Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-11 / 6. szám

1908. február 11. magyar paizs Bácsboárogmegye: Kula: Scherer Károly mérleg gyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méleggyártók és javiték. Baranyamegye: Pie*: Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Békésmegye: Orosháza: Katona Imre mérlegkészítő. Borsódmegye: Miskolcz. Nnup Mihály szerkovács suiy- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mériegkósziiő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mértékkészitő. Fiume: 1 mfilakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Bömörmegye: Gölniczbányán 1 labato3 mérlegkészítő, sulytarázó. Syőrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készítő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovdsxnán a Kézdivásdr helyen. Jásznagyknnszolnokmegye: Jászberny. Gtdei József gépész, mérlegjavitó, másodmagával; s még 3 mértéktárgyksszitő. Kolossvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovác3, mérleg és aulykészitő, javitó. Oilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték késziiő. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, tiruérték kéeaitő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, rnérlegkészitő. Bláramarosmegye: Máramarosssig^t. 1 mérlegjavitó. Karos-Tor damegy e: Ssászrégen. Wermesehe>Frigyes kádármester űrmérték készítő s még 30 kádár-bádogos mérték készítő itt és Marosvásárhelyt. Ncgrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték keszilő Losonozon íiilekm és Lény ahányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen tesívójek mérleggyáia, személy mérlegek is. — Ezeken kivüi 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár Budapesten, továbbá 1 gázóra, 1 vizmérő óra s 1 villamos fogvasztás mérő óra készítő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készit é3 tulyttaiáz. Fozsoaymegye. Nagyszombat. Mayerberg István mfiiakítos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Szebeamegye: 1 hid és iaktármérleg gyár, javítással. Temesvár. Hermán Ede és Fia mérieggyáio-.ok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázáp. Terstee Lengyel Károly szerkovács, nériegkészito s javító. S kivüie még 1—1 szerkovács ioglaikczik ilyennel Lúgoson, Panrsován, Verseczen, Temesvárt. üdvarhelymegye: 8 bádogos űrmértékkészitő Stéke/y udvar helyt és Szíktly keresztúr t. Uugmegye: Vngvár. 1 mfilakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleisehmann Simon gazd. gépgyár-mérlegek készítése, javítása, lalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Jenő lakatosmester mérleg készitő ós javitó. Nagykanizsa. Golenczky fertncz mérlegkészitő. Az adatok szerint a következő mérték tárgyakra készitő műhely nincs! Sxeszfokmérő. Hosszmérték készítők. Czukormérők. Sűrűség mérők. Hőmérők. Légsulyicérök. Feszmérők. Figyelmébe ajánljuk a keresk. miniszter wnak, az iparkamaráknak, az iparhatóságoknak vállalkozóknak és a központi mértékügyi intézetnek, hogy e tárgyak készítésére is vállalkozókról és műhelyekről gondoskodni szíveskedjenek. Adatok Dincsenek a következő megyékből : Abauj, Bars Bereg, Beaztercze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád, Csöng rád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Haoyad Kisfeilküllő. Komárom, Mosón, Nagyküköllő, Nyitra Somogy, Sopron. Szabolcs, Siatmár, Szepes, Szilágy, Szolnok Doboka, Tolna, Tordaaranyos, Torontói, TreneséD, Tnrócz, Ugocsa, Yeszpré®, Zólyom. Ha valaki tud, kérünk e megyékből is adatokat. »Décédé,« »parti.« slnconnu.