Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-03 / 5. szám

•i'S 10.'"február

J 3. M A G Y,A R P A 1 Z S A hő*> pilléje szán S Zúg a fogas, vad szól. FUttye a fülökbe borzongatót mesél. Szitkot szór a nagyobb a szélre s szent estre, Mert hogy nagyon fázik gúnyájában teste. „Ugyan mit vétett a karácsonyest néked, Hoay vad haragodban a Jézust is sérted ? Ez a kis szenvedés az örömhöz semmi," Miben hamarosan majd részünk fog lenni!" Avagy nem örülsz te mások örömének? Nem hat meg valami mikor szól az ének: „Fel nagy örömre — hogy is van? — ma született, Aki után a föld epedett! Epedett!" „Gyerekszó! Mese a karácsony más semmi! Jobb lenne ehelyett vig csapszékbea lenni! Van-e borod? Látom elég nagy a batyud?" „Nincs! Az Öcséimuek viszek kardot, bábut!" „Minő vad vonítás? Ez nem a szél hangja! Hallgasd csak! . . . Jaj fussunk! Éhes farkasfalka!" Ordit a sok farkas, repül a két legény, Csattog a tarkasfog a falu messze még! Volna csak menedék: útszéli fa, tanya! Ott valami látszik: hólepett keresztfa. Fenn már a "kisebbik, a másik utána, Csakhogy az az egy is alig fért fel rája! Lelöki a nagyobb: „Inkább te halj, mint én!" S megül a megszidott Jézusnak keresztjén! A másik tovább fut! A cs^Ja itt terem! Ekkor menti meg ót egy mély farkasrerem! Ordit a farkashad, csattogtatja fogát! Kinzó a nagy éhség! Kinzóbb amit ott lát! Két jó falat csakhogy az ott fenn, ez itt lenn! Várnak, de hiába, mert elérhetetlen! Őrzik a farkasok keresztet, a vermet! A vad szél vadabbul uj nótába kezdett! Remeg a kereszten a legény, megborzad, Mert a felfeszitett ilyen szókat hallat: „Aki a barátját a vadaknak dobja! Aki a nevemet csak átokká mondja! Legyen, mint akartad! Maradjon az ott lenn, Te meg ha megfagysz is maradjál csak itt fenn! Reggel a farkasok mindent odahagynak, Kijó a veremből s odaszól amannak: „Szállj le!" Akkor látja az ifjabbik legény: Roiúl a keresztre, meg fagyott, meg a vén! A mértékekről. ; Vagyis: az igazságról. A hordóhiteíesitö hivatalok meghosszabbítása. Másolat a 13790/1^09. intézeti számhoz. 96494. szám. IV. 3. Keresk. m. kir. minister. \ Keresk. minister 96464,1909. sz. rendelete az 1874. évi VIII. t. cz. alapján felállított hordóhiteíesitö hivatalok további működése tárgyában 1909. évi január 7-én 1054. sz. a. kiadott rendelet hatalyának ujabbi meghoszszabbitása iránt. Miután a magyarországi toivényhatóságok, városok és községek egy nagy részének az 1874. évi VIII. törvényc/.ikk alapján felállított hordóhíielesitő hivatalaik nordójelzö hivatalokká leendő átalakítása iránt yz 1907. évi V. torvénjczikk 39. § a alapján hozott határozatai ez idő szerint még végrehajtva nmcsenek, sőt a törvény értelmében megkívánt kormányhaiósági jóváhagyásnak hiányában jelenleg még jogerőssé nem váltak, s miután ily viszonyok között az illető törvén) hatóságok, városok és községek a hoidójelzést 1910. évi január 1 én már az 1907. évi V. törvényczikk 25. §-a értelmében felállított, illetve a törvény 39. § a alapján átalakított hordójelző hivatalokkal végeztetni semmi esetre sem volnának még képesek: a hordójelzési szolgálathoz fűződő közérdek szem előtt tartásával az 1874. VIII. t. cz. alapján felállított és hordójelzést 1910. éü junius hó 30-ig a m. kir. belügyminister úrral egyetértőleg meghossabbitom. Budápest, 1909. évi deczember 27-én. A hivatalos'másolat hiteléül: Jakab GyózÖ s. k., m, kir. irodavezető. Kossuth s. kev tejesitő hordóhiteíesitö hivatalok to.