Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-03 / 9. szám

4 MAGYAR PAIZS 1910. márczius 3. A Pátria gyár vonaglik, A Muraköz irja­Szomoru esetről emlékezik meg egyik nagykanizai laptársunk t. i. arról, hogy a Nagykanizsán fenn­álló s meglehetős jó hirnévnek örvendő Pátria pótkávégyár fennállását veszedelem fenyegetné. Abból következtet erre, mert a gyár tulajdonosa, a linzi Henrich Frank Söhne Nagykanizsa város­hoz azt a kérelmet intézte, hogy pótkávégyár üzemét redukálhassa. Ezt a gyárnak kérnie kell, mert amikor a gyárat felállították, Nagykanizsa csak oly feltételek mellett részesítette a gyárat különféle kedvezményekben, ha a gyárban alkal­mazandó munkások minimális létszámát a gyár vezetősége biztosítja. A gyár a legszebb kilátá­sokkal kezdte meg üzemét és csakhamar annyira fellendült, hogy a munkások kontingentált szá­mának háromszorosát is alkalmazhatta. De utóbb < hanyatlás állott be, akkor ugyanis, amikor a gyár j linzi Frank-czégnek, az ismert pótkávé királynak ; birtokába került, aki csak azért vette meg a > Pátriát, hogy egy erős konkurrensétól szabadul- j jon. Minden jel arra vall, hogy a Frank-czég j abbanjsántikál, hogy a gyár üzemét lassankint j arra a minimális fokra redukálja, hogy Pátria kávét csak éppen a látszat kedvéért gyártasson > és igy ujabb konkurrenczia keletkezéséneK útját j vágja; a redukált üzemü gyárból pedig csupán j a száritót tartsa fenn, mert ez nagyon kifizetődik. Az üzemredukálást már is végrehajtották és pedig oly alaposan, hogy az egykori 140 munkásból ma már csak 30 dolgozik a gyárban, sót az irodai személyzetnek számát is az előbbinek a felére apasztották. A gyár eljárása nagy felháborodást keltett Nagykanizsán s most, hogy a czég kártyáiba beletekinthettek, erélyesen akarják meg­védelmezni a város érdekeit. A megrekedt vasat. Ma kedden volt Sümegen országos vásár, irja levelezőnk; megjárták azok az utasok, kik vonaton mentek, különös látvá- j nyosságnak voltak szemtanúi; körülbelül 8 személy j és pár podász kocsiból volt a vonat összeállítva. I Ukkon közel 500 utas csatlakozott, kiknek uj ! helyről kellett gondoskodni és igy még 7 üres i kocsit akasztottak utána, azok is zsúfolásig meg- 1 teltek; igy lassan megindult és Nyirlakon tul > megállt és nem bírta a kocsikat tovább vinni, i Vz óráig próbálgatták, hogy tudnak é gőzt fej­leszteni, de a legnagyobb erőfeszítés mollett sem í volt képes a vonatvezető legnagyobb mérge és j szégyenére elindulni Ekkor néhány száz ember ! leugrált és az indulást be nem várhatták gyalog ; elmentek, mig végre egy úriember azt tanácsolta, ! hogy fele kocsit akasszák le, igy könnyebb lesz 1 és tán bir vele; igy is történt: 7 kocsit leakasz- ! tottak és azok hátrahagyásával nagy nehezen J megindult és lassan-lassan ballagott, ekkor a ' leszállt emberek utánua iramodtak és ki hogyan ; tudott, felkapaszkodtak a lépcsőkre és ugy csüng- s tek rajta, mint mikor a méh ereszt és igy nagy nehezen a sümegi mész kemenczéig eljutott, de tovább nem tudott és itt az utasok leszálltak. A • visszahagyott kocsiért csak 10 órakor ment vissza egy másik mozdony és igy juthattak a sümegi vásárra; a késés miatt sok kereskedő és üzlet embernek több káruk volt. — (Okosabb dolog lett volna, ha az az 500 ember neki fekszik