Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-25 / 8. szám

_

19ü

9- febr

aAV 25

. rodott és hazament — de a helyiséget mégis elvették. A székesfőváros ezen intézkedését mindenki megdöbbenéssel fogadta, a sajtó megtámadta érte a tanácsot ós legelőkelőbb publiczistáink' Bariba Miklós, Kacziányi Géza, Bartók Lajos, Beőthj'- Ákos, Inczédy László és még sokan emelték fel szavukat a lapokban e barbár cselekedet ellen. Midőn a székesfőváros a volt kiállítási műcsarnokot a muzeumtól elvette — mivel akkor még jobb módban éltem — ajándékképpen felajánlottam a gyűjteményt a székesfővárosnak azzal a feltétellel, hogy hagyja ott a muzeumot, ahol van, mert nem akartam pár hónapig tartó hurczolkodásnak és romlásnak kitenni a na agyar nemzetnek legszentebb emlékeit. A tanács nem fogadta el azon indokolással, hogy fönntartása évi öt-hatezer forinttal terhelné meg a fővárost. Ez termószetesen nem volt az igazi ok. Má?, politikai okokban keresendő ennek magyarázata. A főváros után felajánlottam muzeumomat Wlas3Ícs Gyula akkori kultuszminiszternek ét; felkértem a muzeum megtekintésére. Ö megígérte, hogy megnézi, de nem nézte rueg azt soha. Két nappal a kiköltözködés megkezdése előtt újból megkerestem a kultuszminisztert, ki ekkor a következőbet mondta nekem : „Kedves Barátom, ón a muzeumodat ajándékba sem fogadhatom el, hogy miért, azt nem mondhatom meg. Fordulj báró Bánffy Dezsőhöz, ö a miniszterelnök és jó barátod, ő elfogadhatja." Erre a muzeum ügyében levélbon báró Bánffy Dezsőhöz fordultam, ki soraimra a következő választ küldte: „Kedves Barátom ! Sietek veled tudatni, hogy muzeumod átvétele tárgyában hozzám írott leveledre kedvezően nem válaszolhatok. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt elfogadhassam, illetőleg átveh ssem. Budapest, 1899. IV/27. Bánffy De.zső." : Berzeviczy Albert idejób 611 & Nemzeti : Muzeumban kértem helyiséget gyüjtem 'avem számára, hol a hivatalnokok, örök és szolgák . kilakoltatása után azonnal el lehetne helyezni ; azt, de azzal utasíttattam el, hogy özek a ' helyiségek sötétek. Pedig teljesen megfeleltek és keresztülvihető is lett volna, mivel sehol a világon i nem találjuk azt, hogy a muzeumok hivatalnokai, szolgái a muzeumban lakjanak. Ez j természetes is, mert micsoda állapotok álla- j nának elő, ha például ezen alkalmazottak I lakásában járványos betegség ütne lei, egy j oly középületben, hol naponta több ezer | ember fordul meg. Vagy ha tüz keletkeznék ) konyhájukban a milliókat érő kincsek köze- j lében!? i Szóval a helyiségeket nem kaptam meg, * pedig, amint láthatod, a minisztériumodban • őrzött aktákból is, én már kétszer ajánlottam j a százezreket érö Kossuth-Muzeumom&t az országnak ingyen ajándékba, de nem fogadtátok el. Szomorú, hogy a Kossuth-Mtizeum Magyarországon hajlékot nem kap, mig a német Goethe-Muzeum a magyar Akadémia fényes palotájában talál helyet. Fájó, nagy irónia ez, éppen olyan mintha Berlinben a Kossuth- ! reliquiáknak díszhelyet juttatnánák, de Bismarck- vagy Goethe-emlékeknek helyet nem adnának. Az egész világ legnagyobb embere volt Kossuth, de elsősorban a mienk. Régen elpusztult volna nemzetünk, ha az ötvenes években fel nem támasztotta volna Kossuth. Egyedül az ő agitácziói folytán állottak át honfitársaink 1869 és 1866-ban az ellenfélhez és igy kizárólag Kossuth ténykedésének ós nem Deák bölcseségének folyománya volt a 67-iki kiegyezés is. És mégis a legnagyobb magyar becsülésében a külföld jár elöl! Itthon örökbecsű ereklyéinek — melyekhez századokon át zarándokolni kellene a magyarnak — helyet nem adnak. Sőt engem már megkérdezett több magasállásu, de azért nagyon hitvány magyar, hogy miért gyűjtöm még mindig az 1848 —49-iki 3 és Kossuth-emléktárgyakat, hiszen nem kell mar senkinek. Az ilyen nyomorult és hitvány egyéneknek én mif.sem felelek, szintúgy nem felelek azoknak sem, kik téged informáltak muzeumomról. Ezek után a vármegj^ékhaz, városokhoz, községekhez, egyesületekhez ós magánosokhoz fordultam, hogy vásárolják a KossuthMuzeum különféle kiadványait, melyeknek jövedelmei az Ereklyemuzeum fentartására vannak szánva. Ezek nevei aranybetük! el lesznek bevésve muzeumunk .márványlapján. Majd összeállítom számodra is, rövid időn belül, azon derék vármegyék, városok, községek, egyesületek ós magánosok névsorát, melyek megvásárolták eme különféle kiadványokat, hogy lássad, kik voltak a legjobbak, akik támogatásban részesítették ezzel a muzeumomat — nemkülönben azokét is, melyek elzárkóztak a pártfogás elöl. A hazafias Szabolcsmegj'e pár hó előtt felszólította az összes vármegyei törvényhatóságokat, hogv írjanak fel a kormányhoz és hívják fel a Kossuth-Muzeum megmentésére. Erre több derék vármegye már fel is irt, mely felii a tokról engem is értesítettek a következő törvényhatóságok: Alsófehér, Arad, Bácsbodrog. Békés, Csanád, Fejér, Győr, Hajdú, Hont, Jász-Nngy-KunSzolnok, Kolozs, Liptó, Moson, Ny it-ra, Pozsony, Sopron, Szabolcs, Szepes, Szilágy, Tolna, Tordaaranyos, Turócz, Udvarhely, Ugocsa, Ung, Zala ós Zemplén vármegyék törvénj

