Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-15 / 50. szám

1910. deczember 15. MAGYAR PAIZS 3 akiknek több szolgálati idejök is van már. Erre nézve igeo érdekes felszólalást tett Dr. Hajdú Gyula, utalva egyúttal Roller Istvánnak egyik tavalyi felszólalására, hogy a házalás, kilincselés szűnjék meg, melyre határozatot is hoztak akkor — ez alkalommal se számitsoD tehát a sógorság, komaság, atyafiság, hanem jelentse ki az elnöklő alispán, hogy kinek van több szolgálati ideje s e szerint kinek van több érdeme és nagyobb rátermettsége. Ez ellen felszólalt Csertán Károly, hogy a szavazás már el ven rendelve s nem lehet ujabb határozatot provokálni. — Az eredmény az idősebb szolgálattevőkre dőlt el kedvezően. A törvényhatóság tornáczán és pitvarában épen ugy, mint az országház folyosóján, élénk társalgások folytak itt is. Az ellenzéki tagok igen rosz néven vették, hogy a Sümeg és Nagykanizsa vidékebeliek vagy nem jöttek el, vagy nem szavaztak pártbeliekre ugy amint várni lehetett volna. — Gróf Batthyány Pál kegyetlen szatírával meg is jegyezte, hogy ebbe a kurucz vármegyébe főispánnak legalkalmasabb most már Erősdy s föl is hivja erre a miniszterelnök figyelmét. Másnap a tegnap megjelent 300—400 tag közül alig jött el 7—8 ember, akik a közigazgatási gyűlésre is itt kellett hogy maradjanak. Ezek előtt az el nem tárgyalt mintegy 150 pont pár félóra alatt mintegy karikacsapás felolvastatott ós leőröltetett. Csupán a polgármester ügyében akadott meg egy kissé a vármegye. Felette érdekes dolog ez. A nyaktiló alá vinnének, ha azt mondanám, hogy itt az alispán szemben áll a polgármesterrel. Sőt le is nyakaznának, ha azt mondanám, hogy az alispán ur nincs jóindulattal a polgármester ur iránt. Hát nem mondom. Higyje mindenki az ellenkezőjét, a legmelegebb barátságot. Erről a barátságról azonban a következő czikkben elmélkedem. Közgyűlés után a közigazgatási bizottság tartott gyűlést. A Tármegye ÓS a Táros. Ez azt teszi, hogy a vármegyei gyűlés teremben tárgyalják Zalaegerszeg városnak az ügyeit. Tárgyalják különösen «gv félév óta. Egy félév óta ez már az ötödik nagyobb ügy, amelybe erősen belekapaszkodik a vármegye s olimpusi magasságban érezteti hatalmi fönségét. Vannak naiv lelkek, akik azt mondják, hogy ennek az áldatlan hercze-hurczána - az alispán ai oka. Ez nem lehet igaz, mert az alispán nemcsak egy féléves alispán, immár körülbelül öt év óta alispán, hát akkor régebben is hatékonyan beleszólott ós belenyúlt volna a város ügyeibe, de ezt nem tette eddig ilyen hatékonyan. Vannak más naiv lelkek, akik azt mondják, hogy ennek a vármegyei akadékoskodásnak a polgármester az oka. De ez megint nem lehet igaz, mert a polgármester sem egy félév óta van itt, hanem jó három éve. Akkor az előző években is lehetett volna ő ok a vármegyei kritikákra. De nem volt soha semmi baj ez utolsó évig. Vagy talán most hirtelen elhagyta volna a városra vonatkozó kormányzási tehetség? Hirtelen átalakult volna hamupipőkévé? Vagy hirtelen csillagrabló óriássá nőtt volna meg? Nem. Ilyen meséket csak a gyermekek előtt lehet mondani. Vannak harmadszor olyan naiv lelkek is, akik azt mondják, hogy valamiképen a kir. ügyész meglövette az alispán kutyáját, azonképen a polgármester maga lelövöldözi az alispán elől a nyulakat. S ezért volna boszusígból némi ellenszenv. Ez már igazán absurdum. Igen lekicsinylő föltevés. A bosszúállás a durva emberek sajátsága ; kizárja az emberben a műveltség lehetőségét. Azonkívül a babonások azt tartják, hogy a boszuálló ördög embert utói éri a nemezis. Hát mi akkor az ok? Hát én nem tudom. Hanem megtörtént ennek a gyűlésnek a második napján, hogy a referens meg akarta rovatni a polgármestert, hogy valamely okmánjban. a szervezeti alapszabályokban, mért nem javított ki valami nyomdahibafélét még azelőtt, mielőtt figyelmeztették rá. A jelenlevő polgármester azt felelte erre, hogy neki azt jogilag ésj erkölcsileg lehetetlen volt megtenni. Avval ott is hagyta a gyűlés termet. És a törvényhatóság nem rótta meg. Miért kellett tehát a referádának ellene erőlködnie ? Ahol a referada erőltetné a javítást, ott nem szabad; a városi közgyűlés jegyzőkönyve már előbb mag volt; ha abban