Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-05 / 18. szám

1910. május 12. MAGYAR PAIZS 3 Ndm szabad sorotlli. A honvédelmi miniszter leiratot Intézett Zalavármegye alispánjához, melyben értesítette, hogy az ex lex ideje alatt ujonczozni nem szabad. Az önként jelentkezőket és az egyéves önkéntesi joggal bírókat sem szabad sorozás alá bocsátani. Csak a nem magyar konosságu ónként jelentkezőket szabad sorozni, ba erre az önként jelentkező külföldi illetékes hatósága megkeresi a vármegye katóságát. Erjedést okozó lassú emésztés, mely porokra ás cseppekre csak ritkán javul, a FerenCZ JöZSeí-keserűviz természetes tisztító és elvezető hatására könnyen gyógyul. A felfúvódás, gyomorégés és idege3 fejfájás már az első adagolás után megszűnik Rendszeres használat a valódi „Ferencz Jóísefviz a gyomrot és az egész béicsatornát keresztülmosva, még nagy evőknél is lehetetlenné teszi ujabb torlódás képződését. — Éhgyomorra egy fél pohárral veszünk be. Köszönetnyilvánítás. Az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok alapja javára N. N. hat koronát adományozott; fogadja a nemesszivü adakozó az ipartestület hálás köszönetét. ISesl^rx lieti piacz. Búza 26 — 27-Zsuppszalma 4 — 6-— Rozs 1818 60 Takarmány 6 — 8..n.-pa 16 — 1650 Alom 4-— —.— Zab 15-— 16 — Egy kéve —•40 —.— Tengeri 14 — 15 — Zsír kilónként 2'— 2-40 Krumpli 8 — 12 — Vörösnagyma 30-40'Búzaliszt 36 — 48 — Fokhagyma 30 — Rozsliszt 15 — 36 — Tojás (lOOj 6 — 7 — Búzadara 30 — 1. r. ölfa 42 — Bab 20-30-II. r. ölfa 38 — Lencse 60-32 — Répa 2280 Burgonya 6 — Tej 1. 12 — 16 — Széna 10-— 16Tejföl 40"60-Marhahús 1 Oi-töl 2 K-ig. Megyeiek Felvételi pályázat. A válás és közoktatásügy m. kir. Miniszter Urnák 31744 rendelete értelmébe az 1910/11 iskolai évre a csáktornyai álami tanítóképző intézet I. osztályában összasen 30 növendék vétetik fel és pedig teljes fizetéses helyre 17, íéldijas helyre 6, ingyenes helyre 3, ösztöndíjas helyre 1, segélynélküli bejárónak 3 növen dék. A teljes fizetésesek 28, a féldijasok 14 K-t fizetnek havonként köztartásdij czimén az iatzat pénztárába. Az ösztöndíjas havonként 12 K ösztöndijai kap A kérvényhez a következő okmányok csatolhatok: 1. a születési bizonyítvány, 2. iskolai bizonyítvány a megelőző évről ós az f. é. félév értesítő, 3, tiszti orvosi bizonyítvány a folyamodó cak a tauitói pályára való alkalmas voltáról, 4, segélykérés esetében hiteles köségi bizonyítvány a szőlők vagyoni állapotárol, a kiskorú gyermekek számáról hiteles családi kimutatás. Csak oly éptestű és zenei hallással biró tanulók vétetnek fel, akik 14. életévüket már betöltöték, de 18 évesnél nem idössebbak s akik a polgárit vagy középiskola 4 ik osztályát sikeresen elvégeszték. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úrhoz czimzett folvamotvánvokat az «lőirt okmányokkal együtt 1910. május 31 ik kell a csáktornyai állami taaitóképző intézet igazgatóságánál beadni a folyamodó lakóhelyének, az utolsó posta és vármegye feltűntetésével. Tanitói kitüntetés. A vallás-és közoktatásügyi miniszter ur f. é. május 1-töl kezdődőleg Vidóczy Ferencz csácsbozsoki r. kt elemi iskolai tanítót nyugdíjazta és ez alkalomból nevezett tanítónak a népnevelés terén ogy félszázadon keresztül kifejtett buzgó és eredményes szolgálatáért elismerő köszönetét nyilvánította. Egy tanitó megjutalmaaása. Muraszerdahelyről irják : Szép gazdasági ünnepély folyt le Muraszerdahelyen. Kaczun Ignácz ottani állami iskolai igazgató-tanitó ugyanis megkapta azt a 200 K gazdasági jutalmat, melyet mint a Földhitelintézet által felajánlott dijat, a földmüvelésügyi minisztérium Kaczun Ignácznak odaítélt. Kac/un Ignác a 200 koronás dijat mintaszerűen kezelt faiskolájáért kapta, melynek gondos és szakszerű kezeléséért már ismételten részesült elismerésben. A sümegi róm. kath. esp. kerület tanítóköre május 7-én Gógánfán az iskola helyiségében évi rendes közgyűlést, utánna a gogánfai képviselőtestület és iskolaszék közreműködésével Molnár Mihály nyugalomba vonult tanitó tiszteletére diszgyülést tart. Tárgysorozat: 1. 