Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-18 / 11. szám

4 MAGYAR PAIZS 1909. márcziu3 18 Nemzeti dal, szavalta Laskai Imre. 5. Virulj soká, énekelte az ifjúsági dalárda. 6. Márcziusi ifjak, szavalta Simon János. 7. A magyar zászló, szavalta Mohári József. 8. A magyarok Istene, szavalta Daucs Lajos. 9. Élj őseink hazája, énekelte az ifjúsági dalárda. 10 Csata előtt, szavalta Óhidi József. 11. A toborzó Kossuth, szavalta Németh Ferencz. 12. Induló, énekelte az ifj. dalárda. 13. A márcziusi ifjúság, szavalta Adorján Imre. 14. Márczius 15-ike, szavalta Sipos Boldizsár. 15 Szózat énekelte az ifj dalárda. Az ünnepély után Lugmayer Ferencz áll. isk. tanitó 6 K 20 fillért gyűjtött a Gsány szobor javára. NedeCEky Jenő feketekastélyi nagybirtokos, 48-as honvéd ezredes, 100 koronával alapító tagja lett a Zalaegerszegi Közművelődési egyesületnek. A „Zalamegyei Kör" márczius 13-án tartotta a VI. kerületi függetlenségi és 48-as kör összes termeiben felolvasással és hangversennyel egybekötött estélyét a zalamegyebeli főiskolai hallgató• kat segélyzd alapja javára. A nagyszámban összegyűlt közönség zsúfolásig megtöltötte az óriási disztermet. A műsor pompásan volt összeválogatva és annak minden száma nagy élvezetet nyújtott a hallgatóságnak. Az estélynek valósággal művészi jellege volt, amit az alábbi műsor bizonyít. Az első szám Vulpesnek ez alkalomra irt zalai tárgyú novellája volt, melyet a Zalamegyei Kör elnöke Rostás Ignácz olvasott tel. Vulpesnek e novelláját fölösleges dicsérnünk, hisz mindenki ismeri az ö irói nagyságát; csak annyit jegyzünk meg, hogy az igazi zalai hangon kitűnően mulatott a közönség. A második számot Faragó Lajos hegedűszólója képezte, aki Beethoven »Bomance«át és Wieniavszky sSouvenir de Moscou« cz. darabját játszotta mesterien; a zongorakiséretet Weszefovszky Bözsike nagy ügyességgel látta el. A harmadik szám Kalmár Józsefnek a m. kir. opera tenoristájának kitűnő énekszáma volt. aki a közönség nagy tetszése mellett énekelte a »Romance«-ot a Bűvös vadászból és D. Amant Leó »Dalát«; a zongorakiséretet Polldk Rezső lát'a el. A negyedik számot Erdélyi Erzsike szavalata tette, aki bravúrosan szavalta Kiss József »Tüzek« cz. költeményét. A gyönyörű szavalatot zugó tapsviharral honorálta a közönsé.', amire Erdélyi Erzsi Szilágyi Sándornak egyik kedves költeményét adta elő. Az ötödik szám Gluzek Lóránt csellorrűvész játéka volt, aki Popper »Fonó dal«-át és »Mazurká«-ját adta elő sok művészettel; kísérője Gluzek Carmen volt. A hatodik számot Grünwald Erssébet, hangverseny énekesnő énekszámai képezték, aki List: »Loreley«-ével és Schuhman egy dalával valósággal elragadta a közönséget. Grünwald Erzsi talentumáról a jelenievö műértők is a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak. Kétségkívül ez a szám volt a műsor fénye. A jelzett dalok után uj számot kellett énekelnie, amelyet meg is ujráztattak vele, s a közönség szűnni nem akaró tapsorkánja következtében még ezután is többször kellett a pódiumon megjelennie. A hetedik szám Lengyel András humoros szavalata volt, aki Molnár Ferencz »György és a szerelem® cz. karczolatát adta elő sok közvetlenséggel. 10 perczig szakadatlan derültségben tartotta Lengyel előadása a közönséget és ezúttal tanújelét adta annak, hogy a komikus szavalatnak ép ugy mestere, mint a komolynak. Műsor után táncz következett. Az első négyest több mint 100 pár tánczolta. A táncz alatt a legvidámabb hangulat uralkodott és a közönség csak reggel 6 óra tájban oszlott szét. Az est a rendkívül nagy erkölcsi siker mellett szép anyagi sikert is biztosított mindamellett, hogy a zalamegyeiek teljesen figyelmen kívül hagyták a jótékonyczélt, amelyért az est rendezve volt. Az estélyre felülfizettek: Friedmann Lipót a »Pester Lloyd« szerkesztője 20 koronát, Dr. Friedmann Bernát ügyvéd, Dr. Nyári Béla orsz. képviselő, Koller Miksa apát (Zalaapáti) 10—10 K, Dr. Heetes Antalné, Dr. Graner Adolf (Zalaegerszeg), Küllev János (Zalagógánfa), Faludi István, Sterk Ferencz 5—5 koronát, Deák Mária, Török Jenő, Preisach Miklós 2—2 K, Gombos Gáborné, Fenyves Ferenc, Oppel Henrik, Gyenes Jakab 1 — 1 koronát, N. N. 40 f, N. N. 30 f. A nemeslelkű felülfizetőknek ez uton is hálás köszönetet mond a Zalaraegyei Kör elnöksége. j A drávavásárhelyi önkéntes tűzoltó egylet alapszabályait a belügyminiszter láttamozta. I A kereskedelemügyi m. kir. Minister ur f. é. • 9736/III. sz. a. a dunántuli h. é. vasút részvénytársaságnak a pozsony—porpáczi vasút vonalának Porpácz állomásából kiágazóiag Tűrje állomásáig vezetendő helyiérdekű vasút vonalra az előmuukálati engedélyt egy évre megadta. Sajtóhiba. y>Gógykenyér a szenvedőknek* czimü múltkori közleményből kimaradtan a következő sorok: — a »Nádai«-féle gyógykenyér különösen az anyagcserének hiányos működése következtében beállott »székrekedés«-nél vált be kitűnő hatásúnak. TávoliaK. A jövő vallása. Néhai való jó Brassai Sámuel tudós, az utolsó encyclopedista, egyebek mellett nagy mértékben foglalkozott vallási eszmékkel is. Egyik n.°gy felolvasásának »A jövő vallásai volt a czime. Ebben azt profécziálta, hogy ide s tova az unitárismus fog felülkerekedni s diadalt ülni. Evvel kapcsolatban megemlítjük, hogy a mult héten három uj papot iktattak be az unitáriusok három uj helyre: Kiss Károlyt Petrozsénvba, Bartók Gézát Polgárdiba, s Kiss Sándort Füzesgyarmatra. A királyhágótól nyugatra tehát már négy helyen vetette meg lábát az egy istenhivók vallása: Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Polgárdiban és Füzesgyarmaton. A kisipar fejlesztése. Hazai iparosságunk jajveszélyt hirdetett hangjainak visszhangja elenyészik, mert egyrészt előttük van a régóta rárt uj ipartörvény, másrészt pedig a mindenek igényét kielégíteni törekvő kormány készsége, aminek folytán a technika legújabb gépvivmányai nemcsak bemutattatnak, hanem az ország minden életre képes iparosának megadatik az alkalom arra, hogy azt ugy elméletileg, mint gyakorlatilag tökéletesen megismerhesse és ez ismerete alapján beleilleszkedhessék az ót megillető polgári állásba. A kormány részéről mult év november 12-én tétetett meg az első kísérlet Kossuth Ferencz és Szterényi József együttes elhatározásából kifolyólag ; és pedig százakra menő gépek üzemképessége mutattatott be a fóldmiveléssel foglalkozó Alföldön, Orosházán, hogy az ipar ott is mint mindenütt, összhangzatosan fejlesztessék. Hogy nem járt eredmény nélkül, mutatja az a tény, hogy 43 vásárló jelentkezett gépvételre és pedig kedvező fizetési feltételek mellett jutottak a gépekhez. Ha ezt a nagyjelentőségű irányítást a nemzet megérti, akkor csalhatatlan reménnyel nézhet az ország gazdasági fejlődése elé, mert ha a milliók által fejlesztett hazai ipar nem tudja meghódítani a magyar közönséget, akkor megérdemli soríát, hogy az önálló vámterület mellett is idegen elemek élősködjenek rajta, anélkül, hogy a függetlenség legbiztosabb alapját valaha kiépítve lássa. Az alapkőletétel tehát megtörtént Orosházán akkor, midőn nemcsak ifjú munkások jutalmaztatnak meg, hanem 43 kisiparos kap előnyös vétel mellett munkagépeket, melyekre 50.000 koronát e hó 5-én utaltatott ki Kossuth Ferencz miniszter. Hogy ez mit jelent, azt a jövő fogja megmutatni! A Sóról. A pénzügyminiszter 1908 évi 131. 381. számú rendeletével az 1909. évre is fentartotta a m. kereskedelmi részvénytársaság, mint a m. kir. sójövedék vezérügynöksége által szódával denaturált iparsó amaz árait, amelyek eddig is érvényben voltak. Ezek szerint a tiszta iparsó ára egyszáz métermázsán alóli mennyiségben métermázsánként 2 K 77 f, a tisztátalan iparsóé pedig 2 K 37 f. Egyszáz métermázsa, vagy azon felüli mennyiségnél az ár métermázsánként a tiszta iparsónál 2 K 40 f, tisztátalan iparsónál 2 K. Ez az ár az iparaónak a vezérügynökség szigetkamarai és marosujvári denaturált telepein való átvétele esetére bír érvénnyel. Szigetkamarán ? azonban a föntebbieken megállapított árakhoz ) még báuyahelyekről való szállításért járó díj fejéíj ben métermázsánként 18 fillér hozzászámítandó. ' Az iparsónak az ország egyéb helyein való j átvétele esetére, az itt megállapított árak a szii getkamarai s a marosujvári denaturáló teleptől f járó vasúti szállítási dijakkal emelkodnek. Irodalom. Művészet. Kik kárhozottak? A Talpra magyarban. Márczius 15. emléket ünnepelünk s a Talpra magyar elszavalását századikszor, ezeredikszer halljuk már. S tagdhatatlan, igen sok embernek bánthatja a fülét ez a sor: »Kárhozottak 6sapáink!