Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-10 / 6. szám

4 MAGYAR PA I Z S 1910. február 10. gyűlés elé. Elfogadják az alispáni jelentést. Koller István javaslatára sajnálattal veszik tudomásul Darányi Ignácz foldm. ministernek a távozísát, ki a foldmivelési érdekeket védelmezte s nagy érdemeket szarzett a balkán szerződések kérdé­sében is. Liptó és Fejérmegye kéri, bogy a volt kormánynak s külnösen Kossuth Ferencz volt miniszternek elismerést szavazzanak. Ezeket az átiratokat egyszerűen szó nélkül irattárba teszik. Az uj kormánynak: Gróf Khuen Héderváry Károly miniszterelnöknek, Gróf Serényi Béla földművelési és Hieronymi Károly kereskedelmi miniszternek bemutatkozó leirataikat fel sem olvastatják; s azt a határozati javaslatot terjesztik elé, hogy sajnálja a vármegye a parlamenten kivüli kor­mány kineveztetését és azt, hogy ez az 1867. X. tcz. ellenére elnap Mtatta az országgyűlést ós hogy nincs kö.tségvetés, sem felhatalmazás. Ezért nem viseltetik iránta bizalommal s óvást emel az elnapolás miatt. Tudomásul vették, hogy az alispán megyei határozat alapján az eddigi főispáni lakásba költözött, a vármegye székházában, ahová az eddigi főispáni iroda is tartozik: ennélfogva az ezutáni főispánnak lakást nem adhat a vár­megye. — Ugyanez alkalommal az alkotmányvédö bizottság is tanácskozást tartott és csatlakozott az állandó választmány határozatához. Megsemmisítő javaslatot tesz a választmány Zalaegerszeg ügyének két pontjara nézve. Nem javasolja a városi pénztár felállítását. Melyre nézve Hajik István és társai adtak volt be fölebbezést a városi határozat ellen. Ebben nem lehetünk szakértők. De azt megjegyezzük, hogy a föleb­bezők nagy tényezői a már meglevő bankoknak. A dolognak tehát ez az oldala érthető. — Nem hagyja helyben a megyei választmány a városnak azt az intézkedését sem, hogy Dr. Korbai Károly polgármesternek pár száz koronával javuljon a fizetése. Ebben már nagyobb szakértők vagyunk; mert mi tisztviselők jobban ismerjük a megél­hetésnek ezt a czudar drágaságát, mint a megyei választmány tagjai. Aztán elhisszük mi, hogy okos és bölcs urak ülnek olt a választmányban; de ha nem csalódunk, ugyancsak azok az urak nem bánták, ha Várhidy volt polgármesternek emel­kedett volt a fizetése a városi pénztár terhére, annak a Várhidynak, aki egyfibek mellett olyan érthetetlen (vagy talán érthető?) szerződést csi­nált volt a villanyos Ganz-gyárral, hogy évenként tizezeres károk származtak belőle s ha Korbai nem jön: százezeres károk lettek volna. A megyei választmány tagjai nem tudják, hogy a polgármes­ternem aljegyző és nem írnok, hanem egy 10—15 ezer tagu családnak gondviselő apja; a választmány tagjai nem tudják, hogy a tudást, az erőt s a jó akaratot derékon töri ketté a lelketlen elkeserités. — Enynyit megjegyezhetünk egyelőre. — Külön­ben mai számunkban a közönség kóréból is szól erre egy czikk. Gyűjtsünk a Csány szoborral Zalavármegye törvényható­sága Zalaegerszeg . . . .500 K — f. Simitska János pénztárnok a Csány szobor alap takarékpénztári betétei után járó kama­tok 1909. évre: 1. Zalaegerszeg vidéki hitel­szövetkezet 257 K 22 f. 2. Zalavármegyei tkpénztár 278 , 16 s 3. Zalaegerszegi „ 167 „ 73 ^ 4. Zalamegyei kőzp. „ 137 „ 05 5. Keszthelyi 37 , 6 8 ' őszesen: 877 K 84 í. Mayer István főszolgabíró, a Táriaskör elnöke, a február 6-iki mulatság tiszta jövedel­meként Nova 118 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . 1495 K 84 f. Hozzáadva a múltkori (22242 K 75 f) összeghez a Magyar Paizs gj üjtése máig 23738 K 59 fill. Egy mértfőid mutatót megint felállítottunk. Egy mértfőiddel ma gint tovább vagyunk, még pedig a 28-ikkal. Noha a kamatokban egy kissé csalatkoztunk, azt hittük, hogy mindenütt 4 l/í°/«-ot nyerünk, de csak a Kúa Vilmos-féle Zalaegerszeg vidéki Hitelszövet­kezetben és a Krosetz István igazgatósága alatt levő Zalavármegyei takarékban kaptunk 4V«°/o-os kamatot, a többiekben csak 4 est. Majd csak ki pótolódik valahogy az 1910. évben. Zalavármegye törvényhatósága lelkes egyhan­gusággalfelaján­lott 1907 ben 5000 K-t Csány Lász;ó nagy vér­tanúnak szobra javára, akként, hogy évenként 500 kor.