Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-24 / 47. szám

30 MAGYAR PAIZS 1910. deczember 22. az ilyenféle 11 koronás megbízásokban is Írásbeli meghatalmazást kívánnak. Megrójja a vizsgálat azt a szabálytalan eljárást, hogy az ujonczozásuál a tisztviselők napidíjakat számítanak fel. Az elózó években is éppen igy történt s azt helybenhagyta a város is, a megye is. Dr. Gzinder szerint akárhány kiiométer az, ha városi funkcziót végez s nem mehet haza ebédelni, méltó hogy napidijat kapjon. A végrehajtónak élelmezési költséget utalt ki a tanács s igy még takarékoskodás történt, mert napidíj járna neki, mikor a begyeken jár s ez többe kerülne. A vizsgálat azonban nem hagyja helyben az^élelmezésiköltséget. Ilyen természetűek a közmunka összeírás s a tankötelesek összeírására kiküldött tunkczionáriusok s díjazásaik s a szolga díjazása, hogy vasárnap délután a népfölkelési szemlén tett szolgálatot s a dijnokoknak adóösszeirásért stb. stb. Sürgős ügyben egyszer a pulgármester utazott a Ganz villanyüg;'ben, máskor a főjegyző a vágóhíd tanulmányozásáért, de utólag bejelentették a közgyűlésnek s az helyben is hagyta volt a költséggel együtt. A vizsgálat kifogásolta. A mai gyűlés helybenhagyja. Elég fontosnak tarthatjuk a városnak erkölcsi életére nézve a 24. pontot. Itt kifogásolja az alispán azt a 200 koronás vendégeskedést, melyet adott a város 1908 ban annak a vegyes bizottságnak, mely a kaszárnya ügyben tárgyalt s a melyben voltak városiak és távoliak, czivilek és katonák stb. Ugy tudjuk, hogy a polgármesternek van 200 koronáig utalványozási joga. De azt még jobban kell tudnunk, hogy egy ilyen megvendégelés a magyar városnak magyar becsületbeli kötelessége. Szomorú vüígot élünk, hogy már vendégbarát ság tisztességét is le kell vakarnunk magyarsá- j guuk arczulatáról. Amúgy is kopik rólunk már i ez az egy jó tulajdonság is. A nivatalos hatalom : segit ennek a koptatásában. Nézzük csak, jőn ; vagy egy testület ebbe a városba közgyűlést vagy egyéb ünnepélyt tartani? Nem jön. Mert j ridegen fogadjuk. Sehogysetn fogadjuk. Egy megyei jegyző testület megvárhatná, ha azt nem is, hogy tagjait elszállásoljuk s ebédre hivjuk, de azt legalább, hogy megjelenjék köztük egyikmásik vezető ember, hogy üdvözölje vendégekként. Bezzeg Keszthelyeu minden évben gyűlést j tartanak a megyei egyesületek. Nálunk a rideg- j ség kiöli az életet. Idővel kiírhatjuk a vasúti j házra, a megyeházára s a városházára, hogy: Idegeneknek tilos a bemenet ! S a vármegyei törvényhatósági közgyűlés meg- j rójja azt az eljárást, hogy Zalaegerszeg városa a ! maga érdekében s magyar erkölcsi jellemében ' megvendégel egy előkelő vendég társaságot! Ezeken kivül teméntelen följegyzés vau még, j amelyek a zárószámadást mind nem is befolyá- < solják. Az adópénz:árban külön kivetési lajstromot , kiváa a vizsgálat. Holott ilyen sehol sincs az ; országban. Amúgy is ellenőrizhető. Megjegyezzük azonban, ho^y egy pár tisztviselőnek halogató mulasztásai valának amelyeket a képviselőtestület tagjai nem is vehettek észre a polgármesternek sem volt tudomása rólok, mikor még az erre megválasztott bizottságok figyelmét is kikerülték ez esetek. Ilyen esetekért vau a felsőbb hatóság ellenőrzése és szigorú vizsgálása szakemberek segítsége mellett. Az össiesre nézve pedig elfogadja a közgyűlés a tanácsnak határozati javaslalát, melynek az a veleje, hogy köszönetet mond a közgyűlés az alispánnak munkás szigorú vizsgálatáért, utasításait és rendeleteit a tanácsnak és polgármesternek figyelmébe ajánlja, hogy ezután ahhoz tartsák magokat; az 1908. zárószámadást azonban egészen másodszor Í6 helybenhagyja, mert az azt illető intézkedések azelőtti gyakorlaton alapulnak és semmiféle más szabály azokra nézve nem volt. A közönség is megnyughatik ebben. A közönségnek is tisztelettel kall meghajolnia Árvay Lajos alispán előtt azért a fáradhatatlan munkásságáért, hogy a város iránti jóindulatból, ennek anyagi és erkölcsi érdekében néhol bárcsak vélt jobb czélra, néhol valóban jobb czélra vezető vizsgálatát megtartotta, akár a maga