Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-03 / 9. szám

4 MAGYAR PAIZS 1910. márczius 3. A Pátria gyár vonaglik, A Muraköz irjaSzomoru esetről emlékezik meg egyik nagykanizai laptársunk t. i. arról, hogy a Nagykanizsán fennálló s meglehetős jó hirnévnek örvendő Pátria pótkávégyár fennállását veszedelem fenyegetné. Abból következtet erre, mert a gyár tulajdonosa, a linzi Henrich Frank Söhne Nagykanizsa városhoz azt a kérelmet intézte, hogy pótkávégyár üzemét redukálhassa. Ezt a gyárnak kérnie kell, mert amikor a gyárat felállították, Nagykanizsa csak oly feltételek mellett részesítette a gyárat különféle kedvezményekben, ha a gyárban alkalmazandó munkások minimális létszámát a gyár vezetősége biztosítja. A gyár a legszebb kilátásokkal kezdte meg üzemét és csakhamar annyira fellendült, hogy a munkások kontingentált számának háromszorosát is alkalmazhatta. De utóbb < hanyatlás állott be, akkor ugyanis, amikor a gyár j linzi Frank-czégnek, az ismert pótkávé királynak ; birtokába került, aki csak azért vette meg a > Pátriát, hogy egy erős konkurrensétól szabadul- j jon. Minden jel arra vall, hogy a Frank-czég j abbanjsántikál, hogy a gyár üzemét lassankint j arra a minimális fokra redukálja, hogy Pátria kávét csak éppen a látszat kedvéért gyártasson > és igy ujabb konkurrenczia keletkezéséneK útját j vágja; a redukált üzemü gyárból pedig csupán j a száritót tartsa fenn, mert ez nagyon kifizetődik. Az üzemredukálást már is végrehajtották és pedig oly alaposan, hogy az egykori 140 munkásból ma már csak 30 dolgozik a gyárban, sót az irodai személyzetnek számát is az előbbinek a felére apasztották. A gyár eljárása nagy felháborodást keltett Nagykanizsán s most, hogy a czég kártyáiba beletekinthettek, erélyesen akarják megvédelmezni a város érdekeit. A megrekedt vasat. Ma kedden volt Sümegen országos vásár, irja levelezőnk; megjárták azok az utasok, kik vonaton mentek, különös látvá- j nyosságnak voltak szemtanúi; körülbelül 8 személy j és pár podász kocsiból volt a vonat összeállítva. I Ukkon közel 500 utas csatlakozott, kiknek uj ! helyről kellett gondoskodni és igy még 7 üres i kocsit akasztottak utána, azok is zsúfolásig meg- 1 teltek; igy lassan megindult és Nyirlakon tul > megállt és nem bírta a kocsikat tovább vinni, i Vz óráig próbálgatták, hogy tudnak é gőzt fejleszteni, de a legnagyobb erőfeszítés mollett sem í volt képes a vonatvezető legnagyobb mérge és j szégyenére elindulni Ekkor néhány száz ember ! leugrált és az indulást be nem várhatták gyalog ; elmentek, mig végre egy úriember azt tanácsolta, ! hogy fele kocsit akasszák le, igy könnyebb lesz 1 és tán bir vele; igy is történt: 7 kocsit leakasz- ! tottak és azok hátrahagyásával nagy nehezen J megindult és lassan-lassan ballagott, ekkor a ' leszállt emberek utánua iramodtak és ki hogyan ; tudott, felkapaszkodtak a lépcsőkre és ugy csüng- s tek rajta, mint mikor a méh ereszt és igy nagy nehezen a sümegi mész kemenczéig eljutott, de tovább nem tudott és itt az utasok leszálltak. A • visszahagyott kocsiért csak 10 órakor ment vissza egy másik mozdony és igy juthattak a sümegi vásárra; a késés miatt sok kereskedő és üzlet embernek több káruk volt. — (Okosabb dolog lett volna, ha az az 500 ember