Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-07 / 14. szám

XI. év. Zalaegerszeg, 1910. áprili

s 7, !4i szám. KMfiietéri ir : <87 érre i kor. 04 f m érr« 2 kor 04 f N«fy«dr« 1 kor 04 f Sffyag BiáH 8 fillér. Hirdetéssk dij» megegyezés szerirt. Nyilttér sor* 1 tor Szerkesztőség 6t ki*dóv»tal: Kossnth-atcxa 44. özerieazti Z. ZEtozr-^rá-tln- Lajos LENG TE X. FRRENC2 BORBOLT Q-TÖ R G--2" laptulaidonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Sok szép eszme hiasnlt meg a földön azért, mert az emberek kishitűek, bizalmatlanok és bátortalanok voltak. Soha sem az eszme volt hibás, hanem az emberek. Az eszme nem czammog a földön, de az ember oda van szokva. Jobban esik neki, ha jót heverhet a puha pázsiton, sőt az útszélen is szivesen elterül, csak pihenhessen egyet, mert a menetelés izzadsággal jár. AZ eszme utón futás meg épen fölötte nehéz dolog s nem is mindig fizeti ki magát. Mondd azt a magyarnak, hogy ő még egyszer ura lehet hazájának, ha erősen akarja, ha összetart, ha senki sem nézi a maga hasznát, hanem a nemzetét, s igen soktól azt a választ kapod: hiába yaló dolog, mi gyengék vagyunk. Az már igaz, mert a ki nem bizik magában: gyenge is, gyáva is, de az is igaz, hogy a ki amúgy igazában ráadja a fejét valamire, győzni fog! Te hallgass a költőre: Gondolj merészet és nagyot És tedd rá éltedet, Nem vész el semmi szin alatt, Ki el nem csüggedett! Dr. Boros György. A Csány-szobor helye. Szombati értekezletén a bizottság megállapodott abban az óhajtásban, hogy a Csány-szobor a főtéren, a központon áilittassék föl, mert Csány László a szó legigazább értelmében a fórum embere volt. Ez nem azt teszi, mintha mások is annyi ezeren nem volnának szintén a fórum emberei. S nem is igen illik összehasonlításokkal versengésbe állítani nagy embereknek az emlékeit. De jellemezni lehet a nagy embereket is, s munkáikat is. Deák Ferenczet tágasabb körű tudásának eredményesebb munkája után bizony jobban megbecsüli a történelem, mint Csány Lászlót. Holott tudnunk kell, hogy Deák Ferenczet inkább a boronálásnak, az ut egyengetésnek, s lehengerednek a munkájából ismerjük; Csány Lászlót pedig csak a keményebb szántásnak a munkájából ismerjük; Kossuth Lajosékkal együtt a jobbágyságnak, a századokon át műveletlenül hagyott ugarnak a feltörésében vett részt, a nemzet erősítésében; nekik az uttörésben tört fel a kezök s szakadt meg a nyakuk, Nem baj tehát, ha a Deák Ferencz szobra csak egy szép kertben van s ha e mellett a Csány László szobra a poros utczán van, de az egész nép előtt, a fórumon. Van egy-két vélemény, melyek szint itt és ott állhatna még a szobor. Pl. a Barossligetben a vasúti ház mellett, vagy evvel szemben a luth. templom előtti akadálytalan téren Igaz, hogy Csány közlekedési miniszter is volt. De csak akkor volna ez stílszerű, ha csak közlekedési miniszter volt volna, egyéb semmi. De egyebekben több volt. S igaz, hogy itt elég ember megfordul, mert a város hogy ugy mondjam itt közlekedik Európával a vasút révén ; de a városba, ennek a piaczára és csakis a piaczára a nyugati és északi környékről teméntelen ember bejár. Ettől a piacztól a Barossligetig teljes egy kilómétert kellene jőni, hogy a szobrot is megláthassák. A vidékeknek ez az egyszerű szegény népe pedig érthető okokból praktikus dolgainak a végzésén kivül ezt nem teszi meg. E környékek lakossága tehát, hogy utczai árgumentumot használjak, a szoborra adományozott filléreiért nem talál méltánylást. Mig ha a főtéren áll a szobor, a világtájéknak bármely részéről városunkba jöt embernek okvetlen látnia kell. A Barossligetnek magasra nőtt fái még emilyen akadályul is vannak. Van, aki jónak tartja, hogy tegyük a Piákóczi-utczában a főgimnázium elé, hogy lássa az ifjúság s tanuljon, avagy egy más szélesebb részébe ez utczának, számitva arra is, hogy a központi főtér maradjon meg egy később netalán emelendő Kossuth szobornak a számára. Jusson eszünkbe azonban az Aesopus kutyája, ki a vizén úszva kilökte szájából &. hust, hogy a húsnak a tükörbeli árnyéka után kapjon. A főtérhez