Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-20 / 42. szám

30 MAGYAR PAIZS 1910. deczember 22. sáfzát-an a Zsombolyi telkének megvásárlását elhatározták. — AZ izraelita régi imaház megvásárlásának elhatározását a november 21iki közgyűlésre halasztják. — A kir. ügyészségtől bérbe birt régi csemetekert megvásárlásának elhatározását a nov. 21. gyűlésre halasztják. — A rend' \őröket betegség és baleset ellen biztosítják az országos betegsegélyzönél összesen évi 31 koronával. — A városi jéygyár létesítését jóváhagyja a törvényhatóság s most bemutatják a szerződési függeléket is. — Az „ördöngös" völgyi kúthoz tölgyfa anyagot kér a Jánkahegyközség és Soroncz József indítványára ezt meg is adja a város. — A városi adóhivatalnál a szaporodó munka miatt egy adóügyi jegyzői á.lást kell rendszeresíteni 1800 K fizetéssel s 480 K lakbérrel. Javasolja a Tanács. Komoly, higgadt nagy vita fejlődik ki ebből. Részt vesznek a vitábau: Hajik István, Dr. Keresztury József, Boschán Gyula, Udvardy Vincze, Gzinder István, Baly Béla, Udvardy Ignácz. Szó van arról, hogy szaporodik a munka, hogy évente 10—12 ezer aktát kell elvégezni, szó van az államsegély viszonyáról stb. Ellenben a felszólalók: Keresztury, hogy be kell kérni a dunántuli r. t. városok aktáit; Czinder, hogv az egész országból, Boschán, hogy csak ideiglenes állást csináljunk, mig a sok munka tart; Baly, Udvardyak, hogy csak nemrég szerveztünk másodaljegyzői állást, mért vitték azt a rendőrségre Írnoki hely betöltésére? meg kell hosszabbítani a hivatalos órit; nagy a szegénység, sok a pótadó stb stb. Végül a tanács javaslatát 11 szavazat melleit 16 szavazattal elvetették, s a Keresztury, Cziuder javaslatát 15 szava zattal (a többiek ellent nem mondtak) egyhangúlag elfogadták, hogy mindenik várostól kéroek be adatokat s a Boschán javaslatára majd akkor is dönthetnek, hogy vájjon rendszere s tett vagy csak ideiglenes állást csináljunk. Érdekes, hogy Dr Korbai két izben is erős argumentumokkal támogatta a Tanács javaslatát s mégis elbukott, s a végén mégis kiderült mindenkinek a meggyőződésében, hogy a jegyzői állásra mégis szükség van, mert Korbai polgármester oknélkül n^m beszél s oknélkül nem javasol, csakbogv egyetlen legerősebb argumentumát ildomosságból a sorok között kellett hagynia s nyilvánosságra nem hoznia. — Következő tárgy: A mándi réti konyha kertet bérbe adják 6 évre Slurm Rudolfnak évi 500 körönéért. — Baksa Erzsi s. óvónőnek 300 K fizetését jóindulatta felemeik 360 koronára. — Kuti László napidíjas végrehajtónak a napi diját megállapítják 3 koronában. — Horváth Béla városgazdának 1885-től veszik szolgálatát s kérésére nyugdiiazzák 1700 koronának 70%-ában s jegyzőkönyvi köszöneteit mondanak becsületes munkásságáért, A villamos müvek accurnulator telep vételárát, a 38 ezer korouát, utalványozzák. — A városi mérlegjavitást lásd a »Mértékekről« vagyis az igazságról cz, rovatban. — A helybeli postajáratokról szintén lásd a külön rovatot Alispán és polgármester cz. alatt. — A gyep mesteri telepen ragadós beteg, vagy gyanús állatok részére istállót építenek. — A munkásgim~ názium részére 2 öl tűzifát adnak — A dunán tuli jegyzők fiu nevelő intézetének segélyezésére nincs fedezet. — Tóth Károlvné, Takács