Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-11 / 10. szám

M A G Y A R P A I Z S 1909. márcziua 11 Nagy hibát követnek el a mamák, leányaik helytelen nevelésével, nem az az elvük, hogy leányaikat szerényen nevelve munkára, takarékosságra és rendszeretetre szoktassák, hanem hogy a leány ott legyen mindén bálban, mulatságban, hangversenyen, jégpályán, szóval minden nyilvános helyen; persze mindig más szép, drága ruhákban, ami ugyan nagyon sokba kerül, de hát mit szólna a világ, ha a leányka egy ruhábau két mulatságon megjelenne? Esetleg még a » komoly száudékosok«-at is elriaszthatná azt a látszatot keltve, mintha neki nem telne más ruhára. Hogy a szegény apa görnyed a sok kifizetetlen számla súlya alatt, nincs egy ayugodt percze a folyton szaporodó adósság miatt, avval 3 kedves mama nem törődik, a férfi dolga a pénzt előteremteni! Csak nem akarja hogy feányuk a nyakukon vénüljön? (Szegény férfi! Szerető feleség helyett kapott egy végrehajtót, aki folyton pénzért zavarja.) Az ilyen tévesen nevelt leány megszokja a kényelmet, fényűzést, a háztartásról fogalma sincs és ha a sok bálozás után sikerül a mamának egy szerény hivatalnokot elcsipni, jaj annak a szegény férfinak! A fiatal asszony nem arról gondolkozik, hogy férje fizetését rendesen felossza, ne hogy a kiadás több legyen a bevételnél; az a fő, hogy az ő vágyai ki legyenek elégítve. És mi az oka ilyen helytelen nevelésnek"? A férfiak pénzvágya. Tudom, ha ezt egy férfi társaságban mondanám, ugy járnék mint aki darázs fészekbe lép; de kár hogy szabadkoznak is uraim, akármily hihetetlenül hangzik is önök szerint talán maggondolatlauul kimondott véleményem eléggé sajnos, de ugy vau. Nem minden hibát a nőkben kell keresni, mert az ók hibájuknak is sok esetben (tehát nem mindenkor!) a férfiak az okozói. Hajdan azt nézték melyik a legszerényebb leány, ma azt kérdik ki a leggazdagabb ? Egy szerény, egyszerűen öitozött leányt nem csak hogy észrevenni sem akarnak, de még meg is szólják egyszerűségéért; de egy diszes drága ruhába öltözött hölgy, — oh, ez már egészen más hatást csinál! AZ iránt már jobban érdeklődnek, meglátszik rajta, hogy pénze van. És melyik anya nem akarná a gazdagság látszatát matatni, ha meg van róla győződve, hogy az legbiztosabban czélhoz vezet? Valljuk be őszintén, hogy a legtöbb férfi nem feleséget, hanem pénzt keres; azt sok esetben meg is kapjak, de ami a dolog kellemetlen oldala, a vele járó következményekkel együtt, melyekre nem is számítanak. Figyeljük csak meg mii nyer az a férfi aki gazdag leányt vesz feleségül? A nő vagyonának teljes tudatában költekezik, ha aztán a férjuram közölni meri aggodalmait, melyeket a fölösleges költekezés folytán közeledő sötét jövő okoz, a szemrehányások zápora zudul lejére, őnagysága sirva panaszkodik, hogy férje csak pénziért vette el, most zsarnokoskodni akar felette; a világért sem ismerné el, hogy hónap végén a kifizetetlen számlákat, férje a saját fizetéséből pótolja. Kész a folytonos veszekedés, már pedig az ilyen helyről ijedve repül el a boldogság, ez a félénk madár, melynek egyedül csak a szeretet és békés egyetértés nyújthat tápot. A térj, ha minden botrányt el aker kerülni, kénytelen a boldogság rózsa lánczai helyett, rablánezokat csörgetni, melyeket a gazdag feleség kezecskéi nem leggyöngédebb módon raknak rá és görnyedve hordani az igát, egész életében. A »hazafias, takarékos tériiak ligája« nagyon jó gondolat, azonban hogy valamikor megvalósul é, azt talán örökre a jövő titka marad; de az tény, ha a férfiak le tudnának mondani az önző pénz vadászatról, a nők is megváltoznának. A házasulandó fiatal emberek ne a báltermekben keressék jövendőbelijöket, hanem keressék fel otthonában, mert mindenkit csak saját otthonában ismerhetünk meg igazán. Már a mennyire a hölgyeket megismerni lehet, mivel a férfiaknak kedvencz mondása: ahogy a nőket soha sem lehet teljesen kiismerni.