Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-13 / 41. szám

4 M AGYA \\ F A í Z S 1910. október 13. adjon s végrehajtást követeljen. Bizony jó volna' ha nem csupán a kolerától való félelemben tenne ' ilyen szigorításokat a hatóság. j Üzenet tanügyben egy tanügyi embernek. j Igazad van, hogy a törvényt szigorúan meg kell tartani. Abban is igazad van, hogy a törvény j alapján az oklevél nélküli tanítók nem maradhat- > nak tovább helyükön. Abban is igazad van, hogy ­az okleveles ilju tanítók méltán várják elhelyez­tetésüket. Utána jártunk illetékes helyen s okmá­nyok alapján feleljük, hogy a Zalaegerszeg közeié- 1 ben levő kérdéses két tanitó közül az egyik i távozik is nyugdijpótló segéllyel s helyébe uj itju erő fog jutni; a másikkal pedig ugy áll a í dolog, hogy a tanfelügyelő az ö emberies érzésé tői indíttatva maga ajánlotta a miniszternél, hogy maradhasson a helyén, mert a hosszú szolgálat, a gyakorlati tudás s a becsületes élet ennyi jutalmat megvárhat. A miniszter meg is hagyta helyén. Azonban ez a szigorító törvény még ennek utánna jött. Most már a tanfelügyelő kérdést intézett a miniszterhez, hogy mi lesz evvel a meghagyott tanítóval? Ez a kérdés most függő­ben van. Rémületes história történt a napokban Zala­egerszegen. Báró Kemény Elemér honvé dhuszár szá­zados bérelt házban lakik családjával egy iparos ház- ' tulajdonosnak az udvarán. A báró pár hétig va­kácziózott családjáva! együtt valamelyik fürdőn. Ezalatt házigazdájánál haláleset történt. Az iparos házigazda, mit gondolt, mit nem gondolt, talán mert az ő lakása szük, a százados szobija lakat­lan, kinyitja a százados szobáját s halottjít ott nyújtóztatja ki. Ezekről semmit sem tudva, haza­érkezik csaladjával a százados, éjjeli időben, ki­nyitja a szobaajtót s gyufát gyújt. A vér meg­állott az ereikben, a nagy gyertyákkal körülvett ravatal láttára, pillanatra megdermedt a kapitány is, a felesége menten elájult. Segítségért kiabálva rendbe jött a dolog, de a házigazdát föl kellett jelentenie. Már rég óta nincs rendőrkapitánya Zalaeger­szegnek. Ez állásra a pályázat e hó 26-án jár le. Megyeiek A Za!amegyei Általános Tanítótestület zala­egerszegi járásköre évi közgyűlését folyó évi ; október 20 án délelőtt 10 órakor Zalaszentivánban tartja. Tárgysor: 1. Elnöki jelentés. 2. l'isztujitás. 3. Németh Ferencz ba ladi áll. tanitó értekezése. 4. Kovács Ida pölöskei tanítónő értekezése. 5. j Novak Mihály igazgató értekezése. 6. Segélyegylet , ügye. 7. Egyéb ügyek és indítványok. aszóföi plébániához tartozó Örvényes kis- j község önköltségen szép iskolát -emelt, melynek j ünnepi megáldása f. é. október 9-én történt. Na^ys. és főt. Vurglich Ágoston felsöörsi prépost, j ker. tanfelügyelő, Langer István balatonfüredi fő- , szolgabíró, Lingl Valérián balatonfüredi fürdő j igazgató urak kíséretében d. e. 11 re érkezett : meg Örvényesre, ahol a község nagyja s apraja [ ünnepi díszben várta a diadalkapuval, koszorúkkal j és zászlókkal feldíszített iskola előtt. Egyházi í menetben indult a tanuló ifjúsággal együtt a főpap a templomba a szentlélek segély hívására. Innen harangzugás és ének közt a felrvataadó uj róm. kath. iskolához vonult a nép. Az uj épület falait köröskörül szentelt vízzel meghintvén, belépett