Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-18 / 11. szám

X. év ffalacgepageg, 1909. márczius 18, Ha 8Xáli?$« íí&öflietési ár : ggy érte 4 feorcna. cél évro 2 korosa. .Nejjed évro 1 bor. íig^os szás 8 ftilé". Hirdetek dija megegyezés szerist Nyiltiér tora 1 kor. Szerkesztőség éa kiadóvatal: Wía*sics-utcsa t6« Bzerkebzti Z. IE3Iox*-vébti3zL Lajos ( LENGTEL.FaREJlírOZ M^atéraatr l BORBÉLY 9TŐBGT laptalaj donos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN EISTE Szózat. Hatvanadik tavaszt érjük azóta, hogy a nagy Márczius enyhe fuvallata tettre serkenté a szabadságért áhítozó lelkeket. . . Felvirradt 1848 márczius 15-ike! Az esőre hajló borongós idő szimbóluma volt a háborgó lelkeknek. A sötét felhőkön küzdve áttörő fényes napsugár a küzdés vágyát ébreszté fel a lelkesült szivekben. És csakugyan tettre készen állott a magyar. Mint a fékevesztett ár döatötte romba a szabadság és függetlenség gátjait. Csodákat műveltek a Kossuth Lajos varázslatos szavára mintegy földből termett, dicső honvédek. Legendás idők legendás alakjai voltak ők. Ezrek és ezrek lehelték ki csodás lelküket a szabadság áldozat oltárán, megvívta a magyar minden idők legfenségesebb harczát és eredményűi — elbukott a nemzet. A magyar história egy páratlanul ragyogó lappal lett gazdagabb és a magyar nép egy lelkében gyökerező reménnyel szegényebb! A nagy korszak letQnt: Szent emlékei azonban a rnult sötét ködén át biztatólag tekintenek felénk, eszményi erejük cselekvésre lázítja a szunnyadó erőket és a reánk maradt szabadságharczi emléktárgyak lesznek a rusjói annak — ha egykor tökéletesen befejezzük Kossuth Lajos nagy mesterművét: a félbenmaradt 48-at. Éppen ezért a kegyelet és áhítat örökzöldjével kell öveznünk e nagy idők örökbecsű relikviáit. Forrásai ezek az igaz hazafiságnak és táplálói szebb jövőbe vetett reményünknek, bizodalmunknak. Megdönthetetlen igazságok ezek és mégis mit tapasztalunk ? Korunk mintha távolodóban volna a nagy hagyományoktól. Szabadságharczi emlékeink leggazdagabb tárházának a fővárosi Kossuth-Muzeumnak, mely a nagy Halhatatlannak kincseket érő relikviáit is magában foglalja, — küzdeni kell léte fentartásáért. Hazafias érzésem szt nem engedi másnak betudni, mint az illetékes körök és a társadalom pillanatnyi fásultságának, mert jaj volna a nemzetnek, ha ez állandó közöny lenne! Magyar hazafiak! Hozzátok szólok honfiúi lelkem egész melegével, ma, Márczius Idusán. Törjétek meg ti a mai fásultságot, legyetek zászlóvivői azoknak a jó hazafiaknak, kik közétek csoportosulva, nemes áldozatkészséggel megmentik a Kossuth-muzeumot. Adjátok össze filléreiteket Kossuth apánk és a Szabadságharcz emléktárgyainak fentarthatására és nemes lelkesükségtekkel legyetek méltó unokái a dicső ősöknek. Ha meghallgatjátok szózatomat a szabadság mai szent űi népén és a mult hagyományait megmentitek a jövendőnek, akkor .Az ősi önérzet Ül új diadalmat És nem kell pirulni Többé a magyarnak!" Gróf Kreith Béla. Magyar emberek megadóztatása — Ausztriában. Erről a furcsa dologról akarok néhány szó

1 röviden elmondani. Közismert tény az, hogy mi termelő állam vagyunk. Terményeinknek jó részét Ausztria fogyasztja el. E szomszédos állam viszonyai olyanok, hogy ráuk van utalva e tekintetben. Sajnos mindennek daczára mi ebből semmi hasznot nem látunk, hanem mind Ausztria teszi zsebre. Igy volt ez régen, igy van ez ma is. A szomszédos Stájerország fővárosát régi idők óta Vas és Zalamegye marhakereskedői látják el hússal. Van vagy huszonöt tisztességes, szorgalmas magyar marha- és diszuókereskedő, kik hosszas utánjárás, fáradozás után összeszedik állatjaikat és szállítják minden pénteken Gráczba, hol azokat eladják. A stájer főváros és környékének husszükségletét ezek fedezik. Ez az üzlet nem jár sok haszonnal. Nagy a koczkázat, sok a munka, sok a kiadásuk rá. Mindennek daczára eddig