Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-30 / 52. szám
1909. deczember 30 MAGYAR PAIZS szavaztak az irodalmi és művészeti körnek évenkénti 50 koronát. — Bartbalos Istvánnak időközben beadott s módosítást kérő átiratára azt mondja a város, hogy ma még nem hozhat határozatot ; de utasította a tanácsot, hogy a Kisfaludszentiváni vasúti fűtőháznak Zalaegerszegre való áthelyezéséért feltétlenül és sürgősen tegye meg a kellő lépéseket. — A városi pénzeket a városi takarékokban helyezik el ezután is s a Zalaegerszeg és vidéke Hitelintézetben arányosan. — özv. Skublics Jenőné alapítványának, az 1000 koronának évi kamatját 48 koronát Juhász István 84 éves volt lakatos mesternek ítélte oda a közgyűlés. — A 2600 koronát kiutalványozták Tóásó Pál budapesti műépítésznek a laktanya terveinek készítéséért. — A legtöbb adófizető városi képviselők 1910. évre összeállított névjegyzékének télolvasása után Dr. Berger Béla városi képviselő azt az indítványt terjesztette elő, hogy miután Krosetz Gyula és Fischer Pál takarékpénztári vezérigazgatók a névjegyzékből azon az alapon hagyattak kl, hogy a takarékpénztárnál élvezett javadalmazásuk után járó s az intézet részéről fizetett adó nem vétetett náluk figyelembe, utasíttassak a névjegyzék vissza a bizottsághoz, hogy a két vezérigazgató pótlólag vétessék föl, a névjegyzékbe abban a sorrendben, a melybe előírt adóösszegük szerint jutnak. A közgyűlés elnöklő polgármester hozzájárulása után az indítványt elfogadta, igy a névjegyzék újból bizottsági tárgyalás alá kerül. Gyűjtsünk a Csány szoborra! A zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet (felszámolás alatt) ajándéka Zalaegerszeg .... 600 K — f. Mai gyüjtésünk összesen . . 600 K — í. Hozzáadva a múltkori (21484 K 42 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 22084 K 42 fill. 1904 deczember 22-én kezdettük a g\ üjtést a Magyar Paizs feih'vására. Legelébb Gáspár Béla nagykanizsai ujságiró jelezte, hogy ad 1 koronát. A Magyar Paizs betette az 5 ko^rónát, melyet azóta évenként megad az évfordulókor. Kezdetben legtöbbet gyűjtöttek a zalai iskoláa gyermel ek egy két fillérjével. Azután jöttek a márczius 15. és október 6 —10-ki gyászünnepélyek jövedelmei. Közben két városnak: Keszthelynek és Zalaegerszegnek két magas szirvOMlu történelmi ünnepélye, melyeknek Bezeredjné—Taránji Ilma felolvasása volt a középpontja és a melyeket Bosnyák Gézáné, Gróf Batthyány József orsz. képv. s más előkelőségek rendeztek ; egy pár népünnepély és kétrendbeli gyüjtőivnek nem épen gazdag eredménye — teszik ki a mai 22 ezer kor. összeget. Zalavármegyétől felajánlott 5000 koronából eddig bej tt 1500 korona. Az egyes nagyobb adakozókat újólag felemlitem: Püspöky Terézia Nagyvárad, özv. Pallini Inkey Kálmánné Rigyácz, Gróf Batthyány Pálné Zalaegerszeg, Dr. István Vilmos püspök Szombathely, Gróf Zichy Jenő Budapest, Thassy Imre Rajk. Csány Lmlóról. Az i>Ujság« czimü lap a következő levél-czikket közli: Tek. si.erkesztöseg! Az osztrák kamarilla 1849 márczius első napjaiban kimondotta, hogy Magyarországot az osztrák kormányzat alá helyezi, ausztriai tartománynyá teszi, bekebelezi. Erre Kossuth Lajos 1849 április 14-én DebreozeDből a habsburg-lotbaringiai uralkodóház detronizálásával felel. A magyar képviselőház Kossuth Lajost kormányzónak kiáltja ki és önálló független felelős magyar minisztériumra bízza a kormányzatot. A közlekedési tárcza élére Csány László került. Abban az időben Magyarországnak egyetlen egy vasútvonala volt: a még ... s&JS&ii ^ill teljes hosszában meg sem épült Marcheggtől Pozsony—-Érsekújvár—Vácz—Pest--Szolnokig húzódó íMagyar közzépponti« (Duna-balparti) vasút. Ennek üzemét a cs. kir. szab. Nándor császár északi vasút igazgatósága vitte. Személyzete német, cseh és morvákból volt összeá litva, kik ezüstzsinóros fekete frakkot viseltek. Csány László hivatalba lépése után azonnal