Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-17 / 11. szám

4 MAGYAR PAIZS 1910. márctius 17. egyfolytában, amit az Izland szigeti tüdővészesek ki is aknáznak. Leginkább használható a napfény: a reuma, köszvény, a börbajok, idegesség, gyomor, bél, emésztési zavarok, friss sebek gyógyítására. Minél tovább, minél gyakrabban tartózkodunk a napon, annál hamarabb gyógyultuk be sebeink. a zsírral, vagy olajjal való bedörzsölés csak akkor és azon helyütt szükséges, ahol erősebb hatást akarunk elérni. A napfény hatása legkiválóbb a reuma, köszvény gyógykezelésében. A napfény a köszvény okát, a hugysavat távolítja el. Tehát aki köszvényes fájdalmakat vesz észre, akire az időjárás hatással van, használjon napfürdöt. Szembajok gyógyításánál is nagy eredményedet értek el vele. Nagy hasznát vehetjük a napfürdönek az anyagcsere-zavaroknál. Hasznos különösen a vérszegényeknek, akik örökösen bélpangásban, szorulásban szenvednek. Ez a folytonos kellemetlen érzés, sőt fájdalom életunttá teszi a vérszegényt, mert az anyagcsere helytelen működésénél fogva étvágya csökken, ezért ereje fogyatékos. Az emésztés lassúsága pedig csak a vérszegénységet fokozza. A napfürdö elsősorban az étvágyat növeli. A sovány, vérszegeny ember néhány hónap alatt eléri a magassághoz mért közepes testsúlyt, a kövér pedig a tulizzadás miatt megsoványkodik. Azáltal, hogy az anyagcserét rendbehozza, megszüntet a napkúra mindejféle gyomorbajt is. Mint emiitettem, a napfürdö a bőrbetegségeket is gyógyítja. Bőrünk a napfény hatása alatt megbarnul. A bőrbetegségek gyógyításánál a kültakarót be kell zsírozni. A zsírozás szükséges azért, mert a zsiros test sokkal jobban veszi be a napfényt, mint a száraz. Fontos szerepe van a bőrbetegségeknél a gyűjtőlencsének is. A fekélyekre rábocsátjuk az összegyűjtött napfényt, s kipusztítjuk a betegséget okozó állatkákat. A fonnyadt bór erősen nyeli a napfényt, s a napfény hatása alatt gyorsan edződik mert különösen a bőr hajszálvéredényeit tágítja ki. Az említett betegségek mellett is még számos el nem sorolt bajt gyógyít a napkura. Használjuk fjl tehát a napos időt, használjuk a jótékony hatású, a megszokás következtében kellemes gyogymódot. Í238. 910. Hivatalos rovat. Hirdeimény. Közhírré teszem, kogv Zalaegerszeg recd. tan. városban fellépett járványos sertésvósz miatt az 1898. évi 9300. sz. rendelet értelmében a következő intézkedéseket foganatosítottam; 1. A heti sertésvásárok tartását betiltottam. 2. Széna, szalma és szálastakarmánynak a fertőzött udvarokból, trágyának a városból és határából való kivitelét (még mésszel való leöntés mellett is) megtiltottam. 3. A városon át sertéseknek lábon való hajtása tilos. 4. Sertésekre marhalevelek kiadását betiltottam és a sertésekről szóló marhaleveleknek beszedését elrendeltem. 5. Sertéseknek közlegelöre való hajtását betiltottam. 6. A beteg, fertőzés gyanús sertéseknek az egészségesektől való elkülönítését elrendeltem, miért is íelhivom a város lakosságát, hogy sertéseiknek megbetegedéséről és elhullásáról a rendőrkapitánynál jelentést tenni annál is inkább kötelességüknek tartsák, mert az ezt elmulasztók az 1888. évi VII. tcz. és az 1900. évi XVII. tcz. értelmében 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak sújtatni. Zalaegerszegen, 1910. márczius 14-én. Dr. Korbai, polgármester A mértékekről. Vagyis: az igazságról. A mértékhitele8itésről. A mult évben a kereskedők részéről gyakran hallható volt a panasz a mértékhitelesités helytelensége miatt. Egy évi tapasztalat beigazolta ezen panasz teljes jogosságát. De nem tudok semmi radikális intézkedést, mely hivatva lett volna megszüntetni az ezen a téren felmerült bajokat, mint a jelenben, midőn a kereskedelemügyi miniszter ur mintegy rendeletileg közzétette, hogy a legtöbb baj szüiöje a mérlegjavitás nem •gy