Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-10 / 10. szám

1910. márczius 10. MAGYU P A 1Z S 5 millió korona szubvenczió jár, mely összeg tiz évi részletre felositva, 12.5 millió koronával tér­béli meg az állami költségvetést. Ezt a nagyszabású iparfejlesztési programmot még Kossuth Ferencz minisztersége alatt dolgoz- ; ták ki s az iparfejlesztési osztály állította össze. Ennek az összeállításnak alapján készült a költ­ségvetésnek idevonatkozó része. Ez az iparfej­lesztési programm tiz esztendőre vetette meg alapját a magyar ipar fejlesztésének és felsegi­téséuek. Határszélünk és a s iparfejlesztés. A soproni keresk. és iparkamara közli: Alder Viktor vegyé­szeti gyáros az elmúlt évben Lajtaujfalu község határában több százezer korona befektetéssel gyárat létesített, melyben katonai kézifegyverek, tüzérségi ós tengerészeti ágyuk töltényei és löve­dékei számára szükséges gyutacsokat állit elő. Minthogy e gyár az 1907. évi III. törvényczikk­ben foglalt föltételeknek megfelel, az állami ked- i vezményekért folyamodott, da kérelmével még Kossuth minisztersége alatt elutasították, mert a | kérdéses gyárnál a tényleges magyar származás : nem ellenőrizhető és mert az országnak ily gyár­ból semmiféle haszna nincs. A miniszter e dön­tése nemcsak a gyárosra, hanem fölvirágzását rz osztrák gyárosok betolepülésétöl remélő községre nézve is súlyos csapás. Lajtaujfalu köziég tehát a soproni kereskedelmi és iparkamara közben­járásáért folyamodott, hogy a miniszter téves álláspontja korrigáltassák. A kamara a gyáros és a község ügyét készséggel föl is karolta, mert nézete szerint a minisztérium elutasító határoza­tának az indokolása a viszonyok teljes félreisme­résén alapul. A határmenti gyárak berendezésé nek és a bennük feldolgozásra kerülő anyagoknak magyar származása ugyanis a gyári számlákkal épp oly könnyen igazolható, mint az ország bel­sejében, hogy pedig a határmenti gyári vállalatok is jelentékeny hasznot biztosítanak az országnak, az kitűnik Ligetfalu, Királyhida, Lajtaujfalu, Lajta­szenmiklós, Szentgotthárd stb. községek példájá­ból, mely községek virágzásukat kivétel nélkül az Ausztriából betelepedett gyári vállalatoknak köszönhetik. E gyári vállalatok többje már jelen­tékeny adózója is az államnak, a hazai munkások pedig, akik eddig Ausztriában voltak kénytelenek munkát keresni, a határmenti magyar gyári vál­lalatoknál ezerével találnak alkalmazást. A kamara fölterjesztésben kérte a minisztertől e t.éves dön­tés visszavonását, mire annyival nagyobb szükség vau, mert különben félő, hogy az osztrák gyáro­sok, akik csak anyavállalataik közvetlen szom­szédságában hajlandók uj gyár létesítésére,' a magyar földön való letelepedéstől vísszariasztat­nak. Pedig, hogy az ily bevándoilás mily nagy jelentőséget rejt magában, arra maga Ausztria is talaló példát nyújt, mert északcsehországi fej­lett gyáriparának eredete is a német gyárosok bevándorlására vezethető vissza. A soproni ka­mara Moson, Sopron, Vas és Zalamegyék nyugoti határvidékeinek gazdasági érdekeit f ^terjesztésé­ben megfelelő nyomatékkal hangsúlyozza, remél­hetőleg az óhajtolt eredménnyel. Ingyenes helyek a gyulai szanatóriumban. A közoktatásügyi miniszter közli, hogy a József királyi herceg Szanatórium Egyesület gyulai sza­natóriumában az idén 16 ingyenes hely kerül betöltésre. E helyekre a miniszter pályázatot hirdet. A pályázatban résztvehetnek állami, köz­ségi és felekezeti tanárok, tanítók, tanítónők, valamint a tanügy terén működő állami tisztviselők egyaránt. A kérvények a közoktatásügyi minisz­terhez czimezve, a József királyi herczeg Szana­tórium Egyesület gyulai (Békésvármegye, Lugos­erdő) szanatórium igazgatóságához intézendok. Irodalom. Művészet. Turáni dalok. (I.) (1900-1910). (Mondai és történelmi hős-énekek.) Irta: Zempléni Árpád. Boritékát tervezte: Tóth István szobrász. Zempléni, a költő szerző a következő felhívást irja : Nemzeti kötetnek szántam a »Turáni daIok«-at. Tiz évig