Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-04 / 5. szám

1^09. február 4 V! a G Y A R PAIZS 3 botlunk meg a §§-ok tömkelegében. Aztán jön u ügyvéd levele. Csak az ügyvéd leveléért kell fizetni 2 kor. 20 fillért. De semmi eí, ahhoz a nagy erkölcsi és anyagi haszonhoz képest, amit a mértékhete­lesitök nyerni fognak, ha tagok lesznek! A Műszaki Egyesület közbenjáró Isten és em­berek között. A tagok bajait orvosoltatja a miniszterrel. Azonkivül, ha a tömörülés meg- j lesz, átír a „mértékhitelesítő hivatal igazgatósd 1- i gdhot,' 1 s felhívja annak figyelmét a „Műszaki j Lapra," vagyis az egyesület lapjára, hogy közölje benne az „Önöket érdeklő közlemé­nyeket és rendeleteket." (Remélem, a lapért nem kell külön fizetni.) Szóval a Műszaki Egyesületnek szivén fek- ; szik a mértékhitelesítők ügye, kivált akkor, ha „tömörülnek" a zászló alá s aláírják a nyilatkozatot. Azt azonban még nem ftudjá, ; kinek-minek hijják a központi vezítést, ahoi nagjr protektor akar letjni. Azonkívül jó volna tudni, hogy az alapszabályaiban fölvett ma­gyar ipar fejlesztéséhes mikor és hogyan szólott hozzá a Műszak épen e mértékhitelesítési ügygyei kapcsolatban — hogy egyebeket ne is említsek. Nyilatkozatok, megi endelések gyűjtéséhez azonban ért. Rajta! rajta! rajta tehát! _ -b— Észrevételek az időszakos hitelesítés átalá­nyozására. — Érdekli a kereskedőket. — Az időszakos hitelesítés átalányozása a gyakorlati élet kívánalmainak nem felel mog. Észrevételeinket a Budapesti Közlöny január 12. számában a 30. lapon foglalt adatokra a következőkben tesszük meg. Sem az országgyűlésnek, sem egyetlen tör­vénynek nem az az intentiója, hogy a pol­gárok nyugalmát zavarja, hogy kenyérkere­setükben egy órái a is megakassza. A mérték­törvénnyel sem ez volt a czél. A végrehajtási rendeleteket tehát ugy kell megszerkeszteni, hogv a törvény megtartása hátrányt és fennakadást ne okozzon. Ha már most az uj törvénynek végrehaj­tási utasítása szerint egy fűszeres, vagy mel­lette egy hentes mértéktárgyait hitelesít« ni akarja, azokat be kell, hogy vigye nehot n>j.pi járó öldre a mértékhivatalba. Ott elismer­vényt kap a tárgyairól, melyre a fizettség is fel van jegyezve. Azt is megmondják, mikor jöhetérettük. Ez avizsgálat sorra keríthető egy­két óra múlva, esetleg másnap, ha szorgos a do­log s nincs elég munkaerő, vagy varatlanul sürgősebb állami vagy más munka jött. Addig az a kereskedő se vajat, se túrót, se szalonnát, se sonkát nem tud eladni. Fűszereket kiméregethet ós csomagolhat előre, de egyebet nem. Ezekből a hitelesítés tartamára, ha az csak 3"órát tart is, de eltarthat két-három napig, tenger kára származik. Másik baj, ha a mértéktárgyakat a hiba­határon tul levőnek találják és zár alá teszik: mit csinál az a szerencsétlen kereskedő ? Hi­szen sehol se kap még pénzért se más mér­téktárgyat ; mert ez olyan ritka, olyan kapós lesz, ha csak Ausztria ki nem segít. Mondják, hogy a végrehajtásnál kíméletetek lesznek. Ugy ám! de a hitelesítőt felesketik a tőrvények és rendeletek megtartására. Az tehát keveset fog változtatni, ha kíméletes, vagy durva formában vonják ki a forgalomból az üzlethez nélkülözhetetlen, de az előirt köve­telményeknek meg nem felelő mérték dara­bokat. A rendelet nincs ugy a helyzethez illesztve, hogy a kereskedő a kártól megóvassók. Átmenetileg lehetne ezen segíteni, ha a kormány mielőtt a kobzásba bele menne, gon­doskodnék, hogy minden hivatal területén a kézbesítés tartamára kikölcsönözhető mérle­§ ek, sulyok és más mérték tárgyak lennének. minden központon egy kis raktárról gon­doskodnának magyar készítményekből. Tisz­tában vagyunk ennek a tervével, de leírása hosszadalmas lenne. Minden esetre a végre­hajtási rendelet olyan állapotot teremt, a melyből a külföldi áruk beözönlésén kivül, spekulálók a kikölcsönzésekkel jogosulatlan hasznot fognak húzni a sarokba szorított ke­reskedő kényszer helyzetéből. Hogy fizessen 6—12 koronát egy