« Ez nagyon téves felfogás, mert csak annak lehetetlenség, aki unalomból, léha időtöltésből foglalkozik velők. Önök pedig jegyezzék meg hölgyeim, hogy minden nőnek elengedhetetlen kötelessége a rend, takarékosság és a házidolgok megtanulása : a nő ne akarjon férjének parancsolni, mert igy áldás helyett átokká válik családjára nézve; legyen minden sorsban segitő társa, a szomorúságban vigasztaló angyala. Viszont, a férfi ne éreztesse nejével, hogy fölötte áll, feltéve, ha az illető erre okot nem szolgáltat. Ne vegyék rossz néven kedves hölgyeim és tisztelt uraim, merész őszinteségemet, de bogy a társadalmi szokások ilyenek, annak nem én vagyok az oka. Vadvirág. Gyógykenyór a szenvedőknek. A mai korbap az emberiségnek legnagyobb része az emésztő szerveknek lomliaságán alapuló hiányos, mondjuk beteges működése folytán, sokat szenved. A betegségtől agyongyötört embernek nem lehet sem élet, sem munkakedve; megfosztva az élet legértékesebb kincsétől: az egészségtől, igy kedélytelenül vegetálva, csak letsngi életét. A beteg ember legfőbb óhaja az elvesztett egészség visszanyerése, mely czél elérésében a még nagyobb áldozattól sem riad vissza. Mily megbecsülhetetlen áldás a szenvedőnek, ha egy oly, aránylag olcsó gyógyszerhez jut, mely nemcsak szenvedéseitől menti meg, hanem egyúttal bőtáplálékot is nyújt. Emberbaráti kötelességet vélek teljesíteni akkor, a midőn a tisztelt olvasóközönség figyelmét a Nádai József ur által faltalált „búzadara gyógykenyérre" felhívom. Az említett kenyér rendkívül jó ize, sikér tartalma, könnyű emészthetősége mellett, felülmúlja mindazon gyógyszereket, melyeknek hatását mindenki ismeri. A legutóbb említett tulajdonságánál fogva, a legmakacsabb emésztési zavarokat, a legrövidebb időn belül megszünteti; igy az aranyeres bántalmakban ós a vese fájdalmakban szenvedőknél kiválóan gyógyhatásúnak bizonyult. Biztos tudomásom van arról, hogy vidékünkön számosan használják a „Nádai Józsefféle gyógykenyeret és mind a legjobb eredménnyel, sőt én és családom is annak gyógyhatásút észleljük. Azért senki se mulassza el, aki az anyagcserének rendetlen folyamata miatt, emésztési zavarokban, avagy aranyeres, vese bántalmakban szenved, hogy próbát tegyen e gyógykenyérrel, melyről különben bővebb felvilágosítást díjtalanul szívesen ad Nádai József ur. Czim: Tek. Nádai József urnák Ligetfalva, u. p. Stridó, Zalavármegye. Tihanyi Lajos áll. isk. főtanitó. A mertékekröí. Vagyis: az Igazságról. Fontos a hordó jelzőknek. A hí. kir. mértékügyi intézet a hordójelzők számára a szakvizsgára való előkészületre tájékoztató füzetet adott ki. A füzet előszó, számtan, mértan, természettan, méterrendszer ismerete fejezetekből áll. Van még két fejezete: a mértékügyi közigazgatás és a hordójelzés eljárás cziinen. E fejezetek pár sorban arra irányítják a vizsgára készülőket, hogy az 1907. évi V. tcz. és az ezek alapján kiadott rendeleteket es utasításokat is tanulják meg. A tájékoztató a központi intézettől szerezhető meg. Tanfolyam a mérlegjavitók részére. Miután statisztikai adatokkal beigazolta a Magyar Paizs, hogy Magyarországon szakképzett mérlegjavitó nincsen, s miután e tárgy a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére a kereskedelmi és iparkamarák' felirattal járultak, Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter tervbe vette, hogy egyes állami fémipari szakiskolákban a mérlegek szerkezetére és javítására, valamint ezzel kapcsolatban mértékügyi rendeleteknek és utasításoknak legszükségesebb részei ismertetésére tanfolyamok létesíttessenek. A tanfolyamok terve most van kidolgozás alatt. E tanfolyam valószínű az idei tavaszon kezdetét veszi. Külföldön hite'esitett üvegek nem fogadhatók el. A Magyar Paizs folyó évi 2-ik számában arról volt ' szó, hogy a külföldön készült és ott a magyar szent korona bélyegével ellátott üvegből készült mértéktárgyak behozatalával rövidséget fog szenvedni a magyar üveggyártás. Felszólalásunk folytán ez a sérelem oivosolt.atott, mert a kereskedelemügyi míuister által kapott rendelet szerint csakis olyan üvegek kerülhetnek forgalomba, a melyeket a magyar szent korona területén hitelesítenek. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minister rendelete igy szól: Valamennyi állami mértékhitelesítő hivatalnak. A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. t. cz. 19. §-a értelmében az állami mértékhitelesítő hivatalok a hitelesítést mindenkor a magyar szent korona országainak területén tartoznak teljesíteni. Ebből kifolyólag minden hitelesítési bélyeg, mely a magyar szent korona országainak területén kívüli helyekről származó árukon már a behozatal időpontjában alkalmazva találtatik, hamisítottnak tekintendő s az ily hamis hitelesítéssel ellátott mérték vagy mérőeszköz olybá veendő, mintha hitelesítési jegygyei ellátva sem volna. Ugyanolyan tekintet alá esnek a vendéglökben, korcsmákban, kávéházakban ós egyéb nyilvános helyeken, bornak, sörnek és egyéb szeszes italoknak fogyasztására történő kiszolgáltatásoknál használt s a fentidézett törvény 28. §-a értelmében hitelesítendő palaczkok és poharak valamint a tej kimérésére vagy árusítására szolgáló s a hivatkozott törvény 30. §-a értelmében szintén hitelesítési kötelezettség alatt álló üveg edények is. Hogy különösen a fentebb említett palaczkok, poharak és üvegedények hamisított hitelesítési jegygyei forgalomba ne kerülhessenek, egyidejűleg rendeletet intéztem az összes hazai vasúti és hajóállomásokhoz, hogy a területileg illetékes mértékhitelesítő hivatalok azonnal jelentsék be, nevét (czégét) és üzlettelepét, a kiknek czimére külföldről vasúton illetve gőzhajón a fentemiitett palaczkokból, poharakból vagy tejes edényekből küldemény érkezett. Ebből kifolyólag felhívom az állami mértékhitelesítő hivatalok vezetőit, hogy a vasúti ós hajó állomások ezen bejelentó-ei alapján tartsák nyilván, hogy a fuvarlevélben az illető szállítmányok átvevőjeként megjelölt czimzett intézkedett-e ezen küldemény hitelesítése iránt. Amennyiben ezt az illető czimzett legkésőbb 10 napon belül nem tette volna m^g, vagy erről az illetékes helyi rendőrhatóság értesítendő és egyúttal megkeresendő lesz, hogy az illető üveg szállítmányt a többször hivatkozott törvény 21. §-a alapján abból a szempontból vizsgálja meg. vájjon nem voltak-e a tartalmazott üvegedények már hitelesítési bélyeggel, már akkor ellátva, a midőn a czimzett azokat átvette. Ezen vizsgálatnál, a mennyiben RZ eljáró rendőrhatóság ezt kívánja, a területileg illetékes mértékhitelesítő hivatal résztvehet. Budapest, 1909 február 6. Kossuth, sk. * Czimadományozás. A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, Hűssel Nándornak, a középponti mértékügyi intézetnél alkalmazott számvizsgálónak a számlanácsosi czimet és jolieget adományozta. Rössel Nándor régi jeles tisztviselője a mértékügyeknek. * Hamis mérlegek Szegeden. Szeged és Vidéka irja: Csermák Béla állami mértékhitelesítő szerdán a Valéria-téren mértékvizsgálatot tartott s ez alkalommal igen sok rossz mérleget talált. Az illetőket kihágás miatt megbüntetik. A főváros hordöjelzö hivatalai. A mértékeknek és mérőeszközöknek hitelesítését január közepétől kezdve állami kezelésbe vették át, s a főváros a VIII. kerületi Kun-utczai és II. kerületi Vitéz-utczai mértékhitelesítői hivatalt hordójelzé hivatalokká alakította át. A II. kerületi hordójelző hivatalban hetenkint csak egyszer, pénteken, a