Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-17 / 7. szám

4 M A G Y A R P A l Z S 1910. február 17. BáCSbodrogmegya: Kuli: Scherer Károly mérleg gyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méleggyártók én javítók. Palánka: Schreiber Bafázs mérleg, sulykészitő és javiío. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg­készítő és javító gyára. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély) — Stdnió András puskaműves, mechanikus, kerék­pár g vairógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállítását vállalja. Schuszter Guidó mechanikus, mérUgkészítő. Békésmegye: Orosháza: Katona Imre tizedes, százados ét; rudas, méríegkészitő, valamint suly javifó. Borsódmegye: Miskolcz. Nrup Mihály szerkovác3 suly- e3 mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, máísajavitó mérlegkésziiő. Brassómegye. Brassó. Drágíts Sándor lakatos­mester, mértékkeszitő. Clikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-méitékkószítő. Fiume : 1 műlakatos, mérőkészülékek g vártója, javítója. Ssepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg­készítő, sulytarázó. fiyőrmegye: Győr. 1 lakatos mei legkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos In merték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s Kézdivásár helyen. Jásznagyknnszolnokmegye : Jászber ny. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mértéktárgykészitő. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pál s?erkovác3. mérleg és sulykészitő, javító. Gilovits József kádár, mértókkészitő, s 1 pléhes. űrmérték készítő. Első Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás király tér 25. Iparbank. Tele fonszám 60 Műhelv: Szép utcza 1 Tcleton i sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket j készít és javit. A mértéktöivóny előírásának j megfelelően rendezkedett be. Vidéki megren- ( deleseket, gyorsan ó-s eoDdosan foganatosít ; Műhelyvezetője a keresk. miniszter által ' rendezett mérleg es mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vi?8gáz"ott szakember. KrassÓBZÖrénjmegye : ó-moldova Kaszás István . kádár, ürn&éitek ké'xitő s íavitó. Liptómegye : Liptószen'miklós. 1 gépgyár, mérleg- .' készítő. Maramarosmegye: MáramarosszigH. 1 merleg­javító. Haros-Tordamegye: Szászrégen. W ermescher Frigyes kádármester űrmérték készítő s még 30 kádár bádogos mérték készítő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készítő Losonczon Füleken és Lényahányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen "estvél ek mérleggyára, szemely mérlegek is, — Rácz Ferencz egyensúly, t'zedes, százados, marha ós hid­mérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmérleggyáros, ?asuti mozdony mórlegek, híd-, marha- és saktáii mérlegeknek gőzerőie berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55 —Ezeken kívül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vizmórő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készítő. Kecskemét. Tájcsík Mátyás ós Fia tizedes, száza­dos mérlegeket készít és súlyt taráz. Pozsonymegye. Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javító s tarázó. Somogymegye: Kaposvár : egy méríegkészitő és j javitó. Szebenmegye: 1 híd és íaktármórleg gyár, javi- \ ta«sal. Szeinuk Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mű- í és géplakatos — mindennemű mérlegek ja- ; vitása és tarázása. Fülöp Sándor lakatosmester, mértékkeszitő. Szilágy megye: Szilágysomlyó: Katra Endre , épület és műlakatos, műszaki ós mérleg- j műhelye és javitó gyára. Tordaaranyosmegye Abrudbánya. Bi,ó Lajos , lakatos mester, mértékkeszitő. Temesmegye : Temesvár. Rerman Ede ós Fia ; mérleggyáro.-ok, legkisebbtől a legnagyobba- i kig, javítás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, méríeg­készitő s javitó. S kivüle még 1—1 szer­kovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancso­ván, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József mű iskato 0, merlegjavitó, sulytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos ürmértékkészitő Székelyudvarhelyt ós Székelykereszturt. Ungmegye: bngvár. 