Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-31 / 13. szám

1910. márczius 31. M A CT Y A R P A I Z S 5 Rend, jászóvári premontrei rend, kegyestanitó rend, minorita rend, Szent Ferencz rend, kapuczinus rend, több káptalan, Orsz. Katholikus Szövetség, Szent Is ván Társuiat, Kath. Közép iskolai Tanáregyésület stb. Ezenkívül képviseletre jelentkezett több vármegye és szabad kir. város. A Kolozsvári Qiszágos Ereklye Muzeum Egyesület 20 évi fennállása évfordulóján tartott szervezkedő közgyűlés képe (közel 100 jelenvoltnak a képével) s alatta a következő följegyzé : Husz éven át gyűjtötte hangya szorgalommal a kolozsvári ereklye-muzeum a történelmi kincseket a nem et számára. E.y Pantheont áílitott a 48—49-es nigy idők emlékeiből. Működésével kihatott az ország minden részébe. Budapesten az egykori Fii vak-kávéházit, a mai Koronaberczeg uiczábjn emléktáblával jelölte meg. Bem tábornok egykori lakását, a fehéregyházi Petőfiházat, a héjjasfalvi honvédemi kel, a Kolozsvárt kivégzett S'ékely-vértanuk emlékoszlopát szintén az ereklye muzeum áilitotta. Számos emlé ' létesítésével kezdeményező volt. 20 ik évfordulóján szervezkedő gyűlést az ország legnagyobb kulturiutézetében. az E. M. K. E. gyüle stermében tartotta, a képen látható nagy érdeklődés mellett. A gyűlést a 86 éves Esterházy Miguel gróf huszár-százados nyitotta meg, az elnök választást, mint korelnök, a 96 éves Horváth Ignác Mátyáshuszár alezredes vezette. Elnöknek választották Sándor Józsefet, a márczius 15 iki bizottság •eluokét. Alelnökök lettek : Kelemen Márton 48 as tiszt, dr. Övári Elemér városi tiszti főügyész, Barabás Samu ref. lelkész. Örökös tiszteletbeli alelnöknek választották a muzeum kezdeményezőjét és megteremtőjét Kuszkó István t. b. muzeumört. Bagaméry Zsombor pénztáros. Hant/. Pál ellenőr, Dr. Bergh Kálmán és Szőts Ferencz jegyző lett. Ü/. eréklye muzeumnak a rnilleniumi szervezkedéskor az ország különböző részeljen 300 vidéki köre volt, s az összes harczosokból néhány száz örökös tiszieleti tagja, i körök most 46 városból és községből küldtek megemlékezést. a tiszteleti tagok üdvözlő és irányító soraikkal keresték fel a muzeumot. Rákosi Jenő, dr. Hegedűs István, Hentaller Lajos. Borszéki Soma s mások írásai maradandó értékűek. E szervez kedő közgyűlés 1910 február 27-én folyt le. Bo zalmas íiuvész, 300 ember aldozattal. Szalmármegvébcn Oköritó községben vasárnap nagy mulatságot rendeztok a községbeliek vala mely jótékonyczélra egy nagy csűrben. A csűr kapuját bezárták hevederekkel, hogy a hivalla nok ne tolakodjanak be. Csak egy szük ajtócska maradt. Ejlél felé vagy a lámpiontól, vagy v.^la melyik kinmaradt suhaneznak bosszu-tételétől az épület meggyúlt. A láng villámgyorsan harapódzott. ü tömeg uem tudott kijőni. Neki feküdt s kinyomta az épület oldalát, de ekkor rászakadt az egész égő ledéi s 300 ember odaégett. A szatmarmegyei borzalmas szerencsétlen* segért ki a felelős ? Senki. Azt mondja mindenki s mondja különösen egy csendörségi jelentés, mert a mulatságot a rezesbanda tagjai rendezték tizenketten s ezek is benégtek, kózülök csupáu hárman maradlak éleiben ezek is súlyos égési sebekkel. A vizsgálóbíró