kezdeményezéseként, akár a törvényhatóság kiküldötteként és rendeleteit megtette, melyekhez feltétlen joga van. Nem lehet azonban a közön ég gondolkodását visszatartani és fél uton megállítani abban a logikábaü, hogy akár az alispánnak, akár a törvényhatóságnak az a feltétlen hatalma és joga nem csupán istentől van. A joggal párhuzamos szokott lenni a kötelesség is. Épen azért csudál kőzni lehet, hogy a város jóllétére irányuló s a vizsgálatban nyilvánuló nemes buzgalmat eddig nélkülözni kellett. Bizony kár, hogy a szorgalmáról hires alispán e hivatalába lépése óta, öt éven át mindezideig elhanyagolta a szigorú vizsgálatot S kár, hogy a vármegyei törvényhatóság még hosszabb időn át, 20—25 év óta, mióta város lett e város, elhanyagolta a kapanyélig terjedő szigorú vizsgálatot. Tudósító. A 40 éves balatonfüredi áll. Erzsébet szeretetház. Megyénk egyik országoshirü intézménye, a balatonfüredi állami Erzsébet szeretetház folyó hó 21-én töltötte be működésének 40. évfordulóját. Az intézetet vármegyénkbeli elhunyt nagyjaink egyike, Molnár Aladár alapította 1870 ben, amikor az egész országban nem volt még szeretetház. Ugyanekkor a kis Svájczban már 80 ilyen intézet volt. Innen hozta Molnár Aladár is a mintát a lelkét betöltő eszméhez. Ez az intézet mintául szolgált az országban később létesült e nemű intézetekhez. Azonban egy sem volt az elhagyottak részére oly könnyen hozzáférhető, mint ez, mert itt egyforma szeretettel fogadták a hazának pártfogására szoruló gyermekét, bármily nemzetiségű, vallású vagy foglalkozású szülőktől származott. 1890-ig társadalmi uton szerzett gyűjtésekből, alapítványi kamatokból és államsegélyből tartották fenn. Ekkor azonban ezúton nem lehetett már a kiadásokat fedezni s ha az akkori kormány át nem veszi, feloszlás lett volna az intézet sorsa. Az intézet 1892 ben Rudolf trónörökös árvájának nevéről az »Erz«ébet« előnevet nyerte. AZ intézet közel a Balatonhoz, a balatonirácsi állomástól északra, egészséges emelkedésen fekszik. 60 növendékre van berendezve. A 6—12 éves növendékek koruk és fejlettségük szerint 3 családra vannak osztva Mindegyik család élén egy családnevelö áll, ki növendékeivel iskolában és iskolán kivül foglalkozik. Mikor a növendék az elemi iskolát elvégzi, vagy tovább tanulhat, vagy szabadon választ az ajánlott ipari pályák közüi. Mindegyik esetben az intezet igazgatósága pártfogása alatt halad. Az elmúlt 40 év alatt 504 nöreudéket gondozott az intézet. Ezek közt zalamegyei volt 151 fiu. A ki kerültek közt sok van lateiner pályán, főként ;>zoubau ipari pályákon vannak, kik mindig a legnegyobb kegyelettel emlékeznek meg az intézet gyámolitásáról, mely egyrészt védte, másrészt edzette őket. Nemzetiségre nézve voltak: magyar, német, tót, horvát, romáu nemzetiségűek. Vallásra uézve hazánk minlegyik felekezete képviselve volt. Illetőségüket tekintve az országnak majdnem minden megyéjéből volt itt fiu. A zalai parton üdülő közönség nagy számban látogatja az intézet berendezését és a növendékek életmódját. Minden külső zaj nélkül kezdi meg az intézet az ötödik évtizedet is, mint ahogy csendben terjesztette négyévtizeden a szeretet eszméjével együtt Molnár Aladárnak hallhatatlanságát. Gaál J. A mertékekröl. Vagyis: az Igazságról. Kiegészítő rendelet a hordójelzésre. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1910. évi 66063. számú rendelete a hordók jelzéséről szóló 1908. évi 107230. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet kiegészítése tárgyában. A hordók jelzéséről szóló 1908. évi 107230. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 67. § át — Horvát ázlavonországokat illetőleg Horvát Sziavon és Dalmát orszígok bánjával egyetértőleg — következőképen egészítem ki. A fémből készült hordók jelzésére vonatkozó az a reu telkezés, hogy ily hordók csakis akkor jelezhetők, ha belülről ónozva vaunak: nem alkalmazandó vashoidókra, amelyek kizárólag szesz szállítására és eltartására szolgálnak, amennyiben ezeknek jelzeit különleges rendeltetése a Magyarországon jelzés alá kerülő hordókon »szesz« szóval, a Horvát Szlavouországokban jelzés alá kerülő hordókon pedig »zesta« szóval jelöltetett meg a hordójelzési adatok felvételire szolgáló íémtáblácskán. Az ily jelzéssel ellátott belülről ónozatlan vashordók tehát jövőben jelzésre elfogadandók. Budapest, 1910. október 9-én. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Állást kereső hordójelző. Egy bordójelzői vizsgát sikerrel lehett, 26 éves, 4 polgári és az állami ipariskola 4 osztályáról végbizonyítvánnyal biró s eddig tagositó mérnöki irodában dolgozott, nőtlen mérnök — rajzoló irodai alkalmazást keres. Városi, mérnöki hivatalnál, vagy megyei irodákban irodai kezelési vagy technikai teendőkkel jó alkalmazható, mert szépen ir és rajzol. Alkalmazást elvállal egyelőre napidíj mellett is. Egyéb teendői mellett a hordóhitelesitési teendőket is elvégezné. Ajánlatok e lap kiadóhivatalába küldendők. 9 0 Heti hirek Helyiek. Városunknak házipénztári pótköltség e öirányzata 1910-re. A költségvetést természetesen annak idején megcsinálta a város 27 pontban. Ebből a 27 pontból 16-ot nem hagyott helyben a vármegyei törvényhatóság. Tehát csak 11-et hagyott helyben. A 16 pontban pénzösszegeket törölt a vármegye. Törölt pedig megokolás nélkül is, pl. a 15. pontban a villamoslámpák felszerelésére nézve. Innen minden szó nélkül csak elvesz 76 korona 20 fillért. Ezek miatt a városnak, most pótköltségvetést kell csinálnia. A javaslat meg is van s e hó végén közgyűlés elé fog jutni, í De ez a költségvetés is természetesen mind I visszahelyezte azokat, amiket a vármegye törülni ! rendelt, mert azok nélkül nem lehet a városi háztartást vezetni. A városi képviselet kénytelen tehát most másodszor is helyben hagyni azt, amit már egyszer helyben hagyott. Ha tehát egyebet nem, de azt a czimet adhatnók ennek az ügynek is, hogy: vármegye — is város. A megítélést a közönségra bizzuk s a városi képviseletre. Gyűjtsünk a Csany szoborral N. N. Zalaegerszeg . . — K 50 t. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 t. j Hozzáadva a múltkori (25544 K 68 f) összeghez j a Magyar Paizs gyűjtése máig 25545 K 18 fill. í A vármegyei hivatalban pályázato.t hirdetnek egy első oszt. aljegyzői állásra, amely 3600 korona évi fizetéssel s a VIII. fiz. osztálynak megfelelő lakáspénzzel jár. A deczember 12. közgyűlés, fogja megválasztani. A zalaegerszeg—zalalövői helyiérdekű vasat engedélyezési tárgyalása 1910 évi november 7 éa volt Budapesten a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumban, amit már emiitettünk is. E vasútnak előmunkálati engedélyese Barthalos István, zalalövői birtokos, ügyvéd, pápai lakos jogának átruházása folytán a Körmend—Muraszombati vasút részvénytársaságé lett, tervező mérnök-vállalkozó pedig Fábián Lajos, budapesti lakos. A vasút czélja az, hogy a helyi forgalom lebonyolítása mellett a dunántuli helyiérdekű és KörmendMuraszombat iránvu vasutat összekösse Zalaegerszeg—Zalalövö közötti 24 km. rövid távolságban és ez által Szombatheiy—Körmend—SzenlgotthárdGrácz, másrészről Muraszombat—Radkersburg vidékét Zalaegerszegen át Kanizsa—Keszthely— Tapolcza vidékével összekösse. E vasút költségvetésének megállapítása 3 millió koronában, vagyis kilométerenkint 124,000 koronában lett javasolva a bizottság által. A 35"/o törzsrészvénynek circa felét 500.00C koronát az állam adná meg, 150.000 koronát Zalamegye, 50.000 koronát Zalaegerszeg városa, 350.000 korona törzsrészvénynek pedig a vonalmenti községek és egyes nagybirtokosoknál összegyűjtése iránti eljárás folyamatban van, hogy mily esedménnyel^áz még függő kérdés, erre nézve tehát tévesen jelent meg egyes lapokban azon közlemény, hogy a törzsrészvények teljesen biztosítottak volnának. A kiindulási és csatlakozási Zalaegerszeg—Zalalövö állomásokon kivül igaz, hogy tervezve vannak Budafán megálló, Cséb Salomvár, Zalaszentgyörgy, Alsóbagod, Andráshidán állomások és Ollán megálló, de ezek egyike másika az esetre el is maradhat, ha a helyi áldozatkészség nem lesz meg törzsrészvénysegélyekben. A takarékpénztárakban a kamatláb fölemelkedett. A szegény embernek mindennap jut egyegy ilyen hir.