neki fekszik s betaszítja a kocsikat Sümegre Sz.) Tapolcza vidékéről. Szenyei Imre lesenczetomaji lakost február 27-én Weisz Sámuel korcsmájában Lesenczetomajoa Pergel Imre és Pergel Antal megszurkálták. Pergel Imre azon felül másnap Szenyeit a szőllőben akarta leszúrni vasvillával, de megakadályozták. Egy szál gyufa s egy szál bot. Czib György diszeli lakós febr. 26-án este Samu Ferencz 42 éves diszeli lakost tejen ütötte. Samu pár szál gyufáért menta szomszédjához s a gyufával együtt adiak egy jó botütést is neki s az orvos véle•méuye szerint 14 nap gyógyuló sebet kapott. Persze a diszeli jő bor az oka mindennek. Szlavóniai inasok közvetítése, A Juliánegyesület, amely a Horvát-Szlavonországban élő 200 ezer magyar megmentése érdekében oly fontos nemzeti hivatást szolgál, mindent megtesz, hogy az ottani magyarságot megmentse, szellemileg és anyagilag megerősítse. Munkájának keretébe vonta most a szlavonai magyarság gyermekeinek elhelyezését is magyarországi iparosoknál. E célból a soproni kereskedelmi és iparkamara fölhívta az ipartestületeket is, kik alkalmaznának szlavóniai magyar fiukat inasokul és milyen föltételek mellett. Az ifjak szállításáról, amennyiben a szülőik erre képtelenek volnának, a Julián egyesület gondoskodik. TflZVéSZ. Szentpéterur községben mült szerdán a nagy széltől leégett 30 lakóház melléképületeivel együtt. A kár és a nyomor tenger nagy. Magyar név. Kajdel József nagykanizsai lakos Kertészre, Borovics Lajos keszthelyi lakos Békefire magyarosította vezeték nevét. Két haláleset. Február 26-án hal meg Matuss Lajos m. kir. postamester, az orsz. postamester egyesület felügy. biz. tagja, Alsólendván életének 43-ik, házasságának 15 ik évében. Alig gyógyult fel tüdőgyulladásból, hastífuszba esett, melyből már nem lehetett kigyógyítani. Temetése február 28-án délután 4 órakor volt óriási részvét mellett. Az elhaltat kiváló modora és jószívűsége miatt minden ismerőse szerette és becsülte, halála felett legjobban özvegye Fodor Lenke és 3 árvája kesereg. — Február 25 én halt el Begedében Fürst Simon 102 éves korában Fürst Samu borkereskedő fiánál. A ritka szép kort élt aggastyánban még Fürst Lipót rédicsi vasúti vendéglős, Fürst Albert muraszombati nagykereskedő, Fürst Alajos kerkaszentmiklósi nagykereskedő és Fürst József gráczi lakó, édes atyukat gyászolják. Temetése február 27 én Muraszombatban volt, a nagyszámú rokonok, uDokák és mások részvéte mellett. Született 1808 ban Bábahidvégen, halála előtt pár héttel még jóízűen pipált, pár órával előbb pedig kávét kért. Távoliaic. A gyáripar Magyarországon. A kereskedelmi minisztérium kiadásában érdekes kimutatás jelent meg az imént, mely hü tükre az ország gyáriparának az 1901. évtől 1906-ik év végéig. Megtudjuk belőle, hogy a magyar birodalomban levő gyári jellegű ipari üzemek száma az 1906. év végén 4533 volt, ebből Horvát- és Szlavonországokra 539 jut. Az 1901-ik évi állapottal szemben .1417 uj ipartelep keletkezett. A gyárak között az élelmezési és élvezeti czikkek készítésével foglalkozó telepek vannak legnagyobb arányban, utánuk következik a kő-, föld-, agyag- és üvegipar s a faipar. Nagyobb számmal van képviselve a gépgyártás is, amely azzal is kiemelkedik a többi iparág közül, hogy