s betaszítja a kocsikat Sümegre Sz.) Tapolcza vidékéről. Szenyei Imre lesencze­tomaji lakost február 27-én Weisz Sámuel korcsmájában Lesenczetomajoa Pergel Imre és Pergel Antal megszurkálták. Pergel Imre azon felül másnap Szenyeit a szőllőben akarta leszúrni vasvillával, de megakadályozták. Egy szál gyufa s egy szál bot. Czib György diszeli lakós febr. 26-án este Samu Ferencz 42 éves diszeli lakost tejen ütötte. Samu pár szál gyufáért menta szomszédjához s a gyufával együtt adiak egy jó botütést is neki s az orvos véle­•méuye szerint 14 nap gyógyuló sebet kapott. Persze a diszeli jő bor az oka mindennek. Szlavóniai inasok közvetítése, A Julián­egyesület, amely a Horvát-Szlavonországban élő 200 ezer magyar megmentése érdekében oly fontos nemzeti hivatást szolgál, mindent megtesz, hogy az ottani magyarságot megmentse, szelle­mileg és anyagilag megerősítse. Munkájának ke­retébe vonta most a szlavonai magyarság gyer­mekeinek elhelyezését is magyarországi iparosok­nál. E célból a soproni kereskedelmi és ipar­kamara fölhívta az ipartestületeket is, kik alkalmaznának szlavóniai magyar fiukat inasokul és milyen föltételek mellett. Az ifjak szállításá­ról, amennyiben a szülőik erre képtelenek volná­nak, a Julián egyesület gondoskodik. TflZVéSZ. Szentpéterur községben mült szerdán a nagy széltől leégett 30 lakóház melléképületei­vel együtt. A kár és a nyomor tenger nagy. Magyar név. Kajdel József nagykanizsai lakos Kertészre, Borovics Lajos keszthelyi lakos Békefire magyarosította vezeték nevét. Két haláleset. Február 26-án hal meg Matuss Lajos m. kir. postamester, az orsz. postamester egyesület felügy. biz. tagja, Alsólendván életének 43-ik, házasságának 15 ik évében. Alig gyógyult fel tüdőgyulladásból, hastífuszba esett, melyből már nem lehetett kigyógyítani. Temetése február 28-án délután 4 órakor volt óriási részvét mellett. Az elhaltat kiváló modora és jószívűsége miatt minden ismerőse szerette és becsülte, halála felett legjobban özvegye Fodor Lenke és 3 árvája kesereg. — Február 25 én halt el Begedében Fürst Simon 102 éves korában Fürst Samu bor­kereskedő fiánál. A ritka szép kort élt aggastyán­ban még Fürst Lipót rédicsi vasúti vendéglős, Fürst Albert muraszombati nagykereskedő, Fürst Alajos kerkaszentmiklósi nagykereskedő és Fürst József gráczi lakó, édes atyukat gyászolják. Te­metése február 27 én Muraszombatban volt, a nagyszámú rokonok, uDokák és mások részvéte mellett. Született 1808 ban Bábahidvégen, halála előtt pár héttel még jóízűen pipált, pár órával előbb pedig kávét kért. Távoliaic. A gyáripar Magyarországon. A kereskedelmi minisztérium kiadásában érdekes kimutatás jelent meg az imént, mely hü tükre az ország gyár­iparának az 1901. évtől 1906-ik év végéig. Meg­tudjuk belőle, hogy a magyar birodalomban levő gyári jellegű ipari üzemek száma az 1906. év végén 4533 volt, ebből Horvát- és Szlavonorszá­gokra 539 jut. Az 1901-ik évi állapottal szemben .1417 uj ipartelep keletkezett. A gyárak között az élelmezési és élvezeti czikkek készítésével foglalkozó telepek vannak legnagyobb arányban, utánuk következik a kő-, föld-, agyag- és üveg­ipar s a faipar. Nagyobb számmal van képviselve a gépgyártás is, amely azzal is kiemelkedik a többi iparág közül, hogy aránylag a legnagyobb