Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-04 / 31. szám

1910. augusztus 4. M AGY \R V A I Z S 3 ugy átidomitnak, hogy cz a czukorbetegek és tüdővészesek veséjén keresztül veszendőben menni nem képes, hanem a szervezet épülésére szolgál. Ez a zabliszt előnye. Már ezért is szükséges, bogy minden egyes gazdasszony szerezzen bo hazai gyártmányú kézi gabonadaráló-gépet, mert a zablisztet eddigelé seholsem árulják. Enélkül zablisztre szert nem tehetünk. Én a kenyérnek való lisztet egyenlő mennyiségű búzából, rozsból és zabból kézi őrlőgéppel (darálóval) őröltetem. Őrlés előtt a gabonát kirostáltatom, nehogy a benne maradt ocsu és mérges gyom-mag benne maradjon. Az éléstár ablakpárkánya mentén szegezzünk a falhoz egy meredeken kiálló deszkát. A függőleges irányban kiálló szabad szélét ki kell fúrni és ezen lyukaknál fogva kell a gépet a keritésszerüleg meredeken odaszegezett deszkára erősíteni, nem pedig a falba vert szegekkel, mint az angol darálógépet szokás. Azért is szükséges ez a kézidaráló-gép, mert a szegény ember mindenféle gabonából (bu^a, árpa, rozs, zab, kukoricza) képes kenyeret sütni. Az ilyen darálón őrlött lisztből igen Ízletes rántást lehet sütni, mely az ételt megjavítja, kívánatossá teszi. Ez pedig igen fontos kérdés a tüdővészeseknél. Nem kell a betegnek eledelét harmad, negyedrendű dolognak tartani. Az észszerűen összeállított étlap szerint finoman elkészített étel a betegnél mindig fontosabb, mint a gyógyszer. Hát az étel nem gyógyszer ? Ha eddigelé nem volt az, legyen ezután! A kézi-darálógép azért is szükséges mindeu jóravaló háznál, mert nélküle a gyógyk nyeret nem készíthetjük el, hiszen csakis a kézi-darálógéppel őrölt liszt tartalmazza a tüdővészesek számára a legtáplálóbb sikert és a bélperisztaltikai mozgását gyorsító korpát. A lisztnek zamatja, a »kenyérillat« csupán az ilyen gépen őrölt lisztben van meg, mely illat az étvágyat jelentékenyen fokozza. Másfajta lisztben ez nincs meg. Másrészt pedig csakis ez uton szerezhetünk buza, ro?s és zabkorpát. Pedig hát óriási jótékony hatását láthatjuk abból is, hogy ha a nyomorult, vézna, beteges csecsemőt a közönséges korpa és diófalevél, vagy egyéb illatos füvek keverékében íürösztjük, avagy az ilyen főzettél mosogatjuk: oly nírtelen felcseperedik,, hogy eey hónap múlva rá sem ismerünk! Ilyen csodás hatása van a korpafözettel elegyes gyógyfürdőnek, helyesebben mondva, a benne lévő fehérjének, sikernek és a növényi illó olajnak. Ha a kézi-darálóval a gabonát egyszer megőröltük, azt újra fel kell öntenünk a garatra, máskülönben sok sikér megy veszendőbe, mert a lisztnek legfőbb tápláléka a korpa fehérszínű oldalában maradt amiatt, hogy a parányi kis bélbolyhok az aránylag nagyszemcséjü korpát nem képesek magukba fogadni. Különösen a nagyvárosi ember örüljön, bogy ily módon alkalma nyílik oly Ízletes és legolcsóbb kenyérhez jutni, melyről tudja, hogy miből készült, amelyről bizton tudja, hogy vele magát nem mérgezi meg. Már egy ízben a búzáról, rozsról, a kenyérnek való gabonáról szólottam, mindazonáltal itt is beszélnem kell róla és pedig azért, hogy a szegények tudják meg, hogy a buza is megromolhat ; a gazdagoknak meg jusson eszükbe, hogy a gonosz üzérek, nem törődve mások egészségével : hamisított, mérgezett liszttel teszik tönkre a vevő egészségét, de leginkább, legkönnyebben elrontják a tüdővészesnek már ugy is silány étvágyát. A szegény töldmüves tartsa szellős helyen bu zaját, a gazdag pedig ne bízza a kenyérsütést a pékre, a lisztörlést a gőzmalomra, hanem őrlesse meg kézi-darálón a kenyérnek való gabonát és süttessen odahaza. Hiszen az egészségest is tönkreteheti az elromlott, vagy megmérgezett étel, a beteg pedig