8 órakor tanitó ügyek elintézése, a) Elnöki előterjesztés, b) Tisztújítás. 2. 9 órakor szent mise. 3. 10 órakor diszgyülés. a) Elnöki megnyitó, b) A képviselőtestü let üdvözlése, c) Az isKolaszék üdvözlése, d) A tanítókor üdvöslése. e) A tanítványok üdvözlése. 4. Cserny Béla sümegcsehi laoitó alkalmi előadása. 5. Einöki z^ruzó. A diszgyülést társas ebéd követi. K iptalanfán, 1910 április 20 án. Tisztelettel Cserny Béla jegyző, Szanyi Ferencz egyh. elnök, Gaál Péter vii. elnök. A Ealasáriak tegnapelőtt küldöttséggel járultak Árvay alispán elé, hogy segítséget nyerjenek elromlott utjolcnak a javítására — Bár minél több küldöttség inlulna meg a rosz utak miatt. Tá voliaic. A tödövéss pusititása hazunkban. A belügyminiszter jelentése szerint 1907 ben Magyarországban tüdővészben elhalt 68.125 egyén. A magyar birodalomban 1909 juaius havában gumókórban elhalt, 6259 egyén. Ebből a Dunántulra esik 978. Sörvénybatóságok szerint csoportosítva ezek a halálesetek a következőkép oszlottak meg: Baranya vármegye 89. Pécs városa 19, Fejér vármegye ö8, Székesfehérvár vérosa 13, Győr vármegye 29, Győr városa 15, Komárom vár-> megye 66, Komárom városa 4, Mosou vármegye 41, Somogy vármegye 121, Sopron vármegye 90, Sopron városa 12, Tolna vármegye 72. Vasvármegye 141, Veszprém vármegye 70, Zala vármegye 131. Az iparkamarai titkárok Pozsonyban. A magyarországi kereskedelmi és iparkamarai titkárok országos értekezletei ;et ezentúl fölváltva a vidéki kamarák székhelyein fogják megtartani. Az első ily értekezlet a mult hóban Pozsonyban folyt le, amely alkalommal jogszolgáltatási viszonyaink, az iparfejlesztési ügy, a drágaság kérdése, az éleim szerhamisitás ügye, a tisztességtelen verseny, a szállitóképességi bizonyítványok, a vám-, export és vasúti tarifa hirszolgálatügye szerepeltek a napirenden. Fürdőink es ásványvizeink támogatása érdekében a »Magyar Védőegyesület® a következő kérelemmel fordul a magyar közönséghez: Magyarország a kivándorlók hazája. Ez paradoxon — és mégis igaz. Hazánk lakosságának egy része Amerikába, másik része Romániába, harmadik része a külföld fürdőibe vándorol. Velük együtt vándorol ki pénzünk, vagyonunk. Hazánk pénz- és vérvesztesége ellen irányuló küzdelmünk csak ugj vezethet sikeres eredményekre, nemzeti létünket ezernyi ellenségünk közepette a vé^veszedelemtől csak akkor védhetjük meg sikeresen, ha faji lelkesedéstől áthatott lankadatlan munkával minden téren összetartunk és minden kínálkozó alkalmat megragadunk gazdasági erömk fejlesztésére. Hazai fürdőinkben és gyógyitóhatá-u ásványvíz forrásainkban óriási nemzeti vagyon hever kihasználatlanul; Ideje már, hogy a magyar társadalom a gyakorlatias megoldás terére lépve, fürdőink és gyógyvizeink fellendítésére szöveikezzék. Hazai fürdőink támogatása, látogatása nem is kiván a magyar társadalomtól számottevő áldozatot, mert a természet hazai fürdőinket minden széppel, jóval, az ember kifáradt testének és lelkének üdülésére alkalmas környezettel, ivóvízzel és gyógyvizekkel bőségesen megáldotta. Ezt bizonyítja a »Magyar Fürdökalauz« V-ik kiadása, amely hazai fürdőinket, nyaralóteiepeinket, gyógyintézeteinket és ásványvizeinket hü és részletes leírásban mutatja be a nagyközönségnek. AZ Erdős József kitűnő szerkesztésében meg jelenő sMagyar Fürdőkalauz" a czélnak a legjobban megtelelő mű és ezért hazafias tisztelettel kérjük a magyar társadalmat, olvassa át figyelemmel e művet és ennek alapján szakítva az eddigi szokással, hazai fürdőinket látogassa és a világhírű magyar gyógyvizeket használja. Csak tőlünk függ, hogy ne heverjen