1 műlakatos méríegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleíschmann Simon gazd. gép­gyár-mérlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső laka­tosmester mérleg készítő ós javító. Nagykanizsa. Golenczky íerencz méríegkészitő. Nagykanizsa. Kohn Samu épület és műlakatos gyára, mórlegjavitó. ; Heti hirek Helyiek. Vármegyei törvényhatósági közgyűlés volt hétfőn és kedden Arvay Lajos alispán elnökleté- j vei. Mozgalmas idő lévén a bizottsági tagok nagy számban megjelentek. A kinyomtatott alispáni j jelentést tudomásul vették. A közgyűlés az Állandó i Választmánynak a javaslala alapján sajnálattal I veszi tudomásul Darányi Ignácz földművelési miniszternek a távozását, aki szivén viselte a j magyar gaada^ági érdekeket, továbbá Eitner Zsigmond orsz. képviselőnek, Bosnyák Géza és } Dr. Tamás János biz. tagoknak Hagyhatásu szónok­lataik után bizalmatlanságát fejezi ki a törvény- j hatóság az uj kormány iránt, s az alatta kineve­zendő főispánt nem fogja fogadni ünnepélyesen, | szállást az ezutáni főispánoknak egyáltalán nem ad a vármegyeház épületében, s hivatalos iroda­helyiséget is — Csertán Károly felszólalására — csak a törvényes időbeli főispánnak fog adni. A jelen kormány alatt leendő főispántól összehívó­don közgyűlésen Báró Puttheány Géza tag fogja tolmácsolni a vármegye bizalmatlanságát. Az ; alkotminyvédö bizottság felhívja a községeket, hogy adóikat az alkotmányos rend helyreálltáig csak valamely pénzintézetben helyezzék el. Az f Ikotmányvédö bizottságot kiegészítették 85 tagra, a bízott-ágba újólag beválasztván Legáth Kálmánt, Csertán Károlyt, Krosetz Gyulát, Stadel Jánost, dr. Szigethy Elemért, Szily Kálmánt, Ujváry Gézát, Nedeczky Jenőt, Hajós Mihályt, dr. Hajdú Gyulát, Tripammer Gyulát és Küllei Jánost. — A köz­ponti választmányba Fitos Márton és Szily Dezső helyére megválasztották Czobor Mátyást és dr. Józsa Fábiánt. — A kisfaludszentiváni fűtő telep­nek Zalaegerszegre való beszállítására 40 ezer koronát ad a megye. — A kaposvári siketnéma intézet részére az eddigi 200 — 200 K segélyt további öt évre is megadja a megye, mert ez I iskolában sok zalai süketnéma tanul. — A zala­egerszegi főszolgabíró hivatalos helyiségének a bérét 840 koronáról fölemelik 1000 koronára. — A balatonfüredi szeretetháznak öt éven át évi 600 koronát ajánlanak. — Még néhány kevésbé fontos ügy után igen szép érdekeltséget keltett Zslaegerszeg városának két ügye. Egyik a városi takarékpénztár felállítására, másik a polgármester fizetés javítására vonatkozik. Az állandó választ­mány a város e két határozatának ellentmondva nem ajánlja azoknak megengedését és teljesítését. Az elsőt Dr. Korbai Károly polgármester védte s éleselmüséggel és rengeteg okmány halmaznak a bemutatásával mutatta ki az ellentmondóknak tévedéseiket nagy figyelem között s különösen megkapó meglepetést s óriási derültséget keltett az érdekeltségi érvre uézve. Jó lesz tehát, igy szól, ha az erdekeltek jelenleg sem szavaznak ebben a bankkérdésben. A sok pontból álló érvre tízszeresével zúdította az ellenérveknek özönét, valamennyit írott okmányokból. Az ebéd ideje félbeszakította a beszédet s másnap folytatta. Másnap hozzászólott még Dr. Hajós Ignácz, Dr. Keresztury József — mellette s Hajik István, Dr. Berger Béla, Dr. Czinder István és Udvardy Ignácz ellene. Szavazás előtt elnöklő alispán a vendég közönséget a karzatra küldi. 18 szavazat van a takarék felállítás ellen, 19 mellette. A többiek nem szavaztak. Tebát egy szavazattal győzött a városi határozat és kívánság. Megjegy­zendő, hogy egy néhány apróbb természetű mó­dosítást tesznek a tervezetben a megvalósítás előtt. Hogy pl. a városi ügyész ne legyen a bank­nak is ügyésze s több efféle. Dr. Korbait 2 órás nagyhatású beszédéért sokan üdvözölték. A másik ügy a polgármester fizetésének a javitasa. Több- i ször irtunk már róla. A 3600 koronát kiegészíti ; a város önkényt, egyhangúlag 4600-ra. Igazán csudálkozni lehet ezen: azt veti gáncsul az Állandó Választmány, hogy mig a városi többi tisztviselők még nyomorultabbul vannak díjazva, addig a polgármester állapotán sem szabad javítani. Hiszen talán mégis csak elsőbb a polgármester. Kivált mikor a város elsősorban a személynek is az értékességét tekintette; s a képviselőtestület megrendelte, hogy most már minél előbb a többi tisztviselőnek is gondoskodjék a tanács a fizetés javítás tervezetéről. Dr. Hajós Ignáczaak lelkes, tapssal fogadott beszédére 8 ellenében 24 sza­vazattal a városi határozatot fogadták el, vagyis a fizetés javítás mellett döntöttek. A többiek nem szavaztak. — A többi apróbb közigazgatási belügy gyorsabban elintéztetett az Állandó Vá­lasztmány javaslatának az elfogadásával. 