s a járási szolgabirák is azt állapították meg, hogy senki sem lehet fele lös. S együtteseu kórusban zengik, hogy »csakis a véletlen szerencsétlenség esete forog fenn« Oh dehogy ! forog a monkö! uem az esemény. S csak a rezesbandának a tagjaira lehetne hári tani ezt a szörnyű gyalázatos bált! Ahol öt perez alatt 300 ember ég el borzalmas igában megfOjlódva. S ugyancsak ez a csendörségi jelentés sorolja elő a lenlebbi sorokban, hogy mik segítették elé a szörnyű veszedelmet: i. a csűrnek gyúlékony szalma és nádfedele, 2. a mennyezet levegője tele volt aggatva tavaly még friss zöld lombos ágakkal diszitéiűl, ez»k mostanáig itt maradtak tubák módra száradva, 3. a csűr belsőterületét át meg át szőtte fonta a pókháló, 4. ezek alá aggatták most a petróleum lámxásokat és papiros lámpionokat, de sűrűn ám, hogy szép legyen, 5. ami méq üres térség maradt a levegőben, azt szines czifra papírral, angyelikákkal át neg át szőtték, hogy szép legyen a bálterem, 6. a nagy ajtókat elzárják, 7. a közönség twusi emberekből áll, még pedig 8. hevesvérű ifjúságból, 9. külön bözö falvak ifjúságából, ktlc között a táncz és szertlem féltékenykedéseket és véres verekedéseket szokott szülni, melyet éleszthet még 10 szer és 11-szer a kettős ünnepi hangulat és ebben az ital is. — Persze mindezeket a körülményeket csupán csak a rezesbanda tagjai tartoznak megfigyelni és ellenőrizni. Kirándulok figyelméből Az Erdélyi Kárpát egyesület által feltárt Zichy-barlangnál a Sebes Kőrösnek fenséges , sziklaszorosában gyönyörű kirándulóhely létesült. A Zichy barlang vasúti állomástól 5 perez távolságra, a nagyszerű ciepkőbarlaug előtt vendéglő és újonnan épült 14 szobás turista ház várja a kirándulót. — Külföldi mintára penzió rendszerrel üdülés czéljából, hu zamosabb ideiu L--- lehet, mérsékelt árért tartózkodni. Beggeli, ebéd (4 fogá ), uzsonna, vacsora (2 fogás), 4 korona. Beggeli. ebéd (3 fogás), és vacsora 2 korona 80 fi lér. Szobák napi ára2K. 10 km. gondoz Ut E. K. E. turista-ut sürüu be rakva padokkal. — Gyönyörű kiránduló helyek! Bővebb felvilágosítással szolgál az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvárt és Béveu (Biharm.) Eorjtcuca. Mióta a Rózsahegy — kontnicai vasút megnyílt, a gyógyulásra és üdülésre szoruló közönség fokozottabb mértékben keresi fel a magyár Katlsbad.it: »•/, ózondus levegőjű, gyönyörű fekvésű, leslői Korytuicát. A közlekedés kényelmével a fürdőközönség kényelméről vaió gondoskodás is karöltve halad. Dr. Ormay József kir. tanácsom főorvos, fürdötulajdonos, nem kiméivé költséget és fáradtságot, egész sereg uj építkezéssel gyarapította a hatalmas fürdőtelepet. Tavaly épült a rendkívül kényelmes Hungária szálló, továbbá a modern kor igényinek teljesen megfelelő uj vizgyógyintézet, melynek berendezésével kevés világfürdő hasonló intézete vetekedhelik. Tavaly adták át a forga lomnak a Stauek Albert uj erdei sétautat, mely uj, festői tájakat tár fel, a Kárpálok változatos, meglepő panorámájából a sétáló kö/önség előtt, Gyomor, ezukor és idegbetegeknek ma már igazán nem kell külföldi gyógyfürdőkre törekedniük ; Korytnicza az ö elismert kitűnő gyógyhatású vizeivel, subalpinikus levegőjével, klimatikus fekvésévél, dietetikus konyháival és fóleg kényelmes szállóival ma már minden hasonló kül.