Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-11 / 6. szám

X. év. £aia®@©pszeg; 1109, febroáa* II. 6

; imZi.ei* m itt : \*-y érre 1 fcoroas, "él -íw* 2 •Ne&eJ éfis 1 k<-r. igj ss ssfea 8 ül tér. Hirdetek dij* megegyezés gzeriai. Mjilttír sora 1 feoz, SíerkeMtöaég ó» kiadóratii: WUs»ict-at«ík £6. Z. IE3Iox»-v-á-fcIbL Xiajos I^-WXIXlKiaktálirsailE: : L E3 3ST <3- XE L FSE.EX-TCZ B O H B S L TT 0TÖBGT laptnlajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A „polgári" dalos... Magyarországon igen sok daloskörnek az a jelzője, hogy: 'polgári. Én nem tudom, miért polgári. Hát milyen a nem polgári daloskör? Mert a polgárinak a nempolgári a másik fele. Dehát kik a polgárok ? és kik a nempolgárok ? Mit jelent a polgár fogalom? Polgár az az ember, aki valamely nemzet kötelékébe tartozik s ott márlegelt kötelességekkel van megterhelve s ebez mérten jogokkal van megeróiitvé és diszesitve. Rövidebben: aki egy nemzetnek a tagja. Ennélfogva művelt országban minden ember polgár. Csak egymagára a király nem polgár; mert ő király. Daloskört ő egyedül nem alkothat, hogy a többieket polgári jelzővel kellene megkülönböztetni e nempolgári és nemlétezhető daloskörtől. Őszintén mondom, nem tudom, de azt hiszem, hogy a törvény és közéleti felfogás szerint a legalsóbb rendű cselédek, gyermekek, féleszüek, a koldusok, a bolondok s a tömlöczbéli rabok ideig-óráig nem polgárok. De ugyanezek arra sem alkalmasok, hogy v műveltség tényezőiként daloskört alkothassanak. — Sem a nagy király, sem a kis gyermek nem csinál daloskört. Akik tehát daloskört alkotnak, azok önkényt értetődőleg polgárok. Felesleges tehát a „polgári" jelző. Igen ám ! mondják, de a közéleti gyakorlat nem az ilyen logika szerint osztályoz. A gyakoílat szerint a király és koldus között levő emberek is két osztályt csinálnak: urak és polgárok osztályát; a polgárok eleje wr s csak a hátulja polgár. Nos, éppen ez a baj és felette érthetetlen. A római patrícius, az első ember, büszkén mondá, hogy: római polgár vagyok. A mi uraink is elismerik, hogy polgárok, mikor választás idején igy szólnak: „Tisztelt Polgártársaim!" De nálunk mégis csak megfordítva, csak a szerényebb ember a polgár. Van tehát ur, polgár és semmi. Szeretném, ha valaki pl. engem osztályozni tudna. Ugyan hová a fészkes fentbe sorozna be engem? Ruházatomnál fogva, mert pantallóban járok: ur vagyok. Hivatásomnál fogva, mert szellemi arisztokrata vagyok, tanitok, nevelek, veiető szerepet viszek: még inkább ur vagyok. Születésemnél fogva, mert paraszt vagyok: csak polgár vagyok. Hivatalomnál fogva szolga vagyok. Yagyonomnál fogva koldus vagyok. E két utóbbi esetben semmi vagyok. Egyik jussomnál fogva bevehetnek a „polgári" körbe, de négy ok miatt kilökhetnek onnan. Tenger sokra megy csak a szempontok száma is, a melyek szerint osztályozódnak az emberek. Észtehetség szerint okosak és oktalanok ; vagyon szerint gazdagok és szegények ; születés szerint nem«sek és nem nemesek; vallás szerint katholikusok, lutheránusok, reformátusok, unitáriusok, zsidók és görögök; ruházat szerint tekintetes urak és parasztok; kitüntetés szerint herczegek, grófok, bárók, lovagok, bajnokok; foglalkozás szerint tudósok, költők, művészek, szántóvetők, kereskedők és csizmafoltozók s az országkormányzótól le a harangozóig még ezer fajta. S ezeken kivül és belől vannak még szőjkék és barnák, — hosszú lábúak és kurtanyakuak. Mindezeket szépen egybefoglalja a polgár szó, mely azt teszi, hogy nemzetnek a tagja, tehát a legbüszkébb fogalom, ami csak lehet a világou. Vájjon miért kell ezt a nagyobbaknak eldobni s a kisebbekre ruházni — lenézésül! Kinai magyarság ez. Az igazság az, hogy midnyájan polgárok vagyunk, de épen ezért nem szükséges mondanunk és czimül használnunk megkülönböztetésül. A királlyal, a ki nem polgár, amúgy sem tévesztjük össze magunkat. Furcsa