Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-17 / 46. szám

1910. deczember 15. MAGYAR PAIZS 3 nevüket is, amiért egy megrontott, degenerált nemzedéket hagytak hátra. Ne igyanak semminemű szeszes italt és akkor emlékük szent és dicső, mert egy életerős generáczió fogja áldani! Miképp lehetünk hosszuéletüek ? Elbeszéli: Egy orvos. LXXV. Amikor a beteget kalapáljuk, verdessük, nyomkodjuk, paskoljuk, lecsutakoljuk, vagy kenegetjük, mindig arra törekedjünk, hogy a nap a mezítelen testére süssön. Menjünk hát ki nyáron a tüdővészes beteggel az udvarra, ott az Isten szabad ege alatt, vagy a kertben végezzük ezen elősorolt gyakorlatokat, csak arra vigyázzunk, hogy betegünk fejét a napszurástől védjük meg. ( Gyümölcsmagviz- borogatás.) Mint már egy izben közöltem, a gyümölcsmagviz a csontár magu gyümölcs magjának belső állományából készül. Az 1909. évi junius 27- ón közölt 24-ik czikkemben ennek készítési módját elég részletesen leirtam. Aki ennek készítésével nem akar vesződni, megrendelheti a zselizi gyógyszerésznél is (ki a csontár magvak belsejéből áztatás, kivonás utján állitja elő a cziánvegyületet tartalmazó gyümölcsmagvizet). A cziánvegyület a csontármagu növények belső magvában, azután az emberi hajban, a vérben, különösen pedig a körömben van. A gyümölcsmagviz használati utasítása, amennyiben a Priessnitz-borogatást helyettesíti ; ez utóbbival tökéletesen megegyezik. Ha valakinek teste a hideg iránt roppant érzékeny, az ne a csupasz bőrére, hanem az ingére vegye a vizes borogatást. A gyümölcsmagviz borogatás ugy, mint a Priessnitz-kötés is kétélű fegyver akkor, ha annak alkálmazása esetében megfeledkezünk azon főszabályról, hogy először a beteget csakis akkor szabad folyadékba mártott ruhával begöngyölni, ha a testet előzetesen legalább is félóráig kentük-fentük, gyógyzökcsöltük; másodszor a gyümölcsmagviz-borogatásnak, valamint az ezt fedő szárazkötésnek szorosan kell a testhez illeszkednie; harmadszor: mielőtt a ruháf a testre göngyölgetjük, alaposan ki kell facsarni. A borogatásnál a 4 ik szabály az, hogy a felgöngyólés után ugy a nedves, mint a száraz ruhát külön-külön biztonsági tűkkel kell letüzködnünk; 5 ször: hacsak lehet, két, sőt három ápoló segédkezzék a borogatás feltevésénél, hogy az minél gyorsabban történjék s a hülést elkerüljük; 6-szor: az ápolók nagyon vigyázzanak arra, hogy a gyümölcsmagvízbe mártott vékony vászonpólyát még a bemártás előtt szépen hengergessék fel, miként az ives irópapirt szokás. Kicsavarás után pedig vele a testet ugy pólyálják be, hogy sehol ráncz ne képződjék. Hasonlóképpen ráncz nélkül kell a külső száraz ruhát is félhengergetni; 7 szer: ha a magvizes borogatástól 2—3 napra pattanás támadna, az elhasználandó magvizet hígítsuk fel felenyire közönséges vizzel; 8-szór: midőn a testet a leggyorsabban bekötöttük, takarjuk be közepes vékony paplannal, vagy dunyhával. A takarót a vállaknál és a lábaknál egészen le kell szorítani, hogy a dunyha, vagy paplan alatt keletkezett vizpára minél inkább megrekedjen. Ha a tüdővészes beteget éjjel senki sem kezeli, (mert szegénysége miatt az ápolókat fizetni képtelen), a nappali ápolónak legalább arra legyen gondja, hogy a beteget éjjel minden második órában keltsék fel és frissen bemirtott magvizborogatást kapjon. A magvizben, — mint előbb emiitettem, — igen csekély mennyiségű, de mégis szemlátomást üdvösen ható cziánvegyület fordul elő, ami a szervezetünk fontos alkotórésze, mely a beteg véréből kiváltképp akkor hiányzik, ha a tüd6vészesnek étvágya nincs, ami kitetszik abból is, hogy ha ilyen rosszétvágyu naponta 2—3 szem keserű mandulát eszik, étvágya szemlátomást, azonnal javulni keid. A gyógyszertan azt tanítja, hogy nagyon sok , orvosság, ha kis mértékben jótékonyan izgató, i akkor nagy mértékben éppen az ellenkezőjét eredményezi. Ugyanily jótéáony hatása van azon elenyésző csekélyke kismértékű cziánvegynek is, melyet magvizborogatással a bőrön, kanalas orvosságban pedig, mint »aqua laurocerassi«, »aqua amygdalarum amararum«-ot a szájon keresztül kebelezünk be. T. i. a kevés cziankáli az oxidácziót, a fehérnye elégését, igy hát az étvágyat 4 j I fokozza, de már a nagymónnyiségü