Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-07 / 1. szám
1909. január 7. M A G Y A R P AIZS 7 Ipari kitüntetés. Szép elismerés jutott Jidy Károly iparos polgártársunknak. A m. kir. technológia igazgatósága szabó ipari szaktanítóvá nevezte ki. Ugyanis a nagyobb iparágakbél országszerte az illető iparnak pangási hónapjaiban a szakértelem fejlesztésére tanfolyamokat rendeznek. Jády Károly a tapolczai szabó iparosok részére e hó 7-én kezdte meg négy hétig tartó szaktanfolyamát. A C»ány-szoborbizott«ág a hazai takarékpénztárakhoz a következő^ levelet küldötte szét a szoborra való adakozás végett : Alólirottak tisztelettel arra kérjük az igazgató urat, szíveskedjék a vezetése alatt álló Tisztelt Igazgatóság elé vinni abbeli folyamodásunkat, hogy hazánk egyik legdicsöbb hős vértanujának a szobrára viszonyaik szerint méltóztassanak valamicske összeget juttatni. És az Igazgatóságban mindenek előtt Tisztelt Igazgató urnák kérjük hathatós szavát szóban forgó hazafias ügyünk mellett. Csány Lászlóról van szó, akit ugy-e bizony alig-alig ismerünk. Hiszon épen azért akarjuk feltámasztani a feledékenységből. Különös! Hiszen Csány László 1849-ben közlekedési miniszter volt, Kossuth Lajos kormányának a legerősebb oszlopa. A legzivatarosabb időben gyakorlatilag emelte Magyarországon a kulturát, a közlekedésügy emelésével a közgazdaság zászlóját lobogtatta. 49-ben épittette a vasutakat az Alföldön. A hozzája nem tartozó dobokat is, amelyek veszedelmesek voltak, mint legbátrabb ember, ő végezte. A kormány bujdoklásakor mindig ő volt az utolsó, ki a fővárost elhagyta, vivén magával Debreczenbe a kormány irtán az ország kincseit: pénztárt, levéltárt, — gondos eszével, erős kezével. Minisztersége előtt talán még nagvobb ember volt. Zalai ember lévén, előbb a Dunántul volt kormánybiztos. Később a legféltettebb s legborzasztóbb helyre tették kormánybiztosnak, Erdélybe, majd országos fökormánybiztosnak. Megdönthetetlen szigorúságú volt a nemzet érdekében a nemzet ellenségeivel szemben, holott — mondja a történetíró s esetek is bizonyítják — emberi mivoltában nemes lágy sziv irányította. De legnagyobb volt Csány László még azelőtt egyszerű polgárember mivoltában, mikor Zalavármegyének törvényhatósági termében s Zalavármegye társadalmában, hogy ne mondjuk — majdnem lázított a felszabadulásnak, az egyenlőségnek, a demokrácziának érdekében . . . Ha látnák önök azt a tengf-r levelezést, mit ez a rendkívüli ember végzett! . . . Pár hónapi levelezéséből csak az aradi múzeumban 700 levelet őriznek. Az egyenlőség kivívásának Kossuth Lajos és Petőfi Sándor mellett a legnagyobb harezosa. A szabadságharcz leveretése után menekülhetett volna, de azt mondta, hogy ő hazája földjén hal meg s példát ad arra, miként legyen a hazafi hü az ö hazájához s hazája* nak a törvényéhez. És október 10-én fölakasztották. Ennek a rettenthetetlen hősnek akarunk méltó szobrot állítani szülővármegyéjének fővárosában, Zalaegerszegen. Az említettekből tudjuk, hogy ö nemcsak egy megyének, de egész országnak s nemzetnek nagy fia. Tudjuk, hogy a tisztelt urak intézete évenként. állandóan szokott juttatni nemes, jótékonysági, hazafias és hasonló czélokra, szíveskedjenek ez egyszer a mi kérésünk után e nagy hős vértanú szobrára is juttatni megfelelő összeget a jutalékból, a mellékelt utalvány felhasználásával. Az adományokat a Magyar Paizs vidéki lapon kívül a Budapesti Hírlapban is feltétlenül nyugtázni fogjuk. — Eddig összegyűjtöttünk 23 ezer koronát, szíveskedjenek nemes ügyünket önök is a megvalósításban segíteni. Kiváló tisztelettel: Dr. Thassy Gábor Bosnyák Géza vmegvei főorvos, alelnök. fbirtokos. elnök. Borbély György főgimn. tanár, titkár. Legáth Kálmán Gr. Batthyány Pál esperes apát-plebános, főispán, Gitner Zsigmond Balassa Benő orsz. képviselő, felső keresk. isk. tanár, • bizottsági tagok. Szabad lieeam. Tuozy Jáaos fógimn. tanár a j jövő vasárnap, január 10-én tartja az irodalmi I és művészeti körben: »A