ábbi mükö dése tárgyában 1909. évi jauuár 7 én 1054. sz. alatt kiadott rendeletem hatályát azon törvényhatóságokra, városokra és községekre nézve, melyeknek szóban forgó hivatalaik átalakítására vonatkozó határozata ez időszerínt bármely okból végrehajtva nincsen, a hivatkozott rendeletemben megállapított feltételek mellett és korlátok között A mértékhitelesités, iparkamarák és a kereskedelemügyi miniszter. A keresk. miniszter 95713. sz. alatt az időszakos hitelesítés ügyében a kamaráknak leiratot adott. Ebben az időszakos hitelesítésre a feleknek engedményeket tesz, minél fogva a rendeletet alább közöljük: 95713. sz. IV. 1909. Keresk. m. kir. Minister. Valamennyi Kereskedelmi és Iparkamarának. Több kereskedelmi és iparkamara felterjesztéséből arról, szereztem meggyőződúst, hogy a kamarák körében az a vélemény van elterjedve, hogy folyó évi deczember 31-ike az a végső terminus, amikorra minden kereskedő ós iparos birtokában kell, hogy legyes az uj előírások szerint készült hitelesített mértékeknek és mérőeszközöknek. Értesítem a kamarákat, hogy a törvényes helyzetnek ilyetén felfogása egyenesen téves, mert sem az 1907. évi V. t. cz. sem az ennek végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekben ilyen intézkedés nem foglaltatik. Ez alkalommal a következőket hozom a kamarák tudomására: A régi előírások szerint készült és hitelesített közforgalmú mértékek és mérőeszközök minden időbeli korlátozás nélkül tovább használhatók, ha azok az 1909. évi január 7 én 107226/908. sz. alatt kiadott rendeletem 67. §-a értelmeben legkésőbb az 1910. év végéig az 1907. évi V. t. cz. által előirt időszakos hitelesítés czéljából bemutatásra kerültek és a melyekre vonatkozólag ez alkalommal megállapítást nyert, hogy az 1874. évi Vili. t. cz. alapján meghatározott kellékeknek megfelelnek s nem lépik tul az 1907. évi V. t. cz. által megállapított határokat. Azok a mértékek és mérőeszközök, melyek az időszakos hitelesítéskor a követelményeknek a fentiek értelmében meg nem teleltek, kijavításuk esetén az 1910. év vjgéig hitelesítésre újból bemuta hatók, a hitelesítésű < után minden további időbeli korlátozás nélkül tovább haszn Ihatok. Egyben értesítem a kamarákat, hogy a mérték javítással foglalkozó szakértő iparosaink csekélyszámára való tekintettel a folyó évben az ország több helyén raértékj aviíó tanfolyamok tartattak, s hogy a m. kir. központi mértékűgyi intézet utján íntézkedcem, miszerint a f. évben megtartott régi mértékek és mérőeszközök kijavítására s újbóli hitelesítésére az állami mértékhitelesítő hivatalok által az 1909. évi időszakos hitelesítési körútba eső községbeli felekre nézve kitűzött határidő, a mérték javítással foglalkozó szakértő iparosaink elégtelen számára való tekintettel, 1910. évi márezius 31-ig meghosszabbíttassák. Végül közlöm a kamarákkal, hogy gondoskodásom tárgyát képezte, hogy a kijavított mértékek és mérőeszközök megvizsgálása újbóli hitelesítése a feleknek megsonnyebbittessék. E végből egyidejűleg utasítottam az állami mértékhitelesítő hivatalokat, hogy az esetben, ha a kijavított mértékek és mérőeszközök újbóli hitelesítését a mértékhitelesítő hivataloktól távol, de egy községbeu lakó fe ek egyszerre többen kérelmezik, ugy az esetben a 107226/1908. sz. rendeletem lüggelékében foglalt I. számú díjtáblázat különös határozatainak 3 ik pontjában meg állapított pótdijak (az első munkanapra 25 kor. minden megkezdett további munkanapért 8 kor.) egyszeri felszámítása mellett a helyszínére szálljanak ki s a kijavított mértékeket és mérőeszközöket a kérelmezők által közmegegyezéssel kiszemelt és az illető állami mértékhitelesítő hivatalnak előre bejelentett alkalmas helyiségben i vegyék hitelesítés a á. Felhívom a kamarát, hogy a fentieket sürgősen közölje az érdekelt kereskedőkkel és iparosokkal. Budapest 1909 deczember 25. A miniszter helyett: rok, kiket a törvény már szolgálatban talált, ha a kvalifikácziójuk különben is meg van, állásukban hagyassanak meg, mig annalc