Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-01 / 48. szám

1910. deczember 15. MAGYAR PAIZS 3 rang hiu csábjával gyengébblelkü szegényebb kartársaikat fölös költekezésbe, a disz, a kártya, az ital szenvedélyeinek örvényébe sodorják. Bernáth Lajos. Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (117. közlemény.) 9 darab régi okiratot 4 db régi könyvet és a Téli Újságból 4 évfolyamot kaptunk Gózon Imre sze ntgyörgy^ ölgyi tanítótól, aki már több értékes ajándékkal gyarapította a muzeumot. 1800- Lói való, s?ép faragású tajtékpipát küldött Szabó Pálné u»nő Nagylengyelből. Régi érmet adott Borbély György főgimnáziumi tanár. Bronztüt hozott Kapiller István főgimnáziumi tanuló. (Folytatjuk.) Raerter. Hivatalos rovat. 11427. 1910. Hirdetmény. A villsmos világítás meghonosítása következtében megmaradt utczai lámpák eladók. Venni szándékozók a hivatalos órák alatt a városházán jelentkezhetnek. ^ Zalaegerszeg, 1910 november 26. Dr. Korbai, polgármester. 11451. 1910. Hirdetmény. AZ 1886. XXII. t. cz. 33. §. értelmében közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város 1911. évi legtöbb adólfizelő képviselőinek névjegyzékét, az e czélból kiküldött bizottság folyó hó 29-én (kedden) délutc 3 órakor a főjegyző hivatalos helyiségében fogja kiigazítani, a hol az érdekeltek személyesén megjelenhetnek s kérelmüket szóval is előterjeszthetik. Zalaegerszeg, 1910 november 25. Dr. Korbai, polgármester 11661. 1910. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1910. évi házadó lajstrom az 1883. évi 44. t.-cz. vonatkozó §§-ai értelmében Zalaegerszeg r. t. város adóhivatalánál 8 napra vagyis t. évi deczember 1-től 8-ig bezárólag közszemlére kitétetett — ahol is hivatalos órák alatt megtekinthető. Zalaegerszeg, 1910 november 29-én. Dr. Korbai polgármester. 11267. 1910. Hii detmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa a »Skublics Jenő alapítványa elaggott és önhibájukon kivül elszegényegett zalaegerszegi önálló iparosok segélyezésére® czimü 1000 koronás alapítványnak az 1909. julius 1-től, 1910. junius 30-ig felszaporodott és az alapító levél értelmében kiadandó 45 korona 06 fillér, szóval negyvenöt korona 06 fillér kamatjára pályázatot hirdet. 1. Pályázhatik minden elaggott és önhibáján kivül elszegényedett zalaegerszegi önálló iparos vallás különbség nélkül. 2. A város képviselőtestületének czimzendő bélyegmentes kérvényhez csatolandó a pályázó fczegénységi bizonyítványa, az esetleges családtagok számának és azok keresetforrásának feltüntetésével s az elaggotságot igazoló városi tiszti orvosi bizonyítvány. 3. A kérvény az 1910. évi deczember 10-dike napjának délutáni 2 órájáig nyújtandó be a város polgármesteri hivatalához. Kelt Zalaegerszegen, Zalaegerszeg r. t város tanácsának 1910. november 24-én tartott ülésében. Dr. Korbai, polgármester. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Állást kereső hordójelző. Egy hordójelzói vizsgát sikerrel lehett, 26 éves, j 4 polgári és az állami ipariskola 4 osztályáról

: végbizonyítvánnyal biró s eddig tagositó mérnöki irodában dolgozott, nőtlen mérnök — rajzoló irodai alkalmazást keres. Városi, mérröki hivatalnál, vagy megyei irodákban irodai kezelési vagy technikai teendőkkel jó alkalmazható, mert szépen ír és rajzol. Alkalmazást elvállal egyelőre napidíj mellett is. Egyéb teendői mellett a hordóhitelesítési teendőket is elvégezné. Ajánlatok e lap kiadóhivatalába küldendők. 