7hatóságai, továbbá Arad, Győr, Komárom, Nagyvárad, Nyíregyháza, Selmeczbánya és Szabadka sz. kir. városok törvényhatóságai. Most pedig jó hazafiságodra kérlek, hogy jelen beadványom átolvasása után 8000 (nyolcezer) forint támogatást tárczád terhére kiutalványozni kegyeskedjél. Azt mondhatod, hogy jelenleg nincs pénz e czélra. Ezt elhiszem. De a Goya-képre sem volt pénz és amint értesültem, e czélra 200 ezer korona kölcsönt vettetek fel. Hát minden idők legnagyobb Kossuth Lajosnak szi«nt emléke emberének fentartására nem tudtok áldozatot hozni! Nem tudtok kölcsönt felvenni, hogy ereklyéit megmentsétek az elpusztulástól. Hiszen a Kossuthmuzeumért mésr az antiquarius is tizszer aniijio adna mint a Goya-kcpért! E nemzeti becsű kincsekkel szemben közönnyel találkozunk az egész vonalon. Egyetlen magyar embernek sem jut eszébe, hogy örökösök híján a Kossuth-muzeumra hagyna valami összeget vógrendeletileg és igy megmentené azt az elkalíódást.ól. Mellőzz kérlek minden hosszada :mas „szakértőt", n-'zd meg magad a muzeumot és győzzön rneg a világon legkvalifikáltabb 48-as szakértőnél: és gyűjtőnek, báró Helfert Józsefnek véleménye, mert a Kossuth-Muzeumot tovább fenntartani kópt-'len vagyok. Ezen segélynek megadása nélkül ki jelentem, hogy a muzeumomat az idei 25 éves jubileuma alkalmából a legszomorúbb megsemmisülés fenyegeti, ami nemcsak engem, de téged is örökké fog vádolni Iston és emberek előtt. Nemes elhatározásodra bizva a KossuthMuzeum sorsát, maradtam hazafias tisztelettel és hódolattal Budapest, 1908 október hó. szolgálatra kéi-z híved: gróf Kreith Béla a Koss'rth-Muieum alapítója ; Apponyi erre a beadványra azt válaszoltatta, hogy nem adhatja meg a kért 8000 frt j segélyt, mig a muzeumomat nem leltározzák. ; Ez pedig eltarthat öt-hat hónapig is ós addig j a Kossuth-Muzeum elpusztulhat, ha nem segítenek rajta mások. Tehát a Goya-képre j (egy asszony arczkép) van 200.000 korona, de a Kossuth-muzeumra nincsen 8000 forint! A mertékekröl. az igasságról. A mértékek modelljeinek rajzai. Budapesti tudósítónktól vett adatok szerint a mórtékügyi intézet megküldötte pontos rajzait a kelönféle mórtéktárgyaknak. Mi ez úttal csak azoknak a mórlegeknek a tárgymutatóit közöljük, a mely méilegeknek szerkezete még áz 1874. évi mértéktörvény alapján átmenetileg van hitelesítésre engedélyez ve A lajstromunkba foglalt mérleg készítőket és javítókat mindenesetre érdekli az alábbi tárgymutató, mert ebből megtudják, hogy miféle rendszerek vannak engedélyezve, és kik készíthetik azokat. A mértékhitelesítő hivataloknál megtekinthetik e mértékek rajzait is. A mérlegkereskedőket szintén érdekli, mert ebből megtudják, hogy milyen mérleg rendszerek vannak