Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-08 / 49. szám

XI. év, laiagggFszeg, 1910. deczember 8. 49 ssáir fiSfl^etísi ár : érre 4 kor 04 f réi sfíi 2 kor 04 f íi*ij eí r« 1 kor 04 f szára 8 flilér. Hiidpli'sfk dija me^fgjesés szeriit. Nyiltt-'r ioti i Szeike riiiig kiidóvíta- : Kossuth-utcsa 43 Beerfcsszti Z. ZEEóá?~s7"á"bIhi. Lajos ISZC-ulti Tratárcsa^te : | X-. E 3STG TJEJ H, FERENCZ V BOEBÉL <3- "2" Ö RC3 2" laptulaidonos. MEGJELEN IK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Apró dolgok. Magyar szövőgyárak. Nedeczky Jenőnek volt az az indítványa hétfőn a függetlenségi párt értekezletén, hogy csináljunk szövőgyárat. Zalamegyéhen egyet, s a másik megyéban is egyet és igy tovább. Politikai értekezlet lévén, ő természetesen politikailag érvelt. AZ elcök, Bosnyák Géza, indítson mozgalmat itt a megyében részvények alapján, s indítson mozgalmat országgyűlési képviselő társai körében is, hogy azok szintén tegyenek igy a megyéjükben. Ez a veleje az indítványnak. S ezt abban a formában fogadták el, hogy az elnök tanulmá nyozza a dolgot, hogy a javaslat mellett esetleg némi tervezettel is elő lehessen állani. Nekünk eszünk ágában sincsen itt a politika, De más tekintetből is lehet erről beszélni. Ez egyszerűen az élet kérdése. És nem csalódom és bátran kimondom, hogy Nedeczky Jenőnek ez a néhány peiczes beszéde, minden rövidsége és látszólagos apróságos volta mellett is, legfontosabb beszéd volt mindazok között a beszédek között, amelyeket 1844 óta megélhetésünkre nézve elmond jttak Magyarországon. A bizonyítást rábízom, végezze el kiki maga saját esze szerint. Stadel János megfigyelésre méltó Kötíioly ellen-" veiést lesz e javaslatra. Ezen a téren való fellépésnél aztán nem szabad bukni, mert itt a bukás nagy fokozattal károsabb lenne, mintha föl se léptünk volna. A bukás pedig igen valószínű, mert itt aligha lehetne számítani állami támogatásra. Ma pedig minden valamire való vállalatot az állam támogat. Hiszen igaz ez. Epen azért vagyunk pulyák és nyomorékok és koldusok. A ki-Í gyermek is segítségre szorul, a béna is mankóra támaszkodik. Hiszen épen azt czélozza ez az indítvány, hogy hogy egy kis önállóságra tegyen szert a magyar. Mire való hát mindjárt tulorság után nézni? Ilyen nagy méretű iologról azonban nagyméretű beszédben és feltétlen nagy méretű hangulatok között kell beszélni. De hogy ez a tárgy nem volna reális, a legreálisabb és nem volna realizálható: azt csak liislélküek mondhatják. S hogy akármelyik megyében ne volna száz olyan ember, aki ezért a tárgyért, ilyen ügyben, ilyen czéllal ne tudna 1000 vagy 2000 koronát forgató tőkeként felajánlani: azt csak bolonddal lehetne elhitetni. Az bizonyos, hogy ha ennek ez eszmének csak fele is megvalósulna: a béke forradalma lenne. Micsoda baj lenne abból, ha ezeknek a szövő gyáraknak a segítségével ezer, ezerötszáz millió korona haszon omlana - Magyarország zsebébe ! Már pedig omlana. Mert most gyárak nélkül épen ennyi folyik ki belőle. Germanismus I. A magyar államvasutak igazgatósága féláiu vasútjegy igazolványához 1911-le hozzácsatolta azt a kedvezményt is, hogy Boszniában-Herczegovinában is féljegygyei utazhassák a magyar tisztviselő. Ezt a kedvezményt azonban a magyar államvasutak igazgatósága a magyar állami tisztviselőknek néme'nyelven irta meg. Ezt nem lehet megérteni. II. A német s osztj,

