Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-08 / 36. szám

4 MAGYAR P A I Z S 1910. szeptember 8. vezetése mellett az egész tanuló ifjúság megjelent s remek szép koszorút helyezett a megboldogult ravatalára, de számtalan szebbnél szebb koszorút, csokrot vittek a korán eltávozó kedves halott sirhalmára tanuló társai is, kik zokogva, köuyes szemekkel mondtak bucsut neki. A szeretett, féltve őrizett gyermeket elszaki totta a kegyetlen halál, hogy távol idegenben baráti kónvcseppektől áztatva tegye virágossá a bánatos sírhalmot. Legyen édes a pihenése a korán letépett virágszálnak s nyugodjék örök békében! Magával vitte a szeretetet s övéinek áldó imáját. A szülök pedig vigasztalódjanak meg s ha el is vesztették reményük és boldogságukat nyújtson irt szenvedő sziveikre az isteni Gondviselés! . . . H. E. Hivatalos rovat. 7398. 1910. Az ázsiai kolera elleni védekezés. | Határozat 1. A kolera veszélye fenyegetvén hazánkat annak hatásos megakadályozása első sorban a í betegség rögtöni felismerésétől függvén, ez okból minden koleragyanus megbetegedésnek (legyen az csak hasmenés és hányás), haladéktalanul j hozzám leendő bejelentését az 1876. XIV. 2. §a alapján kötelezőnek elrendelem s annak elmulasz- j tását a hivatkozott törvény 7. §. értelmében mint kihágást 600 koronáig terjedhető pénzbirsággal s nem fizethetés esetén 60 napra terjedhető elzárással fogom büntetni. A bejelentési kötelezettség kiterjed az orvosokra, szülésznőkre, családfőkre, illetve kiknek házában vagy lakásában a gyanús megbetegedés vagy J halálozás történt, továbbá vendégfogadókra, közlekedési és egyéb vállalatokra. 2. Tekintettel arra, hogy misem mozdíthatja elő inkább a koleracsirák terjesztését, mint a lakások körül az udvarban, kertben lerakott ürü- ; lék, a melyet a házi állatok (kutya, macska, szár- 1 nyasok) de lábával az ember maga is" széthurczolhat és a lakásba beviheti, ez okból különösen a külvárosrészek és hegyi lakósokat kötelezem I arra, hogy fedett árnyékszék gödröt készíttessenek haladéktalanul, általában pedig a lakosságot, hogy az árnyékszéket mésztejjel naponként megöntözzék a családfőket pedig, hogy házuk népét arra szorítsák miszerint ürülékeit csakis az ár j nyékszék gödrébe ürítse. Rendeletem ezen második pontjának elmulasztása is a fennt hivatkozott törvényszerűen ki- ; hágást képezi. Miről a város területén lakó orvosok, szülész- j nők, szállodások külön-külön értesítendő — a lakosság pedig közhírré tétel utján értesíttetik. Zalaegerszeg, 1910 augusztus 31 én. Dr. Korbai, polgármester | HirdetményZalaegerszeg ren. tan. város tanácsa közhírré teszi, hogy azon szőlősgazdák, kik kiméréssel és kismértékben való elárusitással nem foglalkoznak, a boritaladó kedvezményes fizetése czéljából az 1892. évi XV. tcz. 3. § án alapuló igényüket f. évi szeptember 12-től bezárólag szeptember 30-ig Medgyessy László kataszteri nyilvántartónál megjelenthetik. Zalaegerszeg, szeptember 5-én. Dr. Korbai polgármester. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Állást kereső hordójelző. Egy hordójelzői vizsgát sikerrel lehett, 26 éves, 4 polgári és az állami ipariskola 4 osztályáról végbizonyítvánnyal biró s eddig tagositó mérnöki irodában dolgozott, nőtlen mérnök — rajzoló irodai alkalmazást keres. Városi, mérpöki hivatalnál, vagy megyei irodákban irodai kezelési vagy technikai teendőkkel jó alkalmazható, mert szépen ir és rajzol. Alkalmazást elvállal egyenlőre napidíj mellett is. Egyéb teendői mellett a hordóhitelesitési teendőket is elvégezné. Ajánlatok e pia kiadóhivatalába küldendők. 