , , . _ -R- „ • „ ( LENGTETJ FBBHNCZ tteerkesBti Z. Hor-vatll Lajos Munkatóraak:! BOHBÉi, Y 3-YÖRO ^ iap ajdonos. Hirdetek dija megegyezés sieriat, Nyiltc r sora 1 kor Szeerkessíőség hiadóvata.. és Kossnth-ntcsa 43 Xtóflxetéd fcr : %y érre 4 kor 04 f m iftt 2 kor 04 f W<i*y«art 1 kor 04 f fygyesí srá» 8 n léc. Uj élet. A feltámadásnak és az életnek ünnepe a húsvét. A természet életének legcsudásabk jelensége. Az ember is benne van, egyrészét testi a természetnek s ezzel együtt két részből áll: megfoghatóból és megíoghatatlanból, testből és lélekbői, anyagból és szellemből. A test mugujbodásával együtt jár a lélek megerősödése s az anyag megerősödésének nyonaá ban van a frissült szellem. Vagy hogy a láthatatlan szellemerő jár elöl s vonszolja a nehéz testet, — vagy épen egyszerte tűnnek elő s egy vonalban járnak: embeii elme azt el nem dönti. Igaz az, hogy időnként meg-megujhodunk és megerősödünk a tenger bullámzatának elmélete szerint. Emberi művelődés-történetünknek nagy hullámemelkedése volt Jézus megjelenése, tudományának támodása, hitünk szerint megnemhaló, őrök élete. Lelki és testi erőnknek a javára van ez a bullám-emelkedés s erre tartunk emlékünnepet minden esztendőben tavasszal, mikor a lomha földtestbői is kitör az élet, elöbuvik a bogár, kidugja fejét a virág és a fűszál; az anyagnak az ereje, a testnek a lelke, a földiek a szelleme. Magasra tör, az égfelé emelkedik a íű, fa, virág, hogy köszöntse az ég Urát; I tent dicsőit örömében a futkosó bogár, hogy kibujt a földből •' imádd az Istent ember, mert élsz. Húsvét! te vagy az életnek a reggele. Kívánjunk jó reggelt egymásnak, nemzeti életank boldogulásának jó reggelét. "Virradjon jó reggel emberlársainkra, és barátainkra; családunkra és nemzetségünkre ; hosszú sötét, zivataros éjszakák atán, virradjon jó reggel erre a fájdalmas magyar hazára! B öy. Hol a baj? Tehát elviszik Zalaegerszegről az iparíelügyelői hivatalt. Az nem tartozik a dologra, bogy Nagykanizsára viszik é, vagy Kislomáromba. Okos embert Dem bánthat az irigység, hogy más boldogul, vagy épen ez, vagy amaz. De minden eszes lénynek éreznie és fájlalnia kell saját veszteségét, kárál s bántalmaztatását. Az a hir keletkezett, hogy a miniszter ur az ezelőtt 3 évvel létesített iparfelügyelőséget elviszi Zalaegerszegről Nagykanizsára. A „Zala" czikket is irt róla már régen. Természetesen örvend Nagykanizsa előnyén. De lovagias magaviselettel nem örvend Zalaegerszeg kárán, sőt sajnálja, bogy ezt a várost annyira tépásszák. De, és sőt vigasztal. Avval vigasztal — nem gúnyból, nekünk azonban gúny — hogy ez a város már annyi bajt, szerencsétlenséget, tatárdulást látott és lát, hogy ez a kis baj fel sem tűnhetik. Főihozza pl. a Községi takarékpénztárt, ezt a segédeszközt, mellyel Zalaegerszeg lábra állhatott volna. Ezt a mankót már-már fogta kezében a város, s kiütötték a kezéből. Nohát akkor mi emellett ez a kis iparfelügyelőség? mely mindössze egy emberből áll, s talán még egy írnokból ? Semmi. Ugy is van. Akinek ajobb karát tőből levágják, annak a balkezéről a kisujját — a fene ott egye meg — egy olló-nyisszentéssel tnár bátran lerághatják. Az iparfelügyelőséget elviszik, a mérték hitelesítő hivatalt nem tették ide. A megyei központba. Annak idején, mikor felállították országszerte a mértékhitelesítő hivatalokat s a zalait Nagykanizsára jelezték, egy szomszédvárosi ismeretlen embernek a jóakaratából Zalaegerszegen városi képviselő voltam s a mértékhitelesítői hivatalok mappájából argumentálva tel folyamodást indítványoztam, hogy Zalaegerszeg kapja meg a hivatali széket. A vái megyén természetesen nem vetették el a fel folyamodást, de természetesen tessék-lássék módra közvetítették, 3 még természetesebb az, hogy nem kaptuk meg. S ráadásul most elviszik az idetett iparfelügyelőséget is. Nem épen egy emberért, Braun Pistáért kell írni ezt a czikkelyt. Őt is sajnáljuk, egy emberként is, hogy elmegy, de érzékenyebben kell éreznünk, hogy hivatalának elvitele, biztos jel, hányadik jel már! hogy mennyire