Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-23 / 51. szám

2 MAGYAR PAIZS 1909. deczember 23. Lucza, Lucza stb. Kietök lányának annyi kérője lögyön mint [egy század katona, Lucza, Lucza kitty, kotty, kitty, kotty. * Van azonban gúnyos Lucza kivánat. Ez pedig a haragosoknak, rossz szomszédoknak jár ki. »Lucza, Lucza kitty, kotty, kitty, kotty, Kietöknek patyikus lógyön legjobb ismerősi Lucza, Lucza kitty, kotty, kitty, kotty. Kietöknek ógyet malaczozzon a disznaja az is [göbrönczös lögyön. Kietök feleséginek annyi gyeröke lögyön, mint [a kopasz ember hajaszáli. Lucza, Lucza kitty, kotty, kitty, kotty! A gazda aztán az ilyen »LuczajövendeIőket« beereszti s megvendégeli, különösen a legeisót, Azonban készen áll a pemet és szenes viz is a rossz sLuczások" számára. Érdekes, hogy Lucza napján asszonynak, lány­nak idegen házba menni nem szabad, mert ki­seprűzik, mert »elviszi a szerencsét.« Lucza-napján kezdik késziteDi a Lucza-szóket. Mindennap kell rajta dolgozni valamit egészen a karácsonyi éjféli miséig, s a néphit szerint ezt a templom bejárata eiőtt letéve, megláthatok a boszorkányok, kik a templomba mennek! A Luczanap utáni hosszú téli estéken napon­ként halljuk a pásztorkürt búgó szavát az éj csendjében feihangzani! Olyan mistikus ez a kürtjelzés. Künn a réten legelőköa habár egy fia nyáj sincsen, de mégis szól a kürt. . . hallik a pásztornép hangja. Sót még a pásztortüzek is felbukkannak imitt-amott. S talán ha nem is pásztoremberek, de kamasz legénykék hagyo­mányos szokással ismétlik ezt évről-évre. S jön-megy a pásztorjárás. Egy ilyen csapat 6—8—10 tagból áll, a szerint, hogy miként készülnek el. Rendesen évről-évre egymástol tanulják el, néha egyes ujabb mozzauatok csúsz­nak a játékba, máskor elmarad valami. Többféle a játék is amit játszanak. Az öltözet alkalmaz­kodik a szerephez s a nép között feltalálható. Nagy furkósbotok, kürtök, pásztorsipok, kócz­hajzat, kócz szakáll pásztorszür, tarisznya, csengő a legszükségesebb kellékek. Mielőtt valahova bekopogtatnának, eiőre megy az egyik bojtárka és megkopogtatja az ablakot s énekelve mondja: Dicsértessék Jézus Krisztus! Pásztorjárók jöttek hozzád, jó gazda, beerosztesz-e ? Aztán felelet szerint bemennek. Először is feltűnik egy ösz, elaggott pásztor­ember, ki leteríti ruháját a szoba egyik sarkában s ráveti fájós csontjait. A többiek szerep szerint körüle elhelyezkednek. Kevés idő múlva ez az öreg pásztorember izeg- mozog álmában. Tört zokogás hallik tőle. Eleinte érthetetlen szavakat mormog, később ért­hető lesz az elfojtott hang: »Óh édes Istenem! Te voltál, aki megígérted zsidó népednek a Messiást. Prófétáid hosszú év­századokon keresztül hirdették a kis Jézus el­jövetelét.® A beszédre János gazda és Mártonnak két fia odatelepednek a beteg mellé s János gazda szomorúan megszólal: »Márton bátyám, édes jó Márton bátyám hát álmodban sem tudsz pihenni? Gyerekek felé: »Szegény fiaim, apátok alighanem árván hágy benneteket, nem éri meg a várva várt Messiás születését.« (Zokog, a két fiu is fájó zokogásban tör ki.) »Szegény jó édesapánk — apjokra borulnak — nem él má soká, mi lesz belőlenk?« Sirás. János gazda: »Mártcn bátyám, Márton bátyám* — odahajolva rázza. — Az öreg lassan ébredezni kezd, föltekint: »Oh de- szépséges álmom volt, a kis Jézuskát láttam, a, gjalok százai mennyei dalokat énekeltek! . . . C-ak bír megérném a kis Jézus születését, de érzem, hogy öreg testem megtér alkotójához. Zokogás. — Gyertek ide kedves jó gyermekeim, hadd adjam rátok atyai áldásomat. (Letérdelnek) apjok megöleli őket. Legyetek jók, szeressétek egymást és ne felejtsétek el a ti szegény apáto­kat! Édes János öcsém viseld gondjukat ezeknek a szegény árváknak, az Isten megfizet érte.t A gyermekek megölelik apiokat s keserves zokogás hallatszik. . . Márton gazda lehanyatlik s gyermekei mellett zokognak Kívülről csengetés hallatszik, s piano felhangzik a szent ének az angyalok s az ajtó mögött lévő pásztorok ajkából : »Pásztorok keljünk fel, Hamar induljunk el! Betlehem városába Rongyos istállócskába; Siessünk! Ne késsünk, Hogy Urunknak: Tiszteletet vihessünk!