Jánosné s Balogh Mária illetőségi kérvényeit elutasítják, Tulok Béláét elfogadják. Alispán és polgármester. A két név között az ellentétet érezték a városi képviseleti tagok a 18-iki közgyűlésen, ahol mintegy megyei rendeletre kellett a polgármesternek egyik eljárását vagy helyteleníteni, vagy helybenhagyni. Persze, ez utóbbi történt meg, még pedig bővített kiadásban. A történet a következő. Ennek a mi városunknak van eddigelé talán az egész országban a legrosszabb vasúti közlekedése. Ehez járult most október elsejétől kezdve még az az ujabb sorscsapás, hogy a leveleket s egyéb vasúti küldeményeket az eddigi esti 8 óra helyett már 5 órakor postára kell adni, különben másnapig itt heverhet a levél akármilyen sürgős. Mert a vasúti kocsi most nem J/29 órakor, hanem már 6 órakor kifut Szentivánra. Képzelhetni, milyen csapásként hullott ez az intézkedés a város közönségére, különösen a kereskedőkre, iparosokra s általában a vállalkozókra. Dr. Korbai Károly polgármester, aki szivén hordja egész közönségének az érdekét, de meg egyes kereskedőktől magánúton fel is kéretett, hogy folyamodjék valami orvosláshoz : épen a momentán összeülő megyei közigazgatási bizottsághoz folyamodott, okt. 11-én, azzal a kéréssel, hogy kérje a bizottság a város érdekében a felsőbb hatóságot, állítsa vissza az előbbi vasúti és postajáratot. És csudálatos, a közigazgatás nem annyira arra nézett, hogy ez sürgős és égető ügye a város közönségének, hanem inkább azt vizsgálgatta s azon tanakodott, hogy vájjon van é a polgármesternek paragrafusos jussa erre az eljárására, hogy t. i. kérje valamire a megyei hatóságot. Végre megállapodik a bizottság abban, hogy teljesiti ugyan a kérést, de — s a bizottságban az irányító alispánt látják az emberek — éieztetőleg és felsóbbségi leiratában helyteleníti a közigazgatás a polgármesternek e jóindulatu eljárását, hogy miért nem hozta e kérelmet a városi testületnek'a határozatából? s utasítja, hogy legalább utólagosan kérjen a várostól erre nézve jóváhagyást. Szerintünk ez az utasítás felesleges, mert hiszen a polgármester anélkül is jelentette volna. A helytelenítés pedig hamis alapon áll, mert azt mondja a leirat, hogy testü, leti határozat nélkül csak akkor fordulhat a polj gármester oda föl, ha az ügy nagyon sürgős. Ö | tehát nem tartja ezt sürgősnek. Pedig ez az ügy nagyon sürgős. — A közigazgatásnak a helytelenítését is, az utasítását is morajjal s látható kedvetlenséggel fogadta a városi testület. A pol! gármester védelmére fel is szólalt Eisner József, I Dr. Keresztury Józset és Fürst Samu s megma, gyalázták, hogy az ügy bizony annyira sürgős, hogy a kereskedőknek már is külön magán postai járatról kellett gondoskodniok Zalaszentivánig. A i tanácsúak az volt a javaslata, hogy a közgyűlés | helyeslőleg vegye tudomásul a polgármester eljárását. A közgyűlés azonban helyeslőleg és kö szonettel vette tudomásul Erre nézve most csak azt jegyezzük meg, hogy az okt. 11-iki közigazgatási gyűlés még ki sem bontakozott a kir. ügyészszel való összeütközésből s a minisztert kellett segítségül hívni a paragrafusok magyarázására s máris a polgármesterbe bonyolódott bele. A város közönsége azt mondja, hogy ez sem lesz puha dió. Remületes história czimen mi