a magyar állam birtokába veszi az 1848 iki első magyar felelős kormány, valamint a honvédelmi bizottmány által is már anyagilag segélyezett vasutvonalat, személyzete részére magyar nyelvű utasításokat dolgoztatott ki és lehuzatván róluk a frakkot, magyar szabású egyenruhát osztatott ki számukra. Rövid négy havi uralom után a világosi katasztrófa következtében Csány vértanú halált szenvedett. Sirját még mai napig sem jelzi emlék. Ezeket mi CJjhely Géza vasutügytörténeti tanárnak előadásából tudjuk. Ettől a mi Bocsor Istvánunktól hallottuk, hogy Csány László síremlékére gyűjtés folyik. A lobogó lelkesedéssel, a hazafiasságtól izzó lelkületű tanitás nyomán az az elhatározás szűrődött le lelkünkben, hogy az emlék létrejöttét nekünk hivatásunk, kötelességünk elősegíteni, összeraktuk filléreinket. Az összegyűlt 20 07 koronát mai napon a tekintetes szerkesztőség czimére adtuk fel ós kérjük, kegyeskednék azt illetékes helyre eljuttatni. Nagyrabecsülésünk őszinte kifejezésével vagyunk a tekintetes szerkesztőségnek külön köszönetet mondva, Budapest, 1909 deczember 20-án, hazafias üdvözlettel A vasúti tisztképző-tanfolyam 1909—10. évi hallgatói.« —. Erre a jóindulatu czikkre megjegyezzük, hogy Csány Lászlónak igenis van siri emlékköve a kerepesi temetőben. Emlékére folyik gyűjtés, de nem síri emlékére, hanem a Zalaegerszegen felállítandó szobrára. Tebát mély köszönettel vagyunk mi, a szoborbizottság, a vasúti tisztképző tanfolyam hallgatói iránt, köszönjük a gyűjtött 20 kor. 07 fillért, melyet az Az Újság tek. szerkesztősége bizonyosan hozzánk fog küldeni, minthogy most erről a szoboralapra való gyűjtésről van szó. Két millió koronát adott az állam a városoknak, hogy a tisztviselői fizetéseket javítsák. Ebből Zalaegerszegnek jutóit 11500 korona, Nkanizsának 20000 korona. — Mindeniknek kevés. Zalavármegye közönsége Perczei Mór 48/49-es honvédtábornoknak Bonyhádon emelendő szobrára 50 koronát adományozott. A január 2-ki zongora möfészestélyre felhívjuk közönségünk figyelmét. A Meggyessy testvérek já'szanak az Arany Bárány termében a Csány-szobor javára. Kezdete este 8 órakor. Református istentiszteletet tart és urvacsorát oszt január 2 án (vasárnap) délelőtt Va 11 órakor a helybeli evangelíkus templomban a barabásszegi reformálus lelkész. A zalaegerszegi kereskedelmi kör vasárnap január 2-án d. u. 2 órakor tartja a rendes évi közgyűlését, mely a tagok számúra való tekintet nélkül határozat képes lesz. Kossuth Lajos azt izente. Megkaptuk a »Kossuth Lajos azt izemen cz. képet a Kossuthrnuzeum ezen diszes kiadványának egy példányát, mely szerkesztőségünk helyiségében megtekinthető. A rámástul 130 — 170 czm. nagyságú, meglepően sikerült kép Pataki László remek festménye és azt az emlékezetes jelem tet ábrázolja, mikor Kossuth Lajos gyújtó szavára 1848 ban Czegléd körül egy nap alatt nyolczezor ember gyűlt össze és fogott fegyvert a haza védelmére. Azt hisszük, aki megnézi a képet, láttára megdobban a szive ós elhatározza, hogy Kossuth Lajosnak, a legnagyobb magyarnak emléke iránt siet kegyeletét leróni az elpusztulás veszélyének szélén álló Kossuth-muzeum támogatásával eme kép megvásárlása utján. Hatóságok-, egyesületek, társaskörök, magánosok s minden jó hazafias érzésű ember, mindannyian olykép róhatják le, különösen most a nagy ünnepek alkalmából hálájukat a legnagyobb hazafi emléke iránt, ha ezen kép megvásárlásával a Kossuth-muzeumot támogatják. A i épre vonatkozó megrendelések szerkesztőségünkhöz küldhetők be. A kép ára: nagyon diszes aranykeretben 120 K és megrendelhető 5 K-s havi részletekben. A karácsonyfa egylet január 8 án teaestéiyt tart az Arany Bárány nagytermében. Zalavármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlése a földadó bizottságba a következőket választotta meg tagoknak: Bogyay Máté keszthelyi, Elek Ernő nagykanizsai, Gruaner Károly pötrétei, Hajós Mihály