Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-15 / 50. szám

1910. deczember 15. MAGYAR PAIZS 3 akiknek több szolgálati idejök is van már. Erre nézve igeo érdekes felszólalást tett Dr. Hajdú Gyula, utalva egyúttal Roller Istvánnak egyik tavalyi felszólalására, hogy a házalás, kilincselés szűnjék meg, melyre határozatot is hoztak akkor — ez alkalommal se számitsoD tehát a sógorság, komaság, atyafiság, hanem jelentse ki az elnöklő alispán, hogy kinek van több szolgálati ideje s e szerint kinek van több érdeme és nagyobb rá­termettsége. Ez ellen felszólalt Csertán Károly, hogy a szavazás már el ven rendelve s nem lehet ujabb határozatot provokálni. — Az ered­mény az idősebb szolgálattevőkre dőlt el kedve­zően. A törvényhatóság tornáczán és pitvarában épen ugy, mint az országház folyosóján, élénk társalgások folytak itt is. Az ellenzéki tagok igen rosz néven vették, hogy a Sümeg és Nagy­kanizsa vidékebeliek vagy nem jöttek el, vagy nem szavaztak pártbeliekre ugy amint várni le­hetett volna. — Gróf Batthyány Pál kegyetlen szatírával meg is jegyezte, hogy ebbe a kurucz vármegyébe főispánnak legalkalmasabb most már Erősdy s föl is hivja erre a miniszterelnök figyelmét. Másnap a tegnap megjelent 300—400 tag közül alig jött el 7—8 ember, akik a közigazgatási gyűlésre is itt kellett hogy maradjanak. Ezek előtt az el nem tárgyalt mintegy 150 pont pár félóra alatt mintegy karikacsapás felolvastatott ós leőröltetett. Csupán a polgármester ügyében aka­dott meg egy kissé a vármegye. Felette érdekes dolog ez. A nyaktiló alá vinnének, ha azt mon­danám, hogy itt az alispán szemben áll a polgár­mesterrel. Sőt le is nyakaznának, ha azt mon­danám, hogy az alispán ur nincs jóindulattal a polgármester ur iránt. Hát nem mondom. Higyje mindenki az ellen­kezőjét, a legmelegebb barátságot. Erről a barátságról azonban a következő czikk­ben elmélkedem. Közgyűlés után a közigazgatási bizottság tar­tott gyűlést. A Tármegye ÓS a Táros. Ez azt teszi, hogy a vármegyei gyűlés teremben tárgyalják Zalaeger­szeg városnak az ügyeit. Tárgyalják különösen «gv félév óta. Egy félév óta ez már az ötödik nagyobb ügy, amelybe erősen belekapaszkodik a vármegye s olimpusi magasságban érezteti hatalmi fönségét. Vannak naiv lelkek, akik azt mondják, hogy ennek az áldatlan hercze-hurczána - az alispán ai oka. Ez nem lehet igaz, mert az alispán nemcsak egy féléves alispán, immár körülbelül öt év óta alispán, hát akkor régebben is haté­konyan beleszólott ós belenyúlt volna a város ügyeibe, de ezt nem tette eddig ilyen hatéko­nyan. Vannak más naiv lelkek, akik azt mondják, hogy ennek a vármegyei akadékoskodásnak a polgármester az oka. De ez megint nem lehet igaz, mert a polgármester sem egy félév óta van itt, hanem jó három éve. Akkor az előző évek­ben is lehetett volna ő ok a vármegyei kritikákra. De nem volt soha semmi baj ez utolsó évig. Vagy talán most hirtelen elhagyta volna a városra vonatkozó kormányzási tehetség? Hirtelen átalakult volna hamupipőkévé? Vagy hirtelen csillagrabló óriássá nőtt volna meg? Nem. Ilyen meséket csak a gyermekek előtt lehet mondani. Vannak harmadszor olyan naiv lelkek is, akik azt mondják, hogy valamiképen a kir. ügyész meglövette az alispán kutyáját, azonképen a polgármester maga lelövöldözi az alispán elől a nyulakat. S ezért volna boszusígból némi ellen­szenv. Ez már igazán absurdum. Igen lekicsinylő föltevés. A bosszúállás a durva emberek saját­sága ; kizárja az emberben a műveltség lehető­ségét. Azonkívül a babonások azt tartják, hogy a boszuálló ördög embert utói éri a nemezis. Hát mi akkor az ok? Hát én nem tudom. Hanem megtörtént ennek a gyűlésnek a má­sodik napján, hogy a referens meg akarta rovatni a polgármestert, hogy valamely okmánjban. a szer­vezeti alapszabályokban, mért nem javított ki valami nyomdahibafélét még azelőtt, mielőtt figyel­meztették rá. A jelenlevő polgármester azt felelte erre, hogy neki azt jogilag ésj erkölcsileg lehe­tetlen volt megtenni. Avval ott is hagyta a gyűlés termet. És a törvényhatóság nem rótta meg. Miért kellett tehát a referádának ellene eről­ködnie ? Ahol a referada erőltetné a javítást, ott nem szabad; a városi közgyűlés jegyzőkönyve már előbb mag volt; ha abban változtat