Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-09 / 23. szám

XI, év. Ziliagermg, I9IO. junius t 23. szám EMOMUSI ár: Sf) érro 4 kor. 04 f Fél érrt 2 kor. 04 f Negyére 1 kor. 04 f Sgyaa ázás 8 fillér. Seerkeszti Z. BCox-^rá1j!tL Lajos as/r-iin-icatéirBaií: • { Hirdetések dija megegyezés szériát Nyilttér lora 1 kor Szerkesztőség éi kiadóvata.: Koseuth-utcza 43. LENGYEL FEBE 55 BORBÉLY GTÖEG 5T laptalajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A nagylengyel! iparművészet. ii. A múltkori czikkemben kifejeztem azt az óhajtást, hogy a magas kormány és vidékünkön a vezető emberek törekednének arra, hogy állittassék és tartassék fönn egy fafaragó iskola a gölniezbányain kivül a mi magyar vidékünkön, a mi magyar népünknek is a számára. Mert jeleztem azt az alapot is, hogy gazdag bányája van itt az effajta tehetségek ősi magyar szellemének. Tehát nem emelni, csak támogatni, nem teremteni, csak bányászni, s nem szülni, csak bábáskodni kell. Nézetem szerint kézzel fogható bizonyítékokat kellene szerezni előre, hogy csakugyan ugy van, amint emlitém, hogy falvainkban megvan ez az őseredeti tehetség, ez a kézi poézis? Megvan é? és milyen mértékben van meg mennyiségileg és minőségileg? Avval nem akarnék én győzedelmeskedni, hogy mennyiségileg és minőségileg nagyobb mértékben megvan ez az iparművészeti tehetség nálunk, mint Gölniczbányán és Abrudbányán a tótok között és az oláhok között, vagy akár Győrött és Székelyudvarbelyen is, ahol tudtommal már vannak kőfaragó és fafaragó iskolák. Csak bizonyítani szeretném előre is, hogy igen gazdag ere van itt ennek a szellemi kincsnek, amely napvilágra hozva sokkal többet érne, mint a kibányászására forditandott pénz és fáradtság. Adatokat kellene bekérni a megyei községekből jegyzők, papok, tanítók utján arra nézve, hogy hány emberben, hány gyermekben, hány családban van meg a fa-faragásra való ügyesség; s egy-egy darab mintát kellene bekérni mindenünnen, amilyenek a nagylengyeli és apátii meg baki botok, a paraszaszegi s a bucsuszentlászlói és pólöskei tiz éves gyermekektől készített lokomobilok s a szenti váni bélyegzők stb. S látni lehetne, hogy minden községből van egy arravaló gyermek s ezerekre menne & növendékek száma. Emiatt az iskola nem buknék meg. Eredmény dolgában sem lenne baj. Csak volna olyan emberanyaga, mint a Gölníczbánya és Abrudbánya környékén született emberanyag. Fém- és faipari szakiskolák olyan helyekre valók, ahol kő és fa van bővön, mint Gölniczbányán, /'-brudbányán. Zalaegerszegen nincs kő, de annál több a fa Vas, Zab, Somogy megyében mindenütt. Igen alkalmas lenne itt csupán a fafaragászati iskola. Megfelelne szépen neki itt a dologi anyag és emberanyag. Istenem I Csak egy futó pillantás I Iskoláinkban ezereknek meg százezereknek bottal verjük fejőkbe a költészetet s a latin nyelvtant eredménytelenül, haszontalanul, sőt karral : s íme itt nem adunk tere* a megievő szellem működésének és í«;!í.