« Alig van 4—5 hete, hogy a magyarországi mérleykészitoket összeszámoltuk, hogy a Magyar Paizsban nyilvántartsuk: s e rövid idő alatt mintegy 10 helyről jött vissza a levél tdécédé" felírással, mintegy 10 helyről »parti« felírással, s mintegy 10 helyről ilnconnu* felírással. Azt jelentik ezek m. kir. postanyelven, hogy ^meghalt,«. „eltávozott" s „ismeretltn." — Ezekből látszik, hogy legalább a mértékügyek körül, igazán ingatag alapra helyezik az iparpártolást. Heti hirek Helyiek. Meghívó. Zalavármegye és Zalaegerszeg város közönsége részben a délolaszországi földrengés által szerencsétlenül jártak, részben az ajkai bányaszerencsétlenség áldozatainak felsegélyezésére 1909. évi február 14-én az Arany Bárány szállodában Gróf Batthyány Pálné pallini Inkey Valerie őméltóságának védnöksége alatt hangversennyel egybekötött tánczestélyt rendez, melyre Czimet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Helyárak: Páholy 25 K, oldalszék 8 K, I-m. sor 5 K, IV—VI sor 3 K, a többi sor 2 K. Jegyek előre válthatók Radó Henrik divatáru kereskedésében. Kezdete este 8 és fél órakor. Műsor: 1. „La Bohémé." 1500-ig pedig, tehát 40 év leforgása alatt' Florenczben 300, Bolognában 298, Milanóban 629, Rómában 925, Velenczében 2835, Parisban 751, Kölnben 530, Nürnbergben 382, Lipcsében 351, Baselben 320, Strassburgban 626, Augsburgban 256, Lőwenben 116, Mainsfean 134, Londonban 130 munka jelent meg, egész Európában pedig 14—15 ezer. A rongypapír és könyvnyomtatás feltalálása a legfontosabb találmány az emberiség történetében. Mert szárnyat adott az emberi •zellemnek s megalapította a gondolat szabadságát. Mivel az ezernyi és ezernyi nyomtatásban megjelent és a világba szétszórt gondolatot, igazságot a zsarnokság önkény, elfogultság íem nyomhatta el oly könnyen, mint előbb az írásos könyvekkel. Akkor elég volt az írott iönyvet elégetni, szerzőjét becsukni, vagy kivégezni, ezzel agyon volt ütve a gonáolat, az igazság is. Most hiába börtönözte be a zsarnok a szerzőt, hiába kobozta el, munkáját, mert ebből minden dühöngés és üldözés mellett is maradt elrejtett példány elég. Olcsóvá tette a művelődés eszközeit, a könyveket és ekkép módot nyújtót a szegélyeknek is a művelődésre. Az előbbeni osztálymüveltség helyébe az általános műveltséget teszi. Röyiden most már összegezve a dolgot, az ©kor feltalálta a betűket ós az irást, a középkor a rongypapírt és könyvnyomtatást, s ezeket az újkor tökéletesítette ós okosan felhasználta. Mi a könnyebb ? valamit feltalálni, vagy ami meg van, azt tökéletesíteni, felhasználni ? Vagy más szóval mi a könnyebb: egy millió koronát szerezni, vagy ezt, ha meg van, okosan felhasználni ? Mindenesetre érdem az is, ha valaki a rábízott kincsekkel jól tud sáfárkodni! JjS itt nem hagyhatom említés nélkül azt a sokszor hangoztatott frázist, hogy az njkor rántotta elő a pad alól a bibliát — ami azt akarja jelenteni, hogy előbb sötét tudatlanság honolt a világon. Legyen szabad ezzel szemben kijelentenem, hogy nem az újkor, hanem a könyvnyomtatás rántotta elő a bibliát. A könyvnyomtatás előtt ugyanis a biblia ára 500 — 600 forint, inai pénzben 10 — 12 ezer korona. Azt kérdezem már most, ha a biblia ma is 12 ezer korona volna, ki venné meg közülünk, hogy tanulhasson ? Ugy-e egysem ! Inkább hagyná az irni olvasni tudást, ha mindjárt van is 12 ezer koronája. De hány ember adhat egy könyvért nem is uradalmat, hanem uradalmakat, mint akkor történt ? Ezt csak igen gazdag és mellette tudomány kedvelő ember teszi és teheti. Mivel pedig szegény mindig több volt, mint gazdag, igy történt, hogy a könyvnyomtatás előtt az emberiség nagyobb r.ósze műveletlen, irni, olvasni nem tud. De amint a könyvnyomtatást feltalálják, napról-napra olcsóbbak lesznek a könyvek, könnyebb a beszerzésök, s igy fokrólfokra terjed. Ma pl. az angol biblia társulat 25 fillérért képes árulni a bibliát. Ezt már a legszegényebb ember is megszerezheti! Opera Puccinitől. Előadja a ca. és kir. 48-ik gyalogezred zenekara. 