4—0 Mérleg- sülykészitők s javítók nj értéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsófejérmegye: Gyulajejervár. fíariha A. Béla épület és műlakatos, műszaki és mérlegműbelye és javitó gyára. Nagyen'/ed. Folbert Tamás lakatos mester, mér tékkészitő. Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbodrogmegye: Rula: Scherer Károly mórleggyár 8 javitás. Baja: Krammer J. és fia méleggyártók és javítók. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg. készítő és javitó ggyár. Beszterczenaszódmegyé, Besztercze {Erdély). j Szántó András pusüamüves, mechanikus, ker , pár s varrógépjavitó. Az összes mérle í javítását és törvényszerű kiállítását válla j Schuszter Guidó mechanikus, mérlegkészit BékfíSmegye: Orosháza.: Katona Imre tized j szá'adoe és rudas, mérlegkószitő, valamint fuft javitó. Borsódmegye: Mískolcz. Nrup Mihály szerkováes suly- es mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mériegkésziiő. Brassómegye Brassó. Dragits Sándor lakatosmester, mértékkészitő. j Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleglakatos. Egyedüli merlegkészitő a megyében. Gyórmegye: Györ. 1 lakatos merlegkészitő. Haromszekmegye : 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán 8 • Kezd ivásár helyen. Jásznagyhnnssolnokmegye: Jászber ny. Geden József gepesz, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mértékíárgvkészitö. Kolozsvörmegyében: Kolozsvár. Farkas Pá szerkováes, mérleg és sulykészitő, javító Gilovits Jó<sef kádár, mértékkészitő, s 1 7 7 plehes, űrmérték késziió'. Krassószörényroegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, ürmei ték kéízitő 8 javitó. Lipíornegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérleg- . készítő. Maramarosmepye: Máramarosszíget. 1 mérlegjavitó. Maros-Tovdamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készítő 8 még 30 kádár-bádogos mérték készítő itt es Marosvásárhelyt. Nógradmegye: 9 bádog űrmérték, 8 6 bognár i űrmérték kes^iiő Losonczon Füleken és . Lónyubányán. Pestmegye: Budapest. MocznikÁgoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen testvei ek merleggyára, : szemelv mérlegek is. — Rácz Ferencz j egyensúly, t'zedes, százados, marha es hid- ! meneggyár, Szőlőkéit u. 38. — Dénes Manó hidméi leggyáros. vasúti mozdony mérlegek, hid-, marha- és raktári mérlegeknek gőzerőre berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55 —Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra s 1 villamos fogvasztas mérő óra készítő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készit és súlyt taráz. Pozsonymegye. Nagyszombat. Mayerberg István műlakítos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészstő éa javitó. Szebenmegye: 1 hid és iaktármérleg gyár, javítással. Szepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg. készítő, sulytarázó. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mtiés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása ós tarázása. Fülöp Sáudor lakatosmester, mértékkészitő. Szilágymegye: Szilágysomlyó: Katra Endre épület es müíakatos, műszaki és mérlegmüheíye és javitó gyára. Tordaaranyesmegye Ábrudbánya. Biró Lajos lakatos mester, mértékkészitő. Temesmegye : Temesvár. Berman Ede és Fia mérleggyároiok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázás. Fehértemplom. Klein János gép- és szerkovács műhelvében mindenféle mázsát javitnak és vas súlyokat taráznak. Versecz. Lengyel Károly szerkovács, mérlegkészitő s javitó. S kívüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Panr^ován, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József műlakaro?, mérlegjavitó, sulytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos tirmértékkészitő Székelyudvarhelyt és Székelykereszturt. Ungmegye: bngvár. 