számú munkást foglalkoztatja. Az ipartelepek tulajdonosairól, igazgatóiról és bérlőiről szóló ki­mutatásból megtudjuk, hogy csupán néhány szá­zalékuk magyar. Az ipari részvénytársaságok tőkéjéből százhárom millió korona külföldi pénz magyar pénz 574,518.000 korona; a magyar pénzű ipari részvénytársaságok száma négyszáz­hetven, a külföldieké harmincznyolcz. A legtöbb tőkével a gépgyártással és közlekedési eszközök gyártásával foglalkozó vállalatok dolgoznak. Ezek­nek tőkéjük 184,743.504 K, azután az élelmezési ós élvezeti czikkek csoportja következik 136,160.852 korona, a vegyészeti iparé 82,827.732 korona, a legkevesebb a bőr-, viaszvászon, kaucsok stb. iparcsoport tőkéje, 5,821.160 korona A töke emelkedése 1901 óta csaknem kétszáz­millió korona. Vidéki Hrlapirók Betegsegélyző Pénztára. A Vidéki Hirlapirók Országes Szövetségének leg­utóbbi közgyűlése elhatározta, hogy a Budapesti Újságírók Egyesülete példájára, megalakítja a vidéki hirlapirók betegsegélyző pénztárát. Az intézmény megalakításához szükséges összeget a Szövetség társadalmi uton óliajtjz beszerezni és tekintve, hogy a közélet irányadó egyéniségei és testületei méltányolni tudják azon törekvést, hogy a vidéki sajtó munkásainak testületi tömö­rítése által e vidéki sajtó általános erkölcsi ní­vója emelkedik és a segélynyújtással a zsurna I lisztikai proletáriátus csökkenni fog, aminek a vi­déki városok közviszonyai és intézményei talán legelső sorban érzik meg üdvös hatását — a betegsegélyző pénztár jövője már előre is bizto­sítottnak látszik. Az uj intézmény céljaira eddig a következő adományok érkeztek a Vidéki Hir­lapirók Országos Szövetségének pénzeit kezelő \ »Szegedi Kereskedelmi és Iparbank«-hoz: Ma- j gvar Kereskedelmi Bészvénytársaság Budapest 200 korona, Sopronmegvei Első Takarékpénztár Kapuvár 150 korona, Osztrák-Magyar Bank sze- • gedi fiókja 100 korona, Szegedi Bankegyesület Bészvénytársaság, Szeged-csongrádi Takarékpénz­tár, Szolnoki Kereskedelmi Bank és Takarók- 1 pénztár 50—50 korona, Kassai Takai ékpénztár, J Szolnoki Népbank és Takarékpénztár 25—25 I korona, Egri Agrár Takarékpénztár, Egri Taka­rékpénztár, Hevesmegyei Hitelbank Bészvénytár­saság Eger, Hevesmegyei Takarékpénztár Eger, Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár 20 — 20 kor., Temesvári Földbérleti és Parczellázó Bank, Jász­vidéki Takarékpénztár Jászkisér 10—10 korona, Magyar Általános Hitelbank Budapest 8 korona, Szarvasi Hitelbank, Mező' uri Népbank 5—5 kor., Szabolcsi Hitelbank Nyiregyhiza 2 korona. Ai adományokért hálás köszönetét nyilvánítja a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének elnök­sége. Irodalom. Művészet. A magyar gyorsírás tankönyve, nyelvünk természetéhez alkalmazva s különös tekintettel ' a magántanulásra, irta és kiadta : Dr. u. j. Kele 3 Antal. Második, újból áidolgozott és bővített ki­adás. Megrendelhető: a szerzőnél Z daegerszegen. Ára: 4 korona, mely összegnek beküldése esetén I a tankönyv bérmentve küldetik meg. 5 Ezen önálló s minden izében magyar gyors­irási rendszer tökéletesség és rövidség tekinteté­, ben minden eddigi gyorsírást felülmúl, irási s ' röviditési elvei és szabályai általánosak, tehát könnyen megtanulhatók s minden nyelvre alkal­mazhatók, természetesen : a forrás