Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-20 / 3. szám

2 MAGYAR P AIZ S 1910. január 20. Tájékoztató a mentő munkáról. Emiitettük, hogy Dr. Degré Miklós törvényszéki elnök értekezletet tart e hó 23-án délelőtt 10 órakor hivatali helyiségében a mentő munka ügyében. Ezt megelőzőleg egy tájékoztató nyomtatott füzetecskét osztott ki a közönség között. A füzetnek ez a czime: »Vázlatos tájékoztatás a patronázs-munkáról Ö császári és apostoli királyi felségének legtöbb védősége alatt álló Patronage egyesületek országos szövetsége® — a kiadó. Az I. szakaszban a következőket mondja a füzet: I. A patronázs tevékenység fogalma, czélja, ismérvei és jelentősége a társadalom biztonsága szempontjából. Fogalom, A „patronázs" (pártfogásba vétel) jelenti azt a mentő munkát, a melyet az elhagyatott, erkölcsi romlás veszélyének kitett, támaszra szoruló gyermekek és fiatalkorúak, valamint az erkölcsi veszedelemben levő felnőttek oltalomba vétele czéljából végeznek. íó'czélja kettős: közreműködni a pártfogásba vetteknek lelki átalakítására; másrészt előkészíteni a szerencsétlen elhagyottaknak (pl. a züllésnek kitett árváknak) és azoknak a kik elbuktak, de felemelkedni óhajtanak, a munkástársadalomba való átmenetelét. Ennek a munkának főismérvei: atyai, pártfogó gondoskodás, könyörületes, felebaráti oltalom, önzetlen jótékony szeretet.de egyúttal a pártfogásba vetteknek állandó, becsületes munkára szorítása. A felületes szemlélő ezt a pártfogásbavételt érzelgős dédelgetésnek nézi. A ki azonban a kérdést alaposan vizsgálja, annak fel kell ismernie, hogy ez a munka sok száz olyan egyént ment meg, aki ily támogatás és irányítás nélkül tétlen munkakerülő gyanánt esnék az állam terhére, vagy mint hivatásszerű gonosztevő okozna bűncselekményével egyeseknek és az összességnek helyrehozhatlan károkat. Külső látszatra e pártfogó tevékenység azok érdekében van, a kik a züllésnek vagy a bűncselekmény veszélyének vannak kitéve. Valójában azonban mindez egyúttal a társadalom biztonságának oltalma, tehát nemcsak az irgalomnak és mentésnek, hanem a nemzet erősbitésének, művelődésének és gazdasági ereje növelésének munkája. A patronázs munka sikere azt jelenti, hogy a munka és a szorgalom, az emelkedettebb világfelfogás és a társadal ómnak bölcsen felismert, önmagát mentő munkája győzelmet arat a tunyaság és a munkakerülés, az erkölcstelenség és a züllés, a bün cs a kriminalitás felett. E munkásság magyar díszítésű dobozok, faragványok stb. künn a folyosón ott látjuk azokat a régi metszetű német képeket, aminők a »német világra® emlékeztetnek bennünket. Mindebből következtettem. Származását, rokonait nem tagadja meg, de az uj környezetbe azért nagyon szépen beilleszkedik. Magyarul ö is, neje is nagyon szépen beszél, mig gyermekeik olyan tősgyökeres balatonmen i, zalai kiejtéssel beszélik a magyar nyelvet, hogy le sem tudnák tagadni, hová valók. Hogy minő volt az ebéd, azt nem irom le. Hisz azt az olvasó ugy is tudja, egy magyar házban, hol három leány sürög torog a konyhában, milyen ételek vannak. De itt mindazonáltal meg állok egy kissé. Midőn láttam ezt a három leányt a konyhában szorgoskodni, élveztem azokat a jobbnál jobb ételeket, majd azután láttam Ízlésesen maga készítette ruhába kiöltözve sétára indulni őket, eszembe jutott a feminizmus minden ostobaságával. Vajha minden leány igy fogná fel hivatását, de másként festene Magyarország gazdasági élete, de megfogyatkoznának a válóperei, de kevesebb lenne az agglegény! A délután kedélyes