Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-18 / 33. szám

2 magyar PAIZS 1910. augusztus 18. folytában, egyaránt. Ne törődjünk azzal, hogy az egy-két éjjel aludni nem tud, csak azzal törődjünk, hogy betegünk örökre el ne aludjon. Aki pedig az én utasításomat egy-két napig követvén, nem látja töle a betegnek arczpirosságát, hirtelen gyógyulását és emiatt minden bizodalma megrendülvén, minden gyogykenést abbahagy: az hasonló azon emberhez, aki minden hízóján azért ad tul, mert már egy hét mult el azóta, hogy a hizóba vetette és szabad szemmel mégsem veszi észre rajta a suly gyarapodást. Nekem nincs más és más tiz-tizenötféle tarisznyám, hogy az ilyen türelmetlen betegnek egy másik, vagy harmadik tarisznyából adjak ételt, tanácsot, orvosságot, vagy kalácsot. Tessék csak a beteg mellé két három szegény embert, vagy asszonyt fogadni. Ha a beteg szegény, keressen fel két-három hasonszerü és sorsú beteget, ápolják együttesen, közösen egymást, melegítsenek égö olajat, kenegessék vele a testet kölcsönösen, pepecselgessék sorra egy-mást, reggel 5 órától este 11-ig, most éjjelre kötözgessék be faggyus ruhával egymás testét, ütögessék, nyomkodják, kalapálják egész, vagy féléjjel egymást és pedig sorrendben felváltva, mig az egyiket nyomkodják, addig a másik pihen. Reggelre vegyék le egymásról a faggyus ruhát és kezdjék újra a kenegetést, gyógyzökcsölést. Ezt foly tassák 2 4—6 — 10 hónapig, sőt egy évig, akkor azután közösen meggyógyulnak. De a nappali, kiváltképp az éjjeli friss levegőről meg ne feledkezzenek. ÍÍ. szorgalmas, kitartó, türelmes munka terem itt rózsákat. A kapkodás, tétlenség: tövist, nyomort, siralmat. De hogy a szántóföldnek majd az egyik végét, majd a másik végét, majd meg a másik végét, majd meg a közepét itt-ott fel szántjuk és ráfogjuk, hogy már kész a szántás: ez sehogysem járja! Ha pedig ezek ulán a föld keveset terem és mindazáltal az Istent vádoljuk: ez már mégis csak igazságtalanság, oktalanság. Igy vau ez a tüdővész gyógyításánál is. A tüdő vészesek mondjanak le minden kényelomszeretetről! Bízzanak feltétleuül a zökcsölésben, mert a kényelemszeretet, mozgási restség, tunyaság, eszeveszett kapkodás, majd a kényeskedés szüli náluk a halálos veszedelmet. No állítsa többé senki, hogy a tüdővész gyógyíthatatlan. Ez roppant oktalan, söt veszedelmes állítás. Ez egyszerű hazív fu;. Ez m ac egyedüli oka annak, hogy a beteg ilfordul a tanácsomtól és csak a semmittevéstől, óbé^atástól, a megsokalt és megcsömörlött panaszkodástól akt.r meggyógyulni. Csak azért abbahagyni a gyógyzökcsölést, a győovtiprást, mert az illető rögtön meg nem gyógyul? Micsoda meggondolatlanság! Lám a szennyes ruhát is mennyi ideig áztatják, mossák, szapulják, párolják, foiralják. öblítik, facsarják, szárítják, mángolják, keményítik, vasalják! Meg is esnék bele, ha mindjárt a beáztatáskor a haragra gerjedt gazdasszony az összes szennyest azért dobná ki, mert nem lett a szennyes ruha a beáztatástól mindjárt tiszta és hófehér. Micsoda jogtalan kívánság volna ez'? Hát nem annyi idö alatt akarsz lejönni a létráról, mint amennyi idő alatt oda mentél? Lejöhetsz egy pillanat alatt is, csakho y testedet összezúzod. Hát aztán van-e ebben a sietségben köszönet! Avagy mi történik azzal az emberrel, ki terhes kocsijával nem a dombtetőn, a laposon, hanem a lejtős domboldalon áll meg? Nemde, a kocsi magától visszalegurul és pedig oly erővel, hogy a lovak is a kocsi alá kerülhetnek? Aki tüdövész-betegségének csak a 2 ik hónap íban szánta rá magát az alapos gyógyzökcsöléssel való gyógyításra, mi jogon reméli, hogy •jjelt-nappalt egygyé tévő szorgalmas ápolás mellett is csupán csak egy hét, vagy egy hónap alatt gyógyuljon ki ? Legalább is három hónap ke i oda, mert a baczilluso : milliárd számra és p