Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-13 / 2. szám
1910. január 13. MAGYAR P A I Z S 3 szemléltetni. Szólani fog még az olasz Cagni útjáról s végül bemutatja Coohot és az Északi-sark felfedezőjét, Peoryt. — Az előadás 4 órakor kezdődik. Belépő díj tekintettel a művészek szereplésére felnőtteknek 40 f, tanulóknak 20 f. Bérletjegyek 20 í ráfizetése mellett érvényesek. Felülfizettek a kath. legényegylet karácsonyi előadásain: Virág Ferencz 2 K 60 f, Legáth Kálmán 2 K, Fángler Gyula 1 K 20 f, Geiszlinger Béla 1 K, Legáth Gábor, Tölli István, Vapper Ignáczné 60—60 f, Heigli Jánosné, Ács Imre, N. N., Geiszlinger család, Károlyi István. Koffmann Frigyes 40—40 f, Jákli Jenő, Stefán Jakab, Senkó Gyula 20—20 f, Takáts, Börczné, Járos György, Börcz János 10—10 f. Mentő munka. Irtunk már arról, hogy Zalaegerszegen is tervbe vették a gyermekvédő (patronage) egyesület létesítését. Dr. Degré Miklós törv. elnök buzgolkodik a létesítésén. Dr. Degré elnök e tárgyban az igazságügyminiszterium kiküldöttének résztvételével folyó évi jannár 23-án d. e. 10 órakor hivatal s helyiségében a társadalom vezető férfiaival bizalmas eszmecserét fog folytatni. Lópatkolási tanfolyam. Zalaegerszegen, január 2-án lópatkolási tanfolyam nyílott meg, melynek élén Trombitás Ignácz szombathelyi állattenyésztési felügyelő áll; előadó tanárok Máyer Ottó törvényhatósági és Adamik István m. kir. honvédállatorvosok. Az előbbi elméleti, az utóbbi gyakorlati előadásokat tart. Az előadások junius végéig vasárnapokon és ünnepnapokon lesznek. A beiratkozott hallgatók közül az idegenek napi 1 K, helybeliek 50 fillér ellátási díjra tarthatnak számot. Ha vidékiek négyen egy fuvart utaznak, akkor a fuvardijat megtéríti az állam. A mai Cselédek. Egész társadalomnak sőt az egész emberiségnek egynémely betegségét kitűnően jellemzi néha egyetlen egy jelentéktelen individumnak a fellépése. A mai embereknek többféle betugségök között legundokabb, mert legigazságtalanabb a „czuczilista" fogalom alatt ismeretes paraszt kényeskedés, mely természetesen kényeztetésből lett. Azt hiszem leginkáob Magyarországon van elterjedve ez a czuczilistaság, mertitt van az, hogy egyik tulságból a másik túlságba esnek az emberek. Nős, elégazhozzá, cselédleányt fogad egy zalaegerszegi gazdasszony újév napján. A házi ur a szomszéd irodában hallgatja az alku dozást. „Kijár a koszt?" kérdi a vendég. Thü, a rézáldóját! s emelkedik az irodában a szék. Házi asszeny: oh! mi sokat adunk a jóízű ételre; magam sütök jó házi kenyeret, s mindig friss, mert sokan vagyunk. A főztemből már püspök is evott! Mi lesz itt? gondolja az irodában dühöngő ember. Nós, eddig rendben van az alku. Hát nézze lelkem — folytatja a gazdasszony — itt sok gyermek van ugyaD, de nem esik sok dolog, mert ketten dolgozunk s külső gazdaság nincs, ce disznó se tehén, se szamár. Hát maga lelkem mit tud dolgozni? s mit kér? — Naccsága kérem, 8 forintot; azt az egyet kikötöm, hogy az ismerősöm naponta eljárhas-od hozzám. Vatárnap nem. Akkor én megyek ki. Délelőtt a szent misére megyek, szegény anyám is olyan vallásos volt, s délután 3-tól hétfőn