társalgással, ozsondzással telt el. Mikor az erős nyári nap heve gyengült, s az alkonyat következett, elment az egész társaság sétálni. Megjártuk a falu határát, gyönyörködtünk a vidékben, fiatalok voltunk együtt. Vidám tréfa, játszi enyeigés, pajzán jókedvben oly gyorsan mult az idő, rniszeríii észre sem vettük, ho„y vége az eiső uapoak. Másnap reggel halk járás kelés, suttog ts ébresztett fel álmomból. eredménye egyértelmű azzal, hogy olyan egyéneket, a kik a társadalom veszedelmei és ellenségei lettek volna, a nemzet erősségeivé és munkás támaszaivá skerül átalakítani. Foglalkozó kezek télen. Nagy kedvvel látjuk, hogy ámbár a közéletet ezer baj fenyegeti, a nép sociális érdekeinek gondolkozását itt-ott meleg szivvel és törődéssel végzik. A gazdasági háziipar térfoglalása ilyen szép jelenség. Hiszen minden nyomorúságunknak legfőbb oka az, hogy hazánkban a legtöbb embernek télen át abból kell megélni, amit nyáron egy két hét alatt keres. Az volna a mi sociális megváltónk, aki télen át a favágáson tul is rendszeres és tisztes keresetet nyújtó foglalkozást tudna adni a népnek. Ugy nézzük, hogy az erre való törekvés komoly kormányzati tevékenységnek a tárgya. S az uj szerv: a gazdasági háziipar. A mult évben közel 3000 kis gazda és munkás vett részt. A téli háziipari tanfolyamok száma évről-évre szaporodott s a tanfolyamon már 17 473 munkásember dolgozott s a készült tárgyakból eladott 374.898 darabnak az értékesítése után 203.736 korona folyt be. A tanfolyamok kitanult és begyakorolt munkások háziipari szövetkezetekben, ipartelepeken szerveztetnek. Ezeket a szövetkezeteket, melyek majdnem kizarólag vagyontalan mező gazdasági munkasokból állanak, anyagi és erkölcsi támogatásban részesitik Ez időszerint 75 háziipari szövetkezet és ipartelep működik, melyeknek 4163 munkás tagja van 6271 üzletrésszel, termeltek majd egy millió tárgyat tavaly, melyeknek értékesítése után 450045 korona folyt be. Egy-egy munkásnak téli 2—3 hónapos keresete átlag több mint 100 korona volt. A földművelésügyi ministerium által sztrvezett gazdasági háziipari tanfolyamokon és az átala támogatott szövetkezetekben és ipartelepeken az 1908/9. tél folyamán tehát több mint 20.000 ember dolgozott. Készült 1 millió 200.000 darab tárgy, melyeknek eladasa után 657.000 K folyt be. Pedig nem tudunk annyit termelni, amenylsmerős hangok ütették meg fülemet. A leányok már fenn vannak, szorgoskodnak a reggeli teendőket végzik. Csupa kivánsiságból megnéztem az órát. Öt óra volt. íme modernizmus után futkosó, városi hölgyeim! Ezek a leányok, ha bemennek a városba, megjelenésükről modern városi dámának nézné az ismeretlen; pedig már reggel öt órakor foglalatoskodnak. Mire felkeltünk, a kávé már ott párolgott az asztalon, mellette a puha, hófehér kalács. Ma vau a bucsu. Házigazdánk egyik lányának nevenapja. Szép köszöntésekben, gyengéd fülránczigálásokban nem volt hiány. Mentünk a misére. Itt alkalmam volt látni, hogy a lányok szivében ott él az a vallásos érzület, mely oly igen jellemzi a gyengéd finom női lelket. Mise után ujabb vendégek érkeztek. Barátkozás, tréfálkozás volt időtöltésünk délig. Re!l-e ennél jobb és szebb, mikor az ünnepelt leány, — kinek ezen névnapi alkalommal a különben nagyon szigorú mama felmentést adott a házi teendők alól — köztünk van. Csak ugy röpült az idő. A bucsu megtekintése a délutáni programmban volt. Felkerekedett az egész társaság, mentünk bucsufiát venni. Én többek közt kaptam egy szájmuzsikát, melyet már csak azért is gyakran számhoz emelek, mert ugy