ig szakadatlanul éjjel-nappal dolgoznak, a tüuöNészes embert pedig legfeljebb "két három á| ló győgyzökcsöli, azok is rendszerint a napn. i< felét negyedét léhasággal, naplopással töltik el. Pedig a ; természetben, a gyógyulás terén nincs csalás. Sohasem a kisebb erö győz. Még az egyenlő sem, hanem csupán csak a nagyobb, a túlerő. Ez matematikai számítás, tehát benne senki sem kételkedhetik, benne meg nem csalatkozhatik. De a természet sem ad ám semmit ingyen. Mindenkinek meg kell az eredményért dolgoznia. Azért, hogy valaki, tízezer közül egyetlenegy, elvétve a tüdővészből orvosság és gyógykezelés nélkül kilábalt, bár kigyógyulásának rugója, oka kellő megfigyelés hiányában ismeretlen, de azért az ok sohasem hiányzik. Lehet a gyógyulás oka a szülei egészséges vér, a jó levegő, avagy mint legtöbb esetben a szegénységtói teremtett kényszerhelyzet, a folytonos külső napszámosmunka. Lehet az egyik vagy másik, vagy több ok együttvéve. Mivelhogy nálam a kellő megfigyelés nem hiányzott, ezért az eredményről jelen soraimmal számolok be. Fel tehát kicsi hitű tüdővészesek! Ocsúdjatok fel a gyámoltalanságotokból. Ágyatokba fekve ne kolduljatok a természettől könyöradományt: elveszített egészségieket, hanem amint a lelkiismeretes napszámos a napibérért, ugy ti is dolgozzatok meg érte és ne vessétek sutba önérzetességteket! Hiszen én kész örömmel j bevilágítom sötét és félelmetes utaitokat. Kezei: tekbe adom Ariadné vezérfonalát, mely kiragad | benneteket a halálból. Itt vagyok én, mint élő ; bizonyíték, hogy még nem veszett el az, aki harmadfokú tüdővészben sínylődik, csak lelki ereje legyen, vagy legyenek erélyes és kissé vagyonos szülei. A Tamásokat pedig dr. Lisznyay i Elemér kezelő-orvosomhoz Örkénybe utasítom. | De a földhözragadt, elhagyatott gyávának, gyüge tüdövészesnek vesznie kell, ha a komoly gyógymunkától iszonyodik, vagy ha 3—4 hasonsorsu tüdövészes beteggel gyógyszövetséget kötnie nem sikerült. Ezt kívántam előrebocsátani azon egészségeseknek, különösen pedig a betegeknek, akik semmi újításban sem hisznek, söt eféléknek megátalkodott ellenségei lévén, ezeket csak azért veszik szemügyre, hogy annak kezdeményezőivel kiköthessenek, őket megszapulhassák, ledorongolhassák. De én mindezeket fúlem mellett eleresztem a szélnek. A gyógyzökcsölő torna nemcsak a legrövideb ben, de a legalaposabb módon gyógyítja a tüdövéízt. Emiitettem már, hogy a magyar tüdővészeseknek olyan gyógyítási módszert akarok tanácsolni, melyet legszegényebb is önmagán, saját maga alkalmazni képes. De ne akkor kezdjenek a köhögést elmulasztó munkába amikor már a beteg csontbörre leasz tt, hanem rögtön, a legelső köhögéskor. Mert jól je-yezze meg minden anya, hogy még ha gyermeke köhögését legelőször csak akkor hallaná s meg, amidőn a háza égésekor holmiját menti: hagyja abba a mentést és köhögő gyermekeinek ápolásába kezdjen. Anyák! Erről elmélkedjetek! Ennek igaz voltába törődjetek bele. Ekkor azután fiatok haláltusájában nem fogtoK igy felkiáltani; »Orvos ur! Mentse meg fiamat! Vagyonom felét önnek adom.« fjol Vagy ]stVán király? Irta : Hantke Emil. Bus időknek dolgait szomorkodva rovom, Lipót király ült vala a fényes magyar trónon, S Lipót király kezében a királyi páleza Mint annyi sok utódjánál, hóhérbárddá vála. . Vala pedig a király immár öreg ember, Kardot kötni, lóra ülni rég ideje nem mer. Arcza ránezos, baja ö.sz, — keze lába reszket... Reggel este félóráig hányja a keresztet. i — » Perlőimmel, én Uram, szállj helyettem perbe! A kiontott magyar vér ne hulljon fejemre! Palotámban éjente kisértetek járnak — Mea culpa! Bocsáss meg bűnbánó szolgádnak!