10—0 Szigorú vármegyei rendelet. Hát csak nem csinálták elég jól azokat a mértékhitelesitéseket s ezekben különösen a hordójelzéseket. A mértékhitelesitések az állam kezében vannak. Azok jövedelmeznek is. A hordójelzésekrs rá kell fizetni. Ezeket a vármegyékre bízta a kormány. Nagy késedelmezésekkel meg is csinálták a vármegyei hordójelzési szabályokat. A gyakorlat azután megmutatta, hogy ebben vesztesége van a vármegyének, több a kiadása, mint a bevétele. Hát a vármegye most mit csinál? Rásózza a hordójelzői székhelyekre a költséget. Zalamegyében hat ilyen székhely van: Zalaagerszeg, Sümeg, Keszthely, Alsólendva, Tapolcza és Nagykanizsa. A vármegye alispánja kiírt e székhelyekre s azzal fenyegeti őket, hogy ha nem járulnak hozzá a költségekhez 300—300 koronával : elviszi oknan a hordójelzői hivatalt. — Zalaegerszeg képviselőtestülete uj módot ajánl, hogy a kecske is jól lakjék s a káposzta is megmaradjon. Azt ajánlja, hogy a mit vármegye akar adui, adja át s azontúl gondoskodik a város hordójelzőről, mely esetben meg tudja kímélni a kiadandó évi 300 koronát. Hogy a többi városok mit fognak csinálni a szigorú rendeletre, nem tudjuk. A Keszthelyi Hírlap azt írja, hogy csak nem kívánhatja a megye azt, hogy ha bárkinek van egy kis hordója, azt Nagykanizsára vigye hitelesítésre s fölhívja a figyelmet a jelzett mizériákra. Mértékhitelesítők figyelmébe a jó mérleg. Egy fővárosi szénkereskedőt meglátogatja egyik vidéki nőrokona. A kereskedő, mikor egyszer üzleti útjáról visszatér, a vidéki asszonyt sirva találja. »Borzasztó!« kiált fel az asszony, ugy látszik, elbájasodásban szenvedek! 150 kilót nyomok!« — Lehetetlen,nénémasszony! »Honnau? Hisz épp most mértem meg magam a mérlegeden!« — »Ób, akkor nyugodt lehet, néni! Akkor csak 75 kiló a súlya.« Heti hirek Helyiek. Személyi hirek. Krosetz Gyula, a közp. taka' rékpénztár vezérigazgatója, az elmúlt hetet Buda' pesten töltötte, ahol a Zalaegerszeg város által létesíteni szándékolt községi takarékpénztár ügyében fáradozott. — Dr. Csák Károly a Zalamegye szerkesztője, néhány nőnapi pihenés jobban mondva erős munka után most érkezett haza Budapestről, ahol szép sikerrel ügyvédi vizsgát tett. Ezért üdvözöljük. Gyiijtsünk a Csány szoborra! N. N. Zalaegerszeg . . — K 50 í. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (25545 K 181) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 25545 K 68 fill. Városi közgyűlés volt a mult csütörtökön Dr. Korbai polgármester elnökletével. Jegyzőkönyvet hitelesít Dr. Keresztury József és Baly Béla. — Az egerszeg—lövői vasutügy és kisfalüdi vontató telep behozatalának a kérdése a deczember 10. rendkívüli közgyűlésre marad. — A kaszárnya ügy pedig az 1911. január 5-iki gyűlésre. — Handler István az ovoda számára alapítványt tett s az alapító levelet megkészítik. — A Staadardtól felállított jéggyárat négy hónapi próbának sikeres kiállása után s műszaki megvizsgálás után átveszi és kifizeti a város, vagyis kiutalja a 28 ezer koronát, melyet már ez évi deczember 1-én kifizetnek, mert ez esetben 3o/

0-ot vissza ad a Standart. — A városi adóhivatalnál a munka megtorlódott, részint betegség miatt, részint a házbéradó kidolgozása miatt, részint a jövő évi adókivetés miatt s hogy ősszel zsúfoltabb az adókivetés is: egy munkaerőt engedélyez a város napi 5 korona díjazással. — A régi izr. imaház megvételéről van szó, melyet a tanács javaslata szerint huscsarnok számára építenének fel, minthogy miniszteri rendelet is szükségessé teszi ezt. A "tanács kész tervvel állott elő. Udvardy Ignácz paedogogiai szempontból ellenzi, mert a szemben levő elemi iskolának nincs udvara s a gyerekek az utczára kiki futnak, itt pedig elgázolhatja a hushordó szekér. Ennél borzasztóbb pofoncsapása nincsen a tanügynek. Tehát nincs udvar, nincs helye a gyermekeknek, hanem az utczára kell kimelniök szellőzni a hushordó szekerek alál Ennek az ügynek őrlésére vagy czáfolására ugyan nem szükséges semmiféle nagy paedagogiai szakszerűség. A gyermeknek nincs a szekérutczán a helye. Hanem elég szomorú igazság az, hogy épen a két legfontosabb iskolának, a nagy számoyi eleminek és szintén népes gimnáziumnak nincsen elég udvara, játszótere. Mikor ezeket alkották, ott