1 műlakatos merlegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gépgyár-mérlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső lakatosmester mérleg készitő és javitó. Nagykanizsa. Golenczky íerencz merlegkészitő. Nagykanizsa. Kohn Samu épület és műlakatos gyára, mérlegjavitó. , Heti hirek Helyiek. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete f. hó 7-én dr. Korbai Károly polgármester elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott. Ságy Lajos rendőrkapitány lemondása folytán a vármegye alispánja arra utasította a képviselő testületet, bogy a rendőrkapitányi állásra pályázatot tegyen közzé, legalább 30 napi határidővel, hogy igy minél több és alkalmasabb pályázó jelentkezzék. A képviselőtestület eleget tett az alispán utasításának és megbízta a polgármestert, hogy a pályázatot 45 napra írja ki. Az uj honvédhuszár laktanya építése dolgában — szemben a tanács javaslatával — Tivolt János városi képviselő indítványára nagy szótöbbséggel elhatározta a képviselőtestület, hogy mielőtt az építés ügyében véglegesen döntene, feliratilag kérelemmel fordul a honvédelmi miniszterhez, hogy az építendő laktanya telkének vételárát és a tervező mérnök tiszteletdiját is fogadja el a bértéritmények alapjául, mert a képviselőtestület csak igy alkothat tiszta képet arról, hogy mibe kerül az építkezés és mi lesz a laktanya évi bértéritménye. Kijelentette a képviselőtestület, hogy a miniszter dö jtése után készséggel fogja elhatározni az építést. Az 1911 —1913 évi állami borital és husfogyasztási adók megváltására felajánlott a képviselőtestület a kincstárnak 31.000 koronát, mint amennyit az előző években is fizetett. A városi köikórliázzal kapcsolatos elmeosztály telekkönyvi tulajdonjogának bekeblezéséhez a vármegyei alispán által kívánt engedély kiállítását a közgyűlés megtagadta, mert a város ennek az elmeosztálynak a fenntartását és kezelését e.-^ak oly an teltétel alatt vállalta, ha a telek, az épület és az ingóságok törzsvagyonként a város tulajdouát fogják képezni. Csak az esetben illetné meg a visszaháramlás joga a vármegyé', ha a város ezt az elmeosztályt magában foglaió épületet nem gyógyítási czélokra használná fel. Ezt az egyezséget kötötte a város annak idején a vármegyével s ezt a belügvminister is jóváhagyta. Dr. Kereszturv József inditváuyára elhatározta a képviselőtestület, hogy a Zalaszent^rót—Zalaegerszeg között kiépítendő helyiérdekű vasútra az előmunkálati engedélyt megkéri; ha pedig ezt Zalaszentgrót kérné meg, az esetben Zalaszentgrót kérését togja minden erejével támogitni. Zalaszentgró} ugyanis már kapott előmunkálati engedélyt Tapolczától Zalaszentgrótig s igy általános közforgalmi tekintetekből is kívánatos, hogy a balatoni vasút Zalaegerszegen át nyerjen be kapcso'ást az ukk—csáktornyai vonalba, amelynek rendeltetése volna, hogy megfelelő átépítés után idővel a második budapest—fiumei sínpárt képezze és egész északnyugati Magyarországnak Fiume felé irányuló forgalmát bonyolítsa le. A városnál alkalmazott jegyzők nyugdijának kérdésében a képviselőtestület ugy határozott, hogy a jegyzők, mint eddig voltak, ugy a jövőben is a vármegyei jegyzői nyugdijalapnak lesznek a tagjai. Horváth Béla városgazda nyugdíjaztatásának ügye a legközelebbi közgyűlésre halasztatott. Klosovszky Ernő városi mérnöknek katonai szolgálata teljesítésére egy évi szabadságidőt adtak. Hót tárgy az október 18-i gyűlésre maradt. Varmegyei közgyűlés lesz hétfőn és kedden, e hó 12-én d. e. 10 órától kezdve. A rendes tárgysorozatban 177 pont van. Az első pont a