Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-21 / 16. szám
1910. junius 16. M AGYAR P A I Z S 21 napokról, AZ alföldi gulyás kedves álmával szinte gúnyolja a városiakat, mikor azt mondja: Ebéd után, ha rám jön az álom, Gyepen vetett ágyamat találom. Jobban nyugszom bokrok árnyékában, Mint beteg ur fűszeres ágyában. Az álom a legolcsóbb és legjobb gyógyszer szon tüiönek, mely a nappali foglalkozáskor porral, baktóriumokkal belepódött. Ez a legkoraibb segitőszer a természet ingyenes gyógyszertárából. Ezért hát öngyilkosság számba megy az ostoba «mberek ama cselekedete, hogy az éjjelt dőzsölés közben átvirrasztják. Ezt tanitsa, értesse meg az iskola! Ez a legtermószetellenesebb cselekedet. Emiatt satnyul az embeuség leginkább. Mert vájjon ki látott már fecskét, mely 'éjfél után röpködne? Ki látott már barmot, mely kelleténél több szénától, víztől beteg lett? Az állat csak annyit eszik, iszik, amennyit gyomra elbir. Egyedül az ember az, ki ételben, italban, gyönyörökben határt ismerni nem akar. * Aki ésszel, erővel, istenben vetett bizalommal sáfárkodott egész nap, mihelyt lefekszik : álom száll szemére s vidáman, megujulva kél fel reggel . Az utolsó nemesi fölkelés. Még benae vagyunk márczius idusának forró hangulatában és már ismét ujabb, nagy és emlékezetes évforduló megünneplésére készül az egész ország nép®. A mult évben volt száz éve annak, hogy egész Európán győzedelmesen vonult keresztül a franezia kard: Napoleon libáinál feküdtek a legnagyobb birodalmak. AZ újkori világhódító a Habsburgok trónját is le akarta dönteni; a megsemmisülés veszedelme fenyegette Ausztriát. I. Ferencz császár fegyverbe szólította a magyar nemességet trónja megmentésére, Ausztria védelmére. A harcz kimenetele ismeretes: Napoleon megsemmisítette az osztrák haderőt és Ausztria Cfufos vereségét az insurgensekre hárította, ezeket állította pellengérre és vádolta meg gyávasággal. Ausztria, mely a mult évben nagy ünnepségek rendezésével adózott az 1809 i háborúban elesett osztrák katonák emlékének s a csatát vesztett 'János főherczegét ugy igyekezett feltüntetni, mint a legjelesebb hadvezért, megismételte vádjait: gyávasággal bélyegezvén meg a magyar insurgenseket. Magyarország hazafias vármegyéi ez év május havában a Győr melletti Kismegyeren rendeznek országos ünnepséget az utolsó nemesi felkelés emlékezetére s ennek az ünnepélynek az ad rendkívüli diszt, hogy egy olyan történelmi munkát ad a nemzet kezébe és az egé*z müveit világnak, amely a száz éven át — osztrák forrásból eredőleg — kompromitált insurgenseket rehabilitálja. Az utolsó nemesi felkelésben részt vett vármegyék t'ugonfalvi Kiss István győrvármegyei fólevéltárost bízták meg az insurrekezió történetének megírásával. Lapunk szük tere — sajnos — nem engedi, bogy a rendkívül becses, szinte szeozáczióazámba m ;nö hatalmas történelmi munka anyagát kellően ismertessük és mé.tassuk, azt azonban mint örvendetes tényt, meg kell említenünk, hogy az abban felhalmozott források szerint megjelölt adatok, okmánnyal igazolt tények megdöntik az osztrák történelmi irodalom hazugságait és egész Ausztriának szemébe vágja megbízhatatlanságát, a történeti igazságok meghamisítását. A mü vármegyénket is közelebbről érdekli, mert a megyei felkelő hadak szereplését is bőven ismerteti. Milliók a szemétdombon.