szorgalmasan szállították áruikat. Itteni kiadásaikon íelül Ausztriában még fizették a drága vámot, helypénzt, állatorvosi dijat és fogyasztási adót minden állat után 2—4 koronát. Most néhány éve a német sógor gondolt egyet. Ezektől a magyar marhakereskedőktől harmadosztályú keresetadót kívánt, holott ezen adózásra a magyar osztrák megegyezés szerint nem kötelezheti őket. Abban az időben a magyar kereskedők ezt megfeJebbezték. Az ügy húzódott tovább és tovább. Most a iél folyamán egy huszonnégy tagból álló küldöttség fenn is volt ez ügyben Szterényi Józsefnél, ki a legnagyobb pártfogását helyezte kilátásba. Biztatta a magyar disznókereskedőket, hogy közbejár, miszerint a megadóztatás ilyen nemével nem fogják őket többet zaklatni. Sajnos mindeddig azonban semmit sem tett. Vagy ha tett is, eredménytelenül. Ez legjobban meglátszott a legutóbbi pénteken, mikor is Gráczban a vásártéren több magyar sertés és marhakereskedőnek áruit a végrehajtó lefoglalta a meg nem fizetett III. osztályú keresetadó fejében. Sőt olyan is akadt, kinek a nála levő zsebóráját, lánczát, gyűrűjét is le akarták foglalni. Az egyik kereskedőtől csupán a legutóbbi három évi harmadosztályú keresetadó czimén 3000 koronán felül követelnek. Hallatlan jogtalanság! Nálunk a határszéli községekben ha vásárok vannak, ellepnek bennünket a stájer iparosok és kereskedők. Megfizetik a helypénzüket és többet nem. A magyarnak meg ha visz hozzájuk árut (nem törődve azzal, hogy enélkül éhenhalnának) még kereseti adót is kell fizetui. De amint hirlik, a magyar kereskedők nem estek a tejük lágyára. Tudják mit kell cselekedni ők. Megkisérlették az ügyet békésen elintézni, nem sikerült; kerestek a magyar kormánynál is pártfogást, eredménytelenül. Hathatós eszközt szándékoznak most igénybevenni. Beszüntetik a szállítást mindaddig, mig az osztrák hatóságok e követelésüktől el nem állanak. Ez lesz a leghelyesebb. Miből fognak élni? Szükségleteiket Ausztriából nem tudják beszerezni, igy kénytelenek lesznek engedni. — ma. A mióia, Boszniát ós Herczegovinát ide csatolták, azóta a szomszéd szerbek nem nyughatnak s most alighanem háborúnk íesz evvel a Szerbiával Hivatalos rovat. 217. 1909. Hirdetmény. A városi tanács mint I. fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Zalaegerszeg rend. tan. város területére 1909. évre 20 iparhatósági megbízott választása az 1884. XVII. t. cz. 172. §. értelmében f. évi márczius 23 án d. e. 9 órakor a városház nagy termében fog megejtetni. Falhivatnak a legalább 20 korona egyenes állami adót fizető iparosok, kereskedők, hogy a kitűzött helyen megjelenve választói jogukat gyakorolják. Zalaegerszeg, 1909 márczius 10-én tartott tanácsülésben. Dr. Korbai, polgármester. 1720. mzr. 1900. Hirdetmény. Az 1894. XII. tcz. 50. §-a alapján felhívom a város határában levő birtokosokat a birtokbérlőket, hogy a belsőségekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, majorokban és kertekben levő fáikat és bokraikat a vértetütöl, a kártékony hernyóktól illetőleg hernyó-fészkektől és lepketojásoktól, nemkülönben a darázsfészkektől 1909 márczius hó végéig megtisztíttatni s az összegyűjtött hernyókat, hernyó s darázs-fészkeket, hernyó- s lépke-tojásókat elégetni el ne mulasszák, mert különben a jelzett munkálatokat, — a hivatkozott törvény •A^duLTi-Ils: 11 - 140 ±OT?±JOL±éT-t ? ? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két moter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkiíül nagv raktárt tartunk legdivatosabb és legizíésesebben kiállított héió9 efeétílo- és sssKcngarmfuráktéE kezdve a legegyszerűbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto* máttCk és különféle sz0s£$egg-ciiválick készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. §s ©h ü^r* a >' * kárpitos- és bntorrakíán »á- és vaságyakban. «OíeSb©l*gei* iif Olf 6S I HPSfl S2-52 Nagj választék gyer-