Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-12 / 19. szám

4 MAGYAR PAIZS 1910. május 12. Valakit Várok! Irta: Agh Abel. Valakit várok hűvös hajnalon, A napsugár már lesi ablakom, Csókba lopja künn az éjnek harmatát, Dalra most tanítja az ég madarát. Álmodtam rózsán, Ébredek tüskén; Könnyes a párnám Hajnalon, estén. Ablakot tárok, Valakit várok! Harmatszáritó, fényes sugarat! Meleg sugarat! Valakit várok csendes estelen, Mikor az első csillag megjelen És beirja fénye a szobám falát: Kisértö kérdőjel! Vaj ki felel rád? Gyötör a kétség, Kerül az álom. Édes reménység Jöttödet várom. Mi más, mint átok: Valakit várok ! Reményfakasztó csillagsugarat! Bűvös sugarat! Valakit várok! Mit? Hiába várok? Nem lesztek valókká szivárványos álmok ? Nem csókol fel senki siro köunyem téged ? Csak azért reményem, hogy élhes enyészet? Könnyek és álmok! Kétség és remény ! Sujt már az átok! Sujt! Ugy érzem én ! Nem félek átok! Valakit várok ! Nyugalmat nyújtó, nagy csendes álmot. Örökös álmot! Hivatalos rovat. 691. rkp. 1910. Hirdetmény. A sétatereken alkalmazott figyelmeztető táblák daczára ugy a gyermekek, mint — sajnos — felnőttek is a Deák-téren, a Barossligetben a pázsitot letiporják, a fák, bokrok ágait, leveleit, virágait letördelik, letépik, a padokat s az utak melletti fákat is rongálják. A tettesek rendesen azért menekülnek meg a példás megtorlás elöl, mert az ellenőrző rendőrt idejekorán észrevéve elmenekülnek. Minthogy a város nem rendelkezik annyi rendőrközeggel, hogy ezen sajnálatos állapotok miatt a sétaterek . állandó megszakítás nélküli rendőri felügyelet alatt lennének tarthatók, kénytelen vagyok ez uton Zalaegerszeg város jó érzésű közönsége szíves támogatását kérni azon irányban, hogy a sétatereK és utczák nem rongábst, hanem kímélést, ápolást igénylő növényzetét pusztítókat maga a közönség is utasítsa erélyesen a rendre s a legközelebbi rendörközegnek adja át. Egyúttal arra is kérem a tisztelt kösönséget, hogy a gyermekeket felügyelet nélkül a Deáktéri sétányra s a Barossligetbe, épen a pázsit letiprása s a növényzet megiongálása elkerülése végett, kellő felügyelet nélkül ne küldjék oda; a gyermekekre felügyelöt pedig a gyermek szem mel tartására szigorúan ulasitsák, mert most már a sétaterek s az utak fáinak megrongálása oly mérveket öltött, hogy kénytelen voltam a rendőrközegeknek meghagyni, hogy a felügyelet nélküli gyermekeket a sétaterekről utasítsák ki, azok szueit vagy a felügyeletre más alapon is kötekölelezetteit nyomozzák ki s hozzám az 1879: XL. t. cz. 64. §-a alapján való megbüntetés véi ett jelentsék fel. Kelt Zalaegerszegen, 1910 április 30. Ságy sk., rendőrkapitány. 674/1910. Hirdetmény Zalaegerszeg r. t. városnak a tüzrendőrségröl alkotott szabályrendelete alapján, minthogy a tapasztalás azt mutatja, hogy a tüzesetek aránylag kevés esetben bűnös cselekmény eredményei, hanem túlnyomó részben gondatlanságnak mások személyével és tulajdonával való nem törődésnek következményei, felhívom mindazokat, akik gyermekekre kötelesek felügyelni, hogy a gyufát oly helyen őrizzék, hogy ahhoz gyermek ne férjen, gyufáért gyermeket ne küldjenek, mert nagyon sok esetben a gyermek a tűzvész okozöja s amennyiben a felügyeletre kötelezett ebbeli kötelességét elmulasztaná, a fenálló szabályok szerint felelősségre