*) Télen enyhén sütött a nap, az éjszakai fagyok ellen alig védte vékony hótakaró a vetést és most a tavasz elején, a virágnyilás idején téliesre fordult az idő. Nehéz napok közelednek a falura, újra szomorú aratásra van kilátásunk. És ilyenkor rendszeresen felszínre kerü! az a kérdés, hogyan lehetne a szegény földműves lakosságnak mellékjövedelmet biztositaui. A háziipar csak bizonyos } alkalmas körülmények között"tud lábrakapui, a *) Dr. Flóris Áron („Egy orvos") „Mikép lehatünk hojszuéletiipk" cz. czikk sorozatának egyik főirinya is ugyanaz. Sz. faluk ezreiben összekulcsolt kézzel nézi az eget a nép. Pedig a falu környékén nagy értékek hevernek parlagon, — csak egy kis utánjárás, volna szükséges, hogy ezek az értékek a forgalomba kerüljenek és hathatós segítségére legyenek a szegény munkanélküli lakosságnak. A falut rendesen egy terméketlen, azaz nem müveit földsav övezi és választja el a termőföldektől. Ez a falu szemétdombja, amelyen dúsan terem a dudva, a beléndek, a bürök és a csalán. Ezek a növények fontos gyógynövények, például a beléndek leveleinek métermázsájáért 60 koronát fizet a gyógynövénykereskedö, magváért 50 koronát. A kerítések alján a bodzavirág, hársfavirág virít, az üröm vadon terem. Ezek szintén becses gyógynövények, a hársfavirág métermázsája egyszáznegyven korona. — A szántóföldek hasznosítható növényei a búzavirág, pipacs és a szarkaláb. Távolabb a mezőn a mályva, az ezerjófü a szappangyökér és a csipkerózsa virágzik — senkinek, csak a vándor piktort ihletik meg szinpompájukkal, — pedig virágjuk gyümölcsük értékes, hathatós segély forrása lehetne a Siegény népnek a munkanélküliség napjaiban, ki erdőben, a cserjésben fontos gyógyuövények a nadragulya, amelynek minden része értékesíthető, a boroka, amelynek bogyója nagyon keresett, ai izlandi zuzmó és a makk. Hogy mily értékek hevernek itt parlagon, azt mutatja a következő kis árjegyzék szemelvény. Búzavirág mótermázsája 200 K. Hársfavirág » 140 » Mályvavirág » 150 » Pipacs » 150 » Kőgyókér » 150 » Anyarozs » 139 » És a kőrisfák körül a kőrisbogarak léglója röpköd a napfényben. A parasztgyerekek fogdosnak egy-egy marokkal, de értékesítésére alig gondolnak. Pedig ennek a bogárnak kilója 5 koronánál drágább, csak fel kellene világosítani a népet és a gyermekek köanyü szerrel összefogdosnának egy nyáron 50—60 korona értékű kórisbogarat. Nehéz gazdasági viszonyok közt tengődünk, ilyenkor meg kell ragadjunk minden kerssetforráat és első sorban azokat, amelyek által parlagon heverő értékeket hozhatunk forgalomba. És meg kell ragadnunk minden alkalmat arra, hogy a falunak uj jövedelmi forrásokat nyissunk. Mert gazdasági életünk alapja ma a falu. E—lt. Hivatalos rovat. 3014. 1910. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben magyar honos ifjak részére fen tartott helyek betöltésére a m. kir. honvédelmi miniszter pályázatot hirdetett. Az érdeklődök a feltételeket a városházán a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Zalaegerszeg, ÍMO április 14. Dr. Korbai, polgármester. 2977. 1910. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy a fiumei cs. és kir. haditengerészeti akadémiában a f. 1910—1911. iskolai év kezdetőn mintegy 50 egészen ingyenes és féldijmentes alapítványi helyet töltenek be. A pályázni kívánók a feltételeket a városházán a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Zalaegerszeg, 1910 április 14. Dr. Eorbai, polgármester A mértékekről. Vagyis: as igazságról. Mivei mérünk? Az emberek semmit sem szoknak meg olyan nehezen, mint a napi életben használatos egységek megváltoztatását. Idestova negyedszázados jubileumát ülheti meg a korona valuta, de azért még olyan vidáman számítanak forintot és krajezárt széles nagy Magyarországon, hugy az valóságos gyönyörűség. Sőt a piaczon a falusi árusok még a forint és krajczár előtti korszakba esnek és garasba u számiijáí áruik értékét. Ugyanígy van a mértékeknél is. Száz ember közül kilenczvennyolcz egy font hust kér, ha fél kilót