dolgoztam rajta. Ami ősmondát a velünk Sbkon Dépek megőriztek, azoknak legszebbjét, leg­• eredetibbjét szerzettem versekbe. Haldokló és kihalt népek ősregéit szövögettem ujja. E hagyó mányok föltárása, megmentése és földolgozása az emberiség számára legelső sorban magyar iíók kötelessége. Hiszen mi érthetjük meg azokat legjobban, mert e mondakincs valaha a magyar­ság kincse is lehetett. Legyen tehát — gondoltam Különfélék. — újra azzá; gazdagítsa nyelvünket, színesítse képzeletünket, erősítse nemzeti önérzetünket: hogy lelkünk öserejét idegen környezetünk állandó ostroma meg ne rendíthesse. A magyar szellem gyökerei keletről s nyugat­ról egyaránt táplálkoznak. Ujabban az irodalom, mint a tudatlan gazda, csak a nyugati oldalát műveli e fának: Keletre magyar, fordulj Keletre! Világ kezdetétől világ végéig folyó körkép e verses könyv: finu, vogul osztyák, török-tatár, babiloni, magyar és japán mondai és történelmi hősökkel. Tanulsága pedig a műnek az, hogy mi turánuk se voltunk kisebb vezérei a világnak egykor, mint az árja népek ma. S nemcsak egy­más tanítványai, nemcsak versenytársak, hanem egymás végzete is vagyunk, kiknek kezében egy­más pusztulása villog, ha csak, sárgák és árják, idejekorán meg nem értjük egymást. A »Turáni dalok« 18—20 íven tavaszra jelenik meg. A könyv ára fűzve 5 korona, iiszkótésben 8 korona, mely összeg Zempléni Árpád czimére, Budapest, IV., Bástya utcza 11. szám alá kül­dendő. Iskolák, tanulók, tanférfiak, könyvtárak 20°/o árengedményben részesülnek. Gyűjtőknek öt előfizető után tiszteletpéldány jár. Könyvemet Reguly Antal emlékezetének ajánlva, kérem az olvasó közönség hazafias pártfogását. Zempléni Árpád. Dörmögő Dömötör a t. Házban Hiába napol­ták el a t. Házat, a »Jó Pajtás« Dörmögő Dömö­törje, a tekintetes maczkó ur valahogy bekerült a Házba s majd dikeziózik is, ha ugyan ki nem tessékelik. A tekintetes ur kaczagtaló története mellett egész bokrétája van a „.ló Pa]tás" bau a szivet-lelket nemesítő olvasmányoknak, komoly és tréfás képeknek. Sebők Zsigmond, a szer­kesztő tovább fűzi Dörmögő kalandjait. Benedek Elek, a főmunk atárs a Székelyföldön utaztatja olvasóit, Rákosi Viktor, a bécsi diákok 48-iki szereplését irja meg érdekfeszítő regényben. Móricz Zsigmond pedig a haragos hóemberről mond pompás históriát. Versek, apró mesék, fej­törő stb. egészítik ki a „Jó Pajtás" legújabb szá­mának kedves tartalmát. A „Jó Pajtád" elöfizelesi ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Megrendelhető a kiadó Fraklín-Társulatnál (Budapest, Egyetem­utca 4. sz..), mely kívánatra ingyen küld mutat- j ványszámot. i Az a gyönyörű aémeinyeív. A bécsi község­tanács most tárgyalja az ui adótörvényeket. A nagy beszélek és viták között ily kifejezések röpködnek az ülésteremben : P'írsonaleinkommensteuerschützungskomission, Landtagssituationsartikeí — Budgetsprovisoriumsverhandlungen — Autimilitar.stiscbe Strassendemonstration — Fuhnv^rksverkebrüberwachung — Eigentumserwerbgesetzartikel — Steuerschátzungskomissionsprásídent — Wahlrechtsraub — Grosgrnndbesitzersmehr­leistung Dampfschiflartskommuni­kátionsverháltnissen. Hát nem embertelenség-e a magyar ifjakat ily modern vadaknak a nyelvével esztendőkig kínozni? Hogy támad a pletyka? Mondják, hogy e«y szép asszony ... de a neve: az titok . . . meg­üzente a . . . mellékes, hogy kinek . . . estére legyen ott a . . . hol? azt el nem árulom . . . Meg is jött pontosan . . . fecsegni nem szoká­som ... de nagy volt az öröm aztán . . . nem folytatom tovább. — íme, efféle balladai homály­ban születik, kél szárnyra s repül szét a pletyka. Mindenki valami izgató esetet sejt és kiszínezi a regényes mesét pazar képzeletével. Pedig ha eloszlatjuk a homályt, hát eunyi a való: — Egy szép asszony megüzente a divatárus­nőjének, hogy estére ott legyen az uj kalap, várni fogja. Meg ís jött pontosan és volt nagy öröm, mert a kalap remek! Az agy szerepe az alvásnál, A michigani egyetem évek óta rendszeres kísérleteket