meggátolja. Ezen csekély czián jó hatásának fényes bizonyítéka az, hogy ha az ember fáradt testét magvizzel nedvesített ruhába begöugyölgeti: olyan jóleső érzés fogja el, amilyent soha máskor nem tapasztalt. Ebből azt kell következtetni, hogy a szervezetbe bejutott csekély mennyiségű ciankáli a tüdé- és bőrlégzést tetemesen fokozza, 2-szór a bomlástermékek kitakaiodását a bőrön, vesén és tüdőn keresztül lehető leggyorsabban elősegíti. Mert ha ez nem igy volna, akkor az ember nem érezné azt a meglepően kedves hatását a magvizborogatásnak. A földmives, valamint az iskolázott ember jól tudja, hogy a nedvesen összerakott, nagymennyiségű széna oly óriási hőt képes kifejleszteni, hogy az emiatt keletkezett gyúlékony gázok lobbot vetnek és az egész kazal elég. Ha a kertész a kövér árvacsalánt kigyomlálja, egy rakásra hányja, letapossa, másnap, harmadnap a csalánszárak és levelek megfüllednék, elnyirkosodnak, színüket vesztik, miközben az árvacsalánrakás nagymenhyiségü hőt fejleszt. Az efféle füllesztési hőt használjunk fel testünk üdítősére. (Miféle növény a legalkalmasabb a testápolásra.) A testápolásnál is, mint a Priessnitz-borogatás alkalmazásánál, a növényi levelekben lévő viz (H20), a nedvesség válik légnemüvé, tehát a hidrogén és oxigén felszabadul. De egyszersmind felszabadul a kötött, vagy rejtett meleg is, mely a forrásnak induló viz hőértékével egyenlő, mely alkalommal az oxigén testünk élettani sajátsága folytán szervezetünkbe nyomul, a bennünk lévő szénsavnak kisugárzását pedig ugyanezen körülmény nagyban fokozza. Ehhez hozzájárulnak még a kezdődő erjedés alkalmával felszálló etherikus olajok, gőzök és különféle légnemű ismeretlen gázok, melyeket határozottan megállapítani már annyiban sem lehetséges, mert minden növénynek más-más alkaloidája és illanó-olaja van. Mivelhogy a tüdőbetegek rendszerint nyomott kedélyhangulatuak: az ily gyógyfű-gőzök kel való testpárolás kétszeresen hat jótékonyan : elsősorban ideg-élettanilag; másodszor az édes álom üdvösen befolyásolja az összes szervezetet. Nyilvánvaló dolog, hogy ezen gyógymódot minden nagyvárosi tüdőbeteg nem alkalmazhatja, mert ez csak alkalomszerű dolog, annál is inkább, mert nem minden növény füllesztése alkalmával származnak a fentebb emiitett kémia bomlástertermékek. Igy pl. a légenytartalmu növények sokkal hamarább korhadnak, hamarább füllednek meg, mint a kívülről kovasavval burkolt gabonanemüek, avagy nádféle növények. Testpárolásra való növény minden hüvelyes zöldtakarmány, mint pl. a bükkönyborsó, azonkívül a bab, lencse, borsószár, lóhere, továbbá árvacsalán, magas csalán, zellerlevél, salátának haragos alsó levele, paradicsom szára, vagy levele. Mindezeket ha az ember Ja szénapajtába viteti, azt szénatartó alakú, testbosszuságu ládába, vagy teknőbe letiportatja, arra lepedőt, paplant és vánkost tétet, a beteg az ilyes (szél és esőtől meni) heh en bátran alhatik, Lehet ugyau efféle nagymennyiségű növényt a szóbába, a beteg fekvőágyába is hozatni, akkor a 4—5 ujjnyi zöld növényt szalmazsákra kell tenni. A fő az, hogy minél több mennyiségű zöld növényt tiportassunk halomra. Az ily fekhelynek használt növényt azonban nappalra a szobából ki kell vinni, t. i. teregessük el azt a pajtában, vagy kocsiszínben, hogy annak füllesztési folyamata megszakittassék és csakis akkor fejtse ki hatását, ha a betegrajta fekszik. Jgy azután egy és ugyanazon növényhalmazzal (köteggel) a betegnek 2—3 napig is lehet ilyen kedves fekhelyet készíttetni. A kezelőorvos számára nagyon háladatos tér nyilik akkor, ha a növény füllesztésnek hatását, vagyis a gyógyfügőzökkel való testápolást elsősorban önmagán kipróbálja, mert csakis ezen esetben képes ennek bámulatos hatását másoknak ajánlani, ha ezt előbb önönmagán kipróbálta. Faluhelyen különösen a szegény tüdővészesek minden pénzáldozat nélkül beszerezhetik maguknak ezen pompás, kényelmes és üditö nyughelyet adó testpároló gyógyfüvet. Lám a régi rómaiak iróik szerint a folyóból szedték a sást s az volt fekhelyük. Ekkor volt a római nép hatalmas. Ezen egyszerű életmód mellett fejlődött és válott világhódító, hatalmassá a római nép. Nem voltak akkor még Catilinái, kik meggyalázták