még könnyebben kaphat végzetes bajt a mérget tartalmazó kenyértől, sörtől, bortól, pálinkától, kávétól, tejföltói, kolbásztól stb., akkor aztán ne vádolják az orvost, hogy a legüdvösebb tauácsa sem vált be. Egyiptomi hieroglifek szerint az árpát használták fel kenyérsütésre. De csakhamar elfoglalta helyét a buza. Egész Nílus völgyét a piramisok építési ideje alatt búzával vetették be. A kutató orvosok figyelme csak most terelődik a zablisztre, mint a melyet a mirigybántalmakban (paizs-, hasnyál-, szájnyál-mirigy) és vesebajban szenvedők, sőt még a nagyon rossz gyomruak is könnyen megemészthetnek. Valamennyi gabonaféle növény magvában feltalálhatjuk a keményítőt, dextrint, növényi olajat, ezukrot, czellulozét, fehérjét és nitrogén-tartalmú anyagot, u. m.: muczint, glutint és növényi fibrint. Ezenkívül a tápsókat, úgymint: kálium, nátrium, méz, magnézium, vasklorid, foszforsav, kovasav, klór, kénsav, kalcium fluorit stb. Ezen alkatrészek között legfontosabbak a nitrogéntartalmú anyagok és a foszforsavas sók, mert mindkettő hathatós izom és csontképző. Ha a gabonanemüek alkotórészeit vegyelemezzük, azt találjuk, hogy köztük tápérték tekintetében a legelső helyet a buza foglalja el s azután jönnek a rozs, árpa zab stb. Csak azt nevezhetjük finom lisznek, melyben a tápanyagok éppen oly mennyiségben megvannak, mint magukban a magvakban őrlés előtt voltak. Azonban legtöbb őrléssel a gabonából épp a legértékebb tápanyagot dobjuk ki, vesztjük el: a korpát, mely síkért tartalmaz. A mümalmokban készült lisztből éppen a legfontosabb nitrogéntartalmú anyagok hiányzanak, mert a korpát a liszttől egészen elkülönítjük, holott korpájában a legtöbb nitrogéntartalmú anyag, valamint a sikér, mely glutim, mucin és fibrinböl áll. Nemcsak a gabonát, hanem a belőle sült kenyeret is kamisitják, sőt saját őrlésű lisztünk is mérget tartalmazhat, ha a nedves, dohos kamrában felkavarás nélkül sokáig szellőzetlen hever. 5462. 1910. Hirdetmény. Hivatalos rovat. 6489. 1910. Hirdetmény Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy az 1910. évre elkészített háztartási és utfentartási pótköltségelőirányzatai az 1886. évi XXII. t. cz. 125. §a értelmében folyó évi julius 30 tói bezárólag augusztus 13 ig a városi számvevői helyiségben kitétettek, a mely időig a hivatalos órák alatt azokat minden adófizető polgár betekintheti s netáni észrevételeit a város polgármesterénél szóval vagy írásban megteheti. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1910 julius 30 án tart tt üléséből. Dr Korbai, polgármester. 6490. 1910. Hii deiia ,ny Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy az 1911. évre elkészített Zalaegerszeg r. t. város háztartásának, utfentartási alapjának és a villamos üzemnek költségelőirányzatai az 1886. évi XXII. t. cz. 125. § a értelmében folyó évi julius 30-tól bezárólag augusztus 31 ig a városi számvevői helyiségben kitétettek, amely időig a hivatalos órák alatt azokat minden adófizető polgár betekintheti s netáni észrevételeit a város polgármesterénél szóval vagy Írásban megteheti. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1910 julius 30-án tartott ülésében. Dr. Korbai, polgármester. 6411. 1910. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa felhívja a város területén levő ebtulajdonosokat, hogy a birtokukban levő ebek után f. évi augusztus 31-ig az ebvédjegyeket megszerezzék. Azon ebtulajdonos, aki ezen felhívásnak a jelzett időig eleget nem tesz kihágást követ el és ellene az eljárás folyamatba fog tétetni. Zalaegerszeg rend. tan. város tanácsának, 1910 julius 29-én tartott ülésében. Dr. Korbai, polgármester 6459. 