Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-26 / 21. szám

lfrio

. május 26. MAGYAR P A IZ S 3 Néhány év múlva a szanatóriumok delelő, hevertető rendszerét az észszerű gyógyzökcsötési torna fogja felváltani, ahol a 4—5 ujjnyi sóréteggel felhintett tornatermekben nyerik vissza egészségüket a szerencsétlen tüdővészesek, nem pedig Svájczban, Egyiptomban. Bizony mondom: elvész e renyheséget kedvelő magyar nép, elsöpri a vihar, mint a tenger fövényét s nem lesz senki is, aki a degenerált emberiséget életre keltené. Támadjatok fel, mert halál a ti földi létetek. Sivár az élet, ha a test tétlenségbe sülyed. De ha a testetek minden része dolgozik, a lélek sem marad el, hanem magával czipeli azt, miként a vasúti kocsikat a mozdony. A nagy nemzetek mindig gondot fordítottak a testgyakorlatokra. A görögök, rómaiak, kiket régeuten egész világ uralt, annak köszönhették nagy hatalmukat, bogy náluk az ifjúság mindig nagy kedvvel foglalkozott a testedzéssel. A római világhatalom vége akkor érkezett el, mikor a nép nagy vagyonra tett szert és a hóditók élete csak őseik szerzette kincsek elpazarlásából állott. Mit törődtek ők akkor testük ápolisával ! Azt hitték, hogy elég, ha testüket az éjjeli dőzsölés, kéjelgés után a nappali álommal megnyugasztalják. Az egyedek kéjencz élete miatt az elfajult, elpuhult egyesekből álló egész, t. i. az állam meghajolni kényszerült a betörő vad barbárok előtt. S a vad hordák elpusztították ezer évek emlékét, tönkretették az emberi szellem fejlődésének legértékesebb kincseit. Miért? Mert a lukullusi lakomák világában tönkre ment az ember idegrendsezere. A borgőz s a kéjmámor a léleknek aczélrugóit rozsdaként felmarta, mely miatt a vitézség gyávasággá, az ei'ény undok bűnné vedlett. Az erkölcsi romlás nem termett erős, egészséges hadfiakat, nem termett hatalmas Caesárt, aki nemzete nyomorúságát lá'.ván, féken tudta volna tartani az idegen zsoldozsokat. A harczhoz szokott marczona barbár előtt nem állhatott meg a római nép többé! Nézzétek csak, ma is melyik a világ leghatalmasabb nemzete? Talán a henye olasz? Hiszen Lázárokkal (lazaróniakkal) van teli országa, akik nem dolgoznak semmit, mert munkanélkül, koldulással is megélnek. A jómód dologtalanságot szül, a henye életmód kedvelése pedig megmarad akkor is, ha a kézben már koldusbot van, mert vérévé válott. Az a világ leghatalmasabb nemzete, melynek ifjai legtöbbet foglalkoznak tornával. Ez nem más, mint a világhirü angol nemzet. Az angoloknál az öregek is akarják a gyermekek életszivósságát, testi és lelkierejét edzeni. Igy terelik el az angol ifjakat a gyehenna tüzétől. Uralma érzetében az angol mindig a komoly munka mellett marad. Nem csábítja henyélésre a rengeteg vagyon! Ott dolgozik a leggazdagabb is azért, hogy testének, lelkének, hazájának javára legyen. Uralkodik a világ negyedrészén, mert minden fia testben és lélekben edzett ember, mert az államnak legfőbb gondja az, hogy a gyermekeknek a szabadban, a mezőn, réten, erdőn játszó ligeteket, az Ujaknak tanuló -sétányokat, a felnőtt embernek pedig gyakorló, sport és tornatereket, épületeket állítson fel. Mi azonban satnyulunk, mert a tanulóifjúság, nemkülönben a duhajlegények szivesebben dőzsölnek, korcsmáznak, mintsem hogy idejüket az angol ifjak módjára töltenék el. Csak a holt di csőség halvány kísértete vagyunk. Apáink nagy tettein élősködünk. S amit apáink nem jól tettek, azt minden bizonnyal követjük, mondván, hogy nekem is jó, ami ükapámnak jó volt. Nem törődünk azzal, hogy a környező nemzetek messze túlhaladtak bennünket. A szabadságharczban nem tudta leverni Ausztria Magyarországot, de ma, mikor még nagyobb az ára a küzdelemnek, Ausztria a győztes triumfátor, Ausztria vagyonosodik s mi felrakjuk az Ausztriában gyártott tulipánokat, de azért éhonveszhet a magyar iparos. Nem annyira szűkkeblűség, mint sokkal inkább tudatlanságunk és könnyelműségünk miatt. Ha