Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-29 / 39. szám

2 MAGYAR PAIZS 1910. szeptember 29. Ez igy van. Ez tehát nagyobb eredmény, mint a Sier­bauu—Voigt-féle teiszövetkezetnek a közgaz­dasága. Sierbanu ur épen ugy mint én, gyermek korában bizonyosan sokszor evett zsendiczét az erdélyi hegyek között. Rizonyosan látta, hogy a pakulárok s a gazdasszonyok is, anyáink hogyan csinálták a sajtot s a zsen­diczét. Csak egyet felejtett el. Azt hiszi, hogy a zöld zsendiczével éltünk. Pedig azt csak meg-megettük. De a mint a debreczeni zsemle is csak két napig tart )tt, éppen ugy a zöld zsendicze is csak hetenként egyszer fordult elé. Gondoljon a Sierban—Yoigt-féle tejszö­vetkezet arra, hogy az erdélyi zöld zseudi­czének a tejfölét, sajtját, túróját, vaját nem vitték volt el Récsbe, hanem azt is mi ettük volt meg másnap, harmadnap. Miért lelkesít tehát bennünket arra, hogy az egy-két tehenes szegény gazdáink adják oda a tejfölt a bécsieknek s ők egyenek zsendiczét? Azért talán, hogy a zsendiczén fejlődő ifjú 24 esztendős koráig se fejlődjék ifjúvá? Vagy azért, hogy a megnyert 115 koronával vegyünk bécsi pirositót! pántlikát, szép kendőt és czifra rongyot az osztrák gyárakból? ' Vagy tudatlanság ez, vagy szándékosság. Tessék választani. Sokféle irányban folyik országszerte ez a tejfölózés a külföldiek javára. Nekünk sová­nyító kura. Van valahol egy láthatatlan és megfoghatatlan központjuk. Ezt a boszorkány szellemet neveztem tejfölöző társaságnak. Annyi bizonyos, hogy a nagy drágaság miatt s egyéb közgazdálkodási okosságok miatt ebben a zsíros országban sok ember nyomorog és éhen kujtorog. Befejezés. Hanem azért föl magyarok! Adjátok el a tejfölt s ti egyetek zsendiczét. Borbély György A X. katholikus nagygyűlés. A katholikus nágygyülés védőségét a püspöki kar tagjai közül ujabban Dr. Városy Gyula kalocsai érsek és István Vilmos dr. szombathelyi püspök fogadták el s erről az Országos Katholikus Szö­vetség elnökségét az alább következő levelekkel értesitették : Nagy örömmel olvastam az Országos Katholikus Szövetség elnökségétől érkezett tudósítást, hogy a magyar katholikusok f. évi november 13-15-ik napján Budapesten tartják a tizedik nagygyűlésü­ket. Két lusztrumnak áldásos működéséről fog beszámolni ez a jubiláris gyűlés, a minden téren megindult ikatholikus mozgalmaknak fog határo­zottabb irányt mutatni és a még szunnyadó erő­ket fogja az országot bejáró hatalmas hangjával fölébreszteni. Mindig nagy kérdések vártak meg­oldásra a nagygyűléseken, de különösen fontos föladat hárul a tizedik nagygyűlésre, melyet a katholikusok táborában is nagy átalakulások előz­tek meg. A \ áltozott viszonyok közt a közéletben elfoglalandó álláspontunk, a keresztény szoczializ­mus egységes irányítása és megerősítése, a katho­likus központi szerveinknek biztos alapokra való fektetése és munkaképességük fokozása, a katho­likus sajtó nívójának emelése és elterjesztése kell, hogy ennek a gyűlésnek tárgyait képezzék. A nagy lelkesedéssel megindult népszövetségi mozgalmat újra fel kell szítani, mert ettől a nagyszabású intézményünktől várhatjuk csak a mind hangosabban és eddig szokatlan elevenség­gel dolgozó szekularizáló és laiczizáló törekvések sikeres visszaverését. Amig Isten kegyelméből tehettem, kötelessé­gemnek tartottam a nagygyűléseken résztvenni. A tizedik gyűlésen azonban megrongált egészsé­gem miatt aligha fogok megjelenni. De papságomat és híveimet felhívom, hogy a nagygyűlésen tömegesan vegyanek részt, juttassák kifejezésre a katholikus népnek vágyait, tüntes­senek katholikns meggyőződésűk mellett és fő­leg okuljanak a nagygyűlések tanulságain és vált­sák valóva annak határozatait. A nagygyűlés munkájára a jó Isten áldását kérem. A rendezóssel járó költségek fedezésére 400 koronát küldök. Városy Gyula s. k., kalocsai érsek. * * Örömmel értesültem Exczelleucziád