« Mindenki hallgatódzik, a haldokié pásztorember magához tér és szent ihlettel mond hálát: »Óh édes Istenem, hát meghagytad érni a szent éjszakát. Siessünk hát Betlehembe a kis Jézuskához.«Felkelnek, indulni akarnak, amikor ajtó nyilik s a betlehemi istállócskával betoppan­nak az ajtó mögött levő pásztorok és az istállót leteszik az asztal közepére s körülállják s a hái népével égyütt éneklik: »Menyből az angyal.® Ebből 3 versszak s ennek végével indulni kezdenek s zörögve, dübörögve távoznak, s az udvarban magszólal a pásztorsip s csattog az ostor. • * * A pásztorok kivonulása után a bojtárszámadó a gazda elé ál: »Jó gazda, a szegény betlehemi pásztoroknak egy kis száraz körtét, diót kérek, hadd tegyem ebbe a nagy tarisznyába-e!« (Mutatja.) ! S bizony a számadó elteszi a szalonnát, kolbászt, hust, hol a mi jut, megköszöni: Ezer annyit adjon az Isten érte. Igy folyik le a pászforjárás. Néha a szomszéd falvakba is elmennek s két három nap múlva \ verődnek vissza. Hegedűs Elek. iíét gyermek. Meghallgatjuk, mert jól esik lelkünknek, ha látjuk a magyar fejlődésnek ilyen hatalma* csiráját. * * * Említést tettem már a múltkor hogy Meggyesi Zoltán budapesti zenetanárnak van két fiacskája, egyik majdnem ötéves, a másik majdnem 6 éves s ez a két gyermek bámulatos ügyességgel czimbalmozik. Mert láttam a kü'önböző újságok­ban, hogy jártak a vidéken hangversenyeken: Kassán, Pécsett, Szabadkán, Aradon, Szegeden, Szolnokon stb. s láttam az újságokban, hogy a főhercegek előtt is játszottak, hol szép kitünte­téseket nyertek. Ha csupán egy-két újságban láttam volna, talán nem hittem volna, mert istentudja miért, ma már a lapok sem megbízhatók. Da több ujság­bau láttam. Azonban félig-meddig még mindigtamás­kodtam, mert azt mondta egy pogány a Waschington sírjánál a hittérítő papnak, hogy: »Éa csak magam­nak hiszek.« Hát én is csak magamnak hiszek. De magamnak hiszek ám. Hiszem és vallom, hogy az a nagyhajú két kis gyerek érdekes két kis gyerek. Nem szoktam becíéztetni a gyerme­keket, sem a magaméit, sem a másokéit. Engem sem szeretnek valami nagyon. Inkább vad ember­nek tartanak. A világ sem hiszi el, hogy apa tudnék lenni, avagy paedagogus. Pedig az is vagyok ez is vagyok. Ki nem állhatom a kényez­tetést meg a majom-szeretetet. Hanem ezeket a gyermekeket az ölembe vettem. Ezek a gyermekek az én süket fülemen keresz­tül is bedugták a nótát a szivem közepéig. Czimbalmoztak előttem a rendes czinibalmon, aztán róz-kiirtös czimbalmon, aztán egy fa czimbal mon, Xilofon-on, vagy mi a menkőnek hijják. — Igaza van az ujságezikkeknek. Most már saját magamnak csak hinnem kell. Tüneményes kis gyermekek. S ha a magyar tudomány és művészet, mint itt, több helyen is, már a bölcsőben kezdi bonto­gatni szárnyait: fejlődésünkről lehetetlen kétségbe­esnünk. Mert ezek a gyermekek tőről metszett magyar gyermekek ám, s nem idegen csudabogarak. Édesapjuk Meggyesi Zoltán kitűnő czlmbalom­mester, jelenleg a pesti Conservatoriumban zene­tanár, de zalaegerszegi ember, közöttünk ólt s tanított néhány évvel ezelőtt; itt van a családja: testvére, s édesapja, aki nyugalmazott kántortanító. Saját magunk nyájából való. Most látogatóba jöttek haza s a gyermekek — persze apjoknak a parancsszavára — szívesen játszanak egyet a zalaegerszegi közönség előtt jószívű czélokra: szegény gyermekek, beteg gyermekek fölsegitésére s magasztos hazafias czélra: a Csány szoboralapra. Az időt ki is tűz­ték január másodikára. Este 8 órakor az Arany vendéglőben fognak játszani. A kedv©3 kis gyermekeket bizony meghallgat­juk, s meghallgatnék, még