szatócs üzletnek bukdácsoló bérlője 1 mérlegje után, mikor egy tiz segéddel dolgozó „kis" fűszer üzlet is annyit fizet. Ezt nem a gyakorlati élet szerint rendezték. Azt sem rendezték helyesen, hogy a kereskedőket a városok né­pessége szerint taksálják. Hiszen egy 5000 lakosságú, de nagy vidékü város fűszeres vagy vegyeskereskedője évente 10-szer any­nyít vesz be, mint egy vidékkel nem biró 50.000, 60.000 lakót meghaladó város kiske- í reskedője. Azt mondhatjuk, hogy a segédek j után lehet az átalányt megszabni. De az sem f helyes kulcs. Legjobb a mérlegek száma után. \ Ezt meg kell a kereskedőkkel vitatni. A la- j kosság száma utáni átalányozás azért sem | igazságos, mert pl. egy környékkel nem biró ] nagyobb vidéki városnak kereskedői jóval i erösebb versengésnek vannak kitéve, nagyobb j adót fizetnek, házbér is nagyobb, mint más ) kissebb vidéki városok kereskedői. Í Jegyzetek a mértékügyi rendeletekhez, j Villamos fogyasztás mérők. i A Budapesti Közlöny január 12. száma 23. \ lapján a 173. §. a), b), c), d), pontja szerint ! a villamos áram fogyasztás mérők hitelesité- | sének teljes kötelezettsége csak 1916-ban ! veszi kezdetét, átmeneti intézkedéssel segitui \ kell a jelenlegi tarthatatlan állapoton. Ez a segítés abból álljon, hogy a központ J küldjön le, például Zalaegerszegre az itt j használt Bláthy-téle rendszerű fogyasztás ; mérő mindenik nagyságából egy egy közpon­tilag hitelesített, ólom bélyeggel lezárt pél­dányt. E mérők álljanak hatósági őrizet alatt. Ha valamely fogyasztónak kételye van a ) nála bekapcsolt óra helyességére nézve, kérést ad be s ez esetben a hatóság a megfelelő tel- : jesitő képességű „minta órát" kiadja össze­hasonlításra, esetleg a fizika tanárával össze hasonlittatja > az eltérést a világítási vállalat kepviselője és esetleg a fél jelenlétében kons­tatálja és feljegyzi. E vizsgálat keresztülviteléhez szükséges az, hogy az óra a fogyasztástól való lesze­reléskor, ennek, vagy a helyhatóságnak pe­csétjével is lezárassék és a pecsét csak a vizsgálat alkalmával vétessék le a világító vállalatnak, a hitel sütőnek é.-í esetleg a fo­gyasztónak jelenlétében. Ma egy tarthatatlan helyzet áll fen, mely káros a közönségre és kellemetlen a Clanz vállalatra. A fogyasztás mérőket u. is a Ganz vállalat késziti. ö szabályozta, ö hiteleúti, ö helyezi el, ő ; olvassa le, ő szedi be a dijakat. Ha a fél pa­naszkodik, (ő magamagát) felülvissgilja és el- j lenőrzi. E hátrányos állapotnak kellemetlen­ségét nemcsak a közönség érzi, hanem a Ganz czég is.*) Kii' munkatárs, *) Zalaegerszeg a villany .i!;is;itií>t már házilag Kezeli január . t&. De j>> e* a c^'kk más városokra nt'zve. A késsitést, szabályzást ne>si 5 végzi. Szerk. Gáz-, víz- és árammérők leolvasása. — j-Keresk. miniszter ur figyelmébe) — A közönség nemcsak a miatt károsodik, j mert hitelesítetlen, vagy rosszul mutat a gáz-, j víz- vagy árammérő, hanem károsodik a miatt . is, mert a mérőkészülékek számlapjait leol- t | vásni nem képes, s e miatt a vállalatok hibás • és túlzott felszámításait megálapitani nem j tudják. ! A kereskedő-, iparos-tr.nonczok iskoláiban, a polgári-, kereskedelmi és ipari szakiskolák­ban, képzőkben stb. a g.'.z-, víz- és árammé- , rők szaklapjainak leolvasását rendszeresen j kellene tanítani, e mórok szerkezetével a tamilokat megismertetni, őket a hitelesítés jeleiről tájékoztatni. Az iparmuzeumok számára a használatban j i levő gáz-, viz- ós árammérőket kellene sze- , rezni, hogy azokat a közönség bármikor meg­szemlélhesse. A mérők közül azokatj a melye­j ket lehetséges, üvegköpennyel kell ellátni, J : hogy a belső szerkezet is szemlélhető legyen. ! Ez eljárással lehetővé tétetik, hogy a fo­gyasztó ellenőrizze a világítási vállalatok fel- ; számításait és a károsodástól magát megóvja. . ? ,- í köbző hengerek, hor ók mérésére. ; A mértékekről szóló uj törvény végrehaj­; tása reudjén a hordó jelző hivatalokat köb*6 htngerrel kellene