kaptam. Biz Isten nem lenne böjti gondolat, ha az ajándékozóval is hasonlóképen tehetnék. Vígan húzták a korcsma udvarban a czigányok a talp alá valót. Tánczoltak a párok. Őrömmel láttam tánczolni szép nemzeti tánczunkat. örülnyinek helye ne volna. Kecrkemét város piacza például az 1900. évben a több millió darabot kitevő csomagoló kosárszükségletének legnagyobb részét Morvaországból fedezte s már 1907 és 1908. évben a kecskeméti piaczra egyetlen darab külföldi kosár sem érkezett. Kosárkivitelünk is emelkedik s pl. az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottság ipartelepeinek egy része amerikai megrendelésre dolgozik, Szalmafonás és szalmakalapból még 1908. évben is két és fél millió korona értékű behozatalunk volt, e téren azonban már szintén folyik a rendszeres munka s már ezideig közel 1200 munkásnő nyert kiképzést s remélhető, hogy rövid idő alatt ezen háziipari ágnál is kellő eredmény fog mutatkozni. A készült tárgyak értékesítése nagyobb nehézségbe nem ütközik. Gazdasági háziipari czikkek forgalomba hozatala czéljából Szabadkán és a Muravidéken részvénytársaság is alakult, de különben is hazai kereskedelmünk elismerésre méltó módon támogatja az akcziót s rendszeres termelés mellett sziveden hozza forgalomba a hazai árut. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a háziipari akczió helyes mederben halad s teljesen igazolja azt, hogy a nagy tömegű mezőgazdasági munkásság téli keresetének gyarapításánál a gazdasági háziiparnak nagy hivatása van. De nálunk is, a mi megyénkben is tevékenyebben kell e részben mozognunk és nagy elismerésre méltó az, aki e részben a gazdasági háziipar térfoglalásáért a mi pátriánkon sikerrel fáradozik. K. Az ország dolga. Az ország kormányzásnak sokáig vonszoltan állongáló szekere egyet döcczent. A koalicziós kormányt saját kérelmökre végre fölmentette a király s kinevezte az uj kormányt, melynek elnöke Gróf Khuen Hédtrváry Károly, aki egyúttal ideiglenesen végzi a belügyi, személykörüli és sziavon ügyi dolgokat is; pénzügyminiszter Lukács László; töldmivelésügyi miniszter Gróf Serényi Béla; igazságügyminiszter Székely Feroncz voltkoronaügyész is, akiegy darabig végzi a vallás és iskolaügyeket, honvédelmi miniszter Hazai Samu vezérőrnagy. tem, hogy a nép magyaros Ízlésébe, tánczos mulatozásai közé még nem tolakodott be az a kele-kóla boston. Hamisítatlan magyar csárdást jártak itt még az öregek is, kikben a czigányzenére megpezsdült a tüzes magyar vér s összefogódzkodtak. Mentünk haza. A kert árnyas utain s fái között pihentünk vacsoráig — már t. i. aki pihent, mert volt köztünk néhány csintalan, kik kergetödztek, futkároztak a kert és rét nagy térségein. Vacsora közben egyszerre megszólal az ablaknál a zene. Élelmes népség ez a czigány! Megszagolta, hogy mi jókedvbeu, nagy társaságban ünnepeljük a bucsut, no meg a névnapot — eljöttek. Lett is utánna olyan tJncz, mulatozás, hogy csak másnap reggel ért véget, Felejthetetlen órákat töltöttünk a kedves társaságban. Ugy érzem, hogy vakáczióm legkellemesebb idői ezek voltak. Hjrmadnap következett a hazautazás. Miután utoljára mégeyyszer lakmároztunk a teritett asztalnál, a szives háziaknak hálás köszönetet mondva csomagoltunk, már t. i. akinek volt mit csomagolni, szívélyes búcsúvétel után megindultunk. Az ut kanyarodásánál a dombtetőről még egy pillantás vissa a háziak fe'é, s e kellemes napok csak emlékek lettek. Mikor hazaértem, ölelő karokkal vártak szüleim. S tn mégis ugy ereztem, hogy valami hiányzik nekem. Kozma Imre.