kellett volna a paedagogia szakszerűségnek érvényesülnie, nem most a mészárszékek építésénél. Különben a hushordó szekér be sem ] menne abba a szük utczába, eddig sem járt be í oda szekér s ha a húsos bemenne is, olyankor j nincs iskoláztatás (este 6—8 tájt). Volt aki aján; lotta, hogy a házat vegyék mog, de a huscsarj nokot egyébüvé kell fölállítani. De ez az ügy \ elválaszthatatlan s egy szótöbbséggel azt fogadták j el, hogy az együttes ügyet bővebb terv készítésre | halasszák még el. Az imaház 10 ezer korona s j a huscsarnok kifizetné. — A Berzsenyi-utczai ! iskolát, minthogy be kellett zárni, mert már omj laJozófélben volt, áttették a megvásárolt Gráner 1 féle házban. — Az alsóerdön fák levágásával • Tóth Józsefet bízták meg. — Az 1910. fősorozás \ alkalmával előjövő költségek kiutalásánál pillanat| nyi érdekesség történt. A 71 korona költség kiutalását ugy okolja meg a tanácsi javaslat, hogy: mert nem lehet kívánni, hogy a városi tisztviselők ingyen, vagy étlen-szomjan dolgozzanak stb. (Tudni kell azt, hogy a pár nappal ezelőtt tárgyalt alispáni vizsgálat ugyancsak kifogásolta ezt a kiadást — alapos oknélkül.) Dr. Berger Béla óhajtja, hogy maradjon ki az indokolásból ez a kitétel: »mert nem lehet kivánni« stb. Szintén azt is óhajtja, vagy tétessék hozza a kiutaláshoz megjegyzésül, hogy: „kivételesen most az egyszer" kiutaltatik stb. Erre a polgármester látható és érezhető érzékenységgel azt felelte, hogy azt nem türi meg, hogy ilyent vágjanak a tanács fejéhez, mikor szabályellenes dolgot nem tesz. De ugyancsak nyomban öt másodpercz múlva nem annyira a tartalomért, mint inkább a modorért s a hanghordozásért, mert neki nem szokása, a nagygyűlés előtt engedelmet kér, hogy ebben a pillanatban kifejezést adott saját emberi érzésének és indulatának, aki ugyancsak tudvalevőleg szokott uralkodni azokon. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanácsi javaslatot. S a jelenlevőkre a hatás nem is volt olyan, mintha Dr. Berger a polgármester avagy a tanáes ellen szólana, mint inkább az alispán mellett, hogy annak a vizsgálati véleményét helyeselje (nem egészen helyesen Sz.) — Klosovszky Ernő városi mérnöknek a fizetését folyósítják, aki katonának ment, de pár hét múlva visszatért. — Heincz János barosligeti vendéglősnek a vasúton való árusításért 15 korona havi fogyasztási adót állapítottak meg. — Háry Balázs telepedési engedélyét tudomásul veszik. — Lengyel Ferencz, Gersei Péter és Trautmann Márkus illetőségüket nem fogadják el. A megyei gyűlésre a következő meghívót közöljük : Igen tisztelt állandó választmányi tag ur! A folyó évi deczember hó 12-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésen felveendő ügyek tárgyalásának elkészítése végett az állandó választmányi ülés folyó évi deczember 5-én délelőtt 9 órakor fog Zalaegebszegen a vármegyeház gyüléstermében megtartatni, melyre igen tisztelt választmányi tag urat van szerencsém meghívni. Zalaegerszeg, 1910 november 28-án. Árvay Lajos sk., alispán, az állandó választmány h. elnöke. Szabad liczeum. Érdekes tárgyról tartott hasznos és tanulságos előadást Gsiky György főgim. tanár. 15. és 16. század klasszikus festőit ismertette. Bemutatta Michel Angelonak »A világ teremtése® képét, Rapühaelnek néhány remekét, köztük a híres sixtusi Madonnát, továbbá Titianonak, Paolo Veronesenek, Gorregionak, Dürer Albertnek, Rubensnek, Rembrandnak, Murillonak néhány szép alkotását vetített képekben. A képekhez fűződő gondosan megszerkesztett és sok hasznos útbaigazítást tartalmazó előadást a nagyszámú közönség feszült érdeklődéssel hallgatta végig. A zalai függetlenségi párt elnöksége a következő meghívót küldötte szét: Igen tisztelt Tagtárs ur! A zalavármegyei függetlenségi és 48-as ! párt 1910 deczember 5-én délelőtt 11 órakor Zalaegerszegen az »Arany Bárány® szállodában