Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-24 / 12. szám

2 M AGYAR PAIZS 1910. márczius 24. akiért élnie kell az apának, anyának. A szülők csak ideiglenesen mondhatják magukénak, mint ahogy a názáreti ács is csak rövid ideig dédelgethette a szeretetnek nagymesterét: Jézust! Érziték-e, hogy abban a csecsemőben szunnyadó életerő egy ujabbi véredény a nemzet testében ? Erősítsetek meg abban a hitemben, hogy ti vagytok azok, akik a nemzetnek a feltámadását biztositjátok. Anyai szivetek az a templom, amely megóvja, őrzi, erős hitemnek ezt a zálogát. A hit szárnyain szállva, lelkem elzarándokol aboz a koporsóhoz, amelyben a szeretet martyrja aludt, porrá vált. Nagy eszméje: a szeretet, diadalt ül az összes emberiségnek a hajlamai, érzései felett. Eszméjenek dicsősége, diadala támasztotta fel őt, mint ahogy a nemzeteknek az utódok biztosítják a feltámadást. Ne mondja senkisem, hogy örök halál van. Ez ellenkezik e természetnek megmásíthatatlan törvényével. Ahogy az egyes ember őrökké nem élhet, ugy örökre meg sem halhat. Ma emberi testben látjuk. Holnap más alakban fordul szemeink elé. A föld rögei, a fák galyai mind-mind átalakult emberi testek. Élnek, éreznek. Éppen ugy, mint ahogy a hittudósok okoskodása szerint az elporladt testek érezni fognak a nagy napon: a feltámadáskor. Lengyel Ferencz Államosítsuk az iskolákat! Minden becsületes lelkű magyar hazafinak leghőbb óhajtása erőssé, hatalmassá tenni a magyar fajt, a magyar hazát. E czél elérése érdekében fel kell használni minden eszközt azoknak, akik nemcsak beszélni, de tenni is akarnak a hazáért valamit. Nincs szándékomban politizálni, de hogy fejtegetéseimet világossá tegyem, néhány politikai vonatkozást be kell vennem. A magyar nemzetnek oly szerencsétlen helyzete van, hogy két nagy egymás életére törő népfaj közé van beékelve. Nyugatról a germán elem akar keletre jutni; az ö kulturális eszközeivel töri az utat, hogy azután a nyelvét is meghonosítsa s a keletet minden téren hatalmába kerítse. Keletről pedig a kulturébes, nyers erővel és ebből kifolyólag jövőre való kilátással a szlávok nyomulnak nyugatra. Mivel e két népfaj egymás érdekeit veszélyezteti, hát ellensége egymásnak. Mi ránk magyarokra vár ama szép nemes hiva tás, hogy a békének védbástyául szolgáljunk. De sajnosan kell tapasztalni, hogy e hivatás teljesítése mily nagy veszélylyel jár nemzeti létünkbeD. Az előretörő német kultura veszélyezteti a mi kulturánk nemzeti jellegét, a szlávok pedig egyremásra olvasztják be magukba azokat a magyarokat, akiket közéjük hozott a sors. Már most e ban feltámadást remél. Bár mit tanítsanak a kétkedők, a lélek felkiált: cogito, ergo sum. Vagyok tehát s leszek : nagy a mindenség, benne valahol helyét leli mindenki, feltámad az enyészet untalan : ember higyj és remélj! 8 a mint a földgömb kerekségéről a millió emberek az égre néznek, mindnyájaknak lelkében vonzalom támad és hit keletkezik. Igy szól az indián: elköltőzöm ősapáimhoz, oda, hol a nagy szellem lakik 6 vadakkal bővelkedik az erdő s nincs fehér ember, aki a vörösembert lelövi villámpuskával. Azt mondja a persa: elmegyek a naphoz, hol Ormuzd az éiszakát a halált nem ismerve, örök tisztaságban van, mióta a világ áll s lemosom bűneimet napsugarakkan. A budhista halottjától búcsúzik : menj, kedves lélek, hosszú vándorútra, tízezer változáson keresztül, életről-életre. Légy jő, ne ölj s keresd az igazságot s mindig fehérebb légy s ha megtalálod a tökély fokát, szűnjél keresni, vágyni, szenvedni, tenni, nirvánába jutái, Isten levél. Van a siron tul is élet s az élet örök, mert a lélek halhatatlan s a halálból feltámad — takettős veszély között mi módon lehet