Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-12 / 2. szám

\ 1911. január 12. M A G Y \ K I'AIZS kik, ha érkezésérdi tudósítja őket, váiják, smint teatvéröket fogadják, kalauzolják. Az Esperanto nyelvet az itt felsorolt előnyeinél fogva minden müveit magyar iparosnak, kereskedőnek, tisztviselőnek, de főként tanítónak, tanárnak ismernie kellene már hazánkban is, ha másért nem, csupán nemzeti szempontból is. Az Esperanto nyelv segélyével, a fent leirt módon minden valamennyire müveit ember tudna szerezni barátokat hazánknak, nemzetünknek. Mindenki, aki csak megtanulja eet a nyelvet, állandóan levelezhet külföldi esperantistákkal s ha valaki csak minden hónapban áldoz is egy 10 filléres bélyeget arra, hogy külföldinek néhány sort ir nemzetünkről, hazánkról, már nagyban előmozdította nemzeti érdekünket, mert egy ismerőssel, egy baráttal, többje lesz nemzetünkaek a külföldön, ahol most a magyart vagy sehogy, vagy mint nomád nemzetet ismerik. Eljött az ideje, hogy a világgal a valóságot megismertessük. Ragadjuk meg a kínálkozó alkalmat s ha már a németeket, francziákat, angolokat stb. nem tehetjük magyarokká, legalább mi maradjunk meg igazán magyaroknak s ne legyünk senki kedvéért idegen nemzetbelivé. Ha más nemzetbeliek nem tanulják meg a mi magyar nyelvünket, miért tanuljuk meg mi az övékét? Ha érintkezni akarnak velünk, vagy mi akarunk érintkezni más nemzetbeliekkel, legyünk s legyenek ők is semlegesek. Tanuljuk meg s tanulják meg ők is a ^nemzetközi kisegítő nyelvet® az Esperanto-1. Ekkor minden nemzet egyenlő lesz. Mind fejlődhetik otthon a saját országában s nem félhet másik, nagyobb nemzet felszívó erejétől. Nekünk, magyaroknak jövő nemzeti érdekünk kívánja, hogy a közvetítő nyelvet elfogad.uk és terjesszük magunk között minél szélesebb rétegben. Aki érdeklődik az »Esperanto« nyelv iránt, forduljon felvilágosításért a »Magyar Esperantisták Társasága« titkári hivatalához (Budapest, VII. ülpár- ulcza 8. sz.) ahol a csatolt 10 filléres válrszbélyeg ellenében nemcsak felvilágosítást, de szótárrá) ellátott kis ismertető nyelvtant s esperanto lap mutatványszámot is kap. Medgyesi János. Drága é a hus? Nem drága, csak ne legyünk élhetetlenek. Egyéb állatok mellett tenyésszünk nyulat is Igen olcsón hozzájuthatunk, holott értékes eledelt ad. Erre nézve különben ajánlom az alábbi ismertetést. T. Szerkesztő ur! Legyen szives becses lapjában közzétenni, hogy a mai drága húsárak mellett, hogy kell védekeznünk, vagyis hogy juthatunk olcsón húshoz. Erre én itt mindjárt megadom a választ saját tapasztalatomból. Először is ne nézze a házinyulat senki játékszernek és ne idegenkedjék tőle, mert nézetem szerint kevés házi állat van olyan, amely ugy jövedelmezne, mint a házi ny«l, oly kevés költséggel. Két évi tapasztalatom bebizonyította, hogy igen is érdemes vele foglalkozni ; mert akkor ehetem bust, amikor tetszik és azonfelül évenkint 100 koronát jövedelmez is ; tehát még készpénzzel mégis fizet a gondozásért; pedig nom igényelnek valami naay gondot ezek a nyulak. Elég egy párnak egy • méter láda és annak az eleje drótból, hogy világos legyen, (a hidegtől nem kell félleni). Étkezése télen krumpli héj s egyéb vetemény, széna, közben egy kis szem, ha azt akarjuk, hogy kövérek legyenek. A legnagyobb gond az, hogy napjában kétszer etetni kell és hetenkint kétszer friss szalmát, vagy más valami almot tegyünk alájuk. Ha most elgondoljuk, hogy mindezen kiadás legtöbb helyen nem is a kiadásból, hanem csak akaratból áll, akkor azt mondhatjuk rája, hogy nagyobbrészt a hus drágaságnak magunk vagyunk okai. En bátrau merem ajánlani bárkinek akár honnét szerzi is be, de arra