népüket, kiket a gonosz furfang, az iambitio mala« oly elvetemültségre ragadott, hogy ki akarták pusztítani Róma szinejavát, hogy csakis ők kerülhessenek uralomra. Mig az egyszerűség, a természetes életmód még a szenátoroknak is tulajdonuk volt, a mikor ekéje mellől hivták el a konzult: Róma bővelkedett nagy emberekben. Mert a gazdagsággal, a vagyonnal, a hatalommal az esztelen visszaél, elpuhul, a kényelmes élet mindig pusztulást hozott, holott az egyszerűség, a szorgalmas, takarékos, muukásélet és az erkölcs, a. becsület hozhat csakis egyedül tartós uralmat. Nem csordul ki azért a gyermek könye soha férfikorában, ha nem igen bőven élt odahaza. Nagy örömmel telik el annak keble, aki gyermekkorában ámbátor a szülei házban sokat sanyargott, sokat éhezett, de férfikorában, szintúgy vénségében van neki mit ennie, sőt van tisztességgel szerzett vagyona. A gyümölcsmagvizborogatást lehetőleg testpárlással kössük össze. Vagyis ha testünket már magvizborogatással begöngyöltük: akkor olyan ágyban feküdjünk, amelyet testpárolásra készítettek elő. Gyűjtsünk nyáron mindenféle gyógyfűből legalább egy zsáknyira valót, ezt frissen, lehetőleg harmatosan öntsük az ágyra, a derékaljra, hintsük szét egyenletes vastagságban, lepedővel takarjuk le s fektessük rá s most takarjuk be bátran dunyhával. A gyógyfüvekből kipárolgó gőzök átaljárják s kellemes érzésekkel töltik el a testet, mig ha pusztán csak dunyhák közé fektetnék, néhány óra múlva testét a saját bőrén át felszálló szénsav csipdesné. Mialatt a magvizborogatással begöngyölgetett beteg az ágyban febszik, végezhetjük rajta a 19-ik gyógymódot, a dagasztó nyomkodást. Az ápolók a beteg ágya elé állnak és mint a kenyértésztát, dagasztani kezdik. A gyógyfüvek gőzei alulról, a nyomkodás felülről hozza kellemes zsibongásba a testet. Épp oly helyzetben végzi az ápoló a dagasztó nyomkodást, mint az átmarékolást: t. i. a beteg hanyatt, majd hátára fekszik. Valamennyi ápoló a beteg mellé térdel, meleg időben csak egy ingbe-gatyába, télen pedig teljesen felöltözötten, a beteget valamennyi ápoló tenyérrel (tehát nem ököllel) a paplanon, vagy dunyhán keresztül nyomkodja. Ha a beteg nyomkodás közben fájc alomról panaszkodnék, teste alá vánkost tegyünk. A gyomor táját és a hasat nagyon óvatosan kell nyomkodni. A torkot az Ádám-csutkánál erősen sem átmarkolni, sem nyomkodni nem szabad, mert ha a gégeporczot legcsekélyebb erővel is összeroppantottuk, a beteg nyomban megfulad. A testpárolással egybekapcsolt nyomkodó dagasztáskor valami andalító, felséges, kellemes érzés fogja el a beteget. Olyasféle érzés ez, mint mikor a nyári estéken künt a pusztán enyhe szellő fuj s nem hallatszik semmi a nagy csendességben. A hadüzenet jegyében. T. Barátom! »Ugy elnézem ezt a kulacsot; gondolom czipó, hát pedig: sajtk Ezt egy jámbor szemlélődő palócz mondta. Ugy elnéztem októberben az alispán és ügyész összetűzését; gondolám : ez harcz és háború, hát pedig — az sült ki novemberben — ez a legbékésebb összecsókolózás. Ezt természetesen én mondom, nem kevésbé jámbor szemlélődés közepett. Tehát volt harag s összeveszés, aminek béke és egyetértés a neve, volt favágás, a mit nem favágásnak hívnak. Mindezekből pedig volt haszon a megyére, as alispánra, az ügyészre, a börtönörökre, a rabokra, s másokra egyaránt, de tanulság csak a Zeitungschreiberekre volt. A megye haszna? Óh, te jámbor megyei polgárnak csúfolt adóalany! Hát nem érzed magad boldognak, mikor a börtönőr, hogy appetitlich legyen, a spárgát ezentúl — szmokingban fogja árusítani. A rabok ezentúl csak akkor fognak csoportosan végig vonulni az utczán, ha eső esik s ha kisérik őket, egyébként a zalai rétet használják országútnak. Ezentúl nem lesz közbiztonság és fegyvertartás elleni kihágás, ha a börtönőr a telepen kutyák után lövöldöz, feltéve, hogy ez söréttel és nem golyóval történik. Mert hát a golyó csak elsüvít valahogy füled mellett, óh megyei polgár, vagy előkelő kutya, de a sörét az bizton bőröd alá fúródik. Ezentúl a. rabok nem vágnak fát, — hisz az idén a favágás kérdése szóba sem jött — hanem majd az alispán és ügyész urak barátságának tüze melegíti be az — egész megyeházát. — Kell enuél több haszon