reggelig nem leszek itthon. Főzni nem tudok, mosóné úgyis szokott idejárni, tégiázni nem merek, mert elégetem a ruhát, padlót, súrolni, kenyer.it dagasztani tudnék, de nem vállalkozhatom rá, tudja isten, nagy derék fájásom van olyankor, aztán naccsága kérem mindent megteszek, c^.ak épen a kis gyermekeket nem viszem az ölemben az utc án, azt hinnék, az enyémek. . . Tybű! a hiét szientségit! elbődül az irodában a gazda s kirohan: „Kihez van szerencsém?" Én vagyok Juli, a cseléd. — Juli!? a cseléd?! Hát tud zongorázni? Nem tudok tekintetes ur, miért tetszik kérdezni? Hát csak azért kérdezem, hogy rögtön kitakarodjék innen, mert kiröpítem. Szemtelenség! Hogy merészel maga mosogató szolgálónak szegődni, mikor még zongorázni sem tud? — Természetesen az alku félbemaradt. A kutya. Van egy kutya a Kossuth utczában. Valami négy évvel ezelőtt, amint ott jártam, nemcsak megugatott a járdán, de felém is kapott. Éberségem és gyorsaságom megvédett a kellemetlenségtől. A fene ott egye meg, gondolám, nem rendőrösködöm, egyszerűen nem járok többet azon a járdán. Ugy tettem s szent a béke. Most azonban itt lakom, kutyabarátomnak a tőszomszédságába költözködtem már a tavasszal s azóta itt lakom. A kutya a nemesi pénztár udvarán és járdáján lakik; dicséretére legyen mondva, kutya uramnak, engem sohasem bántott ez időn át. Annál kellemetlenebb tapasztalataim vannak másokra nézve. Számtalanszor elnézem s hallgatom sok vidéki embernek a káromkodását. A göcseji ember tarisznyával és bottal jár. Da arra nem számit, hogy a városi aszfalt járdán is hadakoznia keil a kutyákkal. Az ón nagy kutyám oda kap az ember lábszárához s jön a káromkodás stb. Ez még tűrhető. De vérlázító végignézni, amint apró iskolás gyermekeket, lányokat kerget, sikoltozva szaladgálnak s jobbra-balra repül a könyv, irka, toll stb. — Az udvaron van egy szolgáló, aki még kap'tja, hergeti a kutyát, hogy mérgesebb legyen. Van még egy tulajdonsága ennek a kutyának. Éjfélkor kiül a járdám s reggeli 7 óráig üvölt. Ugatja a holdat s a tövis disznót. Engem nem bánt, én alszom, de a kényesebb emberek, meg a beteg emberek nem tudnak tőle alunni. — Tisztelt Ságy rendőrkapitány barátom ! uram! szállok az úrra! Lo kell lövetni azt a kutyát, mint egy kutyát. Úgyis annyi a kutya körülöttünk! Köszönetnyilvánítás. N. N ur 15 K, Lövinger Samu 5 koronát volt szives az elaggott iparosok alapja javára adományozni, fogadják a nemesszivü adakozók az ipartestület hálás köszönetét. Az ipartestület január 2-án tartott mulatsága alkalmából utólag felülfizetett Rabati Ferencz 2 koronát, melyért köszönetet mond az elnökség. Szily Dezső nagybirtokos ma délben öngyilkos lett. Nem tudják, hogy mi adta kezébe a gyilkos fegyvert. A jannár 2 án a Bárányban tartott müvészestély bevételeinek s kiadásainak elszámolása. Jegyek eladva: 2 db páholy á 20 K, 2 db oldalszék 6 K, 7 db elsőhely 21 K, 6 db elsőhely á 2 K, 10 K, 59 másodikhely 118 K, 17 db á 1 K 20 f 20 K 40 f, 45V S db állóhely 45 K 50 f, felülfizetések 10 K 30 t, zenészek részére szedve 18 K, összesen 269 korona 20 fillér. —Kiadás: terem '80 K, meghívó bélyege 20 K, plakát