-ként utalja ki az alis­pán, s igy tiz éven át adja ki az 5000 koronát. Ez alka­lommal a negyedik évi részletet utalta ki Árvay Lajos alispán, vagyn a szoborbizottság átvett már 2000 (kétezer) koronát s hátra van még 3000 korona, mely hal éven át fog kiutaltatni. Ez nem azt jelenti, hogy a szobor csak hat év múlva lenne elkészítendő ! és felállítandó. A szobor rendes körülmények között a számított időben felállítható lesz. Vagyis ez év juliua 1-ére ha beérkeznek a pályamüvek, attól számítva mísfél év, vagy két év fog kelleni még, mire az illető szobrász művész elkészítheti s ugyanakkor fel is lesz állitható, mert jó reménnyel s isten segítsé­gével, no meg az emberek jóindulatával — arra az időre a szükséges összeget össze is teremti a szoborbizottság. Főszolgabírók a Csány-szobor érdekében Említettük már, hogy ViofZ főbíró ur Légrádró' küidött egy ünnepély jövedelméből; most szom­baton Mayer István főbíró buzgalmából Novában rendeztek téli ünnepélyt a hős vértanú szobrára s igen szép összeget 118 koronát küldöttek, s reményünk van, hogy Zalaszentgróton Mala­tinszky főbirő ur székhelyén egy alkalmas időben nagyobb méretű szintén igen szép ünnepély lesz a Csány-szoborra, Most nagy örömmel vesszük a hírt Tapolczáról, hogy ott Karácsony Kálmán főbíró fórendezőségével e czólra márczius 5-én fényes bált rendeznek, melyre szándékuk van fölkérni Arvay Lajos alispán urat a fő védői tisztség elfo­gadására. A Tapolczai Lapok az eredményre nézve jó reménnyel kecsegtetnek; mi pedig hozzácsatoljuk még fonó óhajtásunkat is. — Azt hisszük, a többi járási székhelyeken is lesznek e czélra mulatságok, csak alkalmas idő és körül­mény kínálkozzék. A tombolatárgyak sorsa. Már rég az ideje, hogy a Csány szobor javára néminemű tárgyakat rengeteg fáradtsággal és vérvörös orczapirulássa' összekoldulgattunk. Van azok közóit drága ezüst szerszám is, vannak egy krajczáros pipák is. De azért előttünk ezek is becses portékák, sőt be­csesebbek, mint az ezeres bankó, amely csak Ígéretben van. Aztán rosz mulatságunk volt a Rosenkrancz kertben, ugy, hogy csak 100 s egy­néhány koronát adhattunk a szobor javára. A tombolatárgyak megmaradtak. Privátköltségen elszállíttattak a kaszinó helyiségébe, ahol, hadd lássam: egy, kettő, három, négy, öt terem volt, melyek közül egyik öt újságolvasóval, a másik öt kártyázóval van elfoglalva — téleD, nyáron egygyel sincs. Tehát helyet adta'< szívesen. Dr. Thassy Gábor a következő téleu felét kit^mbo­lázta s jött érte 60 korona, A másik fele még megmaradt. Sokáig hiányzott a kedv a többit is értékesíteni, mert sokan zúgolódtak már a viri­listák közül is, hogy mennyiszer adakoztak I például * népünnepélyen 25 krajczárt, melyért még emberevés és kanníbáli táncz is viszont szolgáltatott. Denique máig is a kaszinóban van­nak a tárgya'.?, vagyis ezeknek felerészök. De most már aincFen számokra hely, mert a kaszinó fényesebb tárgyakkal rendez tombolajátékot, vala­mely üdvösebb czél javára s a pipákat megint tovább visszük egy házzal. Szabad liczenm. Vasárnap, február lB-án Medgyesi Lajos főgimn. igazgató tart előadást a líceumban. Előadásának tárgya: a festészet kiváló képviselője: Raffael. A mester legszebb és leghíresebb képei kerülnek bemutatásra gyö­nyörű, színes, vetített képekben, mely képekkel kapcsolatban az előadó ismertetni fogja Raffael művészetét. Kezdete 4 órakor. Belépő díj 10 fiit. A katb. legényegylet február 2-án tartott farsangi mulatságán felülfizetni szívesek voltak: Báró Solymosi Ödön 20 K, Nagy Dezső 10 K, főt. Virág Ferencz 4 20 K, főt. Kun Vilmos 3 K, főt. Geiszlinger Béla 3 20 K, Tosch Károly 4 K, Berzsenyi György, Ekler Sándor, ózv. Pál Józsefné, Lázár József, Schmid Lajos, ifj. Juhász József, Rózsás N. 2—2 K, özv. Pataki Pálné, Csernyi Kálmán. Czobor Mátyás 140—140 