: igy árak és hirdető irodák németnyelvű hirdetéseket küldenek a magyar lapoknak, hogy ezek fordítsák magyarra, s közöljék néhány koronáért. — Nagy vakmerőség ez. Egyik pláné azt küldte nekem németnyelven, hogy a maggarok itt. meg itt ülhetnek hajóra s igy meg igy mehetnek ki Amerikába s fizet 8 koronát. Furcsa! Gúnyt akar űzni. De nem sikerült, mert hitvány papirosát a gúnynál is aljasabb helyre dobtam. A Magyar Paizs magyar ügyek védelmére van s nem a német szónak a magyarok között való terjesztésére, sem pedig az osztrák és német ipar támogatására. — A Magyar Paizsban idegen portékát nem is hirdetünk, ha csak tudomásunk van arról, hogy ilyen portéka Magyarországon is van. — De hogy épen a magyarok bujdosását segítsem elő 8 koronáért, ez a milyen szemtelen, épen olyan ostoba kívánság attól a nemtudom minek nevezzem németnyelvű embertársamtól. Vájjon a magyar lapok miért nem állanak egyszer már ellent ennek a piszkos áradatnak? L. Az iparművészeti iskoia érdekében. Fölkérjük lapunk olvasóit, szíveskedjenek értesíteni, hol? melyik községben vannak ügyes fafaragó emberek? Gyermekek vagy vének; családi és személyi n evőkkel. Ha kellő számot tudunk felmutatni, akkor Somogy, Zala és Vasmegye részére egy fa-faragó iparművészeti iskolát fogunk kérni és szervezni. Itt a zalai központon. Fölhívás a Csány szobor-alapra. 2Q30S/VI/!'/1910. sz. a. miniszteri eng, Zalai főbirákhoz, polgármesterekhez, városbirákhoz. IGEN TISZTELT FŐBÍRÓ UR! POLGÁRMESTER UR! VÁROSBÍRÓ URI Tavaly ilyenkor fölkértük szives figyelmét a Csány szobor ügyre, hogy a mennyire lehetséges, egyéni és társadalmi tekintélyével, lelkesítse járása területén a téli ünnepélyeket rendező ifjúságot arra, hogy a Böngészel Hadik Mihály körül. Közli: Oszeszly M. Viktor. A mi Szentháromság-he^yi Hadikunk mullját, korát dicsőségeit és halálának körülményeit előttem annyian kutatták és annyilékképpen írták meg, hogy a sok kompetensnek mondott forrásból talán sohasem tudjuk kibogozni a valóságot. Ahányan kutatták, keresték a magyar történelem lapjain vitéz lovagunk nevét, mind más színezéssel állítják elénk Hadik Mihály éleiét és halálát, sőt a halálának idejét is különböző évszázadokra teszik. Igy néhai E. Dervarics Kálmán, a Hadik-törté Delem buzgó kutatója azt irja egyik, 1890. aug. 3 án kelt Írásában, hogy Hadik Mihály, aki »hüsége és érdemei jutalmául III. Károly királytól czimeres nemesi levelet nyert,« 1733-ban szélhűdés következtében halt el. Ennek ellentmond Gróf Hadik Gusztáv 48-as forradalmi tábornoknak, a mi Hadikunk ősének egy 1864. márczius 5-iki nyilatkozata, amelyben a családi levéltárban talált nyomok alapján kijelentette, hogy az alsólendvai Hadik Mihályt az a fejére mért kardvágás ölte meg, melynek nyoma a múmián még ma is tisztán látható s mely a homlokcsonton egészen a jobb szem üregéig húzódik. Egy Nagykanizsán, a sZalai Közlöny* kiadásában mintegy 20 évvel ezelőtt megjelent tüzetkében pedig özv. Vachot Sándorné irónö egész regét mond el Hadik Mihály haláláról s megteszi hősünket fa szerelmi ft Itékenység