engedélyhez kötött iparág, hanem azt űzheti bárki, ki arra képesnek hiszi magát. A kereskedők részéről való jogos felzudulás oka azon hallatlan magas javítási költség volt, melyet a mérlegjavítók kértek kihasználva a kereskedők szorult helyzetét s a mely javítási költség sok esetben a normális beszerzési ár 80 °/o át is meghaladta, holott a javítási munka értékét egy ahhoz értő szakember többre mint a beszerzési ár maximum 15°/o ánál többre nem becsölheti. Ily viszonyok mellett, midőn sokszor egy egész vármegye mértékhasználó közönsége ki van téve egy mérlegjavitó monopol zsarolásának, nem jogos é a tapasztalt telzudulás ? Iganis az ! De csodálatos, hogy tekintélyes kereskedő egyesületek nem tudnak rájönni ezen baj egyedüli orvoslására! Nem gyülésezés, nem memorandum az orvoslása, hanem egy szerény segitöakczió, mely egy-egy provincz váios értelmesebb lakatos iparosát hozzájuttatná ezen mellékiparáR megtenulásához, hogy ne álljanak a már működő msrlegjavitók konkurens nélkül s ne kérhessenek oly összageket, mely a tisztességes polgári haszon 2—3 szorosát is felülmúlja, hanem hogy kénytelenek legyenek csak a kiérdemelt javítási összeget kérni. Nem ismerem vármegyénk lakatos iparosságát oly élhetetlennek, hogy mindegyik ne lenne képes megtenni azt, amit egy másik, hanem az a baj, hogy ismeretlenek a mai viszonyokkal s végül valjuk be, hogy talán szükséges ehhez specziális tudás is, a mi csak ezen iparág pontos megismerése után sajátítható el. Ezen specziátis ismeretek megszerzésére már a mult évben is nyilottak tanfolyamok, de a minek Zala vármegyére nagyon kevés hatása volt, vagy mondjuk, hogy semmi, mert a jelen évben hitelesítésre kerülő vidéken megfognak ismétlődni azon bajok miknek meggátlása oly fontos, hogy a hivatott tényezőknek kötelességük még áldozat árán is megaka lályozni minden visszaélést.*) Hogy is állunk ezen a téren ? A folyó évben mértékhitelesités alá eső terület a nagykanizsai állami mértékhitelesítő hivatal hirdetménye szerint 339 községre terjed ki s ezen óriási területen egyedül Zalaegerszegen van mérlegjavitó. Mi lesz a többi helyen? Ugyanaz, mint a mult évi kerületben, amikor az érdekeltek felzudulnak, mig most ölbe tett kezekkel várják a bizonyos sült galambot a helyett, hogy legalább keresztül vinnék, hogy minden járásban legyen legalább egy olyan mérlegkészitő, ki ismerős az e téren szükséges ismeretekkel, hogy egyes emberek kapzsisága elől megmenthesse legalább a közel környék érdekeltjeit. Mint érdekelt fél irom e sorokat s sajnos az a meggyőződésem, hogy legtöbben saját maguk kárán fognak tanulni a mikor a mulasztást helyre hozni késő lesz.*) *) Tavaly kétszer volt Kolozsvárt mérleg s mértékjavító tanfolyam. A mi megyénkből egy mechanikus érdeklődött, de ő sem ment el. Mások nem is érdekkdtek. Most ugyanott a harmadik tanfolyam is megnyílt — Sz. Egy kereskedő. Szerk. üzenet. H. H. Kossuthfalva, 1909-re csak 3 korona van beírva előfizetésnek, 1910-re egy sincs. Nem tudjuk, hol a tévedés. Heti hirek Helyiek. Márczius 15-diki ünnepélyek. Az idén öt nagyobb ünnepély volt e nemzeti emléknapon. I. Az elsőt már vasárnap este rendezte a kereskedő ifjak önképző egyesülete és az iparos ifjak önképző köre. A Bárány szálló nagyterme megtelt közönséggel. Egy alkalmi színdarabot adtak elő: Balaton Sándor, Zsömbölyi Karolin, Gángler János, Kovácsics Kálmán. Az ünnepi beszédet Elek Márton felsőkeresk. isk. tanár tartotta magvas tömöttséggel. Heincz István Czuczor Biadóját szavalta. — Berger Miksa pénztárnok ön'ténytes apró adakozásokból 79 K 73 f gyűjtött, melyből a költségek levonása után 35 K — fillért a Csány szoborra juttattak. Három jelen nem volt is adott ez összeghez. Königmayer János Neszelej 2 K, Dr. Czinder István 5 korona, F. F. 1 korona. A rendezés nagy érdeme Balaton Sándort