aránylag a legnagyobb számú munkást foglalkoztatja. Az ipartelepek tulajdonosairól, igazgatóiról és bérlőiről szóló kimutatásból megtudjuk, hogy csupán néhány százalékuk magyar. Az ipari részvénytársaságok tőkéjéből százhárom millió korona külföldi pénz magyar pénz 574,518.000 korona; a magyar pénzű ipari részvénytársaságok száma négyszázhetven, a külföldieké harmincznyolcz. A legtöbb tőkével a gépgyártással és közlekedési eszközök gyártásával foglalkozó vállalatok dolgoznak. Ezeknek tőkéjük 184,743.504 K, azután az élelmezési ós élvezeti czikkek csoportja következik 136,160.852 korona, a vegyészeti iparé 82,827.732 korona, a legkevesebb a bőr-, viaszvászon, kaucsok stb. iparcsoport tőkéje, 5,821.160 korona A töke emelkedése 1901 óta csaknem kétszázmillió korona. Vidéki Hrlapirók Betegsegélyző Pénztára. A Vidéki Hirlapirók Országes Szövetségének legutóbbi közgyűlése elhatározta, hogy a Budapesti Újságírók Egyesülete példájára, megalakítja a vidéki hirlapirók betegsegélyző pénztárát. Az intézmény megalakításához szükséges összeget a Szövetség társadalmi uton óliajtjz beszerezni és tekintve, hogy a közélet irányadó egyéniségei és testületei méltányolni tudják azon törekvést, hogy a vidéki sajtó munkásainak testületi tömörítése által e vidéki sajtó általános erkölcsi nívója emelkedik és a segélynyújtással a zsurna I lisztikai proletáriátus csökkenni fog, aminek a vidéki városok közviszonyai és intézményei talán legelső sorban érzik meg üdvös hatását — a betegsegélyző pénztár jövője már előre is biztosítottnak látszik. Az uj intézmény céljaira eddig a következő adományok érkeztek a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetségének pénzeit kezelő \ »Szegedi Kereskedelmi és Iparbank«-hoz: Ma- j gvar Kereskedelmi Bészvénytársaság Budapest 200 korona, Sopronmegvei Első Takarékpénztár Kapuvár 150 korona, Osztrák-Magyar Bank sze- • gedi fiókja 100 korona, Szegedi Bankegyesület Bészvénytársaság, Szeged-csongrádi Takarékpénztár, Szolnoki Kereskedelmi Bank és Takarók- 1 pénztár 50—50 korona, Kassai Takai ékpénztár, J Szolnoki Népbank és Takarékpénztár 25—25 I korona, Egri Agrár Takarékpénztár, Egri Takarékpénztár, Hevesmegyei Hitelbank Bészvénytársaság Eger, Hevesmegyei Takarékpénztár Eger, Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár 20 — 20 kor., Temesvári Földbérleti és Parczellázó Bank, Jászvidéki Takarékpénztár Jászkisér 10—10 korona, Magyar Általános Hitelbank Budapest 8 korona, Szarvasi Hitelbank, Mező' uri Népbank 5—5 kor., Szabolcsi Hitelbank Nyiregyhiza 2 korona. Ai adományokért hálás köszönetét nyilvánítja a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének elnöksége. Irodalom. Művészet. A magyar gyorsírás tankönyve, nyelvünk természetéhez alkalmazva s különös tekintettel ' a magántanulásra, irta és kiadta : Dr. u. j. Kele 3 Antal. Második, újból áidolgozott és bővített kiadás. Megrendelhető: a szerzőnél Z daegerszegen. Ára: 4 korona, mely összegnek beküldése esetén I a tankönyv bérmentve küldetik meg. 5 Ezen önálló s minden izében magyar gyorsirási rendszer tökéletesség és rövidség tekinteté, ben minden eddigi gyorsírást felülmúl, irási s ' röviditési elvei és szabályai általánosak, tehát könnyen megtanulhatók s minden nyelvre