Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-13 / 41. szám

30 MAGYAR PAIZS 1910. deczember 22. sait, lyukacsait. A parányi zsirszemcsék az erő' művi kényszer folytán a pórus kitágított nyílását elfedik, melynek folytatásával, a csatornák legott megtelödnek apró zsirszemcsékkel, amit a kíván dorolt és ott csatangoló rendörök, a fehér vérsej­tek csakhamar felfalnak, majd a véredénynek ! ugyanazon szájadékain, amelyeken át a véráramból , kiléptek, zsákmányaikkal, a zsirszemcsékkel ismét j belé, visszafurakodnak. Hiszen ez náluk könnyen ; megy, mert a fehér vérsejtek alakjukat tetszés szerint majd laposra, majd szélesre változtatják, csak ugy, mint a szakácsné a kenyértésztát, amelyből lángost, vagy kenyeret dagaszt. A zsák­mányt hurczoló fehér vérsejtek ezután a véráram­mal a tüdő véredényeibe sodródnak, itt mohón j szívják magukba az oxigént, amely vegyi folya- j mat alatt melegfejlesztés közben szénsavvá és j vizzé ég el ugy a kenőcs, valamint a belékevert szesz is. A vérkeringés, különösen pedig a bőr J vérkeringése a gyógykenöcs által többszőrt® ele- i venebb lesz, tehát gyorsul, ezt bizonyítja a hal- j vány arcz kipirosodása. Igen jó hatását látjuk a ] gyógykenőcsnek az izmoknál, kötőszöveteknél, ] mely miatt a véredény falazatának 3 rétege és i az ezeket egybeszövö rostszálak (kötőszövetek) tetemesen erősödnek. A vérkeriagés gyorsultával az izomsejtekből kilökött bomlás-termék gyorsan távozik el, tehát nem hátráltatja az izmok műkö­dését. Az izmok közé raktirozódott glikogén nagy gyorsasággal élenyül, mely tetemesen hozzájárul [ az éhség előidézéséhez, az étvágy gerjesztéséhez, < melynek kielégítésével a vig kedély, az életkedv jóval magasabbra szökik. Erre pedig nagy szük­sége van a tüdőbetegnek. Itt a gyógykenés czélja az, hogy a mirigyekbe raktározódott, vagy egyéb helyütt lévő Koch-féle baczillusokat a fehér vérsejtek elpusztítsák, hogy a felszívódás által való megsemmisülésre, elégésre, leraktározódásra, epealkatrésszé alakulásra kész- j tessék. A felszívódás nem más, mint (a szövet- J nedvnek, a nyiroknedvnek, a vérnek nagy forgalma közben történő) sejt, vagy baczillus-pusztulás, j amelyeket a fehér vérsejtek úgynevezett fagociták , falnak fel. Annak törmelékét legutoljára a májba \ rakják le, melyből ujabb-ujabb oxidáczió után az ; elpusztuló vörös vérsejt-tömeggel együtt epe gyártódik, mig a vérplasma a bélben képződő ' oxigént teszi ártalmatlanná. Jól jegyezze meg a tüdővészes beteget ápoló, • hogy ba a betege bármily egészségesnek is tartja : magát, de ha a nyakán mirigy van: az még min­dig súlyos betegnek tekintendő. A gyógyulás • csak akkor veszi kezdetét, ha a nyaki mirigyeket a szorgalmas gyógykenéssel megpuhítjuk és annak , tartalmát felszívódásra kényszerit|ük. ^A gyógykenést aszerint, hogy durvább, vagy f kényesebb testrésszel van dolgunk, végezhetjük ujjhegygyel, tenyérrel, ököllel, de mindig a limta­edényduczok télé irányítsuk a kenést, tehát a kar és czombhajlat felé. A lábnenést a lábujjak­tól felfelé az ágyék ducza irányában kell végezni. A kart a kéz ujjaitól föl egészen a hónaljduczig. A mellkast pedig a szegyconttól kétfelé széttérö irányban szintén a hónaljduczok felé irányuló kézmozgásokkal kenjük. a régi rómaiak, amidőn olajjal megkenekedtek: végignyúltak a napra kitett kereveten. Hát van-e ennél nagyobb élvezet? Van-e kellemesebb, mintha az ember fürdés és kenés után végigfekhetik a napon ? Kellemes zsibongó érzés fog el ekkor bennünket. Megfeledkezünk minden gondjainkról és néhány perczig csupán az ártatlan örömöknek, a hasznos gyógyzökcsölésnek (masszírozásnak) élünk. Az istenfecske játszik a napot elsötétítő terhes, kavargó felhővel, de játékidejének a kellő pilla­natában határt is tud szabni, mert a legelső ég­zengésre szárnyát összehúzza, összekuporodva villámgyorsasággal lecsap. Fészkébe siet. Mi is unosuntalan játszunk, inczelkedünk a tüdövésszel és egyéb vérbetegséggel, részben a tisztátlanság és elővigyázatlanság, részben a ledér élet