világos meg­nevezése mellett. Szerző hosszas utánkereséssel összeállította s rendszerbe foglalta az osztályozott, vonzatos, nyelvtani rövidítések, továbbá a phraseologia és szó statisztikát, mely a röviditési tanban még fontosabb, mint az elemi gyorsírásban az általa már régebben összeállított hang-statisztika. EE utóbbi megismertet bennünket avval, hogy a ma­gyar nyelvben a hangok miképpen fordulnak elő ; az előbbi pedig avval, hogy ezek a hangok miképpen csoportosulnak s hogyan alkotnak sza­vakat, mondatokat, különféle vonzatokat, kifejezé­seket, szólásokat stb. Az ekképpen felállított mindegyik osztályra és csoportra előadja a rövi­ditési szabályt, miáltal néhány általános röviditési tannal felöleli az egész nyelvkincset. Ezen rövi­ditési elvek által — kapcsolatosan a nyelvtani röviütésekkel — e gyorsírás oly abszolút rövid­séget ér el, milyent semmiféle más, eddig ismert röviditési elvek alkalmazásával sem érhetünk el. Legmegbecsülhetetlenebb érdeme ezeknek a rö­vidítéseknek, hogy azokat minden gyorsíró szellemi képességeihez képest, mérsékeltebb, vagy foko­zatosabb formábau alkalmazhatja. A sok szakvélemény közül most csak kettőt t közlünk: 1. A Gyakor'ó Gyorsírók Társasága (Budap'est) I képviseletében, Kozma Bernát ügyvezető: »A , tankönyv részletes, szakszerű bírálatára még visz­szatérünk, annyit azonban már most is meg­3 jegyzünk, hogy e tankönyvben felölelt gyorsírás­rendszere, a fáradhatatlan munka és törekvés tükröződik vissza és mivel e szakmunka a gyors­írás tökéletesbitésére irányul, ha egyebet nem tekintenénk, már ebből a szempontból is figye­lemreméltó. « 2. Kovatsics József (München): »Nem az el­ragadtatás hangján szólok, hanem a legmagasabb hangon, minden részrehajlás nélkül, hogy e re* mek munka megjelenése kultúránknak nagy elő­rehaladását jelenti, mely méltó büszkesége lehet ugy a kulturának, mint magának a magyar nem­zetnek. E munka is fényesen igazolja, hogy igenis, van a magyar nemzetben alkotóerő a népvilág kulturáját magas fokra vinni; tehát viszont érez­zük szent kötelességünknek, hogy nagyjaink ma­gas értékű munkáit megtudjuk érteni és becsülni. Igen, megbecsülni azt a munkát, melynek hiva­tása fejleszteni a kulturának egyik legfontosabb kulcsát, az irást! Az írást, mely a legfenségesebb közvetítője az emberiség művelődésének. És eb­ben különösen fontos sze- p jut a gyorsírásnak, melynek problémáját koruiiM;,' csak nagyon pri­mitív állapotban tudták megfejteni; de a mely 25 év óta, vagyis mióta becses rendszere nap­világot látott, megszületett az abszolutbecsü gyors­írás, a mely a szerkezetre nézve felül nulja a* összes rendszereket s a mely nemcsak a magyar­nyelvre, de minden nyelvre a legpraktikusabb mó­don alkalmazható. E müvet tehát terjesztenünk kell teljes erőnk­kel, mert e mü nemcsak hogy megérdemli azt, hanem szühséges is, mert ha azt megtanultuk, nem csupán a gyorsírást tanultuk meg, hanem általában szellemi ismereteinket oly sokoldalulag fejlesztjnk, hogy annak elsajátítása általános mű­velődési szempontból okvetlenül szükséges is. Élvezettel forgattam ezt a második kiadást, melyben örömmel konstatálom, hogy igen ész­szerű és praktikus újítások történtek. Ku öuösen örvendetes, hogy a felső gyorsírás a neki meg-

Next

/
Thumbnails
Contents