vonandó. Kívánatos a szerencsétlenség lehető elkerülése végett a szabályrendelet intézkedéseivel is összhangzásban van, hogy az elárusítók gyufát gyermeknek ne adjanak el, égő gyufa, szivar, czigaretta az utczán az eddig szokásban volt gondatlansággal el ne dobassanak, mert azok a női öltözékekben is károkat okozhatnsk. Szükséges nemcsak tüzrendészeti, hanem egészségi szempontból is, hogy serdületleneknek hozzátartozóik a dohányzást megtiltsák és ezen tilalom megtartását szigorúan ellenőrizzék. A tüzrendészeti szabályrendelet azon intézkedéseit, mely szerint egyesek között: 1. minden háztulajdonos és bérlő lakásáu vizet folytonosan készentartani köteles; 2. nyilt helyeken a tűz esténként eloltandó ; 3/ a városhoz 200 méternél közelebb sertést perzselni s lent tűzzel szárítani nem szabad; 4. pörnyét, hamut padláson, vagy nyilt helyen tartani tilos; 5. szalmásgabonát, kendert s bármely más gyúlékony anyagot tűzhelyek szomszédságában vagy padláson felhalmozni tilos; 6. szérűkön, padláson, pajtában, félszerben, istállóban gyúlékony anyagokat tartalmazó más helyeken dohányozni tilos; 7. tűznek, gyertyának nyitott állapotban szabadba vitele, azoknak, vagy mécsnek ily állapotban istállóban való használata tilos; 8. szérűn, padláson, félszerben, gyúlékony anyagokat tartalmazó más helyeken gyufát használni s azt olyanoknak, kik szalmával, vagy más gyúlékony anyagokkal bánnak, magukkal hordani tilos. Ugyancsak szerencsétlenségek elkerülhetése végett s utalással a törvényes következményekre, újólag a lakosság fiuyelmébe ajánlom. Zalaegerszeg, 1910 április 24 én. Ságy sk, rendőrkapitány. Á mértékekről. Vagyis : az igazságról. Pótlás. Csongrádmegye terű etén a köve kező mérték és mérleg készitő és javitó műhelyek vannak. Szeged: Rózsa Mihály mérleg készítő, mérleg és súly javitó. Varga István mérleg és súly javító. Linké Oszkár mérleg és suly javitó. Deák György mérleg és suly javitó. Ottovay Károly méterrúd gyáros. Sclrwarcz Jenő bádog űrmérték gyáros. Kovács Antal bádog űrmérték gyáros. Juhász Antal kádár m. űrmérték készítő. Ródmezöváxár hely: Tokodi Testvérek mérleggyárosok. Szentes: Kanász Nagy Sándor, Korotney Gyula, Rácz Sándor és Keviczky Pál mérleg és suly javítók. Szentes: Rerczeli István kádár m. űrmérték készítő. Szerk üzeaet. A iiagyar Paizs egy hü olvasójához. Iparosok, kereskedők s bármely üzlettel fogla kozók, ha kívánják, .S— i sorig ingyen hirdethetnek a 7. oldalon és a Mérték rovatban, de csak akkcr, ha előfizető olvasók. Mát ként nem volna sem igazságos, sem méltányos, sem kivihető Heti hirek Helyiek. Bteghivó. A „Zalavármegyei Közművelődési Egyesület" igazgató-választmánya 1910 évi május hó 17-én délelőtt tizenegy órakor Zalaegerszegen, a vármegyeház nagytermében ülést tart, melyre az igazgató-választmány tagjait tisztelettel meghívja Zalaegerszeg, 1910 május 2. Gróí Batthyány Pál, elnök. Tárgysorozat: 1. Jelentés az egyesület működéséről. 2. Folyó ügyek. 3. Jelentés a pénztár állapotáról és megvizsgálásáról. 4. Az 1910. évi költségvetés előkészítése. Meghívó. A „Zalavármegyei Közművelődési Egyesület" 1910. évi május hó 17-én délelőtt tizenegy órakor Zalaegerszegen, a vármegyeház nagytermében közgyűlést tart, melyre az egyesület összes tagjait tisztelettel meghívja Zalaegerszeg, 1910 május 2. Gróf Batthyány Pál, elnök. Tárgysorozat: 1. Előterjesztés az egyesület tevékenységéről. 2. Számadások megvizsgálása. 3. A