áital, de hozzávetőleg sem tudjuk megállapí­tani azon időt, hogy mikor elég a tékozló, merész játékkől. Fejünkre zudul a jégeső és koponyán­kat beverdesi. Ha tehát ezen hátáriűőpontot eltalálni nem tud­juk, ne balaszszuk el reggelenkint és esténkint testünket 5—10 perczig a leírásomban közölt utasítás szerint zökcsöltetni. Ha ezt megtenni nem vonakodsz, néhány hét múlva a legvilágosabban meggyőződsz afelől, hogy arczodnak tisztasága, üdesége, kellemes vonása, tagjaidnak összhang­zatos fejlődése, rugékonysága hovatovább szembe­ötlőbb leend. Már kiskoromban természetesnek tartottam és jól megértettem azt, hogy ha a gyermek mérges gombát evett, hánytatót adnak neki, vagy a gyom­rát mossák ki, de sehogy sem tudtam belenyugodni abba, hogy ha valaki köhögésről panaszkodik, vagy tüdővészes, akkor a tüdőt nem bántják és nem a mellkast abajgatják, hanem az orvosságot minduntalan csak a gyomorba tömik, kergetik. És amikor alig hatéves koromban köhögtem, volt elég bátorságom a háziorvosunkat megkérdezni, hogy a kanalas orvosság, amelyet köhögés ellen felirt, miképp megy bele a tüdőbe, micsoda kerülő­utakon jut az a gyomorból a tüdőbe, de Dr. Hamary Dániel ezeket mondotta: »Kedves fiam! Hogyan van az, hogy ámbár te a macska farkára lépsz, mégis a fején nvávog?« Belégzésre miért nem adnak gyógynövény-illatot, olajat vagy a virágokból főzés közben elszálló pá­rát azoknak, akik tüdőbetegek? Vagy miért nem következetes az ember mindenben egyaránt? Ha vendéglőben étkezni akarunk, még ha pénz­szűkében vagyunk is, meg nem ennök azt az ételt, melybe más is beleizlelt. A czigányok éjjel-nappal az Isten szabad ege alatt alusznak, akár sátorukban, akár pedig fóde­les kocsijukban. A tiszta levegőnek szakadatlan beszivása vérsejtjeiket és a vérplasmát oly edzet­tekké és ellentálló katonákká teszi, hogy azok még a hullamérget is megölik. De mi télen nyáron rossz levegőben tartózkodunk, mely miatt a vér­sejtek még a Koch-féle baczillusokat sem tudják elpusztítani. A budapestiek csudálkoznak azon, hogy a ker­tésztől vásárolt cserépben lévő virág miért szá­rad el néhány nap alatt. Ennek oka a pipafüs­tös, romlott levegő. Es ba erről meggyőződni akarunk, tegyük a virágot olyan ablakba, melyet sohasem csukunk be, azt látjuk, hogy a növény a kellő öntözés melleU nemcsak, hogy nem her­vad, hanem még gyarapszik is. Hiszen a növény­zetnek nagy szüksége van a lenge szellőre. A növény sokkal kényesebb a jó levegőre, mint az ember. Ezen példa legyen fényes bizonyíték és tanul­ság azoknak, akik a zárt és szellözetlen szobában való alvást üdvösnek, a nyitott ablakú szobában való tartózkodást károsnak vélik. Ebtől átláthat­juk, hogy mennyire tévedtek. Tibetben, Elő- és Hátsó-Indiában a gazdagabbak­nak legtöbb gondjuk agyógynövények szedésében és elrendezésében, elraktározásban áll. Ott a leg­főbb élvezetnek nem a színházat, tánczmulatságot, hanem az illatos gyógyfüvekből való feredözést tartják. Csak a leggazdagabb és legkedvesebb vendég részesül azon kitüntetésben, hogy öt a háziasszony a pazarul berendezett fürdőteremben ilyen gyógyteában a férj parancsára meg füröszti és illatos olajjal megkeni. És ha ezt az előzékeny­séget, a kiváló megtiszteltetést a féiti vendég szeretkezéssel nem viszonozza: ők ezt a legdur­vább sértésnek tekintik, mihelyt erről az asszony a férjének panaszt tesz, a házigazda a vendéget rögtön irgalom nélkül szivén szúrja. Ök mindezen természetellenes dolgot észszerű­nek tartják. Hivatalos rovat. 7316. 1910. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a megszűnt földadó mentességekről szóló F. jegyzék a városi adó­hivatalban folyó évi október 1-től 15 ig közszem­lére kitéve lesz s az a hivatalos órák alatt az érdekeltek által megtekinthetők. Zalaegerszeg, 1910 szeptember 28-án. Dr. Korbai polgármester. 8467. 1910. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közzé teszi, hogy az úgynevezett alsó erdőn folyó 1910. év­ben vágás alá kerülő 204 darab élő tölgyfa 1910. évi november 7-én délelőtt 9 órakor a helyszí­nén megtartandó nyilvános árverésen azonnal való készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérő­nek el fog adatni. Erről a venni szándékozók meghivatnak. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1910 okt. 7-én tartott üléséből. Dr. Korbai polgármester. Salavármegyei muzeum. j&z ujabban beküldött ajándékok (114. közlemény.) Gróf Batthyány Pálné szül. Palliui-Inkey Valéria úrnő, aki alapításától kezdve mindig buzgó pár­tolója volt a Zalavármegyei Muzeumnak, ismét tanújelét adta iránta való érdeklődésének egy régi pénznek (Pompejiből) és egy régi családi képnek (Josephus S. R. I. Princops e comitibus de Batthyán) beküldésével. Ugyancsak lelkes buzdításának köszönhetjük Vendrey Ldszlóné szül. Batthyány Vilma grófnő becses ajándékát, Eloisát, gróf Nádasdi Lipót rajzát 1787-ből. A Zalavármegyei Muzeum termében elhelyezett Csány-szobor pályamüvek még mindig megtekint­hetők 20 fillér belépő dij mellett. (Folytatjuk.) Baerter. Á mértékekről. Vagyis: az Igazságról. Állást kereső hordójelző. Egy hordójelzői vizsgát sikerrel lehett, 26 éves, 4 polgári és az állami ipariskola 4 osztályáról végbizonyítvánnyal biró s eddig tagositó mérnöki irodában dolgozott, nőtlen mérnök — rajzoló irodai alkalmazást keres. Városi, mérnöki hivatal­nál, vagy megyei irodákban irodai kezelési vagy technikai teendőkkel jó alkalmazható, mert szé­pen ir és rajzol. Alkalmazást elvállal egyenlőre napidíj mellett is. Egyéb teendői mellett a hordó­hitelesítési teendőket is elvégezné. Ajánlatok e pia kiadóhivatalába küldendők. 6—0 Heti hirek Helyiek. A vármegyei közigazgatási bizottság rendes havi ülését kedden délelőtt tartotta Árvay Lajos alispán elnökletével. A gyűlésen nem voltak sokan, pedig egy elég érdekes pontja is volt. A válasz­tottak közül csak Bosnyák Géza orsz. képviselő, Koller István, Tripammer Gyulas Dr. Czindír István volt ott. S talán ezért is csak a kisteremben tar­tatott meg a gyűlés. Im, egy pár fontosabb ügy: Szó volt előbb az állatbetegségről, mely szin­tén eléggé ránehezedik földmives népünkre; hiszen a hónap elején 120 község volt megfertőzve, ki­vált a száj és körömfájással. Szó volt itt arról is, hogy főleg a fiatal állatorvosok ridegen ragasz­kodva a paragrafushoz nem méltányolják kellőleg, a földműves népnek kényszer körülményeit. Szó volt arról is, hogy kellő óvóintézkedés nélkül maga ; az állatorvos is átviheti a ragályt ruháján a fer­tőzött községből a fertőzetlen községbe. Dr. Thassy Gábor főorvos jelentése szerint a. hét éven felüliek között 35 egyénnél volt beteg­ségi eset orvosi beavatkozás nélkül. Pár esetben orvost hivtak azonban rémes kolerát sejtve, de kiderült, hogy koleráról nincs szó. Vármegyénk­ben tehát eddig nem volt és máig sincs kolera. Dr. Szász Gerő kir. ügyész jelentésével kapcso­latban érdekes tbéma foglalkoztatta a bizottságot, melynek előzményéből még keveset tudunk ugyan, de az a kevés is okvetlen szükséges a dolog megértésére. Arról volt szó, hogy a vármegyei hivatal tűzifáját vágják föl a rabok, amiuthogy ezek szokták fölvágni az előbbi években is jutá­nyos árért. Azt nem tudjuk, hogy az alispán mi­lyen stílusban kérte az ügyésztől a rabokat a favágásra. Hihetőleg olyan siilnsban, melyben jogot formált a rabok dolgoztatásához. Azért hihetőleg, mert az ügyész nem adta oda a rabokat. Az ügyésznek különben azok a valóságos okai, hogy egy nagy kert-te.epet müveinek a rabók. Rend­kívül nagy fontosságú az a kert-telep, melyet még Dr. Schneider ügyész teremtett volt ezelőtt hat évvel. Zalaegerszegen gyűjtőfogház is van, még pedig azért, hogy idegen rabok is tanulja­nak e kertbeu s több irányban hasznosítsák kü­lönben haszontalan idejüket. Nem érnek rá tehát fát vágni, a szintén hasznos, de sokkal kevésbé hasznos munkára. Szóval az ügyész nem adott t rabmunkásokat. S Erre az alispán, hihetőleg a közigazgatási bi­| zottság meghagyása után fölvitte a kérdést a ? mimszter elé. Hihetőleg argumentumokat is hasz-

Next

/
Thumbnails
Contents