is megírtuk azt a nem kellemes jelenséget, hogy városunkban egyik iparos háztulajdonos családi haláleset bekövetkeztével halottját a vendégszobában helyezte el s a lakó, Báró Kemény Elemér huszár kapitány esetleg épen ekkor érkezvén haza kellemetlen meglepetésben részesült. Az eseteta hírlap .k szanaszét túlságosan kiszínezve is fölföl említették, söt még a bécsi Wiener Bilder képes lap is hozta képben ábrázolva, hogy a báró felesege elájult a megdöbbentő látványon s a báró az esetet följelentette. — Miuket fölkértek, hogy színezés nélkül írjuk meg a valóságot. Megkérdeztük Báró Kemény százados úrtól, mi a valóság a dologbau? A Báró azt mondja, hogy elájulás nem törtéut, mert Domby Pál házigazda már a kapuba elejibe ment s megkérte, hogy a haláleset miatt szobája h?lyett béreljen lakást a vendéglőben, az ö, t. i. a házigazda költségéa. A Báró ezt megtette s kellemetlenkedni nem akarván, nem jelentette föl. Ez az eseménynek a hü képe. Tálicáskola megnyitás. Mayersberg Jó zset' városunkban előnyösen ismert oki. táncztanár 1910. november 5 én, azaz szombaton nyitja meg első-angu tánc/intézetét az Arany Bárány disztermóben Jelentkezéseket elfogad Breisach Sámuel ur könyv- és papirkereskedése. 1—3 Megyeiek Sajnos szomorn hirt közlök Tormaföldéről, a letenyei járás egyik községéről. F. hó 10 én délelőtt 11 órakor András Ferencz gazda pajtája kigyuladt és 5 pajta, 5 istálló, ólak, egy lakóház, sok szalma és takarmány, gazdasági eszközök és részben még csépeletlen gabona is teljesen leégett. Takarmány egyáltalában nem, melléképület sem mindenik volt biztosítva. Megható jelenet volt az, amidőn Zsálek János nevü gazda, kinek melléképülete már égett, holtan fekvő leányát át kellett egy másik biztonságban levő házhoz szállítani. A tüz keletkezését kisebb gyermekek okozták. A kár tetemes. Levelező. Gyermekszanatörinm Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő, a vármegye tanítóihoz az alábbi felhívást intézte: 2663/910. Felkérem czimedet, hogy Őfensége Hohenberg Zsófia herczegnó védnöksége és i Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi mi- ' niszter Ö Exczellencziája kormányzata alatt álló Gyermekszanatorium Egyesület, mely évről! évre ezer számra elpusztuló beteg kisdedeinket, j az ország különböző részein létesítendő gyermekszanatóriumok által akarja az életnek és társadalomnak megmenteni; nemes emberbaráti és hazafias munkájában, ugy saját, valamint növendékei körében néhány fillér gyűjtés® álta!, legmelegebben támogatni szíveskedjék. A nemzet beteg gyermekei enyhűletének ezen magasztos és irgalmas feladatát ujabban is szeretettel ajánlom t. czim. legodaadóbb érdeklődésébe. Zalaegerszeg, 1910. okt. 2. Hazafiúi üdvözlettel Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő. Az egyesület diszelnökei: Gróf Tisza, Széli s alelnökei: Bezerédj Viktor államtitkár, Bosnyák Zoltán min. tanácsos és Rákosi Jenő. TávoliaK. Borszéky Soma bucsuja. Budapesti tudósítónk irja : Az ipari pályára Budapestre felhozott székely fiuk száma tiz év alatt ezernél többre szaporodott. Ezeknek volt gondozója Borszéky Soma nyug. min. oszt. tanácsos. Az öreg székely sas, tekintettel 84 éves korára itthagyta a székely fiukat, akik apjuknak nézték a székely ügyekben fáradhatlan Soma bácsit. 