középkorc-ról szóló szabad eladását. Sokkal többet ölelfel, az mint egy- ( szerű ezimból gyanítani lehetne. Most az ó-közép és uj-kor összehasonlításából azt fogja kimutatni, hogy az emberiség magasztos ezéljának, általános boldogságának az előmozdításában mit köszönhetünk a középkornak. Ismertetni fogja tehát, a csecsemők, nők, rabszolgák ós szolgák sorsát az ó-közép és uj-korban; megemlékezik a vallásokról és vallási türelemről; a betűk, írás és könyvnyomtatás feltalálásáról; végre az építészet és természettudományokról. S mindezekből hozza le bebizonyított tény gyanánt, hogy a közép kor korántsem volt oly türelmetlen, barbár, sötét, buta és tudatlan, miut a milyen a hire, sőt hogy mürelődés, humanitás és az általános boldogság előmozdítása terén, legalább is annyit köszönhet az emberiség a középkornak, mint az uj-kornak. A kath. legényegylettől előadott pásztorjátékok alkalmával az elnökség köszönetet mond föt. Stojánovits Jenő urnák, ki a játékot az ifjúságnak betanította és vezette, továbbá köszönetet mond a szereplőknek, közreműködőknek. A posta. Mikor ezt a mostani postahelyiséget építették, akkor is megjegyeztük, hogy abderitaság. Kicsiny is, rosz is, utálatos is. A közönség mindakét utczatelőli bejárónál végig járja az Odüsszeját, mig ügyhöz jut. Már kezdetben szük volt. S szeme nem volt senkinek, hogy előre lássa a forgalomnak s effélének szakadatlan növekedését. Még azt is megmondtuk akkor, hogy: Mi lesz itt 10 esztendő múlva!? Még el ssm telt tiz esztendő, már tarthatatlan az állapot. Megbizonyosodott tehát az abrleritaság. Mi lesz hát'? Más épület kell. De azt halljuk, hogy titokban építtetnek házat a Rákóczi utczábau, távol a főtértől s titokban költözködik oda a posta. Még csak az kell. Ki lehelne egyúttal tenni Pozvára is. Van ott Klugernek szép nagy háza, nem is kell várni az építkezést. Vájjon kit fogunkfelelősségre vonni a zalaegerszegi hivatalok ellen s az állami érdekek ellen elkövetendő merényletért? A "Zalaegerszegi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete* decz. 27 én tartotta évi rendes közgyűlését, meÉv alkalommal az uj tisztviselőket is mogválasztották és pedig: Elnök : Dr. László Pál. Alelnök: Schütz Frigyes. Igazgató: Kurczmann János. Ügyész : Dr. Gziuder István. Jegyző : Fried Sándor. Fő titkár: Dr. Kardos Jenő. Titkár: Keszler Jenő. Háznagyok: Trebitsch Mihály és és Pfendczák Sándor. Pénztárnok: LSerger Miksa. Ellenőr: Radó Henrik. Könyvtáros: Kovács Mór. Választmány: Andermann Adolf. Braun Sándor, Beck Károly, Büchler Pál, Fangler Gyula, Koblenczer Oszkár, Laub J. Henrik. Latzer Mór, Pollák László, Stern Ignácz, Schwarcz Izidor, Weisz Nándor. Póttagok: Kékesi József, Klein Ernő és Brandl Mór. Számvizsgálók: Grünbaum Béla, Kertész Ödön, Böhm Sándor. Minthogy Dr. László Pál az elnöki tisztséget nem fogadta el, ezen állás egyelőre betöltetlen maradt s az elnöki teendők ideiglenes ellátásával Radó. Henrik bízatott meg. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete f. hó 5-én tartott részleges tisztujitása alkalmával elnöknek egyhangú lelkesedéssel Schütz Frigyest, alelnöknek pedig Elek Márton felsőkereskedelmi iskolai tanárt választotta meg. Dr. László Pál volt elnök az egyesület örökös választmányi tagjává választatott." Ez alkalommal az egyesület vigalmi bizottsága egy művészi hangversennyel egybekötött nagyszabású téli mulatság rendezését is elhatározta. Gyászjelentés. Lázár Antal kaszaházi vendéglős folyó hó 5-én (52 éves) megb. Gyászolják: Lázár Hona, férj. Zakálv Istvánné, Gyula, József gyermekei) Lázár István, Júlia testvérei. As áüami tisztviselők lakbére A hivatalos lap közli azt a tíblázatot, melyet a kormány állapított meg az állami tisztviselők, altisztek és szolgák lakbérbeosztásáról. Az uj beosztás az 1908. év negyedik negyedétől kezdődőiig lépett érvénybe. Az I. lakbérosztályban Budapest és Fiume, a többi osztávokban az illető városok és községekben levő állami alkalmazottak a budapesti lakbérnek 90, 