öldi fürdővel vetekedik. De nemcsak a betegek, hanem a fáradlak is megtalálják, — amit a furJő miud fokozottabb népszerűsége igazol, -— itt erősítő üdiilésükel. Irodalom. Művészet. Turáni dalok. (II.) Irta. Zempléni Árpád. A Turáni Dalok tartalom jegyzéke. A táltos(Előhang.) Numi Tárom és Jelempi. (Vogul rege a világ teremtéséről.) I — II. Numi Tárom lánya. Nimród. I—III. Istár és Gilgamosz. (Babiloni rege.) I—VI. A kalapács (Két Eddái ének nyomón.) I—XL. Bosszú. (Osztyák hős ének.) I—VI. Leányrablás. (Tóth István szobra.) Isten kapuja. I—V. A legnagyobb hős. I—II. Isten kardja. I—III, Árpád sirja. A szent-galleni kaland. (Ekkehard krónikája nyomán.) I—XX. Anya-átok. (Szibériai tatár ballada.) I—IV. Timur szava. (Goethe után.) Hunyadi I —II. Nimród fiaihoz. (Bégi magyar siralom.) Bákóczi Tiszabecsnél) Makdumkuli. Fazekas őrmester. Csokonai. (Óda.. Lavotta hegedül. (Kép a Tokaj Hegyalja régi életéből.) Wesselényi emlékezete (Óda.) Szeben alatt. (Bem apó esete.) Petőfi. A kufsteini madarak. I—II. Az őr. (Kossuth legenda.) Az erdő. Millennium. A menyasszony-futás. (Kalmük lakodalmi kép.) Előkelő házasság. (Szibériai tatár mese.) I—II. A kő. (Kunsági kép.) I—II. Szuómi 1 —V. Halál a jégmezőn. I—II. Száraz malom. Császártalálkozás. Levélváltás. (Cseremisz eset.) I—II. Kozák idill. (Fogazzaro után.) Memnon szobra a magvetőhöz. (Ének Egyiptom szkytháiról) Keletre, magyar! Örök magyar. (Óda.) Gsinimácsin országa. Napimádók. Az arany-halász. (Dalrészletek egy japán tárgyú mesejátékból.) A tüz özön. (Bege a világ végéről.) I—V. (Bpest, Bástya utcza 11. sz.). Különfélék. Mireziusi hó. Ha a szépnem és a szépségre vágyó nem felhasználta az alkalmat, megszépíthette magát márcziusi hómosdással, mert tegnap délelőtt ugyancsak nagy havazás volt vidékünkön. Dörmögő Dömötör szemlét tartott a képviselő házban, megnezte a társalgó termet és a kupolatermet, hogy ezalatt mi mindent tapasztalt, azt nagy mulatsággal olvashatja bárki Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes heti gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb, márczius 6 iki számben. Benne van ezekivül Elek nagyapó pocpás verse, Szemere György elbeszélése, Benedek Elek székelyföldi útleírása és Ráko<« Viktor regénye, Schöpflin Aladár elbeszélése az indíánus életből egy érdekes és tanullságos czikk a művészetekről, Tóth Andor verse. A szöveget szép képek illusztrálják; Tüll Ödön müvészirajzi s egy tréfás képsorozat e[énkiti e szám tartalmát, melyei tréfa, a szerkeszrtői üzenetek s reitvények' tesznek teljessé. Sebők Zsigmod és Bmedek Elek képes heti gyermeklapját, a J > Pajtái-1 a Franklin-Társulat'adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fi.lár. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, Egyetemautcza 4.). A Halley üstökös hőt fejleszt Az égboltozat nagy érdeklődései várt vendége, a Halley üstökös immár csillagászati műszerekkel látható, de szabad szemmel csak április elején fogjuk észre veuniA csillagászok most sorra nyilatkoznak az üstökös veszélytelensége mellett s legutóbb Kövesligethy Iladó tartott Budapesten érdekes előadást e tárgyról. Ezzel szemben Andre tanár lioni csil'agász egészen uj elméleteket hirdet. Szerinte május 18 án, mikor a föld keresztül megy az üstökös csóváján, igen tetemes höemelkedésb n lesz része a föld légkörének, olyan, mely föltétlenül észrevehető lesz, sőt kellámetlenné válhat, nohi veszedelmröl semmi esetre sem lehet szó. Audré a légkör és a csóva anyagának súrlódásából magyarázza a bőfejlödést, A gázok mérges voltában André nem hisz. Rodin a test szépségéiről. Bodin jelentősége a szobrászat fejlődésében abban áll, hogy alakjainak lelki világát vissza tudja tükröztetni azok mozdulataiban és az idegek, meg az izmok pillanatnyi megfesziilésében. A mozdulatoknak a legkisebb részletekben is pontos megfigyelése és hü visszaadá-a teszi tehát nagygyá ezt a franczia mestert. Egy angol lap interjút közöl, amelyben Rodin elmondja művészi hitvallásának főbb elveit. — Nemcsak a test összesége az, ami szép — mondotta a művész — hanem miuden egyes résznek is meg van a maga kü önös szépsége és jelentősége. A laikus azonban ez

f nem érti, mert hozzá van szokva, hogy az embert mindig felöltözve lássa. Ha nem igy volna, hanem például ugy, mint a régi görögöknél, akkor mindenki tudná, hogy az érzések nemcsak a szemben, az ajkon és az arcz vonásain tükröződnek vissza, hanem a kezek gesztusaiban és minden egyes izom játékában is kifejezésre jutnak. Rodin itt rámutatott a »Gondolkodó« czimü szobrára, amely műterme közepén áll és a következő megjegyzést fűzte hozzá: — Az, ami gondolkodási tevékenységében olyan meggyőzően hat, nem az, hogy agyával gondolkodik és szemöldökeit összehúzza, hanem hogy karjainak hátának és lábainak minden egyes izma, ökölbe szorított kezei és meggörbülő lábujjai is mutatják a gondolkodást . . . Nagyon is elmüvészlesedett korszakban élünk. Még a természetet is átalakítjuk és a természetellenes ruhák, fűzök, gallérok és czipök viselése által megváltoztatjuk a test alakját. Hogyan is lehelne ma egy nőnek olyan szép lába, mint amilyenek például a görög szobrokon láthatók, ha szük éa hegyes czipökkel tönkre silányitják a legszebb lábat! A legszebb ideál maga a természet. Az utczákon még ma is találunk valódi szépségeket, de szemünk nem látja meg azokat. Mi csak a ragyogó szemeket nézzük, a szép ajkakat, a helyes testtartást és fölötte nagy jelentőséget tulajdonituuk a ruházkodásnak. A test egyes részeinek harmouiájára csak ritkán gondolunk. Az olyan ember, aki egy fát tökéletesen ismer és tudja, milyen az ágak, a levelek s a virágok alakja. va.:y aki ismeri a nő szépségét minden mozdulatában és gesztusában, az a természetről és a valódi szépségről sokkal tö ibet tud, mint az olyan ember, a í háromszor körülhajózta a világot, vagy végigjárta Európa összes képtárait. Milyen Öreg a Föld. A radioaktív jelenségek tekintetbe vételével egy angol tudós kiszámította a föld korát. A föl 1 kora, mint ismere es, m i. régóta vita tárgya a geológusok és fiziwus ik kö zött. A geológusok a fold korát 300 mibo évre becsülik, fizikusok pedig hő elméleti megfigyelések alapián kiszámították, hogy a föld nem lehet öregebb 20—30 millió esztendőnél. Strutt angol