változtat valaki okirathamisítást csinál ami véleményünk szerint. Furcsa volna, ha most megróná a megye a polgármestert, hogy miért nem hamisitott. Még van egy akta. Megírtuk már egyszer, hogy az 1910. pótköltségvetést nem hagyta helyben a vármegye. Inntn-onnan le akart csippenteni egy-egy koronát minden magyarázat nélkül. Pl. a 756-os tételféléből 56 koronát, a 92-ős tételből 2 koronát s igy tovább. A városi képviseleti tagoknak újra össze kellett gyülniök, de hát ezek megint csak megmaradtak előbbi megállapodásaik mellett, mert máskép nem lehet. Ebben aztán most már a mai gyűlésen a vármegye is megnyugodott. Miért kellett akkor előbb visszavetnie? . . . Egy pontban azonban nem nyugodott meg. Minő pontban? Abban, a melyik a polgármesternek fizetésjavitásáról szól. De hogy ne legyen épen egyedül, idevették még azt a pontot is, hogy a város tulajdonában levő kaszárnyára felügyelő őrmesternek sem kell adni 50 koronát. Ez utóbbi az őrmesternek magán bánata lehet, sem szegényebb, sem gszdagabb nem lesz vele, legfeljebb nem törődik azzal, hogy rongálják é az épületet vagy nem? Hanem a polgármester fizetésjavitásáról szóló pont már igazán nem privát ügye a polgármesternek. Közügye, életérdeke a városnak, ha ugyan eszes lények módjára gondolkozunk. Hát hiszen nem tiltotta el ezt a fizetésjavitást a vármegye, csak akadályozza. Jellemző erre különben, hogy annak idejében egy névnélküli ember kiutazóit volt 10 krajczár költséggel Zalaszentivánra s onnan névtelen helyesebben mondva egy idegen nevü telegraffal megfelebbezte ezt a fizetésjavitást. Nós, minthogy megfölebbezAe/í, acceptálták is, mintha meg is kellene fölebbezni. (E fölebbezés históriáját megírom a következő külön czikkben.) Elég különös és furcsa jelenség, hogy vannak emberek, akik személyek iránti pro és kontra indulatból még itt sem látják át a városnak a közérdekét, avagy átlátják, át kell látniok, de épen a személyiségek miatt nem nyilvánítják ki hangosan, hogy az az 1200 korona kiadás nem mínuszt jelent a városi háztartásban, hanem ellenkezőleg többszörös pluszt: s nem áll fel hatalmasan egy testként az egész testület, hogy megvédelmezze egyenes ig iz ügyét a részint jóhiszemű, részint rosszhiszemű támadásoktól és ingerkedésektől. Nem, hanem fásult egykedvűséggel vagy talán pürománikus perverz gyönyörrel látnák, ha olyanok jőnének a városi kormányzat élére, akik ezreket fúrnak bele a kutásásokba eredmény nélkül, amelyek kikerülik az alispánnak gondos, szigorú és szorgalmas figyelmét. Szomorú jelenség az is, hogy a város közönsége czifraságból választ hiu embereket a megyei törvényhatóságba, akik legfeljebb csuda- buda látni mennek tol a nagy gyűlése, amikor amúgy is sokan vannak, de akik cseppet sem törődnek sem a város ügyével, sem semmiféle közüggyel, csupán nevöknek a névsorban való hívságos csillagásával. Majd elvégzi városunknak ügyétbaját a taliándörögdi vagy a hodosáni földbirtokos. Megérdemli ez a város, hogy azok végezzék. —ó. A polgármesteri fizetés-jaTitás, az t. i. a melyik a vármegyei keddi közgyűlésen is szerepelt. Ennek a históriája a következő: 1909 ben a városi képviseleti közgyűlés a polgármesternek 1200 korona fizetés javítást adott. Hogy miért? Arra ezer meg ezer ok van. De ez nem tartozik most ide. A közgyűlés egyetlen egy tagnak a kivételével egy akarattal és egyhangúlag hozta ezt a határozatát. Ezt a határozatot egy Zalaszentivánról küldött távirattal megfelebbezte egy Varga József vagy János aláirásu ember. De hogy ki volt ez a József vagy János? Nem tudta senki. Nem jelentkezett senki felhívásra sem. Ilyen nevü illetékes nem volt sehol található, bár kutatták. A vármegyén azt is uehezményezték, hogy merészelt a polgármester azután kutatni, hogy kié a telegramm. Szóval: Senkié. Ez a Senki volt az első fölebbezö. A közgyűlés tehát semminek vette j ennek a Senkinek a fölebbezését. A határozat tghát annak rendje és módja szerint felküldetett I a vármegyéhez megerősítés végett. S ott annak ! rendje és módja szerint megerősítették, mint Í olyant, a mely nincs fölebbezés alat. Visszajött a határozat a városhoz végrehajtásra, j Ezután Dr. Czinder István és Krosetz Gyula megfölebbezték. A polgármestert helyettesítő Fii i.'ip Jó/.s- f várx.