K, Fángler Gyula 120 K, Schütz Frigyes, Puer Géza, Pintér György, Bános Vincze, Gáspár Géza, Horváth Miklós 1 — 1 K, Tölli Istváu, Szenecsár Antal, HofTmann Frigyes, Balí Béla, Gáspártcs Sándor, Reményi József, Börcz János 60—60 f, N. N. t Ács Imre, Fazekas Ferencz, Breiuer Relmond, Horváth József, Medvési Oózsef, N. N., Keize Margit 40—40 f, Horváth Károly 120 K, Németh Károly, Sinkó Gyula, Németh Vendel, Szalai Kál­mán, Róka N., N N. 20—20 f, Tomecz Ferencz. Babati Ferencz, Németh Rozália 2—2 K. Összesen 84 K 60 f. A felülfizetésekórt hálás köszönetet mond a katb. legényegylet elnöksége. A zalaegerszegi pénzintézetek Igazgatóihoi a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége (Szeged) 50. 1910. szám alatt Irpunk utján a következő tiszteletteljes kérést intézi: Melyen tisztelt Vezér­igazgató ur I A Vidéki Hírlapírók Országos Szö­vetsége, mely ma mintegy 300 rendes taggal, a vidéki napi és időszaki sajtó legkiválóbb hivatásos munkásait egyesíti magában, — a Budapesti Újságírók Egyesületének példáján felbuzdulva, szintén elhatározta, hogy tagjai részéra beteg­segélyző pénztárt létesít. A budapesti intézmény alapitói a pénztár alaptőkéje gyanánt a fővárosi pénzintézetek bőkezűségéből néhány nap alatt közel 50.000 koronát gyűjtöttek össze. Mi ebben is szeretnők követni a központi pályatársak pél­dáját, személyesen keresvén fel a vidéki pénz­intézetek vezetőit, hogy támogatásukat kikérjük, hogy áldozatkészségükre, emborszeretetükre appel­láljunk, de ezt, sajnos, leküzdhetetlen akadályok teszik lehetetlenné Ezúton kopogtatuak tehát pénzintézeteink fejeinél, amidőn hazafias bizalom­mal kérjük: tolmácsolják intézetük vezető testü­letei előtt azon esedezésünket, hogy a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége Betegsegélyező Pénztárának alaptőkéjéhez a lefolyt üzleti év eredményéből n^mi adománj^yal, iiletőleg egy egyszer s miadeukorra szóló alapító tagjárulókkal hozzájárulni kegyeskedjék. (Az alapító tagság dija legalább 150 korona, az adomány összege az adakozó belátására van bízva. A küldemények a Szegedi Kereskedelmi és Iparbankhoz czim­zendők.) Pénzintézeteink vezetőségében a vidéki központok gazdasági és kulturális életének irány­adó egyéniségei foglalnak helye'. E/.ek méltá­nyolni fogják abbeli törekvésünké', hogy a vidéki sajtó munkásainak testületi tömörítése állal a vidéki sajtó általános erkölcsi uivóját emeljük, segélynyújtásunk által pedig a zsurnalisztikái proletáriátust csökkentsük és az Ínségbe jutott kartársakat a zülléstől megóvjuk, aminek a vidéki városok közviszonyai és intézményei talán legeliő sorban érzik meg üdvös hatását. Bízva kérésünk sikerében, előre js hálás köszönetet mondunk az adományért, illetőleg alapítványért, melyet annak idején a nyilvánosság előtt fogunk nyugtatni. Szeged, 1910 január elején. A Vidéki Hírlapírók Orságos Szövetsége nevében: Szávay Gyula (Deb­reczen), elnök. Barát «.rmin kir. tan. (Budapest), Tömörkény Istváu (Szeged), dr. Brájjer Lajoa (Fiume), Lenkei Lajos (Pécs), alelnökök. Palóc?: Lászlí (Szeged), titkár. — És 37 Igazgatósági és felügyelő-bizottsági tag aláírva. Hazafias tánozmester Mayersberg Józs«f táncztanárnak nagy srámra szaporodott az iskolája s a Korona vendéglő nagytermét megtöltik a növendékei s vendégek is nagy számmal vannak, A népszerűség Mayersberg Fridáról, a nőtest­véréröl mintha rászállott volna. Az összpróbákon idegenek is résztvesznek s főleg az Ifjúság jókedvű mulatságot tart ilyenkor. Mayersberg táncztanár elhatározta, hogy e hó 12 én szombaton este nagy összpróbát tart a Korona emeleti termében, a mikor néháuy fillér belépő dijat szed, mert a Zalaegerszegen felállítandó Csdny-szoborra stin­dáksaik juttatni egy kii összeget. A rendesen járó növendékek 20—20 fillért fizetnek a kivételes mulatságért, az idegen vendégek pedig vagyis iskolai tanulók 60 fillért. Az irodalmi és müvésret. kör szombaton fényesen sikerült miivészi estélyt rendezett a

Next

/
Thumbnails
Contents