a szentelő prépost a felékesített terembe, a hol a falra kerülő iskolakereszt megáldását végezte. Tömján füst közt szállt fel a Mindenhatóhoz a jelenvoltak buzgó imája, hogy áldását adja azokra, kik itt fogják megtanulni az istenfélelmet, a jó erkölcsöt és a hazafiságot. Erre a tágas iskola­udvaron összegyűlt ünneplő közönség az ifjúsággal együtt elénekelte a programm első számát: a Himnuszt, melynek befejeztével őnagysága ékes szavakkal fejtegette a kath. iskola feladatát. A szülők-, tanitó- és gyermekekhez intézett remek beszéd oly hatással volt, akárhány örömkönyt csalt Ki a hallgatóság szeméből. Az ünnepély harmadik pontját képezte az aszófői plébános, iskolaszéki elnök beszéde, melyben őszinte sza­vakkal mond köszönetet mindazoknak, kik az uj iskola létesüléséhez. bármily módon hozzájárultak. Az ikolaszék nevében átadja a gyermekeknek az épületet, mint a község második templomát, hogy ott a csemete gyermek tanulhassa, miképen kell Istenét, szent vallását és hazáját szeretni. Ezután Gácser Teréz meghatóan szavalta el örömtől sugárzó szemekkel Hakk Sándor örvényesi kántor­tanítónak ez alkalommal irt szép versét. A hallgató­ság tapssal jutalmazta mind a kettőt. Ugyancsak örömének ad kifejezést nagyobb szabású költe­ményével a most nyugalomba vonuló ősz költője a zalamegyei tanítóságnak: Kiszling Pál aszóföi kántortanító. Egyetértésre, eszes munkára hívja fel a gvermekeket es a tanitót. Hakk Sándor be­fejezésül elmondja rövid vonásokban az iskola építésnek történetét. Áldozatot hozott a szülő — mondja a szónok — de majdan gyermekeik­ben fogják élvezni annak gyümölcsét. Köszönetet mond a felszentelő prépost ur ö nagyságának, hogy az egyházi megáldás terhes munkáját el­vállalni és elvégezni kegyeskedett. Köszönetet mond megjelenésükért Langer István balatonfüredi főszolgabíró, Lingl Valérián balatonfüredi fürdő­igazgató, Cséry Zoltán aszóföi körjegyző és a szomszéd községekből megjelent elöljáróknak. Az éljenzés és taps lecsendesülte után a meghívott vendégek nevében a balatonfüredi fürdőigazgató lelkes szavakban mond köszönetet a szives meg­hívásért. A szép ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget, de azért még sokáig fogják emlegetni az örvényesiek ezt a napot, amely forduló pontja lesz egy szebb jövőnek. Délben az aszóföi plé­bánián díszebéd volt, hogy igazi magyar szokás szerint méltó befejezést nyerjen a lefolyt ünne­pély. Körjegyzők gyűlése. A zalaegerszegi és novai járásköri kjegyzők szombaton értekezletet tartottak Novában ZJjlaky Béla andráshidai körijegyzö elnök­letével. Égetően fontos ügyeket tárgyaltaka ^bába­ügyet, a közegészségügyet s a gyermekbünügyet stb. A bábaügyben kimondottak, hogy jobban kell a bábákat díjazni, de csakis teljesen megbízható okleveles bábábat kell alkalmazni. A közegészség­ügyben kapcsolatosan a mai rémes kolerahirek­kel elhatározták, hogy a községekben szigorú felügyelet alá veszik a tisztaságot, a gyakori vizs­gálással. A gyermekbüaökre nézve azt határozták, hogy a patronázs szellemének megfelelően, az éretlen ficzkókat nem büntetik, hanem átadják a tanítónak, hogy próbáljon vele valamit. A tiszt­ujitásban elnöknek választották Ujlaky Béla andrás­hidai. alelnöknek Hóhn Béla lentiben, pénztárnok­nak Beznicza