teljesítésére képesek s iparuktól, melynek tisztes fejlesztése révén lettek mértékhitelesítők, ne tiltassanak el. A törvénynek nem volt intencziója egyéneket elvállalt hivataluk teljesítésétől eltiltani. A törvény rendelkezése helyesen csak az újonnan kinevezőitekre álkalmazható. A szolgálatban levőkre azonban, a helyzet mindenben fenntartandó. Ezt a minister teljesítheti egy átmeneti intézkedéssel s ezzel, anélkül, hogy a törvényt megszegné, egy nagy zökkenéstől menti meg egyfelől á hordóhitelesitést, másfelől pedig megmenti a kádáripart, melyet külföldi hor^ógyárosok máris elsöpréssel fenyegetnek. A máramarosi Lordójelzö hivatal még nincs rendezve. Országosan egyöntetűvé kell csinálni. Az ottani hordójelző egy év óta nem kapott fizetést, amint onnan írják. Ez nem kellemes dolog. A hordójelző tegyen lépéseket. Javadalmazása a XI. fizetési osztály 3. fokozata lenne. Sági János díjtáblázata. A hordójelzőket igen érdekelheti az a kitűnő táblázat, melyet Sági János keszthelyi szerkesztő társunk készített számukra. Sokan ide hozzánk ! küldik be a koronát s megrendelik a táblázatot | Keszthelyről. Ez nem a leghelyesebb. Amig azt | a koronát háromszor postára tesszük, s posta' dijat fizetünk, aztán háromszor kiváltjuk, szintén s egy kis díjazásért: ugy jár az a korona, mint a j czigány lova, amelyet tudvalevőleg r farkas ugy 5 megharapott, hogy csak a tüle maradt. Leghes lyesebb, ha a díjtáblázatot egyenesen Keszthelyl ről rendelik meg egy koronáért Sági János úrtól. Jelenleg foglalkozásnélküli, \ hordöjelzöi szakvizsgát tett hordójelző állást kores. [ P. S. Brassó, Vár utcza 23. f ; Mérleg- sülykészitők s javítók; njértéktáröy készitő-, javitó gyárak, műhelyek. — összeállítóita : Borbély Márton. — Suterényi s. k., államtitkár. , Koiozsvármegyeben A hordóhiteles tő kádárok és a kádáripar érdeke. Innen-onnán leveleket Kapunk, melyekben azt az óhajtást fejezik ki — mit mi is melegen pártolunk — hogy azok a hordóhiteíesitö kádáAlsöíejérmegye: Gyulafejervár. Bartha A. Béla épület és mülskatof, műszaki és irérlegmtíhelye és javitó gyára. Nagyenyed. Folbert Tamás lakatos mester, mértékkészitö. Aradmegye: Aradon 2 Dűéílfgjavifó. Bácsbcdrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javirás. Baja: Krammer J. és fia méleggyártók és javítók. Paldnka: Schreiber Balázs méileg, suly készitő és javító. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérlegkészitő és javitó gyára. Bes2terczenaszcdmsgytí, Besztercze (Erdély) — Szántó András puskamüves, mechanikus, kei ékpár s vanógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállítását vállalja. Schuszter Guidó mechanikus, mérltgkéfizitő. Eókcssnegyfe: Orosháza: Katona Imte tizedes, szálldos és rudas, mérlegkészitő, valamint í-uly javitó. Bűrüótímegye: Mískolcz. N< up Mihály szerkovács suly- es mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mérlegkósziiő. Brassómsfey®. Brassó. Drágíts iáidor lakatosmester, mértékkészitö. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-móitékkészitő. Fiume: 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Szepeg megye: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészitő, suiyfarázó. Sycrmegye: Győr. I lakatos méi'egkészitő. Hárosnsse&megye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Burát fi ou Kovásznán a Kézdivásár helyen. Jássnagykanszoinokmegye : Jászba- ny. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 méitéktáij?ykészitő. Kolozsvár. Farkas Pál szerkovies, mérleg és su'ykéazitő, javitó. Gilovits József kádár, mtitékkószitő, g 1 pléhes, üi mérték készitő. Első Erdélyi mértékkészitö műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás király tér 25. Iparbank. Telefonszám 60. Műhely: Szép utcza 1 Telefon