Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-25 / 12. szám

1909. márczius 25. MAGYAR P A l Z S ilyen véleménye lehet a hivatal vezetőjének is, ez utóbbi talán még jobban óhajtaná a mai állapot fönntartását, mint a kamara; de az országos érdek alá kell helyezni egyes városok és magánemberek érdekeit. Az esetben, ha az államosítás elkövetkeznék, szerény indítványom ez volna: .Hatalmaztasssék föl a hitelesítő-hivatal a büntetés ktszabására, de legyen kötelezve az Ítéletet végrehajtás végett a rendőrkapitánysághoz vagy szolgabírósághoz hivatalból áttenni. A befolyt pénzt a végrehajtó hatóság szokott módon számolja el.« * Ugyancsak az ö tollából jelent meg a »Magyar Hirlap«-ban másfél hónappal később az alábbi czikkely is : A mértékhitelés államosítása. (Magyar Hirlap aug. 20, szám.) »A kisebbrangu, de nagyfontossságu kérdések sorában még teljesen rendezetlenül áll a mértékbitelesités állami rendezésének kérdése. Mérvadó helyről régóta sürgetik már ezt, sőt egy izben a királyi trónbeszédben is elodazhatatlannak jelölték meg a mértékhitelesités államosítását. Baross Gábor miniszter pedig annak idején komolyan foglalkozott egy erre vonatkozó törvényjavaslat eszméjével. Aki a praktikus élet minden apró fázisával tisztában van, rá fog jönni, hogy ennek a kérdésnek a rendezését igazán nem szabad tovább halogatni. Amikor az úgynevezett kisemberek érdekeinek megvédelmezéséről van szó, nem szabad tétovázni, mert minden elvesztett perczért kár. A mértékhitelesités államosításának késésa pedig főként és első sorban a szegény embereket sújtja, kik önmaguk nem tudján a mértékek igazságát ugy ellenőrizni, mint az intelligens ember. Akár suly-, akár hossz-, akár űrmértékről van szó, tömérdek visszaélés lesz mindaddig, míg a hitelesítést és az ellenőrzést is kötelezővé nem teszik. Az élelmiczikkeknek, a fának, a szénnek, az italoknak a vásárlása lépten-nyomon arra utalja a szegény embert, hogy jogos igazának a tudatában bármikor megtekinthesse a mértéket, mert ha az nincsen az állam jegyével ellátva, akkor nem bizhatik az ellenszolgáltatás igazságában. A becsületes kereskedőknek az érdeke itt mindenben közös a fogyasztókéval, mert hiszen a kiskereskedő örülhet legjobban, — ha szándéka becsületes — hogy a fogyasztó kételyét az állam hiteles jegyével és a hivatalos ellenőrzés kimutatásával eloszlathatja. A nem becsületes kereskedők ellentállása és a mértékhitelesités ellen való állásfoglalása itt számba se jöhet. A mértékhitelesités államosításának költsége csekély és a nagy közhaszonnal szembeállítva, egyáltalában számba sem vehető. Éppen erre való tekintettel remélhető, hogy az ország közóhaját a törvényhozás teljesíteni fogja, a mai kormány, mely olyan fogékony a közérdek istápolása iránt, ebben a kérdésben is a szegény emberek pártjára fog állani.« Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javitás. Baja: Krammer J. és fia méleggy ártók és javitók. Baranyamegye: Pécs-. Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Békésmegye: Orosháza: Katona Imre tizedes, szá/adoE és rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsodmegye: Miskolcz. Nrup Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mérlegkésziiő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mértékkészitő. Fiume : 1 műlakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Gömörmegje: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészitő, sulytarázó. ftyőrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s Kézdivásárhelyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászberény. Gedei József gépész, mérlegjavitó, másodmagával í s még 3 mértéktárgykészitőj Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg ós sulykéazitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték kósziiő. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, ünnéiték készítő s javitó. Liptőmegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Btáramarosmegye: Máramarossziget. 1 mérlegjavitó. Maros-Tcrdamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyei kádármester űrmérték készítő 8 még 30 kádár-bádogos mérték készítő itt óa Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készítő Losonczon Füleken és Lvnyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális merleggjár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zivarg és Rmgeisen testvérek mérleggyára, szemelj mérlegek is. — Eleken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár Budapesten, továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra a 1 villamos fogvasztás mérő óra készítő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készit és súlyt taráz. Pozsoüímegye.- Nagyszombat. Mayerberg István I ffiűlakstos, szitaáruk s mérleggyár8, javitó s j tarázó. Szeftenmeoye: 1 hid és íaktármérleg gyár, javi- i a zalaegerszegi Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (73. közlemény.) Régi pénzt adtak: Stern Ernő (3 db), Garai József, Bichler Géza (5 db), Dervarics István (3 db), Kosztelitz Árpád (3 db), Polgár Jenő, Bakonyi Kálmán, Mauthner Imre főgimn. tanulók. Két régi zárat és egy régi kulcsot hozott Békefi József főgimn. tanuló. Régi könyveket ajándékozott főgimn. tanári kara (10 db). (Folytatjuk.) Haerter. Hivatalos rovat. 1419. 1909. Hirdetmény. AZ 1908. évi XLVII. tcz. és a 122000/908. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében közhírré teszem, hogy kizárólag házi fogyasztás czéljaira törköly bornak saját termésű törkölyből való készítése, csak azoknak engedtetik meg, a kiknek 4 kat. holdnál nagyobb szőlőjük nincsen és évi szükségletük a 20 hektolitert meg nem haladja. A bortermelő aki törköly bort kíván készíteni ezen szándékát legalább 48 órával előbb köteles a hatóságnál bejelenteni. Zalaegerszeg, 1909 márczius 16. 1720. mzr. 1900. Dr. Korbai, polgármester. i J" ; 52. t asea Az idézésekből, azt hisszük, egyelőre elég ennyi. Döntse el Szteréuyi államtitkár, a sajtónak egykori jeles munkása, hogy: 1. Voltak é a régi mértékhitelesítő gárdában a helyzet magaslatán álló szakemberek, a kik nemcsak »beárater módra«, hanem magyaros lelkük egész erejével é.s zsenialitással szolgálták a nehéz viszonyok között a mértékügyeket? 2. Helyes volt-e ezeker, az ilyen tehetségeket is /e/re lökni, csupán azért, hogy szakiskolás gép embereket állithassanak be? . . . 3. Nem leit volna é az ügy szolgálatára helyesebb, a régi jeles erőket, akik képzett elmével, fegyelmezett akaraterővel munka-körükben sikereket értek el, a szolgálatban megtartani s mellettük műszaki iskolát végzett erőket a jövendő számára növelni? . . . addig, míg a régieket a természet rendje szerint dönti sirba a halál? . . . Döntse el. M. P, Mérleg- sülykésziíők s javítók; njértéktáríjy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállította : Borbély Márton. — Alsófejérvármegyében: Nagyenyeden Selmeczy Istíán kádár, mértékkészitő, harmadmagával, s 4 bádogos. Gyulatehérvárott: 3 kádár, Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Saolnok Dobokamegye: Dés. Scheer Antal müés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása. Temesmögye: Temesvár. Hermán Ede és Fia mérieggyáio ok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javi

1 ás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, aórlegkts/ilő s javitó. S kivüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Panrsován, Verseczen, Temesvárt. Udvarbeljmegye: 8 bádogos űrmértékkészitő Székelyudvarhelyt és Székelykereszturt. Ungmegyö: lingvár. 1 n űlaka'os mérlegkészitő, 1 műlakatos farázó Varmegye: Sárwir. Fleischmann Simon ga?d. gépgyár- mérlegek készítése, javítása, irialamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Jenő lakaíor-raesler mérle;; kes-itő és javító. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérlegkészitő Az adatok szerint a következő mértéktárgyakra készítő műhely nincs! Szeszfokmérö. Hosszmérték készítők. Czukormérpk. Sűrűség mérők. Hőmérők. Légsulyieérők. Feszmérök. Adatok nincsenek a következő megyékből: Abauj, Bars, Bereg, foesztereze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Hunyad, Kiskükillifí Komárom, Moson, Nagyküküllő, Nyitra, Somogy, Sopron. Szabolcs, Szatmár, Szepes, Szilágy, Szolnok Doboka, Tolna, Tordaaranyos, Torontói, Trencsén, Tarócz, Ug<-csa, Veszprén, Zólyom. Ha valaki tud, kérünk e megyékből is adatokat. Hirdetmény. Az 1894. XII. tcz. 60. §-a alapján felhivom a város határában levő birtokosokat a birtokbérlőket, hogy a belsőségekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, majorokban és kertekben levő fáikat és bokraikat a vértetütöl, a kártékony hernyóktól illetőleg hernyó-fészkektől és lepketojásoktól, nemkülönben a darázsfészkektől 1909 márczius hó végéig megtisztíttatni s az összegyűjtött hernyókat, hernyó s darázs-fészkeket, hernyó- s lépke-toj ásókat elégetni el ne mulasszák, mert különben a jelzett munkálatokat, — a hivatkozott törvény §-a értelmében, — költségükre fogom foganatosíttatni s azonkivtil a 95. §. k) pontja alapján a mulasztókat büntetni. Ezen kihágás 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy megfelelő elzárással büntethető. Felhivom a birtokosokat arra is, hogy az értékes gyümölcstermést tönkretevő férgek pusztításában a hatóságnak azzal is támogatására legyenek, hogy a mulasztók neveit akár a hegy- vagy mezőőröknek, akár közvetlenül a városi hatóságnak szóval vagy Írásban jelentsék be. Zalaegerszeg, 1909 márczius 2. Dr. Korbai 3_3 polgármester. Használt gyalu padok egész jó karban, asztalosnak való kocsi, több avnlt bntorok kés alatt eladatnak. 2—3 Bérbe adandó fürdő káda&. Pof Iák Vilmos (Alsó-uícza 7.) i hírek Helyiek. Tanfelügyelőnk a tanítókhoz. Vármegyénk ; tanfelügyelője a közoktatásügyi miniszter rendeI leiére támaszkodva, gyönyörű felhívást intézett a megyebeli tanítósághoz. E rendeletben a többek ; között ezeket mondja: »Küldök egy fekete tarsolyt, t Ennek nvilása a »néma száj«, rettenetes pusztító í népbetegségre irányozza a figyelmet, a tüdővészre, i 80 000 ember hal meg hazánkban évente tüdővészben. Négy mohácsi csatával mérkőzik a tüdőbetegséanek nemzeti pusztítása minden évben. És ami leginkább elkeserítő, az az, hogy a tüdő! • betegeknek legtöbbjét meglehetne menteni, csak j idejekorán gyógyitóházban (szanatóriumban) he{ lyezheinök el őket. Már áll egy intézetünk: a ' lugoserdei József Szanatórium. Négyszáz halódó ; felebarátunkat ragadjuk vissza évente a halálból j az életnek. Némi dicsekvéssel hirdetjük, hogy ingyenes segélynyújtásunkat az intézet másfél ' éves fennállása óta 39 tanitó, tanítónő, ezeknek 1 csaladja, vette igénybe. Méltó, hogy mi is fogadjuk jó sziwel, mikor az egyesület jön hozzánk