akar venni és csak akkor fanyalodik a kilóra, ha semmiképen sem tudja a számadást fontokkal eligazítani. Még legkevesebb baj van a liternél, mert a pint és az iteze sehogyan sem illik bele a liter vagy annak kisebb részei közé. Ellenben a méterrel ismét nagy a galiba. A menyecske ha betéved valamelyik szövetkereskedésbe, inkább a nyelvét harapná el, semhogy méterszámra vásároljon. Neki jó a rőf is. Rőföt mértek az öreganyjának is, ő sem vesz másként. De jó a röf a kereskedőnek is, aki végre is nem azt nézi, hogy métermértékünk van, hanem azt, hogy miként kel jobban és látszatra olcsóbban az áruja. És éppen ezen fordul meg a dolog. Ugyan miért kellett a korona pénzegységet törvénybe iktatni, ha mégis forinttal számolunk és miért törvényes mértékegységünk a méter, ha , nyugodtan lehet rőfszámra mérni a szövetet, ] posztót, selymet? Az uj mértékhitelesitési töri vény szigorúbbá tette a mértékek állandó ellenI őrzését, de igazán nem lehet elgondolni, miért > kell olyan pontosan ellenőrizni, lebélyegezni a 1 kereskedők méterrudját, a nikor arról úgyis csak rőföket mérnek le. Természetes, hogy az egyszerű j falusi ember igy sohasem szokja meg a métert, | meg a koronát, ha kényelmesen vásárolhat fontj számra, rőfszámra forintért. O.yan kérdés ez, ; amely nek törvény intézkedéssel való rendezése j lesz szükséges a bekövetkezendő békésebb polij tikai időben. | M ér leg- sülykészitők s jaVitók; mértéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállítóita : Borbély Márton. — i Alsöfejórmegye: Gyulafejervár. Bartha A. Béla I épület es műlakatos, műszaki és mérlegmühelye és javitó gyára. Nagyenued. Folbert Tamás lakatos mester, mérÉ tékkeszitő. ! Aradmegye: Aradon 2 mérlegjaviíó. í Bácsbodrogmsgye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javítás. < Baja: Krammer J. és fia móleggyártók éá javítók. Palánka: Schreiber RaSázs márleg, guiykeszitő és javító. Baranyamegye: Pécs-. Kindl Ferencz mérlegkészítő és javitó gyára. Beszterczonaszódmegya, Besztercze (Erdély) — Szántó András puskamtives, mechanikus, kerékpár ö varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvényszerű kiállítását vállalja, j Schuszter Guidó mechanikus, mérltgkészitő. \ Bókösmegye: Orosháza: Katona Imre tizedes, szá/adoE és rudas, méríegkészitő, valamint suly javitó. í Borsödmegye: Miskolcz. Nnup Mihály szerkováca suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mámjavitó, mérlegkésziiő. Brassómagye Brassó. Drágíts Sándor lakatosmester, mértékkeszitő. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleglakatos. Egyedüli méiiegkészitő a megyóbenGyőrmagye: Gyíir. 1 lakatos meilegkészitő. ; Haromszekinegja: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Barátnőn Kovásznán 8 Kézd ivásár helyen. : Jászaagykunssolnokmsgye: Jászberény. Gedei i József gépész, mérlegjavito, másodmagával: s még 3 méítéktárgvkészitő. \ Solozsvarmegyeben: Kolozsvár. Farkas Pá szerkovacs, mérleg és suly készitő, javitó Gilovits József kádár, meitékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték készítő. I Első Erdélyi mértékkészit'á műhely Kolozsvárt. Ircda Mátyás kiráiy-tér 25. Iparbank. Telefonszám 60 Műhely: Szép-utcza 1 Telelőn sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket késeit ee javit. A mértéktörvény előírásának megfelelően íendeakedett be. Vidéki megrendeléseket, gyorsan és gondosan foganatosít Műhelyvezetője a keresk. miniszter által rendezett mérleg és merőeszkóz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, űrmérték készitő s javitó. ( Lipiómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegI készitő. Máramaroámegye: Máramarosszigrt. 1 mérlegjavi'ó.