1889. óta van nyugdíjban. Felsőbb kitüntetést soha el nem fogadott, de bírja Deák Ferencz néhán\ értékes emléktárgyát és az erdélyi bérezek közé elkíséri ismerősei tisztelete, a székely üuk szeretete, kik szép ünnepség keretében búcsúztak el Borszéky Somától. — Péterfy verse erről szól. Magyarnak Pécs — Pécsnek Bécs. A most épülő pécsi m. kir. dohánygyár sodronyfonatu vaskerítését a bécsi Hutter & Schrantz czég Bécsből szállította. Tisztelettel kérdezzük a m. kir. pénzügyminiszter urat: vau-e tudomása erről a visszáélésről ? S ha van, mivel indokolja a magyar iparnak ezt a megkárosítását? Bizonyára hallott valamit a miniszter ur a hazai ipar védelmére alkotott, törvényerővel biró »Közszállitási Szabályzatiról, mely elrendeli, hogy mindazon iparczikkek, melyek az országban készülnek, a magyar ipar forrásaiból fedezendők ? A sodronyfonatok, sodronyfonatos vaskerítések előállítása terén a hazai ipar a versenyképesseg legmagasabb fokán áll: mi szükség volt tehát arra, hogy ezt a kb. 15.000 koronás muukát bécsi czéggel végeztessék?! Jól tudjuk, hogy a Hutter & Schrantz czégnek Budapesten is van u. n. »fióktelepe«, de a szóbanforgó vaskerítés ném itt készült, hanem azt az utolsó szögig a czég bécsi gyárában állították elő. Tudomásunk szerint az átvevő közegek ezen körülményről már a szállítmány megérkeztekor értesültek és daczára ennek megengedték a keritésanyagok felszerelését, holott jogukban állott volna azokat visszautasítani és a munkát a bécsi czég kárára egy hazai czéggel elkészíttetni. Ugyau mivel némították el a megkezdett vizsgálatot? . . . Nem első eset különben, hogy a magyar gyárnak mellőzésével a nevezett nécsi czég nyeri el a magyar közmunkákat. Ugyanígy történt a marosvásárhelyi kadettiskoláuál, melynek vaskeritését szintén Hutter és Schrantz szállította, az iparpártolásí mozgalom nagyobb dicsőségére. H. 1. Iparpartolási sajtópör. Loránd Marcell a »Vasés Gépvásár« czimu lap volt szerkesztője, tavaly azt irta lapjában, hogy a Miller Márton és fia aczéliyáros czégnek ugyan Budapesten is van fióktelepe, de itt csak két három munkással dolgozik, s az aczélkéseket nagyrészt Stájerországból importálja: budapesti gyárában legfölebb egy kicsit átköszörüli azokat. Evidens azonban, hogy a forgalomban már magyar gyártmányként hozza a czikkeket és mint »honi ipart« adja el. A czég dr. Schmidt Károly ügyvéd, orsz. képviselő utján sajtópört indított. Minap volt ennek a főtárgya lása dr. Tholt birő elnöklésével. A vádlott a valódiság hizonyilását kérte, amit a bíróság el is rendelt. A kereskedelemügyi minisztériumból beszerzett iratokból megállapítottá:?, hogy a Müller czég tényleg osztrák iparczikkeket szállított magyar helyett és emiatt pénzbirsággal is sújtották. A biróság erre dr. Ács Jenő védő meghallgatása után a vádlottat fölmentette, mert beigazoltnak látta állításait. Műegyetemi diákotthon. (Műegyetemi Segélyegylet Háza) alapja javára a budapesti uj műegyetem 1910. május 25-én Ö Felsége a király és József kir. herczeg az^égyesület védnöke jelenlétében megtartott zárkő elhelyezési ünnepe alkalmából megindított gyűjtést rendező egyesület elnöksége felkéri azokat, akik a gyüjtőiveiket még nem küldőtték be (ca. 90%), hogy mivel a gyüj-