folyó évi augusztus 3-án kelt 5767. számú nagybecsű leveléből arról, hogy az Országos Katholikus Szö­vetség a X. kath. nagygyűlést Budapesten, no­vember 13—15-ik napjain kivánja rendezni. Az Országos Katholikus Szövetség eddigi mű­ködése, katholikus nagygyűléseinek tiz éves múltja fényesen igazolja, hogy az uj időknek többnyire hit- és vallásellenes szellemi áramlatai és társadalmi mozgalmainak közepette, mig egy­részt mindig felismerte a magyar katholikizmusra háramló kötelességeket; addig másrészt ritka gyakorlatias tapintattal adta kezökbe az ország katholikusainak a hitvédő és egyben honmentő munkára irányuló eszközöket. Abban a biztos reményben, hogy a most meg­nyíló X. katholi (ns nagygyűlés a czéltudatos szer­vezkedés, az eredményes munkássághoz annyira szükséges egymást megértés és testvéries tömö­rülés erejét ujabb lendülettel fokozni fogja, öröm­mel köszöntöm a nagygyűlés megtartásának esz­méjét és midőn a magam részérői a nm. püspöki karral egyetértőleg a X. nagygyűlés védőségét szives kézséggel elfogadom, egyházmegyém pap­i jait és híveimet a nagygyűlésen minél nagyobb számmal való megjelenésre buzdítom s az üdvös mozgalmat tőlem telhető támogatásban részesi­tendem. A nagygyűlés rendezésével járó költségek rész­ben leendő fedezésére 200 koronát mellékelek. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem szívélyes nyilvánítását. Dr. István Vilmos s. k., szombathelyi püspök. Az argentiniai hus. Ugy látszik, hogy a napokban összeülő képvi­selőházba is bevonul az argentiniai hus. A sajtó­ban a nyár óta táplálkozunk belőle, azóta, hogy egy takarékos boroszlói tanár felesége szervezte az első busbojkottot. Azóta napi kérdés nemcsak Boroszlóban, hanem cis és trans Lajthán is a hus árak elviselhetetlen drágasága; ma Kolozs­várott éppen az aktuális kérdés, mint Liptószent­miklóson. A hus drágaság elleD az argentiniai fogyasz­tott hússal akarnak védekezni, ez az amerikai hus az eddigi híradások szerint közel 50°/o-kal olcsóbb. Híre járt már, hogy az amerikái hajó­vállalatok rendezkednek be a fagyasztott hus európai exportjára és egy-egy hajó négyezer az argentiniai gyepen feluizott tulok húsát tudná piaczra dobni egyszerre a mészárosok nagy ré­mületére. Csakhogy a dolog közelről nézve nem olyan ijesztős. A mészárosokat a hus kérdés ilyen fordulata egzisztencziájukban nem érdekli, mert hiszen valakinek csak kell a felhalmozott tömeg árut a fogyasztók kezébe adni. A mészárosoknak tehát csak még szaporodnék a dolguk, mert olcsó húsból az emberek többet esznek. Más tényezőnek érdekét érinti az amerikai fagyasztott hus. A gazdákét. A nyíregyházai gazdagvülés máris hozott határozati javaslatot, mely odatendál, hogy az argentiniai hust a fenálló védvámos törvények tiltó rendelkezései alapján behozni nem szabad. Ez a határozat a gazdák érdekében mondatott ki és valószínűleg meg is lesz a kellő foganatja. A nyíregyházai gazdagyülés mint eminenter a kisemberek gyülekezete szerepelt. És a jelzett határozatot is a kisemberek érdekében hozták. Ez az, ami nekünk szemet szúr. Mert tudvalevő­leg kereskedelmi aiapon marhahizlalással nálunk csak a nagybirtokos foglalkozik. És a kis ember érdekeit egyáltalában vajmi kevéssé érdekli az, hogy a jó fogyasztó osztrák piaczon a hizott marhahúst mily áron veszik. Nálunk a kis ember a vágóhidra marhát nem ad. Ha eladja a sovány tehenét, azt mint kneiphust a belső fogyasztás foglalja le és tudjuk, .hogy ezt a harmadrendű árut a mészáros olcsón veszi. Ha belső fogyasz­tásban nálank a hus drágaságról beszélni lehet, azt csak a közvetítő kereskedelem nagy haszon­rászedésát jalanti. A gazdák okosan teszik, ha érdekeiket magvédik. És nem is lett volna egy szavunk se a nyíregy­házai határozathoz, ha a kis embernek ma egye­düli érdeke nem az volna, hogy olcsó hust ehes­sék s bizony nagyon sok kis ember szeretne