igen közel a zalaegerszegi egyemeletes takarékpénztár ablaka alatt van egy háromszögleti szabad tér. Itt nincs akadály. S az egyenes nagy Kossuth-utcza messziről ránéz. De mégis ez már nem főtér, mintha egy félreeső hely volna, s más utcza nem néz ide. Én azt hiszem, hogy ámbár ki nem fejezetten, de lappangva mindezek az okok együttesen hatottak a bizottságra s annak egyes tagjaira, hogy a főtérben állapodtak meg. Mert szintén ösztönszerűleg kell félnie mindenkinek attól a később támadható, ha csak egy embernek is a vádjától, hogy: na, ezt is eldugták! vagy valamely szélre tették, vágóhid felé, marhavásár közelébe, vagy lókupeczek számára stb. S ha már még közlekedési miniszteri volta sem kivánja meg, hogy specziálisan vasút mellé tétessék: akkor a stílszerűség egyenesen tiltakozik, hogy akár róm. kath., akár protestáns templomoknak a czintermébe, akár valamelyik bankháznak ablaka alá, vagy bármely iskolának a tövébe állittassék mintegy ezeknek diszitéséül, vagy őneki jellemzéséül; inert Csány László sem specziálisan nem jogász, sem bankár, sem belső egyházi férfi, sem kereskedő, sem paedagógus: hanem ember, a nemzeti közéletnek az embere, még pedig erős nemzeti érzületű magyar ember, ki a vármegye közigazgatásában, az állami kormányzásban s a nemzeti eszmék forradalmában küzdött az első vezérlő férfiak között, utolsó leheletig. Nemzeti hős volt. Nem tartozhatik tehát valamely osztályhoz, párthoz, árnyalathoz vagy szektához. Szelleme a nemzeté. Semleges területen és mégis mindennel közös területen, hol az életnek ezerfajta hullámai összecsapódnak: a fórumon kell állania. Életében a halál csatamezején volt, ott forgolódott, hol a halált osztogatták; halála után emlékének, emlékkövének az élei csatamezején kell állnia, ott hol az emberek belőle bátorságot, vigaszt, reményt meritve szebb jövő felé a nemzeti életbe vetett hitöket táplálják. Ez a hely a fórum. Ha nem kifejezetten is, de lappangva bizonyosan ezek a gondolatok irányították a bizottságot s annak tagjait, hogy a főteret választották. Most jön ehhez a gyakorlati életnek a hozzászólása. Ha meg állapodott is a bizottság e főtérnek valamelyik pontjában, most már a részletekben, egyik-másik pontra nézve nem lenne helyes mereven valamelyikhez ragaszkodni, elég nyereség általános elvül a főtér. Most már a város közönségének is nagy hozzászólása van, mert bizonyára szivesen veszi a város tekintélyét és diszét emelő szobrot, de tekintettel kell lennie a piaczi reális életre is, a közforgalomra, az életre. S ugyanezekre a bizottságnak is tekintettel kell lennie és tekintettel kell lennünk mindnyájunknak az egyházi rendre és a vallási érzületre is, látván azt, hogy a templom és paplak között méltó helyen s világi szobrunkra nézve is a legméltóbb helyen a Szentháromságszobor áll. Ha az egyházi hatóság önkénytesen ugy találná, hogy az egyházi szobor kissé odább tehető volna, akkor a Csányszobor jönne ennek helyére. Ha pedig nem, nem volna illő dolog azt sürgetni is. A térnek más jobb pontját kell keresnünk. A két utczának teljes tengelye jó hely volna; ám nem volna helyes dolog ide tenni, mert közel esnék az egyházi szoborhoz s ennek mintegy elejébe állana. De a város részére vásári forgalmi és rendészeti tekintetben sem lenne egészen helyes, mert a két szobor között talán nem lenne elég kényelmes szekérút, különösen nagy vájárok alkalmával. Mind e két akadály elesik akkor s a város közönsége bizonyára szintén megnyugvással fogja venni, ha a szobrot a Rákóczi-utczából jövő szekérutnak a Kossuth-utczába való deltás torkolatába helyezzük. Minden irányból látható központon lesz. Szekérutat egyáltalában nem bánt. Igen kicsiny területet foglal el abból a 42x33= 1386 • m. területből, alig legtöbbet 5X5= 25 • m. területet. Ennyi a Deák-szobor terület rácscsal. Ide sem kell több. Ennyi sem. Itt még rács sem kell. Gondolom egyéb fogná védeni. Talán szegeletkövek s maguk a lépcsőzeti kövek. Ajánlatos, vegye a város közönsége s a városi képviselet a dolgot figyelembe, komoly, nemes figyelmébe. S hadd szólaná-