80, 70, 60, 50 és 40 százalékát fogják kapni. A II, lakbétíjjsztályban 9 város van, Dunántulról Győr és Szombathely ; a III. osztályba 20 város van sorozva, Dunántulról Kaposvár, Komá.om, Péc^ és Sopron; a IV. osztályban van a következő 37 község és — város: Aisó kubim Balassagyarmat, Beszterczebánya, Csáktornya? Csíkszereda, Cegléd, Dés, Eger, Kecskemét, Liptoszentmiklós, Losoncz, Makó, Máramarosszige.t, Nagybánya, Nagybecskerek, Nagykároly, Nyíregyháza, Nyitra, Oraviczabánya. Pápa, Resicabánya, Szabadka, Szatmárnémeti, Székesfehérvár, Újvidék, Ungvár, Zalaegerszeg, Zsolna, Djakovo.'Gorspicz, Károlyváros, Mitrovicza, Szlatina, Varasd, Vinkovcze, Verőcze, Zimony; az Y. osstálybau 85 község és város van, többek között Dunántulról Czelldömölk, Esztergom, Keszthely, Magyaróvár, Nagykanizsa, Szekszárd, Veszprém, Aisólendva, Tapolcza; a VI. osztályba 146 község tartozik, vármegyénkből: Letenye és Pacsa került, a VIL-be 681, köztök: Nova, Perlak, Sümeg, Zalaszentgrót, Muraszerdahely. — Az uj lakbérbeosztás szerint a zalaegerszegi állami tisztviselők a VI. fizetési osztálvbau 1400, a VIL-ben 1120, a VlII.-ban 910, a ÍX,-ben 700, a X.-bao 630, a Xl.-ben 560 kor. lakbért fognak kapni, altisztek és szolgák 280 koronát. Eltűnt emberek. Nem tehetek róla, egyéml'íg boszankodás és utálat fog el. mikor látom, hogy némely embernek hármas-négyes neve is vaa. Mondják, hogy az erdélyi kath. püspöknek kiieuc neve van. Ez nekem mindegy, de nem mindegy a másik ember. Volt egy adósom. Ha Ignácz névre irtam a levelet, visszajött, mert Jakabnak hívják; ha Jakabnak czimeztem, visszajött, mert Ignácznak hijják. Az úristen sem tud ezen eligazodni. Hát nem veszik észre az emberek, hogy a sok név használhatásának válogathatása kitűnő agaimat adhat a csalásokra. Vájjon nem kellene é* ezt törvénnyel szabályozni? Becsületes magyar embernek két neve van: egyik a családi név, másik az egyedi név. Gróf, Báró, Doktor, Lovag, Bajnok csak kitüntető czimek. — Dr. Still Gyula önkénytes, majd hadnagy, megutálta a katonaságot. Eljött Zalaegerszegre joggyakornoknak, Ernő névvel, gondolván, hogy áz uj név alatt katonaszökevény iehet. De ráakadtak, szégyen érte, borotvát és ölő mérget tett a zsebébe s elbujdosott, erdőn mezőn töltött négy-öt napot ebbea a havas világban. — Kaszás Kálmán tisztességes asztalosmester ezelőtt egy héttel vendéglőben borozgatott barátaival, éjfél tájt hazaindultak, de Kaszásról azóta senki semmit sem tud, mintha a föld nyelte volna el. Felesége s uyolez gyermeke várja otthon. Megyeiek A nagy időkből. Kosár József 48-as honvéd tizedes decz. 21-én meghalt Sümegen 80 éves korában. Nagy tisztelettel temették el Sümegen a büszke nagy időknek hátramaradt tanújelét. Ramasetter Vincze emlékezete. A sümegi Ramasetter szoborbizottság Írásban is megörökítette a szobor emlékezetét, Istók János szobrásznak kitűnő munkáját, s a leleplezés szép ünnepét. Éles Károly lapszerkesztő, a bizottság titkára irta meg a történetet s a füzetbe képeket is tett: Istóknak egész Ramasetter-féle müvéről külön a fő és mellékalakoknak fényképeit. Takách keszthelyi főszolgabíró magyarosító munkájának a folytatásaként kapjuk a hírt, hogy Vállus községben ujabban a következő magyarosító nevek vannak: Steiner Imre a saját, vaiamint Kálmán, Dezső s Imre kiskorú gyermekei Szalaíra, Viszler József Világosra, Viszler Márton Petőre, Voltner Péter és Gergely Petőre. Kramlik József a saját, valamint József, János és Mihály kiskorú gyermekei Kertészre magyarosították családi nevüket. SymMt Tahi L Utóda kisjrBjwmlájákaii y«gfrs»gei. _-Jri magát, vagy gyermekeit U&Sgée rekedtség, huraf, elnyálkásodá 1*, ^ torokbaj, görcs, — és hökhuruttól — " megakarja szabadítani, vegye az orvosilag kipróbált és ajánlott EAISSE-féle mellákat (3 feiX3TŐ -^r-édjeg-y) 5500 hitelesített bizonyítvány! — Cfomagjai 20 és 40 fii! r. Doboz 30 iiüér. Kapható Zalaegerszegen: SchfflMt GTŐÍÓ' rászatában, Kasater Sándor és SoCBUba Emil gyógyszertárában. 6— 20