áldozatának. Emiitett füzet szerint Hadikot párviadalban Bánffy Elemér ölte meg 1730. körül egy leány miatt, amit már azért is kételkedve kell fogadnunk, mivel tudomásom szerint az alsólendvai Báníl'ycsalád Bánffy Kristófban, a lendvai vár urában az 1600 as évek elején kihalt és a családban Elemér nevű fiu nem volt. Egy másik forrás szerint Hadik Mihályt bérelt gyilkosok orvul ölték meg. A uéprege Hadií halálát akként mondja el, hogy Hadik Mihály forró szerelmet érzett a vár akkori ura, Bánffy Kristóf leánya iránt, de vetélytársa támadt egy előkelő török ifjúban, akivel a vár tevében párbajt vivott. A párbaj Hadik halálával végződött és a szép várkisasszony, aki végignézte a két levente viadalát, mikor elesni látta imádóját, a vár egyik ablakából a mélységbe vetette magát és meghalt, AZ apa a tragikus véget ért leány emlékére az ablakot befalaztatta és a falban egy Mária képet és két lámpát helyezett el; a lámpák napjainkban is égnek minden héten egy bizonyos napon. Akként is mesélik Hadik halálát, hogy ütközetben esett el, a győztes ellenség eltemettetvén, a sírja fölött egy árva liliom nyillott. A liliom — mint égi jel — nyomra vezette a Hadikot kereső embereket és ott találták meg a holttestet, melyet elneveztek aztán szent kapitánynak. Szerintem a legelfogadhatóbb formában egy tekintélyes nevü katonai történetíró, a néhány hónappal ezelőtt Budapesten elhunyt Balogh János honvédörnagv adja Hadik Mihály halálát egyik müvében. Balogh János a lovag halálát a többi kútfők állításaival szemben, régi írások alapján 1603. év julius 11-ére, egy alsólendvai ütközet napjára teszi. . Az 1600-ik évben Bánffy Kristóf volt az alsó- | lendvai (akkor »Lyndva«) vár ura és parancsnoka, — irja Balogh egy kiadott művében. A jelenlegi Szentháromság-kápolna helyén az emiitett időben egy 2 ágyúval és mintegy 80 főnyi fegyveres őrséggel felszerelt s a várral egy földalatti alagút által szoros összeköttetésben volt váracs-szerű előmű (fellegvár) állott, melynek parancsnoka Hadik Mihály, Báníl'y Kristóf távoli rokona volt, kapitányi rangban. 1603. julius 9-én Bánffy Kristóf a hajdúi által arról értesült, hogy egy 6000 főnyi portyázó török tatárhad — Küprili Sinán aga és egy tatár kán vezetése alatt — roppant dus hadi zsákmánynyal megterhelva Steierországból Vasmegyén át Lendva felé közeledik s legkésőbb julius 11-én megérkezik, hogy a törökök által már több izben eredménytelenül ostromolt Lendva várát bevéve, folytassa útját Letenyén keresztül Kanizsa felé. A lendvai vár ekkor mindössze csak 800 főny fegyveres erőből és 12 darab lövegből állót t Bánffy Kristóf tehát — mihelyt az értesítést a tatárhad közeledéséről megkapta — rögtön gyors futárt küldött Gróf Zrínyi Györgyhöz, a csáktornyai vár urához és Nádasdyhoz, a belatinczi vár urához segélycsapatokért, kérve őket, hogy lehetőleg ugy siessenek, hogy a Lendva-patak vonalán Bagonya és Dobronak irányából Lendva felé törekvő hadat Nádasdy hátban, Zrínyi pedig jobb oldalban támadhassák; mig Hadik Mihály egy arezbani támadassal, majd pedig egy hirtelen hátrálással a lendvai vár közelébe, a Fekete-ér és a »homokos® torkolatához csalja a csapatot, mire BáDffy a főerejével északi irányból fog a törökre csapni.