« mert a kárhozott szó fülünkben első tekintetre valami megvetőt jelent, valami gyalázatost. Furcsa dolog pedig ezt dicső ősapáinkra mondani. I^. Gzukelter Lajos jeles szavalónkat elismerés illesse, hogy önállóan gondolkozva önállóan magyarázza s véleménye szerint jobb pontozással. Ó igy mondja: Habok voltunk mostanáig, kárhozottak! Ősapáink, kik szabadon éltek-haltak, Szolga földben nem nyughatnak. Vagyis, mi vagyunk gyalázatosak, nem az őseink. Az én véleményem szerint azonban nem szükséges ez az uj pontozás. Csak értsük az átkonott szót ugy, amint Petőfi értette. Az eredeti alak ilyen : Babok voltunk mostanáig. Kárhozottak ősapáink. Kik szabadon éltek-haltak: szolgaföldben nem nyughatnak. Kárhozottak, vagyis: el vannak kárhoztatva, még pedig mi tettük elkárhozottakká őket avval, hogy rabszolgaságnak a földjévé tettük ezt a földet, melyben most már nem tudnak nyugodni. Tehát ősapáink a kárhozottak, de mi vagyunk a gyalázatosak. Alkalomszerűnek tartom most ezt a kis megjegjegyzést. Borbély György A „Felhők." Akik értelemmel és szeretettel foglalkoznak az irodalommal, elsősorban a magyar irodalommal s ebben is a legcsodálatosabb tüneménnyel: Petőfi költészetével: azoknak tigyelmöket felhívjuk a Petőfi könyvtárra, melyet Endrödi Sándor és Dr. Ferenczi Zoltán szerkesztenek. A Petőfi irodalmat 30—35 kis önálló könyvben tervezik a közönség elé állítani. Legújabban a negyedik kötet jelent meg Felhők czimen Dr. Barabás Ábeltől. 1846 ban a 22-éves ifjú költő egy félévig hatalmas lelki küzdelmet állott ki. Nagy lelki fájdalmai s egyúttal mély bölcseimi gondolatai ekkor rohanták meg legjobban és legtartósabban. A világtól félrevonultan ekkor irta Szalkszentmártonbaa azt a 66 apró verset, melyek a péssimista filozófiának legnagyobb költeményei. Hálával kell rágondolnunk, hogy a szász eredetű Dr. Meltzl tlugó kolozsvári egyetemi tanár kezdette legelébb 1880 körül e költeményeknek a nagyságát megérteni, értelmezni és terjeszteni. Tanítványai most már mindenesetre többen lehetünk. A Petőfi könyvtárnak negyedik kötetébe ezt a Felhőket irta me^ tudással és nagy szeretettel Dr. Barabás Abel tanár, — magyarázatokba rakott idézeteken kívül sorba is szedve mind a 66 költeményt eredeti alakjokban. Ennek a fényes vállalatnak Bpesten Kunossy, Szilágyi és Társa a kiadója. A könyvekárából jut némi a Petőfi házra is. (B.) Különfélék. Szerb statisztika. Egy féléve már minden nap foglalkozva Szerbiával, nem lesz érdektelen, ha hivatalos szerb statisztikai adatok alapján, nagyjában megismertetjük Szerbiának úgynevezett közállapotát. Szerbia kiterjedése: 48,303 négyszögkilométer, tehát kisebb mint Erdély. Lakosainak száma (1906-ban): 2,735.147. Ezek közül szerb — az 1900. évi népszámlálás szerint — 2,331.107, román 90.000, czigány 46.000, német 7494, zsidó 5729, magyar 1956 és egyéb nemzetiségű 10575. Idegen honost talált a népszámlálás 24.280 t, kiknek több mint fele: — 14.419 (6881 férfi és 7558 nő) — magyar. Magában Belgrádban a lakosságnak egy tized része (8980) magyar honos. Nyolcz olyan városa van Szerbiának, melyeknek lakossága tizezron felül van. írni és olvasni tud a lakósoknak 16.9 százaléka, tehát — kevesebb, mint a legelmaradottab magyar vármegyében : Máramarosban. —• A falusi lakósoknak persze még ennél is kevesebb százaléka írástudó, csupán: 15.01 szá; zaléka, a nőknek pedig általán csak 7.36