-i fó|Hg<z("i elutasította a j fölebbezést azzal az indokolással, hogy két egyi mással egybevágó határozattal szemben nincs ; helye a fölebbezésnek. Ók ebbe belenyugodtak. Erre azutan Hajik István is fölebbezett; ő azonban jogorvoslati szellemben az alispánhoz adta be a fölebbezést, kiolvasván a törvényből azt, hogy két egymással egybehangzó határozattal szemben is helye van a fölebbezésnek, ha az ügy városi vagy egyéb közvagyont érint. És az alispán elfogadta, hihetőleg szintén igy magyarázva a paragrafusokat, a törvényben járatos emberek lévén. A határozat a fölebbezési melléklettel együtt ma még a belügyminiszternél van. A városi közgyűlés azonban fölvette a pótköltségvetésbe az 1200 korona fizetésjavitist, mert már gvndoskodott is ennek a fedezetéről. De fölvette azért is, mert Hajik fölebbezövei és az elfogadó alispánnal szemben is az a véleménye, hogy igen is nincs helye a fölebbezésnek. Mert két egybehangzó határozattal szemben, még ha városi vagyont illet is a kérdés, csak az az ember fölebbezhet, aki az első határozatot is megfölebbezte volt. Hajik István fölebbezö pedig nem azonosíthatja magát az elsc határozat ellem fölebbezö Senkivel. Ebben a kérdésben alighanem a városnak van igaza, mert a miniszter is ilyen értelemben rendelkezik. Az irodalmi kör hangversenye. A farsang mulatságainak sorozatát régi hagyományához hiven a zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör nyitja meg. 1911. évi január 7-én rendezi nagy hangversenyét, melynek programmja valóságos esemény számba megy. Sándor Zsigmond karnagy vezetése alatt serényen folynak a zenekari próbák és mint beavatottaktól értesülünk, az előadandó zenei számok igazi meglepetést fognak képezni. Annyit elárulhatunk, hogy előadásra kerül Haydin »Alkotás« czimü darabja, a zenekar azonkívül 24 nő és 24 férfi énekessel. De a legkedvesebb és legvonzóbb meglepetést egy bájos és szellemes úriasszony, Báró Kemény Elemérné fellépte fogja képezni, A báróné az irodalmi élettől lüktető szűkebb hazájában Nagyváradon is már egyik vonzó száma volt a matinéknak és szellemes tapraesett megfigyelései és végtelen közvetlenséggel elmondott csevegései osztatlan elismerést vivtak ki számára mindenütt. A dilettantizmust messze felülmúló tehetsége már régen megnyitotta részére a fővárosi lapok hasábjait és hiszszük, hogy most itt előadandó novellája nemcsak a hangverseny, de az idei mulatságoknak is egyik fénypontját fogja képezni. Wel man Karoly zalaegerszegi gyógyszerésx Nagykanizsán szándéKozott gyógyszertárt nyitni, ahol már négy van. A város nem fogadta el. Ámbár hogy a vármegye helytelenül már megelőzőleg foglalkozott vele, mielőtt városi határozat lett volna. Staab János p. ü. számgyakornokot kinevezte a pénzügyminiszter Zalaegerszegről Lőcsére számtisztnek. ŐZT. lnkey Kálmánné 100 koronát, Legáth Kálmán apát plébános 10 koronát adott a karácsouyfa egyesület számára. Három molnárlegény. Kecskés József, Hári Lajos és Pálfi József iddogáltak Varga Istvánnál az olai kocsmában. Borról borra, szórói-szóra és bicsakra kerekedtek. Kecskés és Pálfi súlyos sebeket ksptak s most a kórházban vannak. A zalaegerszegi Tárosi tisitTiselök számára kiutalták a 11500 korona államsegélyt. Minthogy ez a város 10000 lakosnál nagyobb, több államsegély dukál. Járnak is benne, de az eredmény ma még ismeretlen. A Tárosi jéggyár az enyhe tél miatt munkában van, s tesznek is rendeléseket minden felőlről. A napokban a Fesztetics uradalom s a keszthelyi Csébi gyógytár rendelt nagyobb mennyiségben. Nincs hazafias kegyelet? Nincs nemzeti Í

hála? Se családi büszkeség? Mert ezeknek hiányára mutat az, hogy nem nagy becsben állnak a 48—49-iki nagy elődök és hős honvédeiuk, kik I a nemzet öklei voltak. Sem a még élők, sem a vértanuk, sem az elesettek nem részesülnek valami nagy hálában. Erre mutat az is, j hogy daczára az 1907. évi megyegyűlési határozatnak s ennek a „Zalavármegyei Hivatalos Lap"bau való közzétételének, daczára Zalavármegy® alispánja által ugyancsak a nevezett hivatalos lap f. é. május 16-iki számában közölt felhívásnak: Zilavírmegyp körjegyzőinek háromnegyed része m*v s-jsn rendeltette mej a községekkei Nóvák