illeti. II. A főgimnáziumi ifjúságnak, »Deák önképző köre« kedden d. e. 10 órakor ünnepelt az iskola nagytermében, hol Suszter Oszkár tanár, az öaképző kör vezetője tartott rendes ünnepi beszének is beillő megnyitót. Takdcs József énektanár vezetésével a* ifjúsági énekkar hatásos énekeket adott elő. Tóth József VII. és Hutter Lajos VI. oszt. tanulók ügyesen szavaltak s Handléry Gyula VIII, oszt. emlékbeszédet mondott, mely az általános szinvonalat is megüti. III. A felsőkereskedelmi iskolában, mint mindig, most is hosszú és tartalmas műsorral ünnepeit a lelkes ifjúság, kiknek élén Kiss Lajos tanár tartott hatásos beszédet. IV. A városi közönség számára a főtéren délután 1/a 4 órakor volt ünnepély nagy közönség előtt, de hogy még nagyobb tömeg nem volt ott, az volt az oka, mert e délután 3 temetés volt s elfoglalta az embereket. Nagyobb előkészület nélkül, majdnem rögtönzöttnek lehet mondani azt az ünnepélyt. A szereplök csak az előtti napon értesültek hazafias kötelességeikről. Azért a tartalom és lelkesültség tekintetében kitűnően sikerült. Dr. Kardos Jenő megnyitó beszédet mondott, mely szebbnél szebb költői kifejezésekkel ékeskedett. Dr. Dubay Jstván szintén ügyvédjelölt ifjú tartott átgondolt gyönyörűen kidől gozott ünnepi emlékbeszédet, melyet lapuuk elején közlünk s mely temperamentumos szónoklat nagy hatást gyakorolt a közönségre. Azután Kovács Károly szavalta el Ábrányinak egyik gyújtó hatású költeményét, s a Kossuth nóta mellett oszladozott a tömeg. Az ünnepély alatt Kardos Jolán, Pirity Irén, Neumann Melanie, Sebestyén Gizella és Laidli Bózsi filléres adományokat kértek a jelenvoltaktól a Csány szoboralapra, s összegyűjtöttek igy 27 K 30 fillért. A falragaszok költségére 6 korona kellett s igy a szoboralapra maradt 21 K 30 f. V. Legmagasabb színvonalon állott természetesen az irodalmi és művészeti körnek az ünnepe d. u. 5 órakor a főgimnázium nagytermében, mely zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. A költségekre és a körnek szükséges kellékeire 20—20 ft szedtek 86 K eredménnyel. A gyönyörű megnyitót Sándor Zsiga zenekara adta a hymuusszal. Sza ay Sámuel ritka jó szavalónk Hantké Emilnek qí. alkalomra irt Petőfi ébredése cz. versét adta elő. Üdvözöljük ezért Szalayt is, Hautkét is. Tuczy János tanár emlékbeszédében a 48-at s az az előtti időket hasonlította össze az ur és jobbágy viszonyában s szép hasonlatba i fejezé ki, hogy mikénl a/, áldásos esőt, ugy a márczius 15 öt is nagy elő/.ménvek készítették elé. —™ Bészédjét kózöliük mai számunkban. — Kecskés József kath. kántor vezényletével a Daloskör kurueznótát énekelt. Azután a zenekar Talpra magyarját megismételtette a közönség. Gross Vilma polgáriskolai tanár nagy tetszés mellett szavalt alkalmi költeményt. Végül újra a Sándor Zs. zenekara játszotta a hosszú, de erősen hatásos Bákóczi nyitányt, melyre sok taps után még egy darabot eljátszottak a tagok. Gyüjtsünk a Csány szoborral Magyary Miklós kapolcsi lakós, zalai ev. esperes adománya Karácsony Kálmán főszolfabiró utján Tapolcza . . . . 3 K — f. Iparososztály és községi ifjúság Kustánszeg . ... 5 K — f. Városi márcz. 15. ünnepen öt kisasszony gyűjtése Zalaegerszeg 21 K 30 f. Ber^erMiksapénztárnok gyűjtése a kereskedő és iparosifjak marcz. 15. ünnepén Zalaegerszeg 35 K — f. Kránitz Lajos III osztályú tauuló megnyert fogadásból . . — K 10 t. Mai gyűjtésünk összesen . . 64 K 40 f. Hozzáadva a múltkori (24279 K 76 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 24344 K 16 fül. Sokan hozzájárulnának a szoboralaphoz egy-két fillérrel, egy-két hatossal, s némelyek egy-két koronával is. De akik egy-két fillért tuduának adni, azok egy-két hatost szeretnének adni; akik egy-két hatost tudnának adni, azok egy-két koronát szeretnének adni; akik pedig egykét koronát tudnának adni, azok egy-két