Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-27 / 21. szám

4 M AGYAR !> A í Z S 1909 május 27. Mérőeszközök és mérlegek szerkezete. Hiba források. Javítási módszerek. 2. A mértékekről szóló 1907. V. i. cz. részié- i tes ismertetése, kapcsolatban a végrehajtásra vo- j natkoz > rendeletekkel és utasításokkal. Hitelesi- j tési eljárás ismertetése. 3. Gyakorlaiok két részben. } a) a gyakorlatban leginkább elterjedt mérő- '• eszközök és mérlegek bemutatása, szerkezeteinek tárgyalása. Javitási módszerek, hibás mérlegek kijavítása. b) a javított mérlegek és mérőeszközök hitelesítése, megengedhető hibák. Tanidö napi 8—9 óra. A tanfolyamon résztvevők a szükséges Írószerekkel, rajzszerekkel, eszközzel és anyaggal a tanfolyam Költségén láttatnak el. A tanfolyamon elejétől ^égig szorgalmasan résztvevők a tanfolyam végén vizsgálatra bocsáttatnak, s ennek sikeres letétele után a tanfolyam látogatásáról megfelelő bizonyítványt kapnak. Ugy a vizsga mint a bizonyítvány (a bélyeget leszámítva) teljesen díjtalan. A tanfolyam teljesen díjmentes s a résztvevőkre, saját idő és munkaáldozatukon kívül, semmi költség nem hárul. Tekintettel e tanfolyam j elentőségére és mielőbb várható hasznos eredményére, bizalommal hívjuk fel az érdekelt szakiparosok fi-yelmét, hogy ne sajnálják a két heti tanidőt, mert a hozott áldozat btztosan megtérül a szerzett ismeretben és az előre látható megrendelésekben, melylyel őket a közönség fölkeresi. A ki tehát e tanfolyamon részt kíván venni, jelentse be szándékát legkésőbb e hó végéig alulírott kamaránál, közölje előismereteit és jogcímét, mely öt e tanfolyamra képesiti. A bejelentést annál inkább elvárjuk, mert a ministeri rendelet szerint a tanfolyam hallgatóinak száma korlátozva van és az előirt számnál többet fölvenni nem lehet. Végül felemlítjük azt is, hogy a vidéki hallgatók könnyebbségére a miniszter ur útiköltségre és némi kiadás megtérítéséül személyenként 60 koronát utalt ki. Kolozsvár, 1909 május 19. Vetsz József Dr. Gimán József elnök. titkár Bővebb tájékoztatásra a kolozsvári kamara értekezletre hívta össze az iparosokét már e hó 24 én. Törzskönyv. — Iparkamarák érintkezése a mér:ékhitelesitökkel. — A debreczeni és kolozsvári iparkamarák javaslatai. A 107.226. 1908. sz. a. rendelet 29. § a előírja, hogy az időszakos hitelesítések czéljából az áll. mértékhitelesítő hivatalokkal a kamarakerület összes iparos és kereskedő átlaga és az évi gyarapodás közlendő. A debreczeni iparkamara a következőket javasolja a miniszternek: Az óss/.es törzskönyvi állagnak közel fele körülboiöl olyan, hogy foglalkozása természeténél fogva nála időszakos mértékeszköz hitelesítésnek a szüksége nem is fog fenforogni, igy például: ács, kőműves, kovács, asztalos, csizmadia, cipész, szabó stb. stb. A kamara tehát, hogy e rá nézve, kivált az első alkalommal igen tetemes és csak rendkívüli munka erők költséges beállításával teljesíthető munka, teljesen fölösleges részének elhagyásával könnyittessék, tisztetettel javasolja, hogy sürgősen olykép rendezni méltóztassék, hogy a j kamarai törzskönyvi nyilvántartásból csak azon : foglalkozási ágak adatai közöltessenek az állami mértékhitelesítő hivatalokkal, amelyekben az idő I szakos hitelesilés egyáltalában gyakorlatilag szóba jöhet. A kolozsvári kamara pártolja ezt és megtoldja a következő javaslattal: Minthogy a szóban forgó rendelet szószerinti teljesítése nemcsak falette terhes, hanem jórészt í felesleges munkát róna a kamarákra, ennélfogva ! indokoltnak tartja a társkamara javaslatát elfoga- ! dásra ajánlani és a hivatkozott rendeletnek oly irányú módosítását kérelmezni, hogy a kamarai törzskönyvi nyilvántartásból csak azon foglalkozási ágak adatai közöltessenek az állami rnártékhitelesitö hivatalokkal, amalyekben az időszakos hitelesítés egyáltalában gyakorlatilag szóba jöhet. A kösőbbi adatszolgáltatásra pedig azt a kiegészítő javaslatot teszi, hogy miután az uj alakulásokról a kamarák is az iparhatóságoktól nyerik az adatot, akik az iparigazolványokról a kamarát, részben