felszerelni. A köbző henger ára (főleg tömeges előállí­tásnál) s a suly szerinti méréshez szükséges eszközök árai között lényeges különbség nincs. Ámde a köbző hengerrel való mérés tete­mes idő ós munka megtakarítással jár s az azzal való mérést oly könnyen el véteni sem lehet, mint a suly szerint való űrtartalom kiszámítást. A hitelesitő jelek ismeretének terjesztés®. (A közokt. miniszter ur figyelmébe.) A néppel már az iskolában meg kellene ismertetni nemcsak a métermórtékeket, hanem azok hitelesítési jeleit is. E czélra szükséges, hogy a kultuszminiszter az iskoláknak lekül­dött miutamórtékeket a hitelesítés jeleivel gon­dosan láttassa el és az iskolák igazgatóságait liülönösen hívja fel arra, hogy a tanítók és tanárok magyarázataikban a hetelesités jelei­nek ismertetésére is terjeszkedjenek ki. Azonkivül a tankönyvekben, valamint a mértékeket feltüntető fali táblákon minden mórtéken legyen láthatóvá téve a hitelesítés jelét képező bélyeg a magyar szent korona jelképével. A minisztertől az állami iskolákhoz le­küldött mértékeken a hitelesítés jelei ma hián3'zauak. A tankönyvekben, a hitelesítés jeleiről sehol említés téve nincsen ott, a hol a mér­tékekről szó van. A fali táblákon, miket Posner készít, vagy a melyeket Wienből Pichler özvegye tanszer­kereskedéséből ifjú Nágel Ottó budapesti könyvkereskedő magyar iskoláink számára árul, szintén hiányzik a hitelesítésnek minden jele, minden magyarázata. A vidéki tanároknak, tanítóknak legalább 99"/o-a nincs tájékozva arról, hogy mik a mér­téktárgyak hitelesítésének jelei. Azt hiszik, ha rajta van a félliteresen, hogy 0'5 1. az már hitelesítési jel. A korona hiányát észre sem veszik. Ily körülmények között nem csuda, hogy a nép tudatába 32 év alatt nem ment át az 1874. VIII. tcz.-el kapcsolatos mértékhitele­sitési rendszer. A mértékhitelesítők és ható­ságok itt ott megnyilatkozott buzgalma nem volt és nem is lehetett elegendő arra, hogy az általános sötétséget eloszlassa. Kezdjük az elemi iskolákban a hiteles mér­tékek tanítását. Folytassuk a közép és szak­iskolákban. Károsítás ellen megtanul véde­kezni a közönség s ritkán lesz szükség a büntető szabályok alkalmazására. Engedmények. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Ipari ós kereskedelmi szakosztályának Gaál Jenő elnöklésével tartott ülésén Krolopp Hugó előadó titkár bejelentette, hogy a kereske­delmi miniszter, a szakosztály föíterj: -ztósóre, a melyben az 1907. évi 5. törvénycikk Mór­tékek használatáról és ellenőrzéséről szóló végrehajtási utasításnak részben való meg­változtatását kérték, a gazdákat érdeklő kö­vetkező engedményeket tette: A szakosztály kérte, hogy a kereskedelmi miniszter a tejeskanna hitelesítésének kény­szerétől álljon el, mert az csak szálitó-eszköz ós hitelesítése nagy terhet róna a gazdakö­zönsógre. A szakosztály ezen kérelmét a mi­niszter tesjesitette ós a végrehajtási utasítás 13. szakaszában határozottan kimondja, hogy azt a tejeskannát, mely tej szállításra zolgá), de a melyből tejet nem mérnek ki, nem kell hitelesíteni. Fölterjesztésében a szakosztály rámutatott arra, hogy a tejespalack űrtartal­mában a /í miliméteres hibahatár sérelmes, mert oly preczizen készült tejesüveget kel­lene vásárolni, mely legalább is 5 fillérrel drágább, mint a mostani palaczkok. Kifogá­solta a szakosztály a 8 filléres hitelesítési dijat, melyet drágának talált ós utalt arra, hogyha a palaczkozott tejet ezzel sokkal drá­gábbá teszik is, a nyilt edényben való tej­árusítás fog ismét lábrakapni, mely minden tekintetben káros, de a mely a tejhamisitás­nak is bő teret enged. A szakosztály kérelmét a miniszter teljesítette, a mennyiben nagyobb palaczknál a hibahatárt 5 miliméterben, kisebb palaczknál 3 miliméterben állapította meg, a hitelesítés diját pedig 4 fillérre szállította le és nagy tej értékesítő vállalatok ha hitelesítő kirendeltséget fognak tartani, a hitelesítési dij

Next

/
Thumbnails
Contents