átmenetileg hitelesítésre engedélyezve. A kereskedelemügyi minister ur figyelmét felhivjuk, hogy ne csak a hivataloknak adassa ki ezeket a rajzokat, hanem nyomassa ki egy albumba és küldje meg minden községnek ós iparhatóságnak. Azonkívül tegye hozzáférhetővé minden érdeklődőnek. A többi mórtéktárgyak rajzairól következő alkalommal teszünk említést. Az átmenetileg hitelesíthető mérleg-szerkezetek. E gyűjtemény azon mérleg-szerkezetek rajzait foglalja magában, a melyeket a mérlegkészitök, gyárosok az 1907. évi 31963. számú kereskedelemügyi ministeri ren'delet folytán az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottsághoz benyújtottak. A rajzok magyarázó leírásai az 1874. évi t,-cz. alapján hitelesített mértékek és mérőeszközök kellékei tárgyában kiadott 1909. évi 169. számú mórtékügyi intézeti utasításban vannak közölve. Tartaiomj egyzék: I. Egyenlökaru rudmérlegek. 1. Huve Lajos szerkezete. Wirth János szerkezete. 2. Fábián Miklós szerkezete. 3. Fábián Miklós szerkezete. Zwarg ós Ringesen Testvérek szerkezete. 4. Zwarg ós Ringeisen Testvérek szerkezete^ II. Felsőserpenyös mérlegek. 1. Fuchs G. szerkezete. 2. Mocnik A. szerkezete. 3. Zwarg és Ringeisen Testvérek szerkezete. 4. Zwarg és Ringeisen Testvérek szerkezete. III. Körtés mérlegek. 1. Huve Lajos szerkezete. Wirth János szerkezete. 2. Lengyel Károly szerkezete. 3. Zwarg és Ringeisen Testvérek szerkezete. IV. Hordozható serpenyős hídmérlegek. 1. Fuchs G. szerkezete. 2. Zwarg és Ringeisen Testvérek szerkezete. 3. Dénes Manó, Fuchs G., Hermann Ede, Huve Lajos, Justicia mérleggyár, Ruprecht Testvérek ós Wirt János szerkezete. 4. Zwarg és Ringeisen Testvérek szerkezete. 5. Zwarg és Ringeisen Testvérek szerkezete. 6. Dénes Manó szerkezete. Jusfic.. mérleggyár szerkezete. 7. Fuchs G. szerkezete. 8. Wirth János szerkezete. 9. Zwarg és Ringeisen Testvérek szerkezete V. Hordozható tolósulyos hídmérlegek. 1. Dénes Manó szerkezete. Justicia mérleggyár szerkezete. 2. Fairbanks mérleggyár szerkezete. 3. Puchs G. szerkezete. 4. Zwarg és Ringeisen Testvérek szerkezete. 5. Fairbanks mérleggyár szerkezete. 6. Wirth János szerkezete. 7. Dénes Manó szerkezete. Justicia mérleggyár szerkezete. 8. Fuchs G. szerkezete. 9. Zwarg és Ringeisen Testvérek szerkezete. 10. Szerkezeti részletek: 1. Hermán Ede ^ 2. Dénes Manó 3. Zwarg és Ringeiser Testv. J 4. Tolósuy szerkezet, gyártja Ringeisen Testvérek. 5. Tehermentesítő készülék, gyártja Zwarg és Ringeisen Testvérek. VI. Hordozható vegyes rendszerű hídmérlegek. 1. Fairbanks mérleggyár szerkezete. 2. Fairbanks mérleggyár szerkezete. VII. Szekér-mérlegek. 1. Dénes Manó szerkezete. Justicia mérleggyár zerkezete. sulyj elző [ készülékei Zvarg és