nekünk magyaroknak biztosítani fajunk fennmaradását, ha nem azáltal, hogy megerősítjük önmagunkat kulturális és gazdasági fegyverekkel a küzdelmek ellen. Anyagi erőkre kell szert tennünk, hogy az idegen betolyástól függetlenek maradhassunk és élhessünk, színmagyar nemzeti kulturát kell bevinni az ország legelrejtettebb zugába is, hogy a beolvadás ellen megvédjen bennünket a magyar kultura révén kifejlődött erős nemzeti öntudat, hazafiúi érzés. E czélt pedig egyedül az az eszköz szolgálja, melyet a »Magyar Paízs« évek óta lankadatlan buzgalommal hirdet. Pártoljuk a icagyar ipart! Államosítsuk az iskolákat! Az első a társadalom feladata, a második a kormányé. Az ipar pártolásról ezúttal nem szándékozom hosszasabban elmélkedni, hanem mint tanitó az iskolák államosítását, annak szükségességét hangoztatom. Ha az állam minden faluban felállítja iskoláját, akkor a magyar áilarn minden egyes tagja már kisgyermek korától kezdve állambü szellemben neveltetik, megtanulja a magyar nyelvet s kifejlődik benne a magyar államhoz, a magyar fajhoz való tartozás tudata. Ha pedig ez megvan, nekünk több nem kell, nem óhajtjuk mi elnyomni a nemzetiségieket, nem akarjuk mi megfosztani őket anyanyelvüktől, csak meg akarjuk tanítani őket a magyar nyelvre is, csak magyar hazafivá akarjuk őket tenni. Hogy azután ő magánéletében minő nyelven beszél, ahhoz a magyar államnak épugy nincs köze. mint ahogy nem törődi* azzal, hogy ki minő vallású. Bégi időben fegyver hódította meg e hazát, ma a kultura tartja meg. A kultura munkásai ép oly nagy, szent hivatást töltenek be, mint a honfoglalók. Ha ezeknek a tanítóknak az állam megadja a gondtalan anyagi megélhetést, akkor ők az iskolán kívül társadalmi téren is ugyanazt a hivatást togják szolgálni, amit az iskolában. Ha nem kell azoknak a falusi tanítóknak a gazdaság stb. megélhetést biztosito eszközök után nézni, iskoláján kivül is teljesíti népnevelői hivatását. Elvegyül a nép közé, ott különféle népjóléti intézményeket létesít stb. Erre pedig a nemzetiségi vidékeken különös szükség vau, mert a tanitó ilynemű ténykedésével megnyeri a nép bizalmát s ennek alapján módjában áll azt mindenkor magyarbarát érzületre hangolni és ellensúlyozni a pánszláv izgatók és német »Sulverein« működését. Ha lesz Magyarországnak ilyen tanítói kara, akkor nem kell félteni a hazát, a magyar fajt. Hogy pedig az egész országban minden tanítót ugyanez az érzés hasson át, minden tanitó ezen szellemben, ezen terv szerint dolgozzék, nines más mód mint államosítani az iskolákat; kellő számú tanitót küldeni minden faluba és azoknak rendes fizetést adni, de ennek fejében azután meg kell követelni tőlük, hogy magyar szellemben társadalmi működést is fejtsensk ki. Ha ez a kormány a gazdasági különválást nem akarja, vegye fel programmjába az iskolák álla mositását. A nemzetiségiek a kormány mellett vannak, tehát van kilátás a velük való együttműködésre, a nemzet előtt pedig be fogják bizonyítani, hogy ők is magyarok, habár nem követelik az önálló bankot. —ma. nitja a keresztény — s oda mutat az üres sirra, melyben Jézus feküdt. S az ő lelke hite a Hídnak, mely elterjedt a sarkoktól az egyenlítőig s minden ország betelt ezen vallással. Nem telt el kétezer esztendő azóta, hogy Bóma keresztre feszítette s e hit uralkodóvá lett az emberiségen és Róma maga a kereszténység székhelye lön. S a keresztény vallás varázs ereje, hogy megbarátkozott a haltálal s kibékítette egymással a mennyet és földet. Nem ellenzi a tudományt, kutasson szabadon öt érzékével, hanem a hol bizonyító ereje megszűnnék, a hit vezeti tovább a fürkésző emberi elmét. S a kereszténység az ember pszichológiájára van alapítva, a