folytat annak megállapítása végett, vájjon minő anatómiai változások mennek végbe az agyban, mikor az ember alszik. Weally egyetemi tanár, aki a vég­zett kutatások eredményérői most számot ad, ugv nyilatkozik, hogy az újonnan szerzett tapasz tálatok sok eddig helyesnek tartott teóriát meg­döntenek. Az alvás teóriája ezideig azon a felte­vésen épült fei, hogy az alvást a vérnyomásnak az agyban való csökkenése idézi elő. A Michigan egyetem kísérletei pedig arra az eredményre ve­zettek, hogy az eddigi föltevéssel éppen ellenke­zőleg az agy alvásközben kiterjed, ébredéskor meg összehúzódik. Több esetben tapasztalták, hogy bár az elalvás pillanatában az agy kiterje­désben veszített, de minél mélyebb lett az alvás, az agy mindig jobban és jobban kitágult. Ébre­déskor ismét kisebb lesz az agy, a vérnyomás ellenben nagyobb. Ha nem is oldották meg ez ujabb kísérletek az alvás okának teóriját, annyit mindenesetre bizonyossá tettek, hogy az alvást nem a vérnyomásnak az agyban való csökkenése idézi elő. Hires Csány*toll a tanuló ifjúság­nak. Kettős vágású legerősebb toll. Fülöp János könyv, papir, irószerkereskedésében és könyvkötészetében, Za'aegerszeg, Ríkóczi­utcza 8. 17—52 A szerk. levele Egy kereskedő. Értékes czikkét kö­zöljük. Azonban nekunk tudnunk kell, hogy kicsoda. Mi nem áruljuk el, de nekünk tudnunk kell. Ez ujságirói törvény, — Többeknek. Száz esetben kérdezősködnek, hogy mennyi a hátralék ? Drága levelezéssel felílünk, S a vegin is nincs semmi eredmény. Vasúti menetreM Érvényes 1909 október 1-től. Zalaegerszegről indul Gzelldömölk- Budapest felé. reggel 5 ora 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, déiután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 oia 50 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Gzelldömölk felöl: reggel 8 óxa 41 perez; déiután 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 p^rcz. Csáktornya felöl reggel 9 óra 26 perez, d. a 4 óra 34 perez, este 8 óra 21 perei. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perc/; csatlakozás Kanizsa Szombathely fel; Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa­Szombaihel} felé. Este 6 óra 33 perez ; csatlakozás Kanizsa Szombathely leié. Este 8 óra 42 perez e-a'ljko/.as Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 p^icz, délután 2 ora 12 perez,, délután 4 óra 32 peicz és este 8 óra 15 perez. Nyomatott Tahy R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. X X H iladó I. ss lí. osztályú szok= X g vány minőségű liparia portalis § gyökeres vadvesszö. érdeklődök § lalaszenímihályra ikubliGs Iá- § § rolg földbirtokoshoz forduljanak. § 784. tvki 1910. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszók, mint telek­könyvi hatóság közhiné teszi, hogy a pinkafői hitelpénztár végrehajtatónak Andris István éa neje végiehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében végrehajtó kérelme folytán az ujabb árverés Tóth Erzse kósedelnus vevő eUen a zala­egerszegi kir. tszék területén levő a zalaeger­szegi 32. sz. tjkvben f 38. hrsz. alatt végrehaj­tást szenvedeti tuhjdonául fölvett házo?ztá!y adóval terhelt házra 2496 korona kikiáltási árban, az alábbi feltételek mellett elrendeltetik és -egy a fent megjelölt ingatlanok az 1910. évi márczius 21-ik napján d. e. 10 órakor Zalaegerszegen a tkvi hatóság irodájában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul eladatni n^ni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanak becsárának 10/ át készpénzben, vagyis az 1881. LX. t. cí 48 §-a alatt jelzett áifolyamrnal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz alatt kelti. M. rendelet 8%>§-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezehe2 letenni, avagy az 1881. évi LX tcz. 170.. §-ának értelmében a bíróságnál történt előleges elhelyezésről kiál­lított szabályszerű elismervény :íts/olgáltatai. A kir. tszék mint tkvi hatosig. Zalaegerszeg, 1910 febiu'u 28 • Rutich, kir. ts^éki biió.

Next

/
Thumbnails
Contents