6yü]tstink a Csány szoborral Mayersberg József tánczmes­ter « szombatesti összpróbáról Zalaegerszeg 20 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 20 K — í. Hozzáadva a múltkori (237B8 K59 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 23758 K 59fiH. Báró Solymossy Ödön honvéd huszár száza­dos, ugy mondják, alighanem államtitkár lesz a honvédelmi minisztériumban. A báró orsz. kép­viselő is volt s nem idegen a politikai dolgokban. Grófnő felesége Gróf Khuen Héderváry miniszter­elnökne* volt nevelt leánya. Szabadliczenm. A mult vasárnap Medgyesi Lajos fögimn. igazgató ismertette Raft'aeinak a reuaissance egyik legnagyobb mesterének a mű­vészetét. Raffael aránylag rövid idő alatt,— hiszen csak 37 évig élt, — közel 200 képet festett, melyek tárgyuk szerint 3 csoportba foglalhatók: madonna-kópek, arczképek és monumentális alko­tások (falfestmények). Hires madonna-képéinek körülbelül negyede került bemutatásra, részben színes képekben; és pedig flórenczi koiából a Mad. del granduca, a londoni Mad., a Mad. a mezőn, a stiglices Mad. és a szép kertésznő; római madonuái közül pedig a Mad. della sedia, a Mad a hallal, a folignói és a Sixtus-Madonna (a felhők fölé odalehelt angyalfökkel és bájos, könyöklő angyalokkal). Összes madonna képein az isten anyát tökéletes emberi szépségben ábrá­zolja Raffael, de míg firenzei madonnáit derült boldogság jellemzi, ami antik vonás, római képein mint az ég királynéja jelenik meg előtlünk- Át­menetet jelez a Mad. delia sedia. — Arczképei közül, melyek rendki/ül jellemzők, különösen a Donna velata ban (fátyolos hölgy) gyönyörköd­tünk, melynek eredetijéhez a művészt ugy látszik, mély vonzalom fűzte, mert szép arczát több ízben is ábrázolta, igy a Siitus-Madonnán is. Láttuk továbbá II. Gyula pápa hires arczképél (szakálla volt) és a Fornarinét, vagyis a szép pékleányt, Raffael modelljét, melyet a/.onban némelyek egyik kortársának (Sebastiano del Piombo) tulajdoníta­nak. Végre nagyarányú freskóiból melyek a Vatikán termeinek falait ékesítik, ezeket mutatta be az előadó: Heliodorusnak a templomból való kiűzése, Attilla találkozása Leó pápával és az athenaei iskola; ezeket az jellemzi, hogy nem keltenek a nézőben nyomasztó érzést, mint péld. Michel Angeio freskói, mert nála minden oly könnyűnek, egyszerűnek és természetesnek tűnik fel. Raffael művészetének az ismertetését hires, utolsó képének bemutatásával, a Transfiguraiio­val fejezte be, mely Uruak mennybe menetelét ábrázolja. A gyönyörű képek, amelyeket vászonra •etitettek, az előadónak tiszta, világos, a tárgyért bensőséges lelkesedéssel áthatott fejtegetéseivel mély hatással voltak a közönségre, amely hálásan is tapsolt az előadónak és • uy igazán műélvezet­ben eltöltött óra emlékét v:üa magával. A leg­közelebbi llczeumi előadás vasárnaphoz egy hótr« (február 27-én) lesz. Hazafias táncztanár. Jeleztük a múltkor, hogy Mayersberg József táncmester szombaton este az iskolás tanulók számára is engedélyez pár órát a tánczgyakorlatra, ugy, hogy a néhány fillérből ösaze^yülendó összeget a Csány szoborra fogja adni. Az estély olyan szépen sikerült, hogy a gyermekek filléreiből a tánczmester reményen felül 20 koronát juttatott a hazafias czélra. A kiadásokat is saját maga fedezte. Mayersberg táncztanárnak különben is kitűnően sikerült ez a tanfolyama, mellyel először köszöntött be váro­sunkba. A Korona nagyterme zsúfoltig van minden este tanítványaival, akik könyen és gyorsan el­sajátítják a tudnivalókat, mert ezek tapintatos előzékeny bánásmódjáért igen szeretik mesteröke

Next

/
Thumbnails
Contents