lélek eszmei és erkölcsi szükségére s nincs emánczipálva ez alól se tudós, se lelkiismeret; ezért a kereszténység univerzális. S bár a kutatás a kétely és a tagadás ellen védve nincs, a negativus soha pótolni a pozitívumot nem képes s az emberiségnek pozitív vallás kell. Hit nélkül nem lehet, mert rászorul kedélye, esze Istenhez vezeti, a világrend bölcsességéhez, melynek minden s az ember is alá van vetve. S ha mindig ket3lkedett, nyitott sirja előtt elIparfejleszttfs. Miniszteri jelentésből olvassuk, hogy az 1909. évben Magyarországon is volt ugyan iparfejlesztés, amennyiben alakult 17 uj gyár 6,286.000 korona álló és 3,340.000 korona forgó tökével és jelentékenyen kibövittetett 17 olyan gyár, melyekbe a mult év folyamán befektettek 8,024.000 korona állo és 4,165.000 korona forgó tőkét. E szerint a mult évben a gyári iparfejlesztésre 21,815.000 koronát fordítottunk. De milyen arányban áll ez Ausztriával szemben ? Tegyünk csak egy kis összehasonlítást: Ausztriában már az év első felében az olyan iparvállalatokba befektetett töke, melyek nyilvános számadásra vannak kötelezve, 79'9 millióra emelkedett; de ezenkívül alakult még 103 uj gyár — ipari magán vállalat — 5 pedig üzemét jelentékenyen emelte. Ha tehát csak 150 millió kormára tesszük az osztrák ipari befektetések összegét pedig tényleg sokkal több: — akkor látjuk mily arányban áll a mi 22 millió koronás befektetésünk állami támogatással, az osztrák százötven milliós — nagvobbára állami támogatás nélkül — fejlődött iparával szemben. Mégis önként adóztunk Ausztriának ezer meg ezer millióval! Valameddig más államok példájára a magán tőke és a magyar pénzintézetek nem támogatnak hazai iparvállalatokat s nem létesítenek uj gyárakat, addig a gazdag élelmes Ausztria nyűgeitől meg nem szabadulunk ! Legyen az a magántőke magyar vagy idegen, csak magyar ipart szolgáljon — közgazdaságunk föllendülne! Harmath Domokos. Zalavármegyei muzeum. í&z ujabban beküldött ajándékok (103. közlemény.) Fagyökérből faragott zzivvrszipkát hozott N. N. fögimn. tanuló. Régi iratokat, könyveket, ajándékoztak az áll fögimn. tanári kara (10 db), Berkes Sándor felső keresk. isk. tanuló, Kapiller István (4 db) és Zsilinszky János fögimn. tanulók. (Folytatjuk.) Hüerter• Hivatalos rovat. 2513. 1910. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a helyben állomásozó m kir. honvédhuszár osztály legénysége éles töltényekkel való czéllövé ízeteit ezentúl a pozvai lőtéren hétfőn, szerdán és csütörtökön délután 1 órától 6 óráig tartja. Ezen idő alatt a lőtér közelében való járáskelés veszélylyel jár. Zalaegerszeg, 1910 márczius 23. Dr. Korbai, • árv. elnök. vesztett hitét keresi, mert bár meghaljon, ól n akar. E kereszténység, melynek hite a halálból, született a czivilizáczió anyjává lón. A népek, melyek elfogadták, általa konzerváltattak, az államok, melyek keresztény alapon in ugasznak, szilárdabbak, mint amelyek ez alapokat el nem fogadták, vagy elvetették. Oka egyszerű: a keresztény társadalom egészségesebb ós erkölcsösebb, mint a pogány vagy hitetlen. Amannak szabálya és szokásai hibásak, emennek nincsenek általános érvényű szabályai. A pogányság sötét, a hitetlenség anarchikus. Húsvét a nagy keresztény ünnep, midőn a föld univerzális vallása született. Egyszerű politikai pörből s martiromságból, mily nagy históriai esemény lett, » világtörténetben a legnagyobb. Mert a keresztény vallás sokkal nagyobb intézmény, mint az állam, mely korlátoltabb eszmekörben mozog, határokhoz és nemzetiségekhez van kötve. A vallás nincs. Tekintsük a Kálvárián a keresztet, mely alá millió népek gyűltek királyaikkal. Ott van az emberiség vigasztalása. Z. Horváth Lajos.