Tigyázzon, hogy fajtiszta belga bridsi házi nyulat szerezzen bt, amely 9—10 kilóig is meg nő és nagyon szapora. Aki beakarja szerezni, beszerezheti nálam is Zalaegerszegen, Birómdrton utcza 50 szám. A belga óri s 2 hó napos 2 korona, ezüst színű 2 hónapos 1 korona, 2 hónapon feliil annyi kuroua, a hány hónapos. Molnár Sóndor. Mennyit hoznak be? Mennyit viszünk ki ? Szomorú számok. Az év utolsó napjára köttétette ismét a statisztikai hivatal az év 11 hónapjáró szóló jelentését. Ez adatok szerint behozatalunk értéke az előző évi 16271 millió koronával szemben az 1910. év január—november havaban 1.617.1 millió koronát tett s ebből 1.224.6 millió korona Ausztriából való behozatalunkra esik. Kivitelünk értéke a mult evi 1.446.5 millió koronával szemben az 1910. év első tizenegy hónapjában 1.546.1 millió koronát ért el s ez összegből 1.173 5 millió korona az Ausztriába irényuló kivitelre esik. Az 1910. év tizenegy első hónapjában árumérlegünk összesen 68 0 millió korona. Ausztriával szemben pt-dig 51.1 millió korona behozatali többletet tüntet fel. Behozatalunkban legnagyobb értékösszeggel a textilipar készgyártmányai szerepelnek. Ez áruk behozatali értéke az év tizenegy első hónapjában 445 2 millió koronát tett s ez összegben Ausztria 427.3 millió koronával részesedik. Pamutszövetekből behozatalunk egymagában 165 millió koronát tett, gyapjúszövetekből pedig 138.4 millió koronát. Konfekczionált árukból behozatalunk értéke 103,8 millió korona volt. Legfontozabb kiviteli czikkeink ezuftal is a gabonanemüek és liszt. Az utóbbiból január—november havi kivitelünk : 220.7 millió koronát tett, amiből 206.8 millió korona értékű áru Ausztriában szállíttatott. Buzakivitelünk értéke 92.6 millió korona volt (az előző év január—november havában 57 millió); rozskivitelünk 53.3 millió (1909 ben 39.1 millió); árpakivitelünk 37 millió fl909-ben 40.1 millió); zabkivitelünk 28 5 millió (1909 ben 36.2 millió); tengerikivitelünk 60.2 millió(1909 ben 49.6 millió); korona értéket képviselt. Összes kivitelünk ga bona-, lisztnemüekből, hüvelyesekből 537.7 millió koronát tett 66 millióval halasán meg a mult év január—november bayi kivitel értéket. A vágó és igás-állatok kivitele az előző év tizenegy első havának eredményihez képest némileg emelke dett s az előző évi 248 9 millió koroDával szemben 259.5 millió értéket képviselt. Az emelkedés az ökörkivitelnél 9.5 millió, a tehénkivitelnel 4.7 millió koronát tett, a sertéskivitel 80.9 millió koronával az előző évi színvonalon maradt a bikakivitel 0.5 millió, a lókivitel pedig 1.5 millió koronával csökkent. Hivatalos rovat. 13017. 1910. Hi detmény. Közhírré teszem, hogy az 1910. évi kivetett országos betegápolási pótadó kivetési lajstrom az 1883. évi 44. tcz. vonatkozó §§ ai értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át vagyis 1911. január 8 tói 16-ig bezárólag közszemlére kitétetik, ahol a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1910 deczember 29 én. Dr. Eorbai polgármester. 76. 1911. Hirdetmény. Zalaegerszeg rend. tan. város tanácsa közhirré teszi, hogy zalaegerszegi és olai halárban az egész miveléíi ágban beállott állandó jellegű változások 1911. évei január eisejétől az érdekelt birtokosak által, a változást követő 30 nap alatt Megyeesy László kataszteri nyilvántartónál (városház II. emelet 7. ajtó) bejelentendők, mert a bejelentésnek elmulasztása pénzbüntetést von maga után. Zalaegerszeg, 1911 január l én. Dr. Korbai, polgármester. 13082. 1910. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1910. évi általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom az 1883. évi 44. tcz. vonatkozó §§ ai értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis 1911. évi január 8 tói 16-ig bezárólag közszemlere kitéve lesz, a hol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1910 deczember 31-én. Dr. Korbai, polgármester. 13070. 1910. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1911. évi országos gazdasági munkás és cseléd-segély pénztárt illető hozzájárulási dijak összeirási és kivetési lajstroma és főkönyve az 1900. évi XVI. és ezt módosító 1902. évi XIV. tcz. végrehajtása tárgyában hozott határozat értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis 1911. évi január 8-tól 16-ig bezárólag közszemlére kitéve lesz, ahol is a hivatalos órák alatt bárki álta, megtekinthető. Zalaegerszeg, 1910 deczember 30-án. Dr. Korbai, polgármester. A mértékekről. Vagyis: az Igazságról. Szabályrendelet a zalavármegyei törvényhatósági hordójeizö hivatalokról. Zalamegye törvényhatósága a kiküldött bizottság javaslatát elfogadva, megalkotta a módosított szabályrendeletet 22846/1910/1759. szám alatt, figyelembe véve a belügyminiszteri körrendelet intézkedéseit is. E hordójelzöi szabályrendeletet, terjedelmes volta miatt csak a jövő számban közölhetjük. Heti hirek Helyiek. Vérmegyei közigazgatási gyűlés volt kedden Árvay Lajos alispán elnökletével. Tudósítást azonban róla nem hozhatunk . . . Gyűjtsünk a Csány szoborral Báró Gelsei Guttmann László ZaL-bér 50 K — f. TJjnépi Elek Ernő Nkanizsa 20 K — f. Zilahi Simon, a Rákosi Jenő Budapesti Hírlap ujságvállalata, a Pesti Hazai Első takarékpénztár által kiállított 95445. F. 2. számú 1 korona betétről szóló könyvet — gyűjtés i tán — Budapest . . . . 1 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 71 K — f. Hozzáadva a múltkori (25662 K 58 1) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 25733 K 58 fill. Városi képviselőtestületi gyűlés volt a mult csütörtökön, melynek első pontját Simon Józsefnek gazdává történt megválasztását lapzártakor még megemlíthettük ; a Gsány szobor helyéről pedig külön czikkekben emlékezünk meg. Tudomásul vették Dr. Korbai polgármester jelentését,, hogy Dr. István Vilmos püspök temetésén képviselte a várost, koporsójára díszes koszorút is helyezve. — Kraus József városi fogyasztási adókezelőnek évi 400 koronát, Löbl Miksa ellenőrnek pedig évi 200 koronát engedélyeztek fizetés javításként. — A huszárkaszárnya építésének az ügyét a tagok kevés száma miatt a február 18. gyűlésre halasztották. — Budapest székesfőváros megkeresésére á város 405 K 65 f adott Dani András számára, eltartási költség czimén, aki aki egykor zalaegerszegi iparos volt, de később elszegényedett. — A most életbe lépett rendőri büntető eljáráshoz a közvád képviseletére kiküldt* a képviselet Dr. Jámbor Márton városi tiszti ügyészt. — A közgyűlés fölhatalmazta a tanácsot, hogy utalványozza ki előlegként a népszámlálási költségeknek egy részét. A Csány szobor pályázókhoz a titkár a következő tájékoztató leveleket irta: Igen tisztelt Művész ur! Tudvalevőleg a Gsány szobor II. pályázatának határideje ez év január 16. Ezen a pályázaton a következő hat szobrász vehet részt: Pfeffcr József Párizs, Istók János, Kara Mihály, Lukácsy Lajos, Nemessányi Andor és Szeszák Ferencz Budapest. Emlékezetökba óhajtom hozni, amit annak idején is megtettem a bizottság katározatából, hogy a föltételek az I. pályázat szerintiek, csupán az a pont változott, hogy most a pályázat teljesen zárt. Helyes eljárás tehát, ha a mű ismertetése valamely jeligével együtt a minta talapzalára s a szerző neve egy jeligés zárt borítékba tétetik. A verseny kiállításra a zalaegerszegi gimnáziumnak I. emeleti egyik terme engedtetett át, melynek megjelöld-