Z 1910. évi költségvetés megállapítása. 4. Indítványok. Gyüjtsünk a Csány szoborra! N. N 50 f. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (2437 7 K 10 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 24377 K 60 fill. Vegyék szívökre a dolgot azok a nemes lelkű hölgyek, akikhez annak idejében gyüjtoivet küldöttünk felhívással együtt s ha csak néhány fillérrel is küldjék el az ivet, mert jól esik, ha minden héten növelhetjük az alapot, ha csupán egykét koronával is. Az idő rohamosan halad; nemsokára, julius 1-én a beérkezendő mintákból szoborkiállítást rendezünk, mely szintén kiadásokkal jár. Szíveskedjenek a künt levő iveket jóindulattal és hazafias érzéssel beküldeni. Uj tanár. Vargha István zalaegerszegi főgimnáziumi tanár a mult hó 23 án szép eredménynyel tett vizsgái után Kolozsvárt tanári oklevelet nyert, melyet örömmel veszünk tudomásul. Diákok tanulmányi kirándulása. Haerter Ádám főgimnáziumi természetrajzi tanár mintegy száz tanulóját szombaton elvitte a Faragó Bélaféle hírneves niagpergetö gyárba és a gazdag csemete kertbe, hogy szemléljék meg a gyárat s künn a természetben közvetlenül tanulják a fik, növények életét, magvetést, faültetést stb. Az ifjúsággal mentek kíséretül még Bencsik János és Borbély György tanárok is. A cs. és kir. udvari szállító gyárnak a vezetősége készséges udvariassággal togadta a kirándulókat s Szunyogh Béla gépészmérnök, Dr. Szunyogh Mihály volt orsz. képviselőnek a testvére és Neymayer Pál titkár szives előzékenységgel kalauzolták délelőtt 9 órától 12-ig, s végül megvendégelték a kiránduló nagy csapatot. A Szentháromság szobor renoválási költségeihez adakoztak: (V. Folyt.) Jagadics Rozália 50 l\. N N. és többek 2 korona 20 fii ér, Inkey János Nagyunyom 2 korona, Rutsek Anna 1 K 10 f, Horváth Károly, Gáspár Katalin, Boncz József, VorhoHról: Horváth Ferenc/., Bekes József, Bokes Károly. Boröndi Györgyné, Bjke Jánosáé és Gyuk József, Ebergényröl: B igdán János, Szakon Józsefné, Giler József és Gehér Sándorné 1 — 1 K, Ságodról: Salamon János, Bizsenyöhegyröl: Hóbor Károly, Gerencsér Lajosné, Doszpott János 80 — 80 f, özv. Göndöcs Autalné, özv. Gerencsérné, N. N., N. N., Zold Ferencz, Molnár Fereuczné, Bessenyöröl: Nátrácz Imre, Bodor Ferencz, Kerkai György, Ebergényröl: Pers Károly, Kósa Pál, Bödör Péter, Fábián György, Ságodról: Horváth ^erenczné, Balázs Jánosné, Szenterzsébethegj öl: Pál József, Bek Bóza 60—60 f; Szabó Ferenczné, N. N., Kulcsár Józsefné, Kaposi Vincze pácsonyi, Kaposi Vinczéné pácsonyi, Ebergényröl: Pál Lajos, Jónás Péter, Ságodról: Pintér Józsefné, Szenterzsébethegyröl: Horváth József, Bek József, Neszelejröl: Szalai Pál 50—50 f, Németh Istvánné, Kovács Gézáné, N. N., N. N., Miszori K., Kellermann Ferencz, Szabó György, N. N., Sprinczer Józsefné, Császár Anna, ifj. Kaszás Pál, ifj. Kaszás Pálné 40-40 fillért. Szinház. A Szálkái Lajos szini társulata fokozódó érdekeltség mellett tartja előadásait. E néhány napi előadásából mintha annak látnók jelét, hogy a néhány évtized alatt elsekélyesedő színműirodalom és színjátszás is, emelkedőben van. Azt nem is ismétlem, ho^y a Szalkay társulatában korrekt magatartású, tehetséges jó erők