ha nem tűztek volna is ki ilyen szép magasztos czélokat zsönge szívok sugallataként. A Csány-szobor, s/.egény iskolás gyermekek felruházása s egyéb jótékony czél javára 1910 január 2 án, vasárnap, Zalaegerszegen az Arany Bárány dísztermében a világ legkisebb zene­művészeinek : a;, 5 és 6 éves Magyessy Jancsika, Zolika, s atyjuk Maggyessy Zoltán fővárosi konzervatóriumi zenetanárnak szíves közreműkö­désével művészi hangverseny lesz. A karácsonyi ünnepeket nagyatyjuknil eltöltő kis művészeket sikerült a'namas czél érdekében való közremű­ködésre megnyerni, s igy Zalaegerszeg közönsége az 5 és 6 éves zeneművészeknek s atyjuknak rendkívül ügyes és finom játékában gyönyörköd­hetik. A kir. fenségek: a bolgár királyi család, József főherczeg, Frigyes főherczeg, Koburg har­czeg által kitüntetett 5 ós 6 éves czimbalom, xylofon és tubafon művészek, Európa legnagyobb városaiban, s a pécsi kiállításon bámulatos és tüneményszerű játékukkal, valósággal elragadták a közönséget, s merész fellépésükkel mindenütt a legmagasabb elismerést vivták ki. E hangver­senyre érdemes a gyermekeket is elvinni. Hely­árak: Páholy 10 K, I—II. sor és oldalszék 3 K, III—V. sor 2 K, a többi sor 1'20 K. Állóhely 1 K, gyermek és tanuló jegy 50 f. A jegyekre való előjegyzést a nagy kereslet miatt már most kérjük megtenni. Előjegyzések mindenhol elfogadtatnak. Részletes és teljes műsort később adunk. A kis művészek műsora a következő: 1. Czimbalom szóló: Opara egyveleg, Velenczeí goniolaéj éjféli szerenád a tengeren, mandolina imitátiókkal. 2. Xylofon szóló: Rapűii tec;kém, E'.ta kerek erdőt járom én, Magyar népial ábránd, csárdásokkal. Előadja Meggyessy Zoltán zenetanár. 3. Hármas Trió: C inzert induló, Tárná, változatban, Csók keringő, Briliáns modorban. Előadja Jancsika, Zolika és M. Z tanár. 4. Csimbalom Tubafoa duett: Conczert Galopp Paganini variátiókkal. Elő­adja Jancsika, kíséri M. Z. taaár. 5. Cimbalom négykezes: Travita nagy opara. Előadja Jancsika, atyja kísérete me.lett. 6. Ciimbalom négykezes: Keringő. Előadja Jancsika és Zolika. 7. Xylofon szóló: Kurucz dalok, Álom-keringő. Előadja M. Z. zenetár. 8. HármasTrió: Rózsaromáucz. — Kossuth Lajos. Előadja Jancsika, Zolika és M. tanár. 9. Czimbulom Tubafon duett: Guplék — operett részletek. Magyar dalok katonazene imitátitó. 10. Czimbalom szóló: Ríkóczi egyveleg, Lavotta ábránd, Rákóczi kesergöje, Táoori kürt, Rodostóban, Taka­rodó, Generál marsch, Katona masirozás száza­donkint Rakócíi indulóval. Eiöaija M. Z. tanár. Felülfizetéseket * jótékony czélra való tekintetből szívesen fogad, s hirlapilag nyuitáz a rendező ­bizottság. Páiyázat szoborműre. A Csány László szobrára szóló pályázati hir­detményt tavaly ilyenkor adta ki a szoborbizott­ság s több lapban kihirdette. A Magyar Paizs is közölte természetesen. Most azouban ismét közöl­jük teljes részleteiben, mert ujoól mag újból érdeklődők fordu'nak hozzánk s kérik a pályázati hirdetmény szövegét. Közöljük azért, hogy sok­szorosítva lévén anuál könyebben elegot tehes­sünk a kérdezösködók kívánságának. A hirdet­mény a következő: ,, A Csány László szoborbizottság nyilt pályá­zatot hirdet Csány László volt közlekedési miniszter, 1849 es vértanú álló emlékszobrá­nak a művére. Feltételek; 1. Csak magyar honosok pályázhatnak. 2. Ezek között a pálj'ázat nyilvános. 3. A pályázat beadásának határideje más­félév, vagyis 1910 julius 1. 4. A pályaterv mérete Vs nagyság legyen. 5. Az emlékszobor elkészítésére és felállí­tására 30—35 ezer korona, lesz rendelkezésül. 6. A munka felállítása körül magyar mun­kások dolgozhatnak s az emlékszoborhoz felhasználandó anyagok is lehetőleg magyar­honiak legyenek s ezeknek részletesebb meg­nevezése és írásban való beadása is szükséges a minta (tervezet) beadásával egyidejűleg. 7. Dijak: I. dij a szobor kivételével való

Next

/
Thumbnails
Contents