hússal élni, akár ha fagyasztott argentiniai hússal is, csak az élvezhető és tápláló legyen. Nekünk mint a közönség érdekei védelmezőjének nem lehet a kérdésről másfajta véleményünk, mint az, hogy a mostani nagy határelzárkózás s vámvéde­lem között, szemben állattenyésztésünk folytonos apadására, a piaczi drágaságot még a vámsorom­pók fölemelésével is meg kell szüntetni és csak hadd jöjjön le az argentiniai hus, ha az olcsóbb és táplálóbb. Csakhogy itt van a bökkenő! Az argentiniai hust eddig az európai gyomor csak Bécsben próbálta ki. A község tanácsa. És a közélelmezési bizottság pápaszemes urai odaát — állítólag — nagyon összenéztek, mikor belekóstoltak az argen­tiniai roszböftbe. Mert szójáték nélkül szólva, az valóban rosz volt és élvezhetetlen. Ha ez igaz, az Istenért miért beszélünk az argentiniai húsról? Mért nem beszélünk arról a mit a gazdák szerint a hus nem volna oly drága, ha a közvetítő keres­kedelem túlságos hasznot nem akarna magának ; hiszen a tenyésztőknek a mostani árak mellett is csak éppen, hogy megengedett, tisztességes hasz­nuk van a marhatenyésztés s hizlalásból és hogy a hus olyan drága, arról a közvetítő kereskede­lem tehet. A gazdák menten meg is ajánlják ellene az orvosszert, hogy szervezni kell a fogyasz­tást szövetkezeti alapon s össze kell hozni a tenyésztőt a fogyasztóval; közben pedig minél kevesebb kézen kell a fogyasztási czikkeknek át­meuui és ez a husdrágaságot egyszeriben meg­szünteti. Köszönjük és megfogadjuk a jó tanácsot. A gazdák testülete az ilyen általános orvosszerek kínálgatásánál ne álljon meg, hanem szervezze is ezeket a fogyasztó szövetkezeteket. Mert ha csak reczeptet ir az orvos, de nem csinálja meg a patikás, — bele is pusztulhat az ember. Kolera. Nem kell megijedni, de félni kell tőle. A Duna mentén van ez a szörnyű baj. Pesten és Mohácson meghalt már néhány ember kolerában. Ez a második mohácsi vesvedelem lesz, ha szétterjed az országban. Mohácson bezárták az iskolákat. Az emberek természetesen menekülnek onnan, kitől a hogy lehet. Zalaegerszegre is jött onnan egy pár lakós. De hat napig elkülönítve valának. Az efféle intézkedések mellett nem kell elfelej­teni, hogy tisztaság: egészség. A hstóságok figyel­mét újra meg újra felhívjuk a piszkos árkokra, gödrökre, szenyrészekre, tisztítatlan kutakra stb. Hát az élelmi szerek! Nem elég, hogy a görög­dinyét eltávolították a piaczról. Meg kell vizsgálni a csapszékeket, mészárszékeket, a boltokat, a mérő serpenyőket, az élelmiszertartó állványokat, az élelmiszereket, a rizskását és mindent, a sütő­műhelyeket, lisztet, kenyeret ... Mi mindenféle konkoly s nadragulya növény és burjány-mag lehet abban a kenyérben, mely keserű, mint az epe, azonkívül sületlen, dagasztatlan, keletlen. A kenyér a legfontosabb élelmiszer. S erre adnak nálunk legkevesebb gondot, sütők és hatóságok. Semmi gondot. — Ezt állítjuk, még ha az illetők­nek rosszul esik is. — A kolerától nem kell megijedni, de félni kell tőle. 1909. szomorú esztendő. 107 milliós behozatali többlet. A számokat letagadni nem lehet, azok fénye­sebben beszélnek minden szónoklatnál. Ezúttal nagyon szomorú állapotról rántják le a leplet: Az 1909. év behozatali többletéről, mely többet tesz ki : 100 milliónál. Mint ugyanis Budapesten azt az állandó érték­megállapító bizottság ülésén Dr. Vargha Gyula min. tanácsos, a központi statisztikai hivatal igaz­gatója bejelentette — külkereskadmi mérlegünk 107 millió korona behozatali többlettel zárult, vagyis ennyivel fogyott az elmúlt évben nemzeti vagyonunk. Szomorú szám ez, mert azt bizonyítja, hogy a közös vámterületen teljesen lehetetlen boldogul­nunk, mert teljesen ki vagyunk szolgáltatva az osztrák ipar gyilkos versanyénak. Közel két mil­liárd értékű a behozataluk s ennak 75 százaléka ipari ozikkekrs még padig, sajnos, osztrák ipar-

Next

/
Thumbnails
Contents