2. „Bányarobbanás. ' Költemény. Irta Hantke Emil. Szavalja ** 3. Műdalok. Énekli Halápy Júlia urnő. 4. Magyar népdalok. Előadja a Zalaegerszegi Daloskör. Karmester Kurucz János ur. 5. Felolvasás. Tartja dr. Malonyay Dezső ur. 6. Dalok. Énekli Szilágyi Dusi úrhölgy, a KirálySzinház művésznője. 7. „Magyar Ábránd" Bachótól. Előadja a c». és kir. 48-ik gyalogezred zenekara. gyiijisüüka Csány szoborra! D. Horváth Gjőzőné gyűjtése Zalaegerszeg. Schwarcz —-50 N. N. Győr —-30 Kummert —-10 Farkas Jenő —"50 Nalica Márk —25 D. Horváth Gy.-né—.50 Berger Henrik —"40 D. Horváth Gőző 1"— Schuster György 1"— Walenta cégGrácz—50 összesen 5 K 06 (. Czukelter Lajosné gyűjtése Zalaegerszeg. Keresztury György 3'— Ifj. Keresztúri Gy. —"20 Keresztury Gy.-nél-— Dr. lsoó Viktorné 2 — Kuzmics Gizella 1.— Gzukelter Lajosné 1-— Hofferné —-40 összesen 8 K 60 f. Özv. Somogyi Jánosné gyűjtése Zalaegerszeg, özv. Somogyi J.-né 1"— Jakabfy Antal —'20 összesen 1 K 20 f. Hajnal János Podbreszt Perlak 1 K — f. Zalavármegyei takarékp. r. t. Zalaegerszeg 10 „ — n Pápai takp. Pápa . . . 5 „ — n Tasnádi takarékpénztár Egyesület 10 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 40 K 86 „ Hozzáadva a multkori(19785 K 87 í) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 19826 K 73 fül. Mag? gyűlése volt hétfőn Zalavármegye törvényhatóságának Gróf Batthyány Pál főispán elnökletével. Nagy gyűlés volt, mert egy pár választás is volt. Kenyérért, vagy ambiczióért, vagy mindakettőórt, de lázas érdeklődés uralkodik ilyenkor. Megjelent mintegy 400 tag. Koller István föl is szólalt s elitéli a lázas korteskedést. — Balatonfüredre megválasztották főszolgabírónak Langtr Istvánt, a egyhangú közfelkiáltással Tapolczára Karácsony Kálmánt szintén főszolgabírónak. I. osztályú szolgabirókká Langer helyébe Dr. Skublics Gábort, Karácsony helyébe Szilágyi Dezsőt s ezek helyébe II. osztályú szolgabirókká Dr. Kiss Dezsőt és Dr. Yizkelety Samut választották meg. — Fölmerült az alí«pánnal szemben az a kérdés, hogy a mult közgyűlésnek a vármegyei pénzek elhelyezéséről szóló határozata hibás fogalmazással jelent meg a hivatalos lapban. Barcza Lászlónak bókitő indítványára levették napi rendről ezt az Egy másik vád a középkor ellen, hogy elhanyagolta a nemzeti irodalmakat, s ezeknek megteremtője ós fejlesztője az újkor. Nézzünk szemébe ezen vádnak is, mi igaz ebből?! Minden iskolázott ember tudja, hogy a népvándorlás óta, tehát szinte azt mondhatnám Krisztus születése óta a világ népeinek művelődésére a román ós germán népek vannak irányító, döntő befolyással. Eszmék, társadalmi szokások, politikai rendszerek, építészeti stylek, le egész a divatig, melyek végig járták a világot, itt születtek, innen keltek uira. Tehát a nemzeti irodalmak keletkezését is itt kell keresni. De ezen népeknek a középkor jó részében nincs nemzeti nyelvök, s igy hogyan követelhetünk tőlük nemzeti irodalmat? Hiszen mindenki tudhatja, hogy a középkorban keletkeztek ós századokon át fejlődtek ezek a nyelvek. Es pedig az egy germánból: német, angol, dán, svéd, norvég és holland nyelv; az egy latinból: az olasz, franczia, spanyol és portugál nyelv. És mindennek daczára mégsem áll, hogy a középkornak nem volt nemzeti irodalma! Amint valahol a nemzeti nyelv kifejlődött, nyomon követte a nemzeti irodalom ; példákul hozhatnám fel a franczia troubadourokat 1"200 körül, az olasz Dante, Petranca ós Boccacciót 1300 körül, mely utóbbiak oly magas színvonalra emelték az olasz nemzeti irodalmat, hogy ez a mai irodalmakkal megállja a versenyt. (Folyt, köv.)