alkalmazhatók, természetesen : a forrás világos megnevezése mellett. Szerző hosszas utánkereséssel összeállította s rendszerbe foglalta az osztályozott, vonzatos, nyelvtani rövidítések, továbbá a phraseologia és szó statisztikát, mely a röviditési tanban még fontosabb, mint az elemi gyorsírásban az általa már régebben összeállított hang-statisztika. EE utóbbi megismertet bennünket avval, hogy a magyar nyelvben a hangok miképpen fordulnak elő ; az előbbi pedig avval, hogy ezek a hangok miképpen csoportosulnak s hogyan alkotnak szavakat, mondatokat, különféle vonzatokat, kifejezéseket, szólásokat stb. Az ekképpen felállított mindegyik osztályra és csoportra előadja a röviditési szabályt, miáltal néhány általános röviditési tannal felöleli az egész nyelvkincset. Ezen röviditési elvek által — kapcsolatosan a nyelvtani röviütésekkel — e gyorsírás oly abszolút rövidséget ér el, milyent semmiféle más, eddig ismert röviditési elvek alkalmazásával sem érhetünk el. Legmegbecsülhetetlenebb érdeme ezeknek a rövidítéseknek, hogy azokat minden gyorsíró szellemi képességeihez képest, mérsékeltebb, vagy fokozatosabb formábau alkalmazhatja. A sok szakvélemény közül most csak kettőt t közlünk: 1. A Gyakor'ó Gyorsírók Társasága (Budap'est) I képviseletében, Kozma Bernát ügyvezető: »A , tankönyv részletes, szakszerű bírálatára még viszszatérünk, annyit azonban már most is meg3 jegyzünk, hogy e tankönyvben felölelt gyorsírásrendszere, a fáradhatatlan munka és törekvés tükröződik vissza és mivel e szakmunka a gyorsírás tökéletesbitésére irányul, ha egyebet nem tekintenénk, már ebből a szempontból is figyelemreméltó. « 2. Kovatsics József (München): »Nem az elragadtatás hangján szólok, hanem a legmagasabb hangon, minden részrehajlás nélkül, hogy e re* mek munka megjelenése kultúránknak nagy előrehaladását jelenti, mely méltó büszkesége lehet ugy a kulturának, mint magának a magyar nemzetnek. E munka is fényesen igazolja, hogy igenis, van a magyar nemzetben alkotóerő a népvilág kulturáját magas fokra vinni; tehát viszont érezzük szent kötelességünknek, hogy nagyjaink magas értékű munkáit megtudjuk érteni és becsülni. Igen, megbecsülni azt a munkát, melynek hivatása fejleszteni a kulturának egyik legfontosabb kulcsát, az irást! Az írást, mely a legfenségesebb közvetítője az emberiség művelődésének. És ebben különösen fontos sze- p jut a gyorsírásnak, melynek problémáját koruiiM;,' csak nagyon primitív állapotban tudták megfejteni; de a mely 25 év óta, vagyis mióta becses rendszere napvilágot látott, megszületett az abszolutbecsü gyorsírás, a mely a szerkezetre nézve felül nulja a* összes rendszereket s a mely nemcsak a magyarnyelvre, de minden nyelvre a legpraktikusabb módon alkalmazható. E müvet tehát terjesztenünk kell teljes erőnkkel, mert e mü nemcsak hogy megérdemli azt, hanem szühséges is, mert ha azt megtanultuk, nem csupán a gyorsírást tanultuk meg, hanem általában szellemi ismereteinket oly sokoldalulag fejlesztjnk, hogy annak elsajátítása általános művelődési szempontból okvetlenül szükséges is. Élvezettel forgattam ezt a második kiadást, melyben örömmel konstatálom, hogy igen észszerű és praktikus újítások történtek. Ku öuösen örvendetes, hogy a felső gyorsírás a neki meg-