ragasztás 2 K 40 f, apró kiadás 3 K 40 f, nyomdásznak 33 K, eagedély 8 K, napszámos 10 K, zenészeknek 40 K, Meggyessi testvéreknek 59 K 14 f, Virágokért 5 K, összesen 265 korona 94 fillér. — Felülfizettek: Leimer N., Meggyessi László, Holczer N. 2- 2 K, Moravecz N., Dergács Gyula, Schütz Frigyes 1 — 1 K, Kaszás Annuska 60 f, Horváth Miklós 40 f, Császár Pál 20 f, K. B. 10 f, összesen 10 K 30 f. — A felüliizjtésekért hálás köszönetet mond a rendezőség. A meghivók bélyegéből megmaradt 3 koronával együtt tiszta maradvány 6 K 26 f. — Sajnálattal kell megemlíteni, hogy a sok kiadást véve, s azt, hogy két mulatság is esett egy napra, jótékony czélra c-ak kevés maradt. Radó Henrik, ifj. Borbély György, Borbély György, Horváth János. Közgyűlés. A Kereskedő Ifjak Önképző Egylete a Kummer kávéház feletti saját helyiségeiben f. hó 16-án vasárnap d. u. 3 ólakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az Elnökség. Ovjnk meg gyermekeinket a gyomorés bei&umitól i Ez alattomos betegség oly sok gyermek életét rövidíti meg, hogy alig találunk hozzá hasonló veszedelmet. Minden anya kötelessége tehát, hogy gyerkekének már a legkisebb fjyomorrontásnál is 2—3 evőkanálnyi Feienc* JÓZSeí keserüvizet adjon. Ez a legenyhébi tiszta természetes hashajtó, melyet a "jermek-orvosok mindig ajánlanak. Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól. (8) Megyeiek Eitner Zsigmond beszámolója. Eítner Zsigmond a zalaszentgróti kerületnek népszerű képviselője és a független-égi 48 as pártnak egyik kiváló tagja 9 én tartotta beszámolóját Zalaszentgróton, a kerület székhelyén. A beszámolóra Máriássy Mihály és Sümegi Vilmos orsz. képviselők is Süme^e érkeztek, ahonnan másDap reggel különvonat vitte a nagyszámú polgárságot Szentgrótra. Útközben a környék községeinek küldöttei szálltak a vonatra, ugy hogy a népszerű képviselő és társai százakra menő közönség élén szállottak ki á vonatból. A várakozó tömeg élén Botffy Péter zalaszentgróti gyógyszerész szép beszédben köszöntötte Eitner Zsigmondot, megkérve, hogy az ország mai súlyos helyzetében a tőle megszokott őszinte szóval világosítsa fel őket s adjon utmutatást a népnek. Eitnert láthatóan meghatotta a gyönyörű fogadtatás, lelke mélyéből köszönte meg azt s megígérte, hogy beszámolója alkalmával egyenes, igaz szavakkal fogja ismertetni a politikai helyzetet. Ezután nemzeti zászlók alatt bevonult a közönség a városba. A menetben ott volt Batthyány Pál gróf a volt zalai főispán, a megyei függetlenségi párt tiszteletbeli elnöke, Bosnyák Géza a megyei párt elnöke, Batthyány József gróf a szomszél keszthelyi kerület képviselője, Czukelter Lajos a megyei párt. jegyzője, Malatinszky Lajos és Sólyomy Tivadar fő , Szilágyi Dezső, Vizkelety Árpád dr. szolgabirák, Polgár József sümegi kir. közjegyző, Lukonich Gábor tb. főorvos, Bogyay János, Hayden Sándor, Choczenszky Miklós, Szentmihályi Dezső, Németh János sümegi plébános, Nedeczky Jenő, Semetke József, Szűcs Zsigmond, Zathuroczky Márton, Sárközy Viktor, Fürst Jáno8 dr., Havas Béla dr., Kassay Győző dr., Schmidt Pál, M. Kóssa Gusztáv, Darnay Kálmán, Krisztinkovich József, Epstein