e sok kincsünk többé kihasználatlanul! A »Magyar Fürdökalauz« megrendelhető Budapesten, VI., Eötvös-utcza 36. I. 9. Siketnémák Hazánkban az 1900 íki népszámlálás szerint 22.126 siketnéma volt. Ezek közül iskolaköteles 5343. A Dunántuli megyék siket némáinak száma 3828, iskolaköteles 992. Megyék szerint Zala 843, isk. köt. 243, Somogy 379, i-k. köt. 113, Baranya 317, isk. köt. 67. Tolna 251, isk. köt. 47, Vés 457, isk. köt. 116, Veszprém 306, isk. kot. 96, Fejér 265, isk. köt. 56, Győr 219. isk. köt. 56, Komárom 262, isk. köt. 73, Sopron 328, isk. köt. 82, Moson 194, isk. köt. 43. Több intézet szükséges, hogy ezek a szerencsétlenek oktatásban részesülhessenek. Földmivelés. Állattenyésztés. SS" A kié a föld, azé az ország! Selyemtenyésztés. Még erre is van jel mondásunk a nagy Széchenyitől. „Legyen csak elég szederfalevél, azt mondja s a többi magától jön." A hazai iparnak csak egyik mezejét is parlagon hagyni büa. S a nemzeti erőknek a legkisebbik forrását is megnyitni hazafiúi és nemzeti nagy erény. Ezeket is a nagy Széchenyi mondja, indítványozván a selyemtenyésztést. Az eperfa ültetést csupán csak a selyemtenyésztésért is szükségesnek tartja Széchenyi is. Bezerédj Pal is, a selyemtenyésztésnek mostani apostala. Okos földbirtokos uri emberektől hallottam, hogy az ördög ültessen és tenyészszen szederfát, nem érdemes, haszontalan portéka, sőt országutak mentén, szántóföldek végén, közelében káros is: gyökerével s árnyékával rontja a gabonavetést. Édes istenem! Hiszen a viz is ellensége a tűznek; a viz is kioltja, megöli a hasznos és nélkülözhetetlen tüzet. Azért haszontalan portéka é a viz ? Nem szükséges ugy ültetni eperfát, hogy legfőbb gondunkat s legtöbb időnket és pénzünket az nyelje el. Ne ültessük a gabonanövény helyére. Hanem ültessük a maga helyére. Tenger-terület van még Magyarországon üresen, vagy bozóttal, burjánnal megrakottan. Aztán ingyen nő, ingyen terem. Semmi gondot, semmi időt, semmi pénzt sem kell ráfordítani. Ültessetek általában fát. S ha már ültetünk, mért ne ültetnénk épen eperfát, a maga helyén: utak szélén, házak körül, udvarokon? A fizikai s az orvosi tudomány azt mondja, hogy minden növény, tehát leghatalmasabban a fák tisztítják a levegőt, éltető oxigént adnak az ember tüdőjének. Tehát a terebélyes eperfa is. Az „Egy orvos" azt irja, hogy a gyümölcsök a jó levegő után a legelső s legfőbb kellékei az egészségnek s ezek között a fái eper is. Ha gyermekek nincsenek az udvaron, ingyen hullatja gyümölcsét az eperfa a majorságnak. Gazdálkodasunknak, közgazdaságunknak kis forrása ez, de mégis egyik forrása. Erős, SZÍVÓS, szép sárga fájából fiaum ipari eszközök, szerszánifák készülnek az esztergályos kezében. S mint a többi fa, ennek a tüze is megfőzi a vacsorát. A terebélyes eperfa meleg nyárban hűs árnyékot, hideg télen meleget ad, télen-nyáron tűzvész ellen védelmet nyújt, vagyonunkat, életünket oltalmazza, ápolja az egészséget s munkás eszközt ad kezünkbe. És ezeken kivül van az, hogy leveléből selyemszálat sző a bogár. 1909-ben egymillió 735 ezer 692 kilogramm selymet szőtt Magyarországon s az értéke volt ennek 5 millió 517 ezer 470 korona és 15 fillér. Megyék szerint Bacsbodrog megye az első. Itt 128 községben 28086 tenyésztő 653,737 kiló gubóért 1 millió 369 ezer 747 koronát keresett. Ezelőtt 30 esztendővel, 1879-ben csak 2507 kiló selyemgubót termeltek, annak az értéke csak 7400 korona volt, a mostani majdnem 2 millió klgr. gubónak hatodfél millió koronajával szemben. A 30 év alatt összesen termelt 25 millió 679 ezer 440 kilogramm selyemgubónak 73 millió 759 ezer 840 korona és 44 fillér az értéke. Horvátországban ezenkívül jövedelmezett a selyemgubó e 30 év alatt 11 millió 561 ezer 106 koronát. A magyarországi selyemtenyésztésnek a vezetője felügyelői czimen Bezerédj Pál mi-