Péter tárnoki s jegyzőnek Kisíaludi Márton boezföldi kjegyzőket. á kolera, a kolera, a kolera sok bajt csinál, még ha meg sem jelenik. Szó se legyen róla, hogy mi hibáztatnók a szigorú rendet és szigorú óvóintézkedéseket. Csak azt a szigorúságot nem tartjuk jónak, a melyik erősen laza. Erősen laza! Ez is olyan fiból vaskarika, coutradictió, mint a bucsuszentlászlói bucsu vásár. Az alispán a kolerá­tól való óvakodásból kifolyólag tiltó rendeletet küldött ki a bucsuszentlászlói búcsúra nézve, mely aztán vasárnap meg is tartatott 800—1000 ember jelenlétében, h. közigazgatási tudományban nem igen vagyunk járatosok — nem is csoda, olyanforma az, mint a régi szentkönyv, idegenek­nek tilos a bemenet; nem tudjuk, hogy a rende­let hová megy, mi czélja, mikép jut nyilvános­ságra ; azt tudjuk, bogy a hivatalos lapban ki­nyomatják (az idén néhány ezer koronával még me<j,no\eiik a kiadást), az a hitünk azonban, hogy csak a nyomdászok olvassák el. Ezt a bucsut betiltó rendeletet is olvasták a nyomdászok, mert megjelent a hivatalos lapban, de hogv mások is olvasták volna, abban tamáskodom, mert a nép az alispánnak tulismert szigorúsága rendelete ellenére is ezrével tolult Bucsuszentlászlóra. Ez m.g a kisebb baj; nagyobb baj volt az, hogy a csendőrök az érkező bucsusokat visszakergették. Még ez sem a legnagyobb baj. Ennél is nagyobb az, hogy csak némelyeket kergették vissza, má­sokat nem; mert hiszen ezeret megközelítő nép­tömeg mégis volt a bucsun, templomot szenteltek és bábos pogácsákat árultak és vásároltak. A bábos pogácsára nézve is megtartatott a szigorú alispáni rendelet olyan formán, hogy nem volt szabad a sátorfát fölütni kün a szabadban, hanem a bábos pogácsát szabad volt elárusítani bent a kereskedő boltjában. Képzelhetni, milyen egész­ségügy fejlődött ki ott a szük szobában a pogácsa­vásárlók között. — Legvégül azt kérdezhetné akárki, kérdezhetnék különösen a megkárosultak, hogy miféle alispáni szigorúság az, amelyik a csendőreivel némelyeket visszakerget a búcsúról s részint megszokott vallásosságában gátolja, ré­szint üzleti dolgában számottevő károsodást okoz neki — másoknak pedig mindezekben szabad utat enged. Megtiltott országos vásárok. Amint jeleztük is a mult számunkban, Árvay Lajos alispán a kolerától való félelem miatt néhány helyon meg­tiltotta az országos vásárt, igy a 28 ára esett vásárt Alsólendván is. Az alsóléndvai kereskedők és iparosok azonban folyamodnak, hogy vonja vissza az alispán ezt a rendeletet, mert egyfelől ok nincs a betiltásra, kolera ott nem fenyeget­heti a lakosságot, másfelől ez egyetlen nagyobb vásárnak áldásától is megfosztatnának. Uj megyobizottsági tagok, megyebizottsági , tagok egy részének a mandátuma ez évben jár . le, minthogy minden hat évben lejár egy rész­nek. AZ uj tagok választására az alispán e hó 21 -ét, határozatképtelenség esetén 26-át tűzte ki. Nemesbükön történt, hogy két gyermeknek az | anyjuk meghalt, apjuk Ameiikába ment a vagyon­: nal együtt. A két gyermeket a községnek kellett j volna tartani, de hogy ez a nagy teher ne nehe­í zedjék a községre, az elöljárók rá akarták venni { a két árva gyermeknek egyik vak bátyját, hogy j vigye ki a gyermekeket s tegye le az erdőbe, , miut hajdanta Bómulussal és Remussal