1910. pályázati hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa egy ideiglenes kisegítő végrehajtói állásra pályázatot hirdet. Az ideiglenes végrehajtó 2 korona napidíj mellett a városi tanács által fogadtatik fel s 15 napi felmondás után bármikor elbocsájlható. Napidijai utólagosan fizettetnek ki a város pénztárából. A pályázati kérvények a városi tanácshoz czimezve legkésőbben f. évi augusztus 15-ig nyújtandók be. A kinevezendő végrehajtó köteles helyét azonnal elfoglalni. Zalaegerszeg, 1910 augusztus 1-én. Dr. Korbai, polgármester. Fe.hívom a város területén tartózkodó szőlőbirtokosokat, hogy a kik még a harmadik permetezést nem foganatosították, azok legkésőbb folyó évi augusztus első felében szőlőjüket harmadszor is megpermetezzék. Zalaegerszeg, 1910 julius 29-én. Dr. Korbai, polgármester 6520. 1910. Hirdetmény. A vármegye területén Sümeg községben fellépett ragadós száj- és körömfájás miatt augusztus 11-én Keszthelyen, augusztus 16-án Zalabérben, szeptember 1-én Zalaszentgróton tartandó országos állatvásárokra, valamint Keszthely és Zalaszentgróton tartandó heti állatvásárokra a hasított körmű állatok fólhajtása betiltatott. Zalaegerszeg, 1910 augusztus 2. Dr. Korbai polgármester. 6660. 1910. Hirdetmény. Zalaegerszeg rend. tan. város tanácsa, mint I. fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Haas Adolf, Haas Dezső zalalövői, Haas Vilmos nagykanizsai és Fischer József budapesti lakósok által Zalaegerszegen, az avasi dűlőben, a zalaegerszegi 412. sz. tjkvben 2319. hrsz. és a 2262. számú tjkvben 2318/4. hrsz. alatti ingatlanokra építendő gyufa- és vegyészeti gyár hatósági telepengedélyezési tárgyalisa f. évi augusztus 11-én d. e. 10 órakor fog a helyszínén megtartatni. Jogában áll ezen tárgyaláson bármely érdekelt félnek megjelenni s esetleges kifogásait szóval vagy írásban az eljáró hatóságnál előterjeszteni. Zalaegerszeg, r. t. város tanácsának, 1910 augusztus 4-én tartott ülésében. Dr. Korbai polgármester. Salavármegyei museum. ujabban beküldött ajándékok (110. közlemény.) Régi pénzt adtak: Németh György és a következő főgimnáziumi tanulók: Sperlágh Tibor, Tosch Nándor, N. N., Nagy Ferencz, Kálmán Károly, Simonfí'y János (4 db), Kapiller István (40 db), N. N. (2 db), Toscti Károly, Mitterer József, Simon Gyula. (Folytatjuk.) Haerter. A mertékekröl. Vagyii:: az igazságról. Negyedszeri meghosszabbítás. Már ugy látszik, hogy ezen negyedszeri^ meghosszabbítás folytán a kádárok és egyéb személyek, kik az 1874. évi VIII. t. cz. értelmében maguknak megszerezték a hordóhítelesitési szakképzettségüket, állásukban megmaradnak örökre és a régi viszonyok mellett folyton mint hordó jelzők tovább is fognak működni. És miért ísne! Uj emberek hiányában azok ép oly pontosan fogják elvégeztetni a hordójelzést, mint akár az uj szakvizsgázott emberek azon különbséggel, hígy fix havi, avagy évi fizetésük gyanánt ők maguknak szedik ugyan az uj tarifa szerint a hordójelzés után járó dijakat a velük kötött régi szerződésük alapján, a minthogy ők is tartoznak viselni a hordójelzés körül felmerült költségeket, tehát a nagym. Minister ur nem is rendelhetne jobbat, czélszerübbet, minthogy azokat a régi hordóbitelesitőket mint jelzőket tovább is a helyükön hagyni és azoknak szinte azon jogot adni, mint például az üveggyárosoknak, hogy letett kauezió ellenében magán feleknek és a borkereskedőknek ugyszinte a saját készítményüket is jeleztethessenek. Igaz ugyan, hogy a hordójelzéssel eddig is megbízott kádárok és más személyek talán nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy deponálhassanak kauezíó czimén nagyobb összeget, — hozassanak tehát kevesebbet letétbe és hogy ha a letett eskü mellett a hordójelzésnél szabálytalanságot követnének el, a kauezió elvesz.