Vilmos, Beretzky Gyula, Luiszer Lajos, Talabér Károly, Pozsogár Gyula, Szádeczky Géza és még számosan a kerület intelligencziájának köréből. A népgyűlés a község főterén folyt le mintegy háromezer főnyi közönség jelenlétében. A szomszédos községekből Véged, Batyk, Zalabér, Zalaszentlászló, Kisszentgróth, Udvarnok, Csáford, Tűrje, Tekenye és Tüskeszentpéter képviseltették magukat nagyobb küldöttséggel a népgyűlésen. Semetke József gógánfai birtokos üdvözölte a polgárok eme nagy táborát s kérte, hogy a gyűlés elnökét és jegyzőjét válassza meg. Elnökül Semetke Józsefet, jegyzőül Polgár Józsefet választották. Az elnök megköszönte a bizalmat s rövid beszéd kapcsán megkérte a kerület kőpviselőjét, hogy beszámolóját tartsa meg. Eitner Zsigmond erre nagyhatású beszédet intézett a néphez. Vázolta a nemzeti küzdelmek történetét, ismertette a legutóbbi küzdelmeket, amelyekkel Bécs katonai követeléseit verte vissza, megrajzolta röviden a koaliczió működését, rámutatva az üdvö3 törvények alkotására, de feltárva gyengéit is. Hosszasan ismertette a mai politikai helyzetet, fejtegette azokat az okokat, amelyek a föggetlenségi párt kettészakadását előidézték; meleg elismeréssel adózott Justh Gyula tántoríthatatlan, meg nem alkuvó egyéniségének s végül kijelentette, hogy mikép a múltban, azonképen a jövőben is a legnagyobb elszántsággal és meg nem rendülő hűséggel tartja kezében a függetlenségi párt zászlaját, amelyet a közönség bizalma kezébe adott s amelyre hitet tön. A közönség lekö'ött figyelemmel hallgatta szeretett képviselőjének lelkes beszédét, amelynek minden hangjából a magyar haza és a magyar nép tüzes szeretete szólott s végül lelkesen megéljenezte. Beszéltek még Máriássy és Sümegi képviselők is. Ezután Polgár József a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A zalaszentgróti választókerület függetlenségi és 48-as pártja által egybehívott és Zalaszentgróton 1910. évi január 9-éu tartott népgyűlés elhatározta : Hogy gazdasági függetlenségünk kivívásához rendüietlenül ragaszkodik s az Önálló magyar nemzeti banknak 1911. évi január l-re leendő felállítását felté'lenül követeli. Az egybegyűlt polgárság helyesléssel fogadja tehát, hogy Eitner Zs gmona meg nem hódolva a bécsi hatalom előtt, szilárdan megállott az igazi függetlenségi és 48-as politika mellett. Mindezért osztatlan szeretettel, lelkesedéssel ragaszkodik az ő személyéhez és teljes bizalommal viseltetik politikai működése iránt. A gyűlés e javaslatot egy; angulag katarozattá emelte. Végül Semetke elnök néhány lelkes szóval megköszönte a kerület képviselőjének eddigi működését, az elhangzott beszédeket s a gyűlést bezárta. Egy órakor a Korona szálló nagytermében népes társásebéd volt. Az első felköszöntőt Schneller Jené zalaszentgróti plébános mondotta Eitner Zsigmondra és a megjelent képviselőkre, Batthyány Józsefre, Sümegi Vilmosra és Máriássy Mihályra. A képviselők nevében Sümegi Vümos köszönte meg hatásos beszédben az üdvözlést, kiemelve Zalavármegyének a nemzeti jogok védelmében oly dicsőséges múltját, amelyhez a vármegye moal is méltónak mutatkozik, amikor a gazdasági