alsólendvai, Hayden Sándor szalapai, Juk István galamboki, Malatinszky Ferencz zalacsányi, Nagy László andrásbidai, Sipos Károly szentliszlói, Stádel János zalatárnoki, Tóth Lajos hegyesdi, Verly Ernő perlaki lakos. A vármegye ösztöndíjairól beszélve szóvá teszik a társaságokban, hogy olyan különös rendszer, vagyis rendszertelen rendszer szerint ítélik oda az ösztöndijakat, hogy néha, csupán véletlenül, vagy szeszélyből tekintetbe veszik az iskolai hatóságoktól kért véleményt, néha pedig szintén a véletlen folytán a kért iskolai véleményt nemcsak tekintetbe nem veszik, hanem homlokegyenest ellenkező irányban döntenek. Ilyenek miatt nem esuda, ha a tanártestületeknek máskor nem lesz kedvök még kérésre sem oknélküli javaslatokat tenni. Azt a ^következetlenséget is szóvá teszik a társaságokban, hogy a vármegye közönsége mig a középiskolai tanulónak szánt ösztöndíjnál elfogadja alapul az elemi iskolai bizonyítványt, addig az akadémiai tanulóknak szánt ösztöndíjnál nem fogadja el alapul a középiskolai bizonyítványt. Nem ártana egy kis logikus rendszert csinálni. A karácsonyfa egyesület élén Buzsics Károlyné elnök karácsány estéjén a szokásos fenyőfa-ünnepéllyel kapcsolatban kiosztotta a városi szegény gyermekeknek a ruha és kalács ajándékokat. Az ünnepi hangulatnak megfelelően szívhez szóló szónoklatot tartott Czobor Mátyás vármegyei aljegyző. „The Hospitál Gazette" angol orvosi szaklap a következőképen nyilatkozik: A Ferencz JozseÉ-keserüviz gazdagabb hashajtó sókban, mint bármely más ásványvíz. Hatása minden esetben a legnagyobb mértékben kielégítő és sokkal ízletesebb, mint a közönséges gyógyszerek". Ezért ugy hazánk, mint a külföld orvosi tekintélyei minden esetben, mikor betegjeiknek hashajtóra van szükségük, határozottan a valódi ,,Ferencz József-keserű vizet rendelik. (6) Helyi ixe-fci piacz. ! Buza 2360 24— Takarmány 6— 8.' Rosa 19-60 20— Alom 4— —.— j a.rpa le17-40 Egy kéve -•40 —.— | Zab lő17— Zsír kilónként 2— j Tengeri je— Vöröshagyma 30-40 — > Krumpli 8— 12— Fokhagyma 30— , Búzaliszt 28 — 40— Tojás (100) 6— 7— [ Búzadara 30— I. r. ölfa 42— ; Bab 20— 30— II. r. ölfa 38— j Lencse 88— 90— Répa 2— 280 • Burgonya 6 — Tej 1. 12— 16— Széna 10— 16— Tejföl 40— 60— Zsnppszalma 4— 6— 1 04' 1 20 K. Zsnppszalma Marhahús —-80, 1 04' 1 20 K. Megyeiek A Balaton-bál rendezőbizottsága, a Balatoni Szövetség igazgató választmányával, a három parti ' vármegye: Somogy, Veszprém és Zala érdekeltsége, meg az összes btlatonpartí fürdőhelyek uríközönségének bevonásával, a budapesti m. kir. honvédzenekar közreműködésével 1910. évi január 8-án a székesfővárosi Vigadó termeiben a balatonvidéki népipar segélyezésére családias jellegű, zártkörű bált rendez. A bál kezdete este kilenc órakor. Családjegy (3 azemélyre) 10 K, személyjegy 5 K, tánczos-jegy 1 K. — Jegyek és tánczosuialvánvok a borítékos meghivó elömutatása mellett "a bálbizottság irodájában (VIII. kerület, Rákóczi-ut 38. IV. em. 15. ajtó) naponként 5—6 óra között válthatok. — A bálbizottság elnöke Gróf Batthyány Lajos. A rendezó bizottság elnökei Dr. óváry Ferenzz, Dobrovics Milán orsz. képviselők és Dr. Vaseilievits János. Pá'yázat közjegyzői állásra. Beadandó a pályázat 1910 január 15 ig Székely Emil főszolgabíróhoz Alsólendván a zalagyertyánosi körjegyzőségre, mely áll: Zalagyertyános, Alsólakos, Felsőlakos,' Kapcza. Kót és Murarév községekből. A tanitó megbecsülése. Sáringer Károly magyarszerdahelyi tanitó mintegy félszáz éven át mintegy apja, nevelője, tanácsadója volt a község lakosságának, nemcsak az iskolába járó gyermekeknek. A kitűnő tanitót nyugalomba vonulásakor avval tüntet'e ki a közönség nevében az iskolaszék, hogy az iskola belső falába emléktáblát helyez el tiszteletének és hálájának jeléül. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő megdicsérte e tetteért a derék iskolaszéket. Balatonfüredről Reichardt Lajos szeretetházi