« Kapuczinus barátot, szent életű embert Hivatnak a császárhoz. Üzd el a rossz lelket! Zrínyi Péter, Frangepáu s magyarok sok százan Kisérteni feljárnak a császári várban. i Elmerülök estenkint buzgó imádságba Szentelt vizzel homlokom meghintem — hiába' Kettős őrség, tiz kamarás, virrasztnak fölöttem j Éjféltájban az ajtóm mégis csak megzörren. j Előbb zórdül, azután felpattan két szárnya, S Zrínyi Péter belép rajt halotti ruhába Véres teje a ezében — irtózat elhinni! j S azt a véres koponyát elém hengeríti. i | És utána annyi más! — Jól ismerem őket — j Hóhérkézre én adtam mind a zendülőket. : S nagy messziről valami bus ének szól. Hallga! í Hol vagy, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga?! : Fohászkodtam napestig böjtben és könnyekben, ' Te barát! Te szent ember! Te oldozz fel engem! Némítsd el az éneket! Üzd vissza a holtat, Hozz irgalmat az égből öreg császárodnak.* | Vén barát a szent könyvet kilencz napig bújja. ^Felséges Ur! Nincs zárva a kegyelem utja, A te vádlód Szent István. Az ő keze rajtad ; Engeszteld ki a szent királyt s visszatér nvu[galmad. Mohács után lehajlott a korona keresztje, Igazítsd e szent jelvényt álló egyenesre. Ugy bocsát meg Szent István s ugy száll majd [lelkedre | Az örök nagy Istennek, megváltó kegvelme.« Császári nagy parancscsal hirnök száguld szerte Messzi híres művesek gyülekeznek egybe. Kora reggel tanakodnak, neki ülnek délbo S egyenest áll a kereszt naplementére. Elmerül az öreg császár remegő imába Szentelt vizet, hamut hint magas homlokára. Kettős őrség, tiz kamarás virraszt a mély csöndbea Éjféltájban az ajtó mégis csak megzörren. Előbb zördül

c azután felpattan két szárnya, Zrínyi Péter belép rajt halotti ruhába. És utána annyi más... Messziről meghallga, Zug: Ah hol vagy magyarok tündöklő csillagja?! Oly panaszos az ének .. . mintha szinte sirna .. . Egy halódó nép szive sir az életre vissza... »Hol van az a korona? Hol van a keresztje?« Biz az ismét lehajlott, oldalt ereszkedve. „Egy országot, ha valaki helyreigazítja!« Egyengetik, próbálják, hol lehet a nyitja? í Éjiéikor a király mégis lázban ég és reszket S meggörbülve lelik reggel ismét a keresztet. Lipót királyt egy hajnalra ott találták holtan • Őseihez letették ezüst koporsóban Kertre való virág rég elporladt felitte . . . De csak egyre lehajlik a korona keresztje. , Feljárnak a halottak, régi sebek égnek Nincsenek vig napjai Sient István népének. ! Mint kereszt a koronán, megtörve sóhajtva: Hol vagv, hol vagy magyarok tündöklő csillaga ? i Salavármegyei múzeum. ujabban beküldött ajándékok (112. kfc leménv.) 3 db régi sarkantyút adott Daák Károly főgimn. tanuló. Régi magyar rátét munka N. N. főgimn. í tanuló ajándéka. (Folytatjuk.) Buerter. Hivatalon rovat. 1277 rkp. 1910. Hirdetmény Zalaegersseg r. t. város képviselőtestületének 5920. 910. számú határozata folytán a piaczi elővásárlási tilalomról alkotolt városi ssabályrendelet alább egész terjedelmében közzétéve azzal teszem közhírré, hogy ezen szabályrendelet a közhírré tételtől számított 8 nap alatt életbe lép. SZABÁLYRENDELET. A hetivásári és piaczi elővásárlási tilalomról. 10109/909. 17 jkvsz. ; 1. § Zalaegerszeg r. t. \ áros területén minden néven nevezendő szárnyasnak, tejterméknek, tojásnak s általában minden piaczi elárusitás tárgyát képező élelmiczikknek árusítása április 1-tól szeptember 30-ig reggel 6 (hat), október 1-től márczius 31-ig reggel 7 (hét) órakor kezdődik. A vásár kezdete előtt a ielsorolt czikkeket bárkinek eladni, vagy megvenni tilos. A vásár kezdetétől számított első két órában l nem helybeliek, úgyszintén azon helybeli lakósok, ' kik élelmi czikkeknek adásvételével iparszerüleg foglalkoznak a saját háztartásuk rendes egy napi szükségletét meghaladó vásárlásokat nem eszközölhetnek. 2. §. Ugy az árusító mint vevő, ha a fenti i tilalmat megszegi kihágást követ el s 3 napig { terjedhető elzárással 40 koronáig terjedhető pénz-