a középosztály elzüllik, elposványosodik, ha az iparosok vesztét tétlenül, összetett kezekkel nézzük, helyzetükön javítani nem törekszünk: azonnal szembetűnik annak káros hatása ugy a felsőbbeknél, mint a földmivelésosztályban, mert a nemzet fentartóit a középosztály zöme szolgáltatja. Ezen kétségbeejtő helyzetnek lekicsinylésében rejlik országos veszedelmünk ! Főként az a^könnyelmüség az átka a magyarnak, hogy nemhogy nem becsüljük meg kellőleg azt, akinek egyaránt egészséges, üdvös eszméje, erős teste és magasban szárnyaló lelke van, hanem azt minden áron elnyomni, letorkolni, elnémítani szeretjük ; arra, mint fényes tollú madárra vadászni szeretünk. Nem becsüljük többre a bátrat a gyávánál. A korlátolt felfogásút a felsőbbség csak olybbá tekinti, mint a lángeszüt és mihelyt olyan emberek protezsálják, akiktől viszontszolgálatot vár, bizonynyal beteszi a legmagasabb hivatalba. Pedig nem igy volt ám ez hajdanában. Elődeink, mikor a görögök szövetségében Simeon bolgár fejedelem ellen harczoltak, egy alkalommal fényes példáját mutatták annak, hogy a magyar sohase azt becsülte aki születése folytán lett első, hanem elsővé tette magát rz, aki bátorságában, vitézségében kitűnt. Mikor a Duna túlsó partján táborozó bolgárokat a magyar vezér, Liuntin (valószínűleg Árpád Levente nevü fia) meg akarta támadni, a bolgárok ugy védekeztek ellene, hogy a Duna hosszában vastag köteleket vontak. Igy a harcavágyó magyar sereg nem tudott átkelni a folyón. Erre egy görög kormányos, Barkalász Mihály nagy bátran belehajtotta dereglyéjét a Dunába s végig elvagdost a szövetséges magyar sereg átkelését gátló köteleket. A magyar vitézek dicsérték a görög nagy bátorságát s azt mondották: Ez érdemelné meg, hogy pátriokioszszá tennék. íme, mily fényesen igazolja Bölcs Leó taktikájában olvasható ezen elbeszélés, hogy a magyarnak nem volt ekkor még rendi alkotmánya! Különbség magyar és magyar között nem volt, hanem, ba valaki nemes tettel, vitézséggel, derék- | ségével megkülönböztette magát. Ott az érdem volt a fő, mely megjutalmazódott. A régi hunok is eltiporták a minden pártoskodásnak, gonosznak, pusztulás okának, veszedelemnek kútfejét: a születési arisztokracziát. Náluk az erős, a harczedzett vitée vezető volt, ma pedig már aki nem nőisen puha, aki nem hófehér kezű és nem karcsú, nem vékony dongáju, azt a modern divat már semmibe sem veszi. Mi jogon akar a serénynyel egyenrangot élvezni aki semmit sem dolgozik? Aki izomerejét nem fejleszti, annak izomrostjai csakhamar sorvadnak. A tanyai parasztembernek nehéz testi munkája mellett más mesterséges [ erőszerzésre nincs szüksége. De aki 6—8 órát ülve dolgozik, annak a test jókarban tartásának kellékeit mesterségesen kell kielégítenie. Az okos és következetes gondolkozás szerint az lenne a helyes, ha testünk és szelleműnk egyenlő mértékben fejlesztődnék a czélszerü gyakorlatok által. Es mit látunk ? A testi munkás nem foglalkozik a szellemiekkel s a szellemi sokkal kevésbbé a testiekkel. Pedig amig ezen káros szokás dívik: hazánk csak az elégedetlenek, zúgolódók hazája leend. A hivatalnok nem törekszik azon, hogy ülő munkája után külső mezei, kerti munkával, vagy egyéb hasznos testgyakorlással, jövedelmező háziiparral egy kissé felújítsa ernyedt testét. Pedig nagv szűkség volna erre! Hiszen a hivatalnokok háromnegyed része ideges, tehát komoly beteg, akinek családi tűzhelye nem szentély többé, hanem ő rá is, de különösen a családtagokra és hivatalnukbeli társaira nézve is valóságos pokol. A szellemi munkás egész nap meg se igen mozdul, mégis irtózik mindenféle testmozgástól. Hát hadd irtózzék ! Ds józan eszével legalább lássa be, hogy ha reggel és este a gyógyzökcsölésnek néhány perczet nem áldoz: önönmaga ellen való bünt követ el, melynek előbb-utóbb megadja az árát. Micsoda élhetetlenség, gyámoltalanság és oktalanság az, hogy erőnk, egészségünk legeslegkevésbbé függ önmagunktól, hanem csak a szeszélyes természettől és szüleink testalkatától, vagyis az öröklött vértől. Nem különös é az, hogy egy hűvös szél, egy influenzás esztendő ezreket pusztít el? Mint a magyar zsiros föld, ha egy szűk esztendő jön, nem tudja eltartani lakóit, mert a meleg elannyira kiszorítja, hogy az elvetett szem nem tud életre kapni, mindez csak azért, mert nem volt elég eső. Igy vagyunk testünkkel, a természet erejétől, szeszélyétől nem tudjuk, Je nem is akarjuk megvédeni, függetleníteni magunkat. Valamint a föld termését öntöző csatornákkal kellene biztosítani, sőt öregbíteni, hasonlóképpen egészségünket a testgyakorlattal, a gyermekkorban pedig gyógyzökcsöléssel. Máskülönben, aki nem született erősnek, az gyenge marad, l pedig hát szerezhetne erőt, csak az anyák lelki- j ismeretesebben és okszerűbben töltenék be anyai hivatásukat; csak a szülők fontolják meg, hogy ha aranybányában folytonosan dus aranyeret lelnének, ha gyémántmezőkön legsűrűbben szednék a legnagyobb gyémántköveket is: mindazonáltal az isteni szikrának, a halhatatlan léleknek az anyai, apai hivatás, a gyermeknevelési feladat pontos elvégzése adja meg- valójában a túlvilági boldogság érzetét, nem pedig a földi kincsnek oly módon való oktalan gyűjtése, hogy az elhauyagolt gyermeknevelés miatt a gyűjtött vagyon ápolókra, gyógyszerre, orvosra, temetésre fordítódik. Hivatalos rovat. 3920/1910. Hirdetmény Közzéteszem, hogy a cs. és kir. közös hadseregbeli hadapród iskolákban magyar honos ifjak részére fentartott s az 1910—1911, iskolai év kezdetén betöltendő magyar alapítványi, magán alapítványi és tandíj fizetéses helyekre pályázat hirdettetett. A pályázati feltételek a városházán a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Különösen felhívom a t. szülők figyelmét a lovassági s a traiskircheni hadapródiskolában megüresedett helyekre, a mely iskolákban csak abban az esetben állíthatók fel párhuzamos magyar osztályok, ha azokba elegendő számú magyar ifjú jelentkezik. Zalaegerszeg, 1910 május 20. Fülöp, h. polgármester. 3107. 1910. Pályázati hirdetmény. A zalaegerszegi városi közkórháznál elhalálozás folytán megüresedett gondnoki állásra pályázatot hirdetek. A kórházi bizottság által életfogytiglan választandó. A gondnok javadalmazása a kórházi pénztárból 1600 (ezerhatszáz) korona évi fizetés 400 (négyszáz) korona lakbér (esetleg később természetbeni lakás.) Köteles a megválasztott gondnok évi fizetésének erejéig készpénzben vagy telekkönyvi bakeblezés utján biztosítékot nyújtani. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy nagykorúságukat, valamint számadási, levelezési és irodakezelési ügyekben való jártasságukat és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket a polgármesteri iktatónál f. évi junius hó 14-ig bezárólag adják be. Zalaegerszeg, 1910 május 25. Dr. Korbal, polgármester. 4102. 1910. Hirdetmény. Felhívom a gazdaközönséget, hogy az aratási szerződéseket az 1898. évi II. t.-cz. 2. §-a értelmében a városi tanács előtt Írásban kössék meg, mert az a szerződés, mely nem a törvényben meghatározott módon jön létre, a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. Zalaegerszeg, 1910 május 24. Dr. Korbal, polgármester. 3783. 1910. Hirdetmény. Közzé teszem, hogy a m. kir. honvédhadapród iskolákban az 1910—1911. tanér kezdetén több hely fog betöltésre kerülni. A pályázati feltételek a városházán a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Zalaegerszeg, 1910 május 17. Korbai, polgánnaattr. Heti hírek Helyiek. A főgimnázium májálisa a jövő hónap 5-én lesz az Alsóerdőben. A majális keretében fog lefolyni az ifjúság czéllövő versenye is, amelyen a két felső osztály tanulói fogják a czéllövészetben elért jártasságukat a közönség előtt bemutatni. A versenyt nyomban követni fogja a dijak kiosztása a nyertesek kőzött. A majális helyét tavaly többen kifogásolták a közönség köréből, azt mondo-