kicsinyelik, kisebbítik, faragják és tépásszák ezt a várost, a vármegye központját. Hát hiszen azonban csak tegyük a kezünket a szivünkre. Át kell látnunk, hogy Nagykanizsa népesebb város, mint Zalaegerszeg ; kereskedésre nézvepedigépennagyobbkereskedő város, mint Zalaegerszeg. Lehet < z geográfiái központ, közigazgatási központ, törvényhatósági központ: nem ér ez egy hajító fát; a kereskedői városba kellett tenni a mértékhitelesítő hivatalt s oda kellett átvinni az iparfelügyelőségi hivatalt is. Valaminthogy a debreczeni gőzmalmot is a népesebb és nagyobb kereskedelmi városba, Londonbakellene áthelyezni. S egészen természetes, hogy a zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskolának Nagy kanizsán, a kereskedői városban van a helye. Zalaegerszegről a polgári leányiskolát azért kellene átvinni Nagykanizsára, mert ott aői művészetü kör is van, s a finomabb szellemű művészetet: a rajzot, festészetet inkább tanulhatnák ott a gyöngédnemü leánykák. A zalaegerszegi gimnázium jobb „keretben" vo'na s nagyobb hivatást teljesítene Nagykanizsán, mert ott már régebb van gimnázium, régebb van irodalmi és művészeti kör, azokat a már meglevőket kell fejleszteni, nem a gyönge kezdeten vergődni. Sárközy Viktort meg a vajmestert azért kell Nagykanizsara költöztetni, mert ott gyenge lábon áll a földmüvelés és baromtenyésztés, hogy ezeket fejlesszék. A római katholikus templomot okvetlenül át kell szállítani a nagykanizsai piaezra, hogy ellensúlyozza a vallási dolgokat, mert ott még sok a nem keresztény ember. Ez már csak világos dolog. S mindez nagy hasznára válnék Zalaegerszegnek, mert amint Scipió tett Kártágó helyén, itt is barázdát húznának a város helyén s Deák Ferencz szobra tövében és virágoznék a földművelés és a pipacs az emberi kor legvégső határáig . . . Hogy a vármegyei hatóságok : közigazgatás és törvényhatóság együttesen vagy egyes tagokként, ellenséges indulattal, vagy gyűlölettel viseltetnének e város iránt, azt nem mondom, mert nem tudnám bebizonyítani, de hogy melegebb érdeklődést nem tanúsítanak, mint a Káptartomány, vagy a Ferencz József föld és Novaya Zemlja szigete iránt: az olyan bizonyos, mint a hogy kétszerkettő négy. Pedig nem rendes dolog. Nem is méltányos. Háládatlanság is. Hiszen ha egyebet nem csinálnak is : havonként, évenként egyszer itt ebédelnek. A tisztviselők pedig nemcsak itt ebédelnek, de egyúttal itt is fumigálnak és dominálnak, nem a Kanári szigeteken. A sötétlelkü és rossz lelkiismeretű házbérlők, mert nem az ők házuk, nem sajnálják, nem kímélik, — rugdossák a háE oldalát, mely nekik menedéket ád. A háznak hivatott őre és gondozója a polgármester. Tudniillik a városnak. Neki kellene most első sorban futkosnia jobbra-balra, kérni, követelni, panaszkodni, hogy ne kisebbítsék a várost. Hogy mit csinál, nem tudom ; sem azt, hogy milyen hangulatban van Nehánv hétig most szabadságon van. Hihetőleg vadászni jár és fütyöl. Ha helyében volnék, én is ugy tennék, s ha letelik a szabadságidő, beülnék a hivatalos szobába s a hivatalos okmányokat végezném és punktum. Nem bánnám, ha fenekestől fölfordulna is a város. Együtt fordulnánk mindnyájan. Talán még a vármegye háza is. A mostani polgármester óriási lelkesültséggel jött ide ezelőtt egy pár évvel. A hála, a gyermeki emlék, a szeretet sarkalta, hogy amit tud, tegyen e város érdekében A férfiúi életnek legerősebb korszakában, nem kevés szellemi tudással, teljes testi és lelki rugékonysággal, a szándéknak legszebb, ax akaratnak legmagasabb fokával hozzá is látott a munkához, bogy ezt a tiport és elhagyatott várost legelőször is jobb anyagi állapotba hozza, Pár évi működésének jó eredmínye egész sorozatot tesz ki. Futkozott a kormányokhoz. Ezerekkel kevesbítette az iskolai adót. (Később megkritizálták az ebben járt néhány foriut útiköltségért.) A Ganz—Várhidy-féle villanyvilágítás szerződés, ha tovább tart, teljesen a sülyedő Sodorna sorsára viszi a várost. Korbai báii kezelésbe vette; ellenkező jobb irányba terelte. (Csak futólag említem zárójelben, hogy