:-iéscflek. Istenem! Csak egy futó pillantás! Milliókra megy az az összeg, mellyel a gyárakat államilag segélyezik. Szükséges dolog. Azok a gyárak s azoknak derék munkásaik és munkás tulajdonosaik határozottan hatással vannak a haza javára, a nemzet üdvére. De ebben a perezben vágják le a nyakamat, ha a gyáraknak magán alapitói közül egyetlen egy is azért alapította volna gyárát, hogy jó hatással legysu a haza javára s a nemzet üdvére. Czélja, legalább is elsősorban czélja az mindeniknek, hogy saját maga javára szerezzen vagyont és boldogságot, — s csak másodsorban közvetve jön a közügyre való jó hatás, öntudattal, vagy öntudatlanul, akarva, vagy nem akarva. A Vas, Zala, Somogy megyékre szólólag óhajtott iparművészeti iskola közvetlen érintkezésben állana a nemzettel, akár a szellemi erőknek, a népiéleknek fejlesztését nézzük benne, akár a közgazdasági forgalmat tekintsük általa. Azért fejezem ki azt az óhajtást, hogy a vezető emberek s a magas kormány bárcsak tekintenének ezekre a magyar megyékre s bárcsak állíttatnának föl itt egy iparművészeti iskolát, mely összekötő kapcsa lenne a mult őserejének s egy fejlett jövőnek. Borbély György Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (106. közlemény.) Régi pénzt adtak: Szalay Gyula (10 db), Ney Imre (11 db), Martincsevits István (3 db), Zsömbölyi Józset (4 db), Balogh István, Göndöcs Ferencz, Szilágyi Elemér (9 db), Lőwenstein Sándor főgimn. tanulók. Régi könyveket, iratokat adtak: Z. Horváth Gyula (2 db), Grünbaum Jenő, Berger György (24 db) Faigli Ferencz, Nemes György (3 db) főgimu. tanulók. (Folytatjuk ) Eaerttr. Hivatalos rovat 780/rkp. 1910. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város 883. kig. 1887. számú szabályrendelete alapján a szabadan fürdés tárgyában közzéteszem, hogy I. A Zala partján létesített bódé előtti viz részén, valamint, de csakis úszók részére,—az úgynevezett »Kismalom« alatt (az utóbbi helyen azonban csak ideiglenesen) a fürdés szabad. 2. A bódé előtti helyen férfiak délelőtt 5 órától 8-ig 11 órától d. u. 2 óráig és délután 6 óra után fürödhetnek, mig a nők ugyanazon helyen délelőtt 8 órától 11-ig s délután Va 3 órától 6 óráig lürödhetnek. 3. A fentjelölt helyeken kivül a szabad fürdés büntetés terhe alatt tilos—tilos a mindkét nembeliek együttes fürdése, tilos a mha nélküli, fürdés, fürdés ürügye alatt a Zala balpartjára való átmenés ott a növények letiprása, fürdés előtt vagy után a réten való kergetőzés, a nők fürdése alkalmával férfiaknak, a férfiak fürdése alkalmával nőknek a fürdőbódéban vagy közelében való tartózkodása. Kelt Zalaegerszegen, 1910 május 27-én. Ságy sk., rendőrkapitány. Heti hirek Helyiek. A zalaegerszegi „Patronage" egyesület, amelynek működési köre a zalaegerszegi kir. törvényszék egész területére kiterjed, junius 19-én délelőtt 10 órakor tartja meg alakuló közgyűlését a városháza nagytermében. Ez alkalommal dr. Angyal Pál pécsi jogakadémiai tanár, büntető jogászaink egyik kiválósága fogja részletesen ismertetni a «Patronage» czélját s ezzel kapcsolatosan mindama törekvéseket amelyek a bűncselekmények elkövetésének megelőzését czélozzák, s amelyek arra irányulnak, hogy a fiatalkorú egyének lelke a bűnösség gondolatából megtisztulva az erkölcsösség útjára tereitessék, hogy ezáltal a hazának tisztességes, erkölcsös és vallásos polgáraivá váljanak. A magasztos eszme, amely az egyesület czélját szolgálja, természetesen még csak gyenge hajtás s épen azért kell, hogy ápolásra találjon. Felkéretnek tehát mindazok, akik az egyesületbe tagokként belépni óhajtanak, hogy ema hajlandóságukat Fülöp Jenő kir. törvényszéki jegyző urnái (bármely napon délelőtt) bejelenteni s a belépés után a közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Az egyesület tagjai: rendesek (évi 10 korona tagdíjjal), pártolók (évi 4 korona tagdíjjal) és működök, akik ugyan tagdijat nem fizetnek, de az egyesület munkásságában tevékeny részt vesznek. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Dr. Angyal Pál jogakadémiai tanár értekezése. 3. Az alapszabályok megalkotása. 4. A tisztviselői kar megválasztása és 5. Egyéb indítványok. A közgyűlésen minél nagyobb számban való megjelenésre felkéretnek a belépni szándékozók már csak azért is, hogy meggyőződést szerezzenek arról, miszerint az egyesület czélja a legmagasztosabb eszme: rávezetni az igazak útjára azokat, akik arról letértek s megmutatni azt azoknak, akik megtalálni nem tudták. A zalaegerszegi Patronage egyesület előkészítő bizottsága. Gyűjtsünk a Csány szoborral N. N. Zalaegerszeg 50 f. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (24393 K 10 f) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 24393 K 60 fill. Művészeti szobrok kiállítása Zalaegerszegen. Zalaegerszegnek s egész Zala vármegyének művészetet szerető közönsége nem kis lelki gyönyörűséget találhat juüus 1-től 16-ig azoknak a szobroknak a megtekintésében, melyek a Csány-emlékműre pályáznak s melyek két hétig a vármegyeház dísztermében fognak ki-