az ipartestületeket és kivétel nélkül a munkáspénztárakat értesíteni amúgy is kötelesek : ennélfogva az emiitett rendeletet kegyeskedjék ugy módositani a miniszter ur, hogy az uj keletkezésekről az iparhatóságok közvetlenül értesítsék az állami mértékhitelesítő hivatalokat is. A miniszter már elrendelte az iparkamaráknak, hogy írassanak össze az iparosok és kereskedők. A mértékügyi könyvekről. Ismertettük a mértékügyi kiadványokat s kifejeztük véleményünket, hogy az érdekelteknek de legalább is a hivataloknak ingyen adja azokat a kormány. Örömmel látjuk, hogy a kolozsvári iparkamara most ugyanerre kéri a Nagyméltóságú minister urat. A kamara levele a következő: Nagyméltóságú Minister Ur! Kamaránk többrendbeli fölterjesztése rendjén bátor volt Nagyméltóságod előtt föltüntetni azt a nehéz helyzetet, melyet a mértékek használatáról, hitelesítéséről és ellenőrzéséről szóló 1907. V. t. cz. életbeléptetése az iparos és kereskedelmi világunkban teremtett. A törvény és a megjelent végrehajtási utasítás, valamint az ezeket kiegészítő rendeletek egész halmazának határozmányaival szemben tapasztalatuok szerint az érdekelt közönség a legnagyobb tájékozatlanságot árulja el és bár kivonatos közlemények utján igyekeztünk közönségünkkel a fontosabb rendelkezéseket még a hírlapok utján is megismertetni, mindaz in által az érdeklődőket és érdekelteket a kívánt mérvben kielégiteni nem állott módunkban, mert a részletes tájékozást nyújtó törvény és rendeletek sokszorosított példányai nem forogtak közkézen. Épen azért örömmel vettünk tudomást a m. kir. központi mértékügyi intézet hézagpótló és dicséretes ama buzgalmáról, hogy a törvény és az idevonatkozó utasítások és rendeletek szövegét, továbbá a hitelesítés alá bocsátott mértékek és mérőeszközök rajzait nyomdailag sokszorosítva közrebocsátotta és igy azokhoz a hozzáférhetést megkönnyítette. Az állami központi inértékü^yi intézet által kamaráukhoz is beküldött e kiadványok jegyzékét, viszont kötelességszerűen az érdekelteknek és közte az ipartestületeknek, iparos és kereskedő társulatoknak a figyelmébe hoztuk és ajánltuk azok megszerzését, hogy az ügyben hozzájuk forduló közönségüket szükség szerint alaposan tájékoztatni tudják az őket ijen közelről érintő mértékügyi rendelkezések felöl. E fölhívásunk refleksziójaként kerületünk érdekképviseletei köréből több oldalról annak tolmácsolására kérték föl kamaránkat, hogy az ide becsatolt kiadványok jegyzéke A/I. pont alatt fölsorolt 6 füzetek, továbbá a B/I. pont alatt jelzett 1 — 4. sorszám, sőt a később megjelenő rajzok államköltségen leendő beszerzése és díjmentes szétosztása érdekében tegyünk Nagyméltóságodhoz előterjesztést. Közérdeket képviselvén az, hogy a szóban forgó törvény és rendeletek stb. határozmányairól az érdekeltség minél szélesebb körben és alaposan legyen tájékozva, másrészt tudva érdekképviseleteink igen szűkös anyagi helyzetét, mely a még oly fontos és közérdekű művek kellő számú beszerzését é» díjmentes szétosztását nem engedi meg, kamaránk készséggel tesz eleget a fölkérésnek és ez alapon méiy tisztelettel javasoljuk Nagyméltósáaodnak, kegyeskedjék az előbb emiitett müvekből kerületünk érdekeltsége között teendő szétosztása 200—200 példányt államkölt ségen beszereztetni és kamaránkhoz kiosztás czéljából leküldeni. Kolozvár, 1909 április 29. Veisz József sk., Balázs Gyula sk., kir. tan., elnök. h. titkir. Fölhívás tömörülésre. Igen tisztelt Kartársaim! Jól irta egy kartársam, hogy julius 1 éig kartárs, (igy fejezte be hozzám küldött levelét) tehát eddig szól az ének, már csak julius 1-éig, de ez ne aggasszon bennünket, még az sem, hogy rólunk éppsn nem akarnak tudomást szerezni az érdekelt körök, de még a fővárosi lapok sem, nem akarok vádolni, de azon még is csudálkozom, hiszen ha egyes betörőt elfognak, valakit elüt a villamos, hozzák az összes fővárosi lapok, pedig ezek csak egyes mégszokott napi dolgok, mennyivel mis a mi helyzetünk, mikor itt 400 embernek az egzisztencziájáról van szó, levizsgázott mértékhitelesítők, a kiktől csak egyszerűen elveszik a képesítést, a kenyerünket; a míg 400—500 frtért kellett hitelesíteni éveken keresztül, sőt hogy ne unja magát az ember, még a községi mázsáknál is alkalmaztak egyrészüuket addig jók voltunk, most, a mikor már tisztességes fizetést kapnánk, most nincs meg a kellő intelligencziánk. Ha valakivel valaha történt igazságtalanság, ezek mi vagyunk és ha ezt csak ugy szó nélkül gyáván türjük, akkor megérdemeljük sorsunkat és azt is, hogy a ki ezt a szabálytalanságot elkövette a már meglevő jogainktól megfosztott, a markába nevessen, akkor csakugyan közönséges emberek vagyunk, s megérdemeljük, hogy mellőzzenek bennünket. Hát tulajdonképpen hol van itt az igazság? mit nem értünk mi régi hitelesítők? hiszen ugyanazok a mértékegységek vannak, s ugyan ugy kell hitelesíteni, a mi az uj mértékhitelesitési törvényt illeti, s az abban foglalt rendeleteket, az megjelent nyomtatásban, s abból ugy mint a régi rendeleteket, éppen ugy el tudtuk volna olvasni, ugyan melyik ügyvéd vagy biró ismeri az összes törvények szakaszait? ők is csak előveszik a törvénykönyvet, abból tudják meg és alkalmazzák a szükséges paragrafust. Tisztelettel fölkérem az összes hitelesítőket, vagyis leginkább azokat, a kik még nem előfizetői a »Magyar Paizsnak« fizessenek elő, tömörüljünk egy zászló alá, itt írhatunk egymásnak kérdéseket, feleleteket, mert hiszem és remélem, hogy a Paizs, mely eddig is buzgón szolgálta é* felkarolta ügyünket, ezután sem fogja megtagadni tőlünk jóakaratát. Elsősorbau is felkérek minden régi mértékhitelesítőt, hogy a megyebeli hitelesítőket egy levelező lapon szólítsa fel, hogy fizessen elő a »Magyar Paizsrac, igy legalább mindnyájan tömörülve elkészülhetünk sérelmeink orvoslására és a módozatok megvitatására, csak arra kérem önö-;et, ne legyenek föiületesek, mindenki tartsa kötelességének, mert csak igy leliet az ügyünkből valami, igy érhetjük el a kitűzött czélt. Én már föl is szólítottam a megyebeli régi hitelesítőket, s kérem Önöket is tegyék meg mielőbb, hiszen saját maguuk érdekeiről van szó. Egy régi hitelesítő. Hordójelző hivatalok felállítása. A hordójelzés és ujrajelzés teljesítése czéljábót 6 hordójelzö hivatal állíttatik fel Zalavármegye területén és pedig: a) Zalaegerszegen a város, továbbá a zalaegerszegi és novai járások területére kiterjedő hatáskörrel; b) Nagykanizsán a város, továbbá a nagykanizsai, letenyei és perlaki járások területére kiterjedő hatáskörrel; c) Keszthelyen a keszthelyi és pacsai járások területére kiterjedő hatáskörrel; d) Tapolczán a tapolczai és balatonfüredi járások területére kiterjedő hatáskörrel; e) Sümegen a sümegi és zalaszentgróti járások terű etére; f) Alsólendván az alsólendvai és Csáktornyái járások területére kiterjedő hatáskörrel. A hordójelzö hivatalok vezetésére szervezett hordójelzöi állások a közel jövőben betöltés alá kerülnek ugy, hogy a kinevezendő hordóielzök julius 1-én működésüket meg fogják már kezdeni. A hordójelzök a követke/ő javada rnazisban reszesülaek: a nagykanizsai évi 1600 korona, a tapolcza: 1200 K, a zalaegerszegi és a keszthelyi 800—800 K. végül az alsólendva; és a sü negi 600—600 K fizetést élveznek. A fizetésen kivül a hordójelzö munkálatokhoz szükséges és az egyes hordójelzök által alkalmazandó napszámosok (szolgák) dijazása, továbbá irodaátalány, fűtési és világítási átalány fejében a nagykanizsai évi 800, a tapolczai évi 600 a zalaegerszegi, keszthelyi, a>sólendvai és sümegi hordójelzö évi 300—300 koronát. Ezenkívül az egyes hordójelzők a 6 hordójelzöi hivatal évi kiadásait meghaladó bevétel 50° o ál pótjavada

!mazásként kapják fizetésük arányában. A pályázati hirdetmény a napokban jelenik meg. Vizsga. A mértékhitelesitésröl szóló uj-törvény érteimében, az eddigi kisebb mértékhitelesítői hivatalok, mint a keszthelyi, hordójelző hivatalokká alakulnak át. A törvény szerint az eddigi hitelesítőknek is uj vizsgát kell tenni. A helybeli mértékhitelesítő: Sta^müller Káról; a mult héten tette le a vizsgát, a veszprémi államépitészeti hivatalban.