tettek | volt. Az ügy bekerült az árvaszékhez. A vizsgá­1 laton az elöljáróságnak egyéb baja is lehet még. Csáktornyáról írják, hogy özv. Czigler Kál­mánné — Czigler Kálmán volt csáktornyai köz­jegyző és országgyűlési képviselő özvegye, a j stájerországi eegenbergi szanatóriumban meghalt. ; Az elhunyt urnö holttestét hazahozták és igen j nagy részvéttel temették el Csáktornyán. Nemesapíitibaa Nemes István ifjú ember el­j vigadta néhány száz forint örökségét s azután a i vasúti kocsi alá feküdt s a kocsi halálra gázolta. Kisközségnek nagyközséggé való átalakulása. Zalavármegye alispánja 101/33. számú hirdetmény utján köztudomásul hozza, hogy a nemesgulácsi körjegyzőséghez tartozó Badacsonytomaj kisközség 1911. év jaauár 1-ével nagyközséggé alakul. Halálos íekejatszás volt vasárnap Alsólendván. Legények kugliztak s egy teke az ott ácsorgó 26 éves Óhidi Lajos fejére koppant. Óhidi hat nap malva belehalt. Távo!ia<. Polgármesterek gyülésa. A rendezett.tanácsú városok polgármesterei, mintegy kétszázan vasár­nap tartották Szombathelyen évi közgyűlésüket. Dr. Szen'pály István miskolczi polgármester elnö­költ. Várhidy Lajos titkár terjesztette eló a tanács jelentését. Az egyesület sürgeti azokat a törvény­alkotásokat, a melyek nem járnak anyagi áldo­zatokkal, de a városok életerős fejlődéséhez fel­tétlenül szükségesek. Ilyenek a városi törvény, a szolgálati pragmatika, a belügyminisztérium vá­rosi osztályának reformja, a nyugdíjügy országos rendezése, a községi takarékpénztárakra vonat­kozó törvény, stb. Az államsegélyre nézve Dr. Korbay Károly .zalaegerszegi polgármester lehetet­: lentiek tartja annak megállapítását, hogy a ren­dezett tanácsú városok közigazgatásánál mennyi I az áilami és mennyi a helyhatósági funkezió és í hogy mennyi költség merül fel az egyiknél és mennyi a másiknál. Ezért általános alapra kell helyezkedni. Azt kell megállapítani, mennyi egy városi adminisztrácziónál az összes személyi és dologi kiadás és a kettő hányadát egy bizonyos fix arányában kell megállapítani, miut amely arányt igényelhetik az állami funkeziók teljesítésére kért átalány képpen. Dr. István Vilmos a delegaczióban. István Vilmos dr. megyéspüspökünket, főrendiházi tagot a főrendiház beválasztotta a dele^áczióba. A portugálok elkergették a királyukat, Mánuelt s megcsinálták Portugáliában a köztársaságot. Az uj tennivalók között legelső pontba a közok­tatás ügyét vették fel. Nem érdekes és nem jellemző é ez? Laky Adolf budapesti ékszerész meghalt a napokban, de rengeteg pénzét nem vitte a sírba, maradandó jó emléket állított vele magának. Két és félmillión felül még 35 ezer koronát hagyott nemes intézeteknek ; 26 intézetnek jutott ebből a nagy vagyonból. A Magyar Tud. Akadémia 400 ezeret kapott, a Mentőegyesület is pl. 240 ezret s igy tovább. Kilenczágn koronás kavé. A legnagyobb el­ismeréssel és dicsérettel kell megemlíteni, hogy Gróf Vay Sándor urnák Fiúméban kávé és tea behozatali vállalata van. Lám a magyar mágnások is tudnak dolgozni, ha akarnak. Ámbár még rit­kák ezek a jégtörések, de hisszük, hogy egy-egy ilyen kitűnő példa jó vonzó erővel hat. Egy kis füzetke érkezett »Kávé Ujság« czimen s ebből látjuk, hogy e dicséretes vállalat immár három éves.

Next

/
Thumbnails
Contents