volna azt mondanunk : polgári szántó-vető, polgári bankigazgató, polgári pap, polgári miniszter vagy polgári poéta. S pedig milyen hajlandók erre az emberek! Van „keresztény bádogos" s van „református földműves." Mintha a földet is hitbeli szekták dogmája szerint kellene szántani s a pléhet is vallás szerint kellene kalapálni. A polgári jelzőt fölösleges haszn Inunk, ha elismerjük, hogy mindnyájan polgárok vagyunk. Ha pedig nem ismerjük el, hanem ugy tartjuk, hogy két osztályba kell vele tennünk az embereket: urak és polgárok osztályába : no akkor meg épen főleg a tudománynál, költészetnél, művészetnél nem sza bad használnunk ezt a jelzőt. Mert a tudomány, a költészet s művészet nem ismer urat és parasztot. Vagy talán Vörösmarty Mihály gazdatiszt költő? Tompa Mihály csizmadia poéta ? Arany János kisgazda nagyepikus? Petőfi Sáttdor mészáros dalnok? Kriza János földműves püspök? Hát milyen a polgári dal? Ki vizsgálta meg a zalaegerszegi dalosok tüdejét és torkát, hogy ezek talán másnemű rostokból és hsngszálagokból vannak alkotva, mint a pesti bankigazgatóknak vagy minisztereknek a tüdeik és torkaik? Van-é polgári költészet? Nohát! Nincs polgári dal. Kincs polgári dalos. Éa nincs polgári daloskör. Borbély György. Egy uj bankról. Lapunk egyik számában emiitettük, hogy Zalaegerszegen egy uj bank létesül. Most módunkban van ez uj intézményről bővebben beszámolni. Felkérésünkre egyik barátunk irja a következő czikkelyt: Az „Országos Gazdasági Bank Rt." alapítja a fiókot. E bank i^y jelöli meg czélját: A hazai gazdaközönségnek olcsó hitellel való ellátása, anyagi érdekeinek előmozdítása, a mezőgazdasági ipar fejlesztése. E czéJok szélesebb körben leendő megvalósítása végett az ország jelontékenyebb gazdasági góczpontján fióktelepeket is létesít. Oly elvek ezek, melyek mindenki támogatását megérdemlik és csak örvendhetünk, hogy Zalaegerszeget választotta ki a központ ily fióktelep számára; mert bizony mind a városra, mind az egész vidékre nagyon is ráfér a gazdasági élet fellendítése. A bank részletezett alapszabálya kitűzi czélul: előlegek nyújtását a tárfiaság raktáraiban elhelyezett mindennemű nyerstermékre és ipari czikkekre. A gazda közönségnek, kereskedőnek és iparosnak olcsó hitellel való ellátását. Földhaszonbérlő szövetségek létesítését. Jelzálog kölcsönök nyújtását. Az állattenyésztés előmozdítását. Gazdasági gépek és eszközök olció beszerzését. Bérházak és birtok-bérletek kezelését. Vagyon-tömegek, különösen hagyatékok kezelését és lebonyolítását stb. stb. A központi bank ilén Széli Ignácz v. b. t. t., Lestyanszky nyug. államtitkár, báró Fejér váry Imre, Gróf Nákó Sándor v. b. t. t. fiumei kormányzó, dr. Kostka Antal miniszteri tanácsos, Márkus Miksa udvari tanácsos, Kántorjánosi Mándy Samu, Czobor László országos képviselő stb. állanak. A helybeli fiók saját alaptőkéje 750 drb 200 koronás részvényből fog állani és a fiókot a központ koiiátlan hitellel fogja támogatni, ugy hogy az igényeknek sokkal könnyebben tud majd eleget tenni, mint egy önálló, de kicsiny bank. A részvényt jegyzők között találjuk eddig: herczeg Sulkovszky Viktor kámánházi földbirtokost, lovag Berger Emil borsfai birtokost, Bartha László rádaházai birtokost, alsódomborui dr. Zalán Gyula földbirtokost ós számos helybeli kereskedőt iparost és közéleti egyént. Szombaton e hó 13-án lejön Nagy Andor Adn

nl

r11 - X4=0 ±ox*Í3=L"fcér^t?? Egy moderB, legajabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (Márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). — Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított bátó-, ebédlő- és szaicnggarnífurákiói kezdve a BegegyszerÉbbig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, ottois—52 ntánck és különféle szőnyeg-divénok készítését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. SSK: Goldberger Károly és Társa