valaki okirat­hamisítást csinál ami véleményünk szerint. Furcsa volna, ha most megróná a megye a polgármes­tert, hogy miért nem hamisitott. Még van egy akta. Megírtuk már egyszer, hogy az 1910. pótköltségvetést nem hagyta hely­ben a vármegye. Inntn-onnan le akart csippen­teni egy-egy koronát minden magyarázat nélkül. Pl. a 756-os tételféléből 56 koronát, a 92-ős tétel­ből 2 koronát s igy tovább. A városi képviseleti tagoknak újra össze kellett gyülniök, de hát ezek megint csak megmaradtak előbbi megállapodásaik mellett, mert máskép nem lehet. Ebben aztán most már a mai gyűlésen a vármegye is meg­nyugodott. Miért kellett akkor előbb vissza­vetnie? . . . Egy pontban azonban nem nyugo­dott meg. Minő pontban? Abban, a melyik a polgármesternek fizetésjavitásáról szól. De hogy ne legyen épen egyedül, idevették még azt a pontot is, hogy a város tulajdonában levő kaszár­nyára felügyelő őrmesternek sem kell adni 50 koronát. Ez utóbbi az őrmesternek magán bánata lehet, sem szegényebb, sem gszdagabb nem lesz vele, legfeljebb nem törődik azzal, hogy rongálják é az épületet vagy nem? Hanem a polgármester fizetésjavitásáról szóló pont már igazán nem privát ügye a polgármesternek. Közügye, élet­érdeke a városnak, ha ugyan eszes lények mód­jára gondolkozunk. Hát hiszen nem tiltotta el ezt a fizetésjavitást a vármegye, csak akadályozza. Jellemző erre különben, hogy annak idejében egy névnélküli ember kiutazóit volt 10 krajczár költséggel Zala­szentivánra s onnan névtelen helyesebben mondva egy idegen nevü telegraffal megfelebbezte ezt a fizetésjavitást. Nós, minthogy megfölebbezAe/í, acceptálták is, mintha meg is kellene fölebbezni. (E fölebbezés históriáját megírom a következő külön czikkben.) Elég különös és furcsa jelenség, hogy vannak emberek, akik személyek iránti pro és kontra indulatból még itt sem látják át a városnak a közérdekét, avagy átlátják, át kell látniok, de épen a személyiségek miatt nem nyilvánítják ki hangosan, hogy az az 1200 korona kiadás nem mínuszt jelent a városi háztartásban, hanem ellen­kezőleg többszörös pluszt: s nem áll fel hatal­masan egy testként az egész testület, hogy meg­védelmezze egyenes ig iz ügyét a részint jóhi­szemű, részint rosszhiszemű támadásoktól és ingerkedésektől. Nem, hanem fásult egykedvű­séggel vagy talán pürománikus perverz gyönyörrel látnák, ha olyanok jőnének a városi kormányzat élére, akik ezreket fúrnak bele a kutásásokba eredmény nélkül, amelyek kikerülik az alispán­nak gondos, szigorú és szorgalmas figyelmét. Szomorú jelenség az is, hogy a város közön­sége czifraságból választ hiu embereket a megyei törvényhatóságba, akik legfeljebb csuda- buda látni mennek tol a nagy gyűlése, amikor amúgy is sokan vannak, de akik cseppet sem törődnek sem a város ügyével, sem semmiféle közüggyel, csupán nevöknek a névsorban való hívságos csillagásával. Majd elvégzi városunknak ügyét­baját a taliándörögdi vagy a hodosáni földbir­tokos. Megérdemli ez a város, hogy azok végezzék. —ó. A polgármesteri fizetés-jaTitás, az t. i. a melyik a vármegyei keddi közgyűlésen is szere­pelt. Ennek a históriája a következő: 1909 ben a városi képviseleti közgyűlés a polgármesternek 1200 korona fizetés javítást adott. Hogy miért? Arra ezer meg ezer ok van. De ez nem tartozik most ide. A közgyűlés egyetlen egy tagnak a kivételével egy akarattal és egyhangúlag hozta ezt a határozatát. Ezt a határozatot egy Zalaszentivánról küldött távirattal megfelebbezte egy Varga József vagy János aláirásu ember. De hogy ki volt ez a József vagy János? Nem tudta senki. Nem jelent­kezett senki felhívásra sem. Ilyen nevü illetékes nem volt sehol található, bár kutatták. A vár­megyén azt is uehezményezték, hogy merészelt a polgármester azután kutatni, hogy kié a tele­gramm. Szóval: Senkié. Ez a Senki volt az első fölebbezö. A közgyűlés tehát semminek vette j ennek a Senkinek a fölebbezését. A határozat tghát annak rendje és módja szerint felküldetett I a vármegyéhez megerősítés végett. S ott annak ! rendje és módja szerint megerősítették, mint Í olyant, a mely nincs fölebbezés alat. Visszajött a határozat a városhoz végrehajtásra, j Ezután Dr. Czinder István és Krosetz Gyula megfölebbezték. A polgármestert helyettesítő Fii i.'ip Jó/.s- f várx.-i fó|Hg<z("i elutasította a j fölebbezést azzal az indokolással, hogy két egy­i mással egybevágó határozattal szemben nincs ; helye a fölebbezésnek. Ók ebbe belenyugodtak. Erre azutan Hajik István is fölebbezett; ő azon­ban jogorvoslati szellemben az alispánhoz adta be a fölebbezést, kiolvasván a törvényből azt, hogy két egymással egybehangzó határozattal szemben is helye van a fölebbezésnek, ha az ügy városi vagy egyéb közvagyont érint. És az alispán elfogadta, hihetőleg szintén igy magya­rázva a paragrafusokat, a törvényben járatos emberek lévén. A határozat a fölebbezési mellék­lettel együtt ma még a belügyminiszternél van. A városi közgyűlés azonban fölvette a pótkölt­ségvetésbe az 1200 korona fizetésjavitist, mert már gvndoskodott is ennek a fedezetéről. De fölvette azért is, mert Hajik fölebbezövei és az elfogadó alispánnal szemben is az a véleménye, hogy igen is nincs helye a fölebbezésnek. Mert két egybehangzó határozattal szemben, még ha városi vagyont illet is a kérdés, csak az az ember fölebbezhet, aki az első határozatot is megfölebbezte volt. Hajik István fölebbezö pedig nem azonosíthatja magát az elsc határozat ellem fölebbezö Senkivel. Ebben a kérdésben alighanem a városnak van igaza, mert a miniszter is ilyen értelemben ren­delkezik. Az irodalmi kör hangversenye. A farsang mulatságainak sorozatát régi hagyományához hiven a zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör nyitja meg. 1911. évi január 7-én rendezi nagy hang­versenyét, melynek programmja valóságos ese­mény számba megy. Sándor Zsigmond karnagy vezetése alatt serényen folynak a zenekari próbák és mint beavatottaktól értesülünk, az előadandó zenei számok igazi meglepetést fognak képezni. Annyit elárulhatunk, hogy előadásra kerül Haydin »Alkotás« czimü darabja, a zenekar azonkívül 24 nő és 24 férfi énekessel. De a legkedvesebb és legvonzóbb meglepetést egy bájos és szellemes úriasszony, Báró Kemény Elemérné fellépte fogja képezni, A báróné az irodalmi élettől lüktető szűkebb hazájában Nagyváradon is már egyik vonzó száma volt a matinéknak és szellemes tapraesett megfigyelései és végtelen közvetlen­séggel elmondott csevegései osztatlan elismerést vivtak ki számára mindenütt. A dilettantizmust messze felülmúló tehetsége már régen megnyi­totta részére a fővárosi lapok hasábjait és hisz­szük, hogy most itt előadandó novellája nemcsak a hangverseny, de az idei mulatságoknak is egyik fénypontját fogja képezni. Wel man Karoly zalaegerszegi gyógyszerésx Nagykanizsán szándéKozott gyógyszertárt nyitni, ahol már négy van. A város nem fogadta el. Ámbár hogy a vármegye helytelenül már meg­előzőleg foglalkozott vele, mielőtt városi határo­zat lett volna. Staab János p. ü. számgyakornokot kinevezte a pénzügyminiszter Zalaegerszegről Lőcsére szám­tisztnek. ŐZT. lnkey Kálmánné 100 koronát, Legáth Kálmán apát plébános 10 koronát adott a kará­csouyfa egyesület számára. Három molnárlegény. Kecskés József, Hári Lajos és Pálfi József iddogáltak Varga Istvánnál az olai kocsmában. Borról borra, szórói-szóra és bicsakra kerekedtek. Kecskés és Pálfi súlyos sebeket ksptak s most a kórházban vannak. A zalaegerszegi Tárosi tisitTiselök számára kiutalták a 11500 korona államsegélyt. Minthogy ez a város 10000 lakosnál nagyobb, több állam­segély dukál. Járnak is benne, de az eredmény ma még ismeretlen. A Tárosi jéggyár az enyhe tél miatt munká­ban van, s tesznek is rendeléseket minden felől­ről. A napokban a Fesztetics uradalom s a keszt­helyi Csébi gyógytár rendelt nagyobb mennyi­ségben. Nincs hazafias kegyelet? Nincs nemzeti Í hála? Se családi büszkeség? Mert ezeknek hiányára mutat az, hogy nem nagy becsben állnak a 48—49-iki nagy elődök és hős honvédeiuk, kik I a nemzet öklei voltak. Sem a még élők, sem a vértanuk, sem az elesettek nem részesülnek valami nagy hálában. Erre mutat az is, j hogy daczára az 1907. évi megyegyűlési határo­zatnak s ennek a „Zalavármegyei Hivatalos Lap"­bau való közzétételének, daczára Zalavármegy® alispánja által ugyancsak a nevezett hivatalos lap f. é. május 16-iki számában